Tolna Megyei Népújság, 1978. február (28. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-02 / 28. szám
1978. február 2. Képújság 3 A politikai munka élvonalában Idegenforgalmi irodáink tervei: Utazni Az állami, gazdasági, társadalmi élet fejlődése községeink politikai arculatára, ezen belül a községi pártbizottságok és pártvezetőségek munkájára is erőteljes hatást gyakorol. Közismerten községi pártszerveink munkájában az alapszervezetek, társadalmi szervek közvetlen irányításán túl, jelentős részt képvisel a „saját szintű” feladatok végzése. Vagyis az olyan természetű pártpolitikai tevékenység, melyet közvetlenül ezen a szinten kell elvégezni. MAGASABB SZÍNVONALON Az államigazgatás korszerűsítése, a helyi tanácsok jogkörének növelése, a társközségi rendszer kialakulása, az iskolaigazgatás rendszerének módosulása, a mezőgazdasági üzemek gazdasági szerepének és szervezeti kereteinek megnövekedése, az egyes tömegszervezetek, illetve tömegmozgalmak községi irányításának fejlesztése egyértelműen szükségessé tette, hogy a községi pártszerveink kezébe összpontosuljon politikai döntések, konkrét szervező és ellenőrző munka formájában több olyan kérdés, melyekkel jóval előtte a pártalapszerve- zetek foglalkoztak. Természetesen ez nem valamiféle indokolatlan hatáskörelvonás, hanem az élet által támasztott követelmény. Nem jelentheti olyan fajta gyakorlat kialakulását sem, hogy az egyes községi szintű feladatokat községi pártszerveink az alapszervezetek mellőzésével oldják meg, sőt egyre nagyobb az igény, hogy ezeket bevonásukkal valósítsák meg. Tulajdonképben ezt fejezi ki a Politikai Bizottság 1972. március 21-i a községi pártszervek munkájával kapcsolatos határozata is, amely pontosan megjelölte a feladat- és hatásköröket. Községi pártszerveink e határozat útmutatásának megfelelően, politikai felelősségük tudatában egyre magasabb színvonalon végzik munkájukat. Mind több községi pártbizottság és pártvezetőség munkájában tapasztalható a felismerés (és az ennek megfelelő gyakorlat), hogy a pártmunka színvonalának korszerű mércéje az, hogy milyen hatékonysággal alkalmazzák és hasznosítják a párt politikáját saját területükön és nem az, hogy a pártrendezvényeket rendszeresen megtartják-e avagy sem, bár ez utóbbi is fontos. gazdasági feladatok Egyre átfogóbbak tapasztalataik annak felismerésében is, hogy a község társadalmi, gazdasági, kulturális stb. életéből melyek azok a kérdések, melyeket politikai rangra kell emelni. Ezekkel a pártszerveknek és az alapszervezeteknek valamilyen formában foglalkozniok kell. A pártmunka fejlesztésének lehetőségeit vizsgálva, az utóbbi időben többször felmerült a kérdés, hogy milyen korszerű igényeket lehet és szükséges a községi pártszerveink irányító, ellenőrző munkája elé támasztani. Ezen a területen mindenekelőtt a gazdaságot kell előtérbe állítani. Egyre határozottabban látható ugyanis, hogy amilyen mértékben gazdaságilag és politikailag erősödnek, fejlődnek a közös gazdaságok, úgy növekszik a befolyásoló szerepük a helyi társadalmi-politikai életben. A konkrét pártmunka oldaláról vizsgálva ez jó alapot teremt, de felveti annak szükségességét is, hogy megfelelően összehangoljuk az egyes üzemekben és a lakóterületen folytatandó politikai munkát. A mezőgazdasági termelés fejlesztésében általában növekedett községi pártszerveink szerepe és felelőssége. Az eddig végzett eredményes munkájukkal is igazolták, hogy az V. ötéves tervünk ilyen irányú célkitűzései, az erre épülő kormányprogramok sikeres valóra váltása nem képzelhető el tevékeny közreműködésük nélkül. A jövőben is mindenütt meg kell találniok a politikai munkának azokat a formáit és módszereit, melyekkel segíteni tudják a tervek teljesítését, a hozamok növelését, a népgazdasági és a helyi igények kielégítését, az egyes üzemek közös érdekeltségének — azaz együttműködésének — fejlesztését, a