Tolna Megyei Népújság, 1978. február (28. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-15 / 39. szám

1978. február 15. KÉPÚJSÁG 3 Havonta egyszer megbeszélés A népfront munkája Simontornyán Bölcsőde tízmillióért - a szocialista brigádok segítenek Síép eredményekről számolhatott be a harminchárom tagú simontornyai községi népfrontbizottság titkára, Bach István, a megyei elnökség utóbbi ülésén, ahol a lakóterü­leti munkáról adott számot. A bizottságot két évvel ez­előtt választotta- meg a falu­gyűlés. ök 33-an azonban aligha lettek volna képesek ennyit tenni a több mint hat­ezer lakosú nagyközségért. Sikereik titka, hogy a bizott­ság képes volt a lakosságot mozgósítani. Szervezeti keretek Hogy melyek az aktuális községpolitikai feladatok, azt közösen döntik el. Figyelem­re méltó és másutt is követ­hető az a módszer, ahogy a simontornyaiak összehangol­ják a munkát más szervek­kel és szervezetekkel. Együtt­működési szerződések min­den községben vannak. A szerződések tartalmi megva­lósítása érdekében Simontor­nyán új formákat is megvaló­sított a népfrontbizottság. A tanácsülésekre, minden al­kalommal 10—12 aktívát de­legál. A feladatokról ilyen módon a választók közvetle­nül is tudomást szereznek. Havonta egyszer koordiná­ciós értekezletet tart a párt- bizottság, a Népfront, a KISZ titkára és a tanácselnök, ahol tájékoztatják egymást az elő­ző hónapban végzett munká­ról és meghatározzák a kö­vetkező tennivalóit. így el­kerülhetők a napi munka át­fedései és párhuzamosságai. A bizottság jó munkájának a másik titka a szoros mun­kakapcsolat a községi párt- bizottsággal. A népfront tit­kárát minden fontosabb té­ma tárgyalásakor meghívják a pártbizottság és a végre­hajtó bizottság üléseire és a pártbizottság is képviselteti magát a népfront rendezvé­nyein. Társadalmi munka Egy község összeforrottsá- gát semmi sem mutatja olyan jól, mint az elvégzett tár­sadalmi munka. Ezen a terü­leten dicsekedhet a legtöbbel a népfrontbizottság Simon­tornyán. Az elmúlt két év­ben közös felhívást adtak ki a pártbizottsággal és a KISZ- szel. Nemcsak a jó szerve­zésnek, de a lakosság lelkes munkájának az eredménye lett 1976-ban, hogy a nagy­községi kategóriában, Simon- tornya nyerte el a tiszta, vi­rágos lakóhelyért indított megyei verseny első helyezé­sét és az ezzel járó egymil­lió forintot. A munkában nagy segítséget jelentett az üzemekben dolgozó mintegy nyolcvan szocialista brigád. Több mint 1100-an dolgoztak a parképítésen, az óvodában, az iskolai sportudvar építke­zésén és az MHSZ-lőtéren. Tavaly sem akartak lema­radni és minden eddiginél nagyobb munkára hívták fel a lakosságot. Hatvanszemé­lyes bölcsődét akarnak építe­ni, teljes egészében községi forrásokból, társadalmi mun­kában. A felajánlások már megtörténtek, a kivitelezés tavasszal kezdődik. A bölcső­de tízmillió forintnyi értéket képvisel majd. A feladatok Arról beszélni sem kell, mert természetes Simontor­nyán, hogy részt vesz a nép­front a TIT-előadások és a Vöröskereszt-rendezvények szervezésében, megrendezi a tanácstagi beszámolókat, a falugyűléseket, a nőbizottság kapcsolatot tart az üzemi nő­bizottságokkal, részt vesz az öregek napja és a "vermek- nap megszervezésében. A honismereti és az Olvasó né­pért mozgalom népszerűsítése érdekében szoros kapcsolatot alakítottak ki a várban mű­ködő 20 ezer kötetes könyv­tár vezetőivel. Ennek ered­ményeképpen négyezer a be­iratkozott tagok száma és az évi kölcsönzés meghaladja a 15 ezer kötetet. A honisme­reti szakkör tagjai gyűjtik a váriad kapcsolatos emlékeket. Az elnökség jóváhagyta az idei programot. Foglalkoznak többek között a falugyűlések tapasztalataival, az ott felve­tődött kérdésekkel, az emlí­tett társadalmi munkaakció szervezésével. Hathatós intéz­kedést vár a lakosság a kör­nyezetvédelem ügyében, ugyanis a rohamosan fejlődő bőrgyár szennyvíztelepe el­avult, ami különösen nyáron igen kellemetlen szagokkal jár. Megvizsgálják, mit tesz­nek a község üzemei a mun­kásművelődésért. Mélyebben szeretnék megismerni a köz­ség nyugdíjasainak helyzetét és jobban bevonni őket a község társadalmi életébe. Az elképzelés helyességét igazol­ja, hogy néhány nyugdíjas nagy szeretettel dolgozik a köz javára. A körzet ország- gyűlési képviselője március­ban tájékoztatást ad az or­szággyűlés munkájáról és a népgazdaság helyzetéről, va­lamint saját tevékenységéről. Mindezeken kívül tovább kí­vánja erősíteni a népfront­bizottság a párt-, az állami és a társadalmi szervek — az egész lakosság — összefogá­sát Simontornyáért. IHÁROSI IBOLYA Óriás transzformátor A Ganz Villamossági Művekben befejezéséhez kö­zeledik a 750 kilovoltos óriás transzformátor épí­tése. A saját tervezésű típusból az idén még három darab készül el. Az elsőt rövidesen Albertirsára — a Szovjetunióból érkező nagyfeszültség fogadó ál­lomására — szállítják. Képünkön: az óriás transz­formátor szerelése. Eredményes évet zárt a bonyhádi ÁFÉSZ (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A bonyhádi ÁFÉSZ ma már szinte az egész járást behálózó üzletegységekkel rendelkezik. Ez idő szerint 24 községben van boltja, ven­déglátó egysége. A kiskeres­kedelmi egységek száma 63 és egy áruház Bonyhádon. Az ÁFÉSZ tagjainak száma több mint 7 ezer, dolgozóinak szá­ma pedig 450. Munkaerő­gondokkal küzdenek. Ebben az ötéves tervben lehetősé­gük van több mint húszmillió forint fejlesztésre. 1977. évi nyereségük meghaladta a 11 millió forintot, ebből a tagok részére felosztásra kerül kö­zel 700 ezer forint. A 303 millió forintos for­galom bizonyítja, hogy bolt­hálózatunk az elmúlt eszten­dőben is sokat tett a lakosság ellátásáért. HORVÁTH JÓZSEF Száz Ikarus Az IKARUS Karosszéria- és Járműgyár székesfehérvári gyáregységében az idén 6500 autóbuszt készítenek, amely­nek 75 százalékát szocialista országokba exportálják. A gyár kollektívája csatlakozott a munkaverseny-felhívás- hoz és az idén terven felül száz IKARUS autóbusz elkészí­tését vállalták. Képünkön: hazai megrendelésre készítik az IKARUS 266-os autóbuszokat a szerelőcsarnokban. Dombóvár Az OTP-fiók tevékenysége (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A dombóvári Városi Ta­nács Végrehajtó Bizottsága, tegnap délután megtartott ülésén meghallgatta a terme­lés-ellátás felügyeleti osztály vezetőjének beszámolóját az ügyrendi feladatainak ellátá­sáról. E napirendi ponthoz adott tájékoztatást a jogi és igazgatási bizottság, valamint a városi tanács vb-titkára, a szakigazgatási szervnél vég­zett belső ellenőrzés tapasz­talatai alapján. Ezután került sor az OTP dombóvári fiókvezetőjének tájékoztatójára a városi és város környéki lakosság be­tét- és hitelhelyzetéről. Soto- nyi György fiókvezető el­mondta, hogy a lakosság ta­karékbetét-állománya az el­múlt négy évben a tervezett­nél nagyobb arányban növe­kedett. ^Igy az 1974. évihez képest mintegy megduplázó­dott és 1977 végén elérte a 358 millió forintot. Igen jó­nak értékelte az ifjúsági ta­karékbetét alakulását. E ta­karékossági formában 2600 fiatal takarékoskodik és a betétek összege meghaladja a 14 millió forintot. Huszonkét munkahelyen működik kölcsönös segítő ta­karékpénztár (KST). A tagok létszáma megközelíti a há­romezer forintot. 1978-ban a lakossági takarékbetét-állo­mány újabb 13 százalékos emelkedésére számítanak, amely lehetővé teszi a hitele­zési tevékenység szélesítését is. A hitelállomány az elmúlt év végén 307 millió forint volt, melynek mintegy 85 százalékát a lakásépítési és értékesítési hitel teszi ki. Ez az arány is azt igazolja, hogy a saját lakás megvalósítására irányuló törekvések hatékony támogatását tekinti a dom­bóvári fiók a legfontosabb­nak. Az előadó jónak ítélte meg az adósok fizetőkészségét, és elmondta —, hogy behajtha­tatlan tartozás a területükön nincs. MAGYARSZÉKI ENDRE Ki a brigádvezető? Amire nem gondolunk... Ha valaki — vásárló vagy nézelődő szán­dékkal — belép egy áruházba, egészen biztos, sőt, természetes is az, hogy az áru­ház egyenköpenyét viselő személyben az eladót, nem pedig a szocialista brigádtagot látja. Holott a vásárló által igényelt előzé­keny, segítőkész, udvarias kiszolgálást na­gyon is befolyásolja a munkahelyi légkör, amely viszont nem kis mértékben az otta­ni brigádmozgalom minőségének függvé­nye. Király Péter, a szekszárdi Korzó áruház igazgatója így vélekedik: — Köztudomású, hogy az azonos felké­szültségű, szakmai képzettségű emberek közül azok végzik jobban a munkájukat, akik érzelmileg is otthonra találtak a mun­kahelyükön. A mi szakmánkban, s általá­ban a szolgáltatások területén az ilyesmi­nek fokozott a jelentősége, hiszen az ipari termeléstől eltérően a jó vagy rossz han­gulatú munka hatása nem az anyagon, tár­gyakon, hanem élő embereken mérhető. Ezért a kereskedelemben a szocialista bri­gádmozgalom formális vagy tényleges vol­táért mi még inkább felelősek vagyunk, mint mondjuk egy gyárban vagy üzemben. — A brigádmozgalom szintje tehát kihat a végzett munka minőségére. Egy-egy bri­gád szellemét pedig többé-kevésbé a bri­gádvezető egyénisége határozza meg. ön szerint milyen az ideális brigádvezető? — Szakmailag felkészült, tájékozott, po­litikailag képzett. — Én azt hiszem, hogy ez szükséges, de nem elégséges feltétel. A szocialista bri­gádvezetőkkel kapcsolatban viszonylag ke­veset beszélünk a szűkebb értelemben vett emberi vonatkozásról. — Kétségtelen, hogy rokonszenves embe­ri tulajdonságok nélkül nem nyer csatát egyetlen brigádvezető sem, hiába jó szak­ember egyébként. A vezető mindig vala­miféle modell, s nem engedheti meg ma­gának, hogy életvitelében, szemléletében bírálatra szoruljon. — Eddig az elmélet, s vajon hogyan fest a gyakorlat? — Itt a Korzóban a kereken száz dolgo­zó öt szocialista brigádba tömörült. Az áruház minden osztálya egyúttal egy szo­cialista brigádot is képez. S most az ará­nyokra tessék figyelni! Száz dolgozónkból nyolc a férfi, ugyanakkor az öt brigádve­zető közül hárman férfiak. Az asszonyokat leköti a háztartás, a gyereknevelés. — Ha az áruház osztályai és szocialista brigádjai pontosan megegyeznek, akkor nem áll fenn a formalitás veszélye? S más­részt egyúttal osztályvezetőnek és szocia­lista brigádvezetőnek is lenni, nem jelent túlzott megterhelést? > Helfenbein János, a cipőosztály, és Wis- singer Sebestyénné, a női osztály vezetői élénken tiltakoznak:* — Az eredményeink, a vállalásaink tel­jesítése azt mutatja, hogy nemcsak papíron létezik nálunk a szocialista brigádélet. A munka elsősorban egy-egy osztály dolgo­zóit kapcsolja össze, a szocialista brigád­mozgalom pedig alkalmas az olyan embe­rek megmozgatására is, akik különben ta­lán nem vennének részt munkaidőn túli, közös dolgokban. Ha van valami akció, akkor meg úgysem különülnek el egymás­tól a brigádok. A kettős funkciót pedig — osztályvezető és szocialista brigádvezető egyszerre —, nem érezzük tehernek. Az áruház megnyitása óta, vagyis hat eszten­deje csináljuk, de ezt megelőzőleg is szo­cialista brigádvezetők voltunk. — Előnyös, ha a szocialista brigádvezető szava egyúttal a főnök szava is? — Feltétlenül. Jobban fiyelnek rá a bri­gádban és akkor is, ha valahol a brigád ér­dekében szót emel. A legfontosabb azon­ban a brigádvezetőnek az a képessége, amellyel igyekszik megtalálni a közös han­got a legkülönfélébb egyéniségű brigád­tagokkal. Ugyanez a véleménye a másik oldalnak is, azaz, a brigádtagoknak, akik közül Pá- kozdi Zsoltné, a cipőosztály eladója a bri­gádvezető személyét illetően fontosnak ér­zi azt is, hogy nagyjából ahhoz a korosz­tályhoz tartozzan, amelyet a brigádtagok is képviselnek. Farkas Jánosné, a divatáru­részleg vezetője szintén lényeges dolgot említett, amikor azt hangsúlyozta, hogy a brigádvezetőnek törekednie kell arra, hogy tudását a többiekkel megossza, tapasztala­tait átadja. Hasonló beszélgetést nemcsak más áru­házban, de még nagyon sok munkahelyen folytathatnánk. A Korzó áruház kiragadott példájához bárki hozzáteheti a saját el­képzeléseit és a valóságból levonható ta­nulságokat. Egy azonban bizonyos: a Kor­zóba betérve nem jut eszünkbe a brigád­vezető személye. — km —

Next

/
Thumbnails
Contents