Tolna Megyei Népújság, 1978. február (28. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-16 / 40. szám

1978. február 16. ^PÚJSÁG 3 Termelés, ellátás A tomerömű-építkezés A vetőmagról,tavasz előtt ÉVEK ÓTA hagyomány, hogy a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat dél-du­nántúli központja, ilyenkor a tavaszi indulás előtt tájékoz­tatja a vele kapcsolatban álló intézmények, termelési rendszerek, mezőgazdasági nagyüzemek szakembereit a vetőmagellátás helyzetéről. A hét elején dr. Katona József, a vállalat vezetője tartott a témáról ismertetést az érdek­lődőknek. Az elmúlt évben a mező- gazdasági termelésnek, így a vetőmagtermesztőknek is pó­tolni kellett az 1976-os év sze_ rényebb eredményeiből adó­dó lemaradásokat. Mindent egybevetve a vetőmagterme­lés szempontjából is sikeres­nek mondható az elmúlt év. A tavalyi termésből az őszi bú­za már a földben van. A ta­vasszal vetendő néhány kul­túráról részletesebben: Ta­vaszi árpából a fajtaváltás­hoz is szükséges magmennyi­ség megfelelő választékkal — szállításra vár, illetve zöme már az üzemekben van, a hátralévő tételeket hónap vé­géig útnak indítják. (Fémzá­rolásuk még a múlt évben megtörtént.) A Tolna megyei gazdaságok a múlt évinél lé­nyegesen kevesebbet rendel­tek ebből a kalászosból, mindössze hétszáz mázsát. Jobb minőségű a tavalyinál — főként csírázóképességre •— a zab. Kielégítő mennyi­ségben van a tavaszi takar­mánykeverékekhez is vető­mag. Jól sikerült a lucerna magfogása is, a hazai ellátás mellett exportra is jutott eb­ből az évekkel ezelőtt még keresett magból. A másod- és tarlóvetésekhez szükséges magmennyiség is készletezve várja a megrendeléseket. Van kellő mennyiségű ve­tőburgonya is. Köztudott, hogy a többi kultúrától elté­rően a burgonyánál — a sok fertőző növényi betegség mi­att — fokozott jelentősége van a magas szaporítási fo­kú, egészséges gumónak. A többi köztermesztésben lévő növénytől abban is különbö­zik, hogy jelentős területen termesztik a kisgazdaságok. Ezeken a területeken — a méretekből, felszereltségből adódóan, nehezebb a véde­kezés a fertőzések ellen, te­hát gyakoribb vetőgumó­cserével kellene folyni a ter­mesztésnek. Sajnos ez a fo­lyamat a kelleténél lassúbb. A LEGFONTOSABB áru­növény a kukorica, mind te­rületét, mind termelési érté­két tekintve. Ezért egy-két mázsás termésnövekedés is jelentős értéktöbbletet hoz­hat. Az idén ötvenhét hib­ridváltozatból választhatnak a vállalat partnerei, (harminc­egy hazai és huszonhat kül­földi fajta van.) Az eddigi kí­sérletek eredményeit is fi­gyelembe . vették a szerződé­seknél. A választékból tizen­két hibrid adja a zömét. A vetőmag hetven százalékát ezekből vetik az üzemek: két­százhetven mázsát. Kiszállí­tását a jövő héten kezdik. A lakosság, a kistermelők ellátása is fontos feladat. Ta­valy 560 — a vállalat körze­tébe tartozó — boltban le­hetett kapni a kiskertekben használatos vetőmagokat, az idén 670 egység foglalkozik az árusítással. A felmérések szerint három és fél millió csomag tasakolt magra van szükség. Eddig hárommilló tasakolt magot szállítottak szét a boltokba, a későbbi ve­tésű magokra március elejé­ig sor kerül. A TERMELÉS HELYZETE A Vetőmag- és Szaporító­anyag Felügyelőség megyei kirendeltségének vezetője. Csató Károly tájékoztatott bennünket a termelés helyze­téről. A megye vetőmagter­mesztéssel foglalkozó gazda­ságai jó évet zártak tavaly. Valószínűleg ennek hatására is nőtt a terület az elmúlt évihez viszonyítva. Idén a terv több mint tizenhatezer hektár (négyezer hektár a növekedés.) Magféleségen- kénti megoszlásban a kalá­szosok, ezek közül is az őszi búza területe fejlődött a leg­dinamikusabban. örvendete­sen gyarapodott a herefélék, különösen a maglucerna te­rülete. Uj növényként — négy év kihagyás után — ta­valy a megyében négy állami gazdaság kezdte meg a vető­burgonya termesztését. Az előállított szaporítóanyagból saját ellátás mellett jelentős tétel jutott más gazdaságok­nak is. A kelleténél kisebb a terület babból, és lencsé­ből. A bab további drágulá­sát hosszabb távon minden­képpen a jó minőségű vető­mag előállításával lehetne megakadályozni. KULTÜRANKÉNTI érté­kelésben igen jól szerepeltek a kalászosok. A megnöveke­dett terület ellenére tavaly aratáskor rekordtermést ta­karítottak be a gazdaságok. A szükséglet kétszeresét ter­melték meg. A két éve erő­teljesebben megindult fajta­váltásnak megfelelő összeté_ telben termelték a búzát, az új — terjedőben lévő faj­tákkal a jó eredmények to­vább növelhetők. Általános megállapítás, hogy a gazda­ságok az áru és magbúza tér. mesztési technológiáját még nem választják szét kellő­képpen, ez egy kedvezőtlen időjárású évben a biológiai érték rovására mehet. Hibrid kukorica előállításá­val a megyében Dalmand és a társgazdaságok 3700 hektá­ron foglalkoznak. Ennek egy része tőkés céltermesztés és a szocialista exporttal együtt több mint kilencven százalé­ka külföldre kerül. A tava­lyi termés ezer vagon fémzá­rolt magot hozott, a tavaly- előtti hatszáznegyvennel szemben. Bár időközben a szabványt szigorították, kide_ rült, hogy a minőség — fő­ként a csírázóképesség — jobb a megelőző évinél. Éven­te öt-hatszáz hektáron ter­melnek takarmányt ég étke­zési borsót magnak. Jól sike­rült a tavalyi év — ennek a kultúrának főként a tamási környéki gazdaságokban van hagyománya. Kevesebb a te­rület a bükkönyfélékből, en­nek oka a gépi technológia megoldatlanságában kereshe­tő. Egy évtizedes visszaesés után a lucernamag termesz­tése elérte azt a szintet, hogy a hazai szükséglet mel­lett exportra is jut vetőmag­ból. A DÉLI KÖRZETBEN a két szomszédos megye — Somogy és Baranya — a készletek egyharmadát, Tol­na a kétharmadot termelte meg. Az eredményesség to­vábbi javulása a vegyszeres gyomirtás hatékonyságának növelésétől várható elsősor­ban. Megindult az egészséges folyamat, hogy a termesztők különválasztják a mag- és árunövény termesztésének technológiáját, ezt a szemlé­letváltozást tovább kell erő­síteni, hiszen ez a fejlődés egyik fontos eleme. (Steiner) így közlekedtünk januárban Január hónap időjárása igen változó volt. Egyaránt volt kellemes, szinte tava- szias. Ugyanakkor ködös, ha­vas, hideg idő is. Ezek a vál­tozások nagymértékben ha­tottak a mindenkori útviszo­nyokra, de az emberek ideg­állapotára is. A hirtelen idő­járás-változás, különösen an­nak első napjai több balese­tet hozott. A közlekedő em­ber nem tud egyik napról a másikra átállni az új időjá­rási és ezzel összefüggően az útviszonyokhoz sem. Az elmúlt év januárjában 20 baleset történt a megye közútjain, melyből 2 volt ha­lálos kimenetelű, 11 súlyos és 7 könnyű sérüléssel járó. A balesetek során összesen 28 ember szenvedett sérülést. Ez év első hónapjában — valószínűleg a már említett okok miatt is — 29 személyi sérüléses balesetet történt, melyből 3 volt halálos, 16 sú­lyos, 10 könnyű sérüléses. A balesetek egyharmada a szekszárdi járás és a város területén történt. Hat-hat baleset történt a paksi járás­ban és Dombóváron, 4 a bonyhádi és 3 a tamási já­rásban. Figyelmet érdemel, hogy a balesetek többségét személy- gépkocsik okozták, azzal, hogy a jármű sebességét nem az út, látási és forgalmi vi­szonyok figyelembevételével választották meg. A bonyhádi járásban elő­fordult 4 balesetből hármat gyalogosok okoztak. Sajnos a balesetokozók kö­zül 6 személynél az alkoholos befolyásoltság is kimutatható volt, amely közvetett módon a baleset létrejöttében is közrejátszott. Két esetben a balesetet okozó járművezető áldozatát cserbenhagyva, a helyszínről elhajtott. A baleset áldozatá­nak cserbenhagyása egyike a legsúlyosabb közlekedési bűncselekményeknek. A baleseti okok között, mint legtöbbször, a relatív gyorshajtás szerepel, majd a szabálytalan irányváltoztatás, kanyarodás és az elsőbbségi jog meg nem adása. A keletkezett anyagi kár meghaladta a félmillió fo­rintot. Ezúton is szeretném fel­hívni a közlekedők figyelmét a közúti közlekedés szabá­lyainak fokozottabb betartá­sára. Az út-, látási és forgal­mi viszonyok február hónap­ban is sűrűn váltakoznak. Különösen vigyázzanak az új vezetői engedéllyel rendelke­zők és az „első teles” gépjár­művezetők, mert tapasztalat­lanságuk, gyakorlatlanságuk könnyen balesethez, tragédiá­hoz vezethet, amit a januári szomorú tapasztalatok is bi­zonyíthatnak. összegezve megállapíthatjuk, hogy a balesetek számának emelke­dése — amely 1976-ban kez­dődött meg — tovább tart. Mindezek szükségessé teszik, sőt megkövetelik a durva, szándékos szabályszegések el­leni aktívabb és szigorúbb fellépést, felelősségre vonást. Ez év januárjában bírósági és szabálysértési eljárás alap­ján több mint félszáz gép- járművezetői engedélyt von­tunk be. EIGNER GYÖRGY r. szds. osztályvezető Kész a gépház vázszerkezete A paksi atomerőmű első főépületének gépháza már áll, a vázszerkezet elkészült és elhelyezték a tetőpaneleket. Csaknem 250 méter hosszú a csarnok, ebben lesznek a turbinák és a generátorok. A belső munka egyébként rég­óta folyik, óriási betonozási tevékenységet jelent például a turbinaalapok készítése. Ebben lengyel szakmunkások is segítenek. A gépház mel­lett épülnek a reaktorblok­kok, célszerűen kapcsolódva a hőforrás az áramtermelő egy­séghez. Fotó: Gottvald Az építőipar évkezdése Az embersor meg csak áll A múlt évi terv sikeres teljesítése után az építőipar lendületesen folytatta mun­káját januárban is. Az Épí­tésügyi és Városfejlesztési Minisztérium gyorsjelentése szerint a kivitelező építőipar ebben a hónapban kereken tíz százalékkal több munkát végzett, mint a múlt év azo­nos időszakában. Az orszá­gos átlagon belül a tanácsi és az ÉVM-vállalatok 15, a KPM kivitelező szervezetei 12, a termelőszövetkezetek építőipari közös vállalkozá­sai 2 százalékkal több építé­si és szerelési feladatot tel­jesítettek. A termelés bővíté­se csaknem teljesen a terme­lékenység növeléséből szár­mazott. A lakásépítésben is töret­len a munka lendülete. A kivitelező szervezetek január­ban 1068 új otthon építésé­vel készültek el, majdnem kétszer annyival, mint egy évvel ezelőtt. Az ÉVM-válla­latok dolgozói 922 lakás kul­csát adták át, a tavaly ja­nuárinak több mint kétszere­sét. A kivitelező szervezetek­nek az 1978. évi előirányzat szerint 48 800 új otthon épí­tését kell befejezniük, s ja­nuárban e feladat 2,2 száza­lékát teljesítették. Jelenleg 54 500 lakás építésén dolgoz­nak, ami 3200-zal több mint egy évvel ezelőtt. Elsősorban az ÉVM-vállalatok érdeme ez a többlet, s így várható, hogy — Budapestet kivéve — akár­csak tavaly, az idén is — éves átadási kötelezettségük 40—45 százalékának tesznek eleget az első félévben, s tor­lódás, hajrámunka nélkül tel­jesíthetik feladataikat a má­sodik félévben. (MTI) Magyar-guyanai tárgyalások George King guyanai ke­reskedelmi miniszter veze­tésével kereskedelmi delegá­ció érkezett szerdán Buda­pestre. A küldöttség magyar fogyaszási cikkek és beruhá­zási javak vásárlásának, il­letve guyanai termékek ma­gyarországi eladásának elő­mozdításáról tárgyal. A magyar—guyanai gazda­sági kapcsolatok viszonylag rövid múltra tekintenek visz_ sza. Guyana többször kife­jezte szándékát a szocialista országokhoz fűződő gazdasá­gi kapcsolatainak szélesítésé­re és szerződéses alapokra helyezésére. 1977. rovembe- rében Georgetownban írták alá a magyar—guyanai ke­reskedelmi, továbbá műsza­ki-tudományos együttműkö­dési megállapodást. VÁLLALATOK belső szer­vezési rendjébe kívülálló alig pillanthat. A kereskedelem munkája azonban mindany. nyiunk szeme előtt zajlik, s az élelmiszerboltokat csak­nem minden állampolgár na­ponta felkeresi. Az ABC-áru- ház szervezettsége vagy ép­pen szervezetlensége — köz­ügy. Három eladó egymás lába alatt. Nem férnek el sehogy sem: egyik a másiktól, mind­annyian — az üvegektől. Nincs, aki elhordja a reke­szeket. így aztán mindhár­man alig tudják egy ember munkáját elvégezni. Zöldsé­get is árulnak: a narancsot és a citromot mérni kell. Az egyik eladó végre kész van az üvegvisszaváltással, de ahelyett, hogy átadná a pénz­tárnál beváltható cédulát, el­rohan a boltvezetőhöz, vagy a helyetteshez. Csak 40 forint erejéig bíznak meg benne, többet nem írhat alá. A fő­nököt kereste a raktár útvesz­tőiben. A sor meg csak áll. Más: a boltban napi cik­kekből szűk a választék. Gyakran nincs burgonya, s friss zöldség, amikor pedig a bolt tőszomszédságában lévő maszeknál mindez megtalál­ható. Miért van az — példá­ul —, hogy egyszer csak Bio. ultra, egyszer csak Ultra mo­sókrém kapható? Más. A pénztárak munká­ja nem a szervezésen múlik. Tudom, kevés a jól képzett pénztáros, akinek gyors a ke­ze, s az árakat is ismeri. De arról már csak a boltvezető tehet, hogy a négy pénztár közül kettő dolgozik, s csak a tíz méteresre nőtt sor zú­golódására ül le valaki a gazdátlan pénztárakhoz. Eh­hez — és nemcsak ehhez — elkelne gyakrabban a bolt vezetőinek irányító szava, s az ellenőrzés is. Hogy a ta­nuló a gyakorlatban tanulja me: ne felejtse a kosár vajat a hűtővitrinek felforrósodott aggregátján. Ehhez persze a vezetőknek is többet kellene az eladótérben tartózkodnia. Szervezés kérdése az is, hogy száműzzék a minőségi hibás, fonnyadt zöldséget a boltból. Ha hosszú a zöldáru útja, bátrabban kell élni a többcsatornás árubeszerzés ma már újnak nem is mond­ható rendszerével. Ehhez vi­szont utána is kellene nézni, hol fonnyad meg a zöldség. NÉHÁNY példát ragadtunk ki az élelmiszer-kereskede­lemből, annak bizonyítására, hogy a szervezéssel néhol ba­jok vannak, melyek egy része leküzdhető lenne. Márpedig a munka jobb megszervezé­sével, a meglévő létszám jobb mozgatásával, kihasználásá­val, ésszerű és bevált gya­korlat átvételével. Mindez még akkor is lehetséges, ha különböző vállalatokról van szó. Hát még ha a cégtábla is azonos! GŐZ JÓZSEF Uj betonút Betonburkolattal látják el Dunaföldváron a Jókai utcát, amely az általános iskolához, illetve az épülő tornaterem­hez vezet. A munkát a költségvetési üzem dolgozói végzik. Fotó: Gottvald Károly

Next

/
Thumbnails
Contents