meglévő üzemi tartálékok feltárását és termelésbe állítását, nem utolsósorban a háztáji és kisegítő gazdaságok megfelelő színvonalú termelésének szorgalmazását. Alapos és körültekintő politikai mérlegelést igényel a községeink munkaerőhelyzetének vizsgálata és az ezzel kapcsolatos politikai állásfoglalások kidolgozása is. Az utóbbi időben — főleg nagyközségeinkben — erőteljesebbé vált az ipari tevékenység. Egyrészt a termelőszövetkezetek melléküzemi tevékenysége, másrészt a ki- sebb-nagyobb ipari üzemek telepítése lekötötte a még fellelhető munkaerő-felesleget vagy legalábbis jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy növekedjék a foglalkoztatottság. Olyan általános igénynyel nem lehet fellépni, hogy minden községbe telepítsünk egy. vagy több iparvállalatot, még akkor sem, ha helyenként még mindig számottevő főleg a női munkaerő-tartalék. Helyileg kell megteremteni azokat a lehetőségeket, melyek megoldják az ilyen jellegű gondokat. NÖVEKVŐ LAKOSSÁGI IGÉNYEK A községekben élő lakosság kulturális, szociális, kommunális igényei mindjobban növekednek. Ez természetes jelensége és egyben kézzel fogható eredménye is a város és falu közötti különbségek fokozatos megszűnésének. Pártszerveinknek ezeket a kérdéseket illő politikai fontossággal kell kezelnie. Megfelelő politikai elemzést és döntést igényel például a községpolitikai tevékenység irányának meghatározása, nem kevésbé a lakosság bevonása a fejlesztések eldöntésébe és megvalósításába. Különösen nagy figyelmet igényel ez a társközségekben, ahol nem ritkán különböző érdekütközések is előfordulnak a székhelyközség és az egyes társközségek között. Községi pártbizottságaink, pártvezetőségeink a tömegpolitikai munka keretében állandóan keressék az alkalmas formákat és módszereket a párt politikájának tudatosítására, megértetésére. Elemezzék a lakosságot foglalkoztató kérdéseket, reagáljanak azokra megfelelően. Tapasztalataikat jelezzék a felsőbb irányító szerveknek. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani például azokra a társadalmi-politikai hatásokra, amelyeket a községben működő gazdasági egységek vezetésének döntései, az egyes állami szervek intézkedései helyileg kiváltanak. Többször volt rá példa ugyanis, hogy a községi pártszerveknek kezdeményezni kellett ezek módosítását, vagy visszavonását, kedvezőtlen hatásaik miatt. Természetesen mindezek csak egy, de fontos részét képezik annak a sokoldalú pártpolitikai tevékenységnek, melyet községi pártszerveink végeznek. Ez a néhány dolog is jelzi, hogy községeink politikai, gazdasági, kulturális életének elsőszámú és felelősségteljes gazdái a községi pártbizottságok, pártvezetőségek. Irányító-ellenőrző munkájuk további fejlesztése, munkamódszereik tökéletesítése alapvetően meghatározza. hogy napjainkban és a jövőben mennyiben tudunk lépést tartani a községeinkben is dinamikusan változó élettel. DR. LATOS ISTVÁN az MSZMP KB alosztály vezető j e Megyénkben öt idegenforgalmi hivatal működik, ilyen téren tehát elméletben nem panaszkodhatunk. Az irodák elhelyezése már különböző, kezdve a főforgalmi úton lévő IBUSZ-szal és TOLNA- TOURIST-tal, a viszonylag még mindig jó helyen fekvő EXPBESSZ-szel, és folytatva a gondosan eldugott VOLÁN- TOURIST-tal, végezve a kis konyhányi méretű, alig megtalálható COOPTOURIST- tal. A legrégibb az IBUSZ, mely szokás szerint parádés reklámfüzet- köteggel lepte meg szerkesztőségünket. A hirdetett utak jelentős, sőt túlnyomó részét természetesen a budapesti központ szervezi. Annál ör- vendetesebb, hogy az idén megszaporodott a megyéből (Szekszárdról és Paksról) induló túrák száma. A nagyon fontos belföldi turizmust 11 különböző 1—1 napos (köztük 6 fürdő) túra szolgálja 1978-ban. Kétnapos túra 4 indul, háromnapos 3, négynapos 2 — mindegyik természetesen az időtartammal arányosan több lehetőséget biztosítva szűkebb hazánk szépségeinek megisme. résére, ami — legyünk őszinték — ránk fér. A megyei IBUSZ tervei között ezenkívül 11 külföldi üdülőút szerepel, zömük Jugoszláviába. A legnagyobb megyénkben a TOLNATOU- RIST, melynék 393 saját és 204 fizetővendég szálláshelye van. Tizekben tavaly 24 260 vendég 102 598 vendégéjszaFiatal házaspár érdeklődik a tanácson: hol vehetne haszonbérbe földet. Ügy tűnik, jól ismerik a város határát: „Jobbparásztán, az új telepítés utáni második úton, esetleg Porkolábvölgyben van-e olyan kisebb parcella, ahol felújítható tanya áll és megfolyik az esővíz.” A földügyi előadó-térképen mutatja a bérelhető területeket, azt viszont még ő sem tudfiatja pontosan, hogy milyen állapotban van a telek. KIÉ VOLT A FÖLD? Haszonbérbe adják ki azokat a földeket, melyek az 1961—62-es földrendezéskor gazdátlanul maradtak. A földhivatal minden évben határszemlét tart, és ha olyan területet talál, ami elgazosodott, műveletlen — jórészt azért, mert a tulajdonos megöregedett — állami tulajdonba veszi. De előfordul az is, hogy a tulajdonos térítés- mentesen felajánlja a földjét az államnak. Éppen ezért ajánlotta fel a szekszárdi Városi Tanács, hogy a város határában lévő állami tartalék ingatlanokéin mezőgazdasági termények termelésére, továbbá szőlő és gyümölcsös telepítésére alkalmas területeket haszonbérbe ad. Azok a tartalék területek, amelyeken 18—20 éve még termést hozott a szőlő, a gyümölcs, mára már teljesen tönkrementek, elparlagosodtak. A lejtős hegyoldalak, dombtetők nagyüzemi művelésre nem alkalmasak, forgatni, te- raszírozni csak kézi erővel lehet. kát töltött, majdnem 20 százalékkal többet, mint eev év. vei korábban. A TOLNA- TOURIST fő profilja a megyénkbe igyekvő vendégek fogadása. Ezek számára, mint korábban, már az idén is a Gemenc a legvonzóbb, ahová január végéig több, mint 16 ezer jelentkezés fűtött be. Az utaztatás elsősorban belföldre és viszonossági alapon szo cialista országokba történik. A TODNATÖURIST A BUDAPESTTOURIST minden programjának megyei képviselője is. A gunarasi gyógyfürdő mellett téliesítik a szállodát, a szekszárdi átmenőforgalom megállítása érdekében tavasszal megkezdődik a 110 személyes Siókemping félezresre bővítése, a dunaföldvári várban pedig az étterem mellett idegenforgalmi kirendeltség nyílik. A fiataloké az EXPRESSZ, mely a hasonló irodák országos ösz- szehasonlításában a III—IV. helyen áll és működésében nagymértékben támaszkodik a KISZ megyei bizottságára és a KISZ-szervezetekre. Tavaly 668 külföldit fogadtak (köztük japánokat is), 5752 belföldi vendégük érkezett, 3367 megyénkben fiatalt pedig külföldre utaztattak. Ennek sokszorosa a belföldi „mozgatás”, mely 10 643 főre rúgott, benne két 650—650 személyes fővárosi színházijárattal. Idei céljuk a korábbi ügyfelek megtartása és természetesen a lehetőségekhez mérten az eredmények fokozása is. Az iskolák elsősorban a VOLÁNTOU- RIST-ot kedvelik, mely az év ZÁRTKERT, KÜLTERÜLET A felajánlott földterületek zártkertben és külterületen vannak: Almáson, Bodzáson, Baranyavölgyben, Faluhelyen, Gurovicán, Gyertyánosban. A tanács az elmúlt év tavaszán értesítette a szekszárdi vállalatokat, üzemeket: a vállalat dolgozói, kollektívái részére munkás kertszövetkezet létesítéséhez alkalmas, összefüggő két-három hektáros területekkel rendelkezik. A vállalatok képviselői megnézték a földeket, de úgy találták, hogy ezek a város központjától messze esnek, gépkocsija nem mindenkinek van, akinek meg van — mivel nincs kövesút, — nem tud autóval közvetlenül a föld mellé állni. A külterület 127 hektár, ebből a szőlő és a gyümölcs művelési ágba öt hektár tartozik, a 61 hektár zártkertből szintén öt hektár a szőlő és gyümölcs művelési ág, azonban itt már csak elvadult tőkéket, gyümölcsfákat találunk. Az ösz- szes területből jelenleg 37 hektárt művel 146 család, — 1973-ban mikor a szerződéseket felújították, csupