Tolna Megyei Népújság, 1978. február (28. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-16 / 40. szám
2 Képújság 1978. február 16. Kádár János és Losonczi Pál fogadta Michael Manley-t (Folyt, az 1. oldalról.) Michael Manley délben nemzetközi sajtókonferenciát tartott a Duna Intercontinental szállóban. Várkonyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékozta, tási Hivatalának elnöke köszöntötte a miniszterelnököt, aki- ezt követő nyilatkozatában hangsúlyozta: magyarországi látogatásában a két ország közötti gyümölcsöző kapcsolatok fejlődése fejeződik ki. Itt tartózkodása során hasznos tárgyalásokat folyta, tott a nemzetközi élet időszerű kérdéseiről, így az enyhülésről, a leszerelésről, az új gazdasági világrend megteremtéséért folytatott harcról, valamint a magyar—jamaicai kapcsolatok széles kö_ réről. Elvi jelentőségűnek, nagyon értékesnek minősítette azokat az eszmecseréket, amelyeket Kádár Jánossal, Losonczi Pállal és Lázár Györggyel folytatott. A Budapesten most aláírt négy magyar—jamaicai egyezményről szólva hangsúlyozta: a dokumentumokban foglaltak megteremtik a gyakorlati együttműködés gyors fejlesztésének alapjait, intézményes kereteit. A Jamaicában magyar vállalatok közreműködésével épülő timföldgyár előtervé. nek elkészítésére vonatkozó megállapodás jelentőségével összefüggésben utalt arra, hogy hazájában — a nyugati félteke fejlődő országainak történetében első ízben — nagyszabású komplex vállalkozás valósul meg, amely a bauxit kitermelésétől a timföldgyártáson, az alumínium- kohászaton át az alumíniumtermékek értékesítéséig a teljes folyamatot felöleli. Ez a vállalkozás a benne résztvevő országok együttműködésén, ilyen irányú integrációján alapul, mindenféle multinacionális vállalat részvétele nélkül. A Budapesten most aláírt szerződéssel magyar szakértők közreműködésével — elkészül a komplex program jamaicai vonatkozásai, nak kivitelezési terve. Országa helyzetéről szólva a miniszterelnök elmondotta, hogy 300 éves gyarmati múlt után 1962-»ben nyerte el függetlenségét. Korábban — a harmadik világhoz tartozó országok többségéhez hasonlóan — nagymértékben függött a nyugati gazdasági rendtől. Az 1972-ben hatalomra került Népi Nemzeti Párt kiegyensúlyozott gazdasági fejlődést kíván megvalósítani az országban. Ennek segítésére kapcsolatokat épít ki a harmadik világnak azok. kai az országaival, amelyek hajlandók az együttműködésre, és kapcsolatainak szélesí. tékére törekszik a szocialista országokkal is. Gazdaságfejlesztési terveiben — Jamaica mezőgazdasági ország lévén — a legjelentősebb feladatok a mezőgazdaság előtt állnak. Jelenleg Kádár János fogadta Michael Manley jamaicai miniszterelnököt (Képtávírónkon érkezett) nagyarányú földreformot valósítanak meg. Mezőgazdaságfejlesztési terveik valóra váltásában hasznosítani kívánják többek között a magyar mezőgazdasági szövetkezeti mozgalomban szerzett tapasztalatokat is. Jelentős célokat tűztek maguk elé az ország iparosításában is. Az új világgazdasági rend megteremtésére irányuló törekvéseket érintve Michael Manley rámutatott: az alapanyagokat termelő országok áldozataivá válnak a cserearányok romlásának, ugyanakkor a fejlett gazdaságú országokban uralkodó infláció súlyosan hat az alapanyagok exportjára. Michael Manley és kísérete szerdán elutazott Budapestről. A jamaicai kormányfőt — aki Lázár György meghívására hivatalos látogatáson tartózkodott hazánkban ünnepélyesen, katonai tisztelet- adással búcsúztatták a jamaicai és magyar zászlókkal díszített Ferihegyi repülőtéren. A vendégek búcsúztatására megjelent Lázár György, s politikai, gazdasági, kulturális és társadalmi életünk több rrfás vezető személyisége. Ott volt Benjamin Clare is. A repülőtérre érkező vendégeket Lázár György szívélyes kézfogással üdvözölte. Díszjel harsant, a 'katonai egység parancsnoka jelentést tett Jamaica kormányfőjének, majd felcsendült a magyar és a jamaicai himnusz. Michael Manley Lázár György társaságában ellépett a díszegység előtt és köszöntötte a katonákat. A vendégek ezt követően üdvözölték a búcsúztatásukra megjelent magyar közéleti vezetőket. Jamaica miniszterelnöke és kíséretének tagjai kézfogással vették búcsút a Budapesten tanuló jamaicai diákoktól. Az ünnepélyes búcsúztatás a katonai egység díszmenetével ért véget. Közös közlemény Lázár Györgynek, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének meghívására Michael Norman Manley, Jamaica miniszterelnöke 1978. február 13. és 15. között hivatalos látogatást tett Magyarországon. Michael N. Manley miniszterelnököt fogadta Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Lázár György és Michael N. Manley a barátság, a kölcsönös egyetértés és megértés szellemében megbeszélést folytatott a két ország helyzetéről, a kétoldalú kapcsolatokról és a kölcsönös érdeklődésre számot tartó időszerű nemzetközi kérdésekről. A látogatás során kereskedelmi egyezményt, műszakitudományos együttműködési megállapodást, kulturális és tudományos együttműködési egyezményt írtak alá. A két miniszterelnök kifejezte meg. győződését, hogy az aláírt dokumentumok hozzájárulnak a kölcsönösen előnyös kereskedelmi, gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztéséhez, a két nép szellemi értékeinek cseréjéhez, népeink életének és munkájának jobb megismeréséhez. A nemzetközi helyzetet áttekintve megállapították, hogy az enyhülés a nemzetközi élet meghatározó tényezőjévé válik, az kedvező feltételeket teremt a haladás és a világ valamennyi népe számára. Egyidejűleg rámutattak arra, hogy az imperialista és a rekaciós erőik a fegyverkezési verseny fokozásával, új tömegpusztító fegyverfajták kifejlesztésével és a háborús légkör szításával a nemzetközi enyhülés meghiúsítására törekednek. Teljes mértékben egyetértettek abban, hogy az európai bizonsági és együttműködési értekezlet záróokmányának elvei alapján megvalósuló európai enyhülés pozitív hatással van a világ valameny- nyi földrészére. Hangsúlyozták, hogy a politikai enyhülést követnie kell a katonai enyhülésnek, a leszerelési tárgyalások eredményes folytatásának. Ebben a tekintetben döntő jelentőségűnek tartják a Szovjetunió és az Egyesült Államok viszonyának alakulását. A két miniszterelnök meggyőződését fejezte ki, hogy szükséges a nemzetközi gazdasági kapcsolatok igazságos és méltányos rendezése, mely a szuverén egyenlőségen és a kölcsönösen előnyös együttműködésen alapszik. Határozottan támogatják a fejlődő országoknak egy új gazdasági világrend megteremtésére irányuló erőfeszítéseit. Az afrikai fejleményekkel kapcsolatban történelmi jelentőségűnek tartják a kontinens elnyomott népeinek felszabadító harcát, aggodalmukat fejezték ki az Afrika szarvában kialakult helyzet miatt, egyetértettek abban, hogy a konfliktusokat az an- tiimperialista szolidaritás szellemében kell rendezni. A felek egyetértettek abban, hogy Latin-Amerika országainak fellépése közös érdekeik, gazdasági, függetlenségük védelmében nemcsak Latin-Amerika, hanem a társadalmi haladás érdekét is szolgálja. Nagyra értékelik a kubai nép harcát a haladásért, és elítélik a Kubával szemben alkalmazott gazdasági blokádot és kereskedelmi diszkriminációt. Kifejezték azt a meggyőződésüket, hogy a közel-keleti válság igazságos és tartós rendezése csak akkor lehetséges, ha az izraeli csapatokat kivonják az összes, 1967- ben megszállt arab területről, biztosítják a palesztinai arab nép törvényes jogait. Mindkét kormány támogatja • a genfi konferencia összehívását. A két miniszterelnök aláhúzta a szocialista országok harcának döntő jelentőségét a békéért, a biztonságért és a haladásért, az imperializmus ellen. Az el nem kötelezett országok mozgalmát a nemzetközi kapcsolatok és az igazságos nemzetközi gazdasági rend létrehozása fontos és pozitív tényezőjének tekintik. Michael N. Manley, Jamaica miniszterelnöke köszönetét fejezte ki a baráti fogadtatásért, amelyben magyarországi tartózkodása alatt részesült. Hivatalos, ba_ ráti látogatásra hívta meg Jamaicába Lázár Györgyöt, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökét, aki a meghívást köszönettel elfogadta. (MTI). Erősödnek a szovjet-líbiai kapcsolatok Brezsnyev és Dzsallud megbeszélése Moszkva, Kis Csaba, az MTI tudósítja jelenti: A közel-keleti kérdésről, az északkelet-afrikai helyzetről és a Szovjetunió és Líbia kapcsolatairól folytatott megbeszélést Leonyid Breznyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke Ab- dusszalam Dzsalluddal, a Líbiai Arab Szocialista Népi Állam általános népi kongresszus főtitkárságának tag. jával. Dzsallud kedden érkezett Moszkvába, hivatalos látogatásra. A kiadott közlemény szerint a nemzetközi kérdések közül a legnagyobb figyelmet a közel-keleti helyzetnek szentelték és megállapították: az egyiptomi vezetés külön tárgyalásai Izraellel súlyos kárt okoznak annak a harcnak, amelyet az arab népek az izraeli agresszió következményeinek felszámolásáért folytatnak. E tárgyalások megnehezítik azt, hogy a Közel-Keleten tartós és igazságos békét hozzanak létre. Dzsallud ezzel kapcsolatban tájékoztatta Brezsnyevet arról a tárgyalásról, amelyet Líbia és más arab államok, valamint a Pa. lesztinai Felszabadítási Szervezet vezetői a közelmúltban Algírban tartottak. Az itt lérejött határozatok továbbfejlesztik a Tripoliban*meg_ tartott tanácskozás határozatait, gyakorlati intézkedéseket jelentenék arra, hogy megakadályozzák az egyiptomi vezetés kapituláns politikáját és összefogják a haladó arab országok sorait. Mindkét fél aláhúzta annak fontosságát, hogy az arab világ haladó erői konszolidálódjanak, megszilárduljon együttműködésük természetes szövetségeseikkel az imperializmus elleni harcban, a Szovjetunióval és a szocialista közösség többi országával. Az északkelet-afrikai helyzet megvitatása során mind Brezsnyev, mind pedig Dzsallud megállapította: a fegyveres konfliktus folytatódása ebben a térségben csupán az imperializmus és a reakció erőinek érdekeit szolgálja. Azt a meggyőződésüket fejezték ki, hogy Etiópia és Szomália konfliktusának békés rendezése elősegíti a térség valamennyi országának szabad és független fejlődését, az egymás bel- ügyeibe történő be nem avat. kozás, a szuverenitás és a területi integritás kölcsönös tiszteletben tartása alapján. Leonyid Brezsnyev és Ab- dusszalam Dzsallud megelégedéssel szólt arról, hogy erősödik a Szovjetunió és Líbia együttműködése. Mindketten aláhúzták: a két ország 'kész minden téren elmélyíteni és kiszélesíteni kapcsolatait. Megvitatták e baráti kapcsolatok továbbfejlesztésének néhány kérdését is. Brezsnyev és Dzsallud megelégedéssel állapította meg, hogy a két ország viszonyában jó hagyománnyá alakulnak a legmagasabb szintű találkozók és kapcsolatok, amelyek hozzájárulnak a Szovjetunió és a Líbiai Arab Szocialista Népi Állam barátságának, sokoldalú együttműködésének gyümölcsöző fejlődéséhez. A találkozó meleg, szívélyes légkörben ment végbe. (MTI) Leonyid Brezsnyev vendégével, Dzsallud líbiai kormányfővel (Képtávírónkon érkezett) Nyugat-berlini jelentés A halai oka : heroin EGY UTCAI, nyilvános illemhely fülkéjében találtak rá a lányra. Ott adta be magának a halálos injekciót. Huszonhárom éves volt, s egy túlságosan nagy adag heroint fecskendezett be magának. Szándékosan, mert elege volt abból az életből, amelyet szétrombolt a kábítószer? Vagy csak „álmodni” akart minden eddiginél szebb álmokat, s elvétette a mértéket? A rendőrség ez esetben sem tudta megállapítani. Búcsúlevelet ez a lány, a heroin 1977. évi 94. nyugatberlini áldozata sem hagyott hátra. Még aki szándékosan tölt halálos adagot a fecskendőbe, sem ír búcsúsorokat. Búcsú nélkül lépi át azt a mezsgyét, amely amúgy is alig választja el a haláltól. 1976-ban kezdtek felfigyelni rá, hogv a nemzetközi kábítószer-kereskedelem lassan kivonul Amszterdamból, hírhedt európai központjából és Nyugat-Berlinben üti fel a főhadiszállását. 1976- ban ötvennégyen haltak meg a városban heroin következtében, távaly a százat is megközelítette már a számuk. 1978-ban is vannak már áldozatok. S természetesen valamennyien fiatalok, hiszen idős heroinista egyszerűen nem létezik. Aki rászokik erre a rendkívül erős méregre, aligha öregszik meg. Ma már legalább ötezerre becsülik azoknak a nyugat-berlini fiataloknak a számát, akik halálra ítéltként élnek. Pillanatok és véletlenek műve, hogy közülük ki lesz a következő áldozat és ki húzza még néhány évig^ viszonylag hosszú ideig. SZÓ SINCS róla: a város vezetőit és a rendőrséget is egyre inkább nyugtalanítja a jelenség. Egymást követik a razziák. A város főutcájáról, a Kudammról, ahol a híres és előkelő Kranzler cukrászda előtt csoportosultak, már elűzték őket. A műszaki egyetem menzája .glőtt azonban hiába razziáznak szinte naponta, a kábítószer-kereskedők megtalálják a fogyasztókat és a fogyasztók a kereskedőket. Másképpen nem is lehet. Aki egyszer rászokott a heroinra, nem tud nélküle egy fél napig sem élni. Aki keményen benne van — három-négy év után mindenki ott tart már, aki egyszer elkezdte —, annak havonta legalább 5000 márkát kell költenie a méregre. Ez pedig tenger pénz. Csak bűn- cselekmények útján lehet hozzájutni. A legegyszerűbb még, ha az illető maga is heroinügynökké válik, s a megbízóik szolgálatában naponta négy adagot elad másoknak, „kezdőket” verbuvál, s akkor ő is megkapja a maga részét. A legtöbbször azonban még súlyosabb bűn- cselekményeket is elkövetnek. Rablások, a lányok körében virágzik a prostitúció. És a rendőrség? Szüntelenül razziázik például a Jahn- parkban. Tragikomikus, hogy a heroinalvilág éppen az egészséges életmód apostolának, a német sportmozgalom atyjaként tisztelt férfiről elnevezett parkban, annak szobra előtt ütötte fel főhadiszállását. Ma már szinte óránként megjelenik a rendőrség, d: ez sem riasztja el a heroinistákat. Nem riaszthatja el, mert a kényszer erősebb. S a hatóságok tulajdonképpen óvakodnak is attól, hogy őrizetbe vegyék azokat, akik mint fogyasztók megszegik a törvényeket. Az elvonókúrákra ugyanis se hely, se pénz, se módszer. Igaz, hogy a nyugat-berlini szenátus nagy felhajtással bejelentett egy kábítószer elleni programot, de az erre fordított milliók jó része néhány kétes, magát jótékony célúnak álcázó kereskedelmi vállalkozásnak jut. Ügyes szélhámosoknak, akik azt állítják, hogy hatásos módszerrel rendelkeznek a leszoktatásra. Mégpedig olyan drasztikus eszközök segítségével, amelyet csak magánintézetek használhatnak, a hatóságok által fenntartottak nem. A nyugat-berlini Szocialista Egységpárt, felelősséget- érezve a város fiatalságának sorsáért, javaslatokat dolgozott ki a kábítószer elleni küzdelemre. Követeli, hogy a rendőrség végre derítse fel azokat a milliomosokat, akik a heroint terjesztik. Követeli megfelelő speciális egészség- ügyi intézmények berendezését, amelyek képesek és alkalmasak valóban tudományos alapon az elvonókúrákra. A legfontosabbnak azonban a megelőzést tekintik a város kommunistái. Felhívták a figyelmet, hogy azt a reménytelen helyzetet, amilyen sok tízezer nyugatberlini fiatal sorsa, kell elsősorban megszüntetni. A fiatalok azért keresnek ilyen módon menekülést a valóságból, mert abban munkanélküliség, reménytelenség, elidegenedés a sorsuk. ARRA az állításra pedig, amivel a város vezetői védekeznek, s amely szerint a világon mindenütt terjed a kábítószer, nagyon egyszerű döntő ellenérvet találni. Egyetlen szocialista országban sem keríthette hatalmába a fiatalokat sem a heroin, sem más kábítószer. Ezek szerint tehát a fő okot mégis csak a társadalmi rendszerben kell keresni. PINTÉR ISTVÁN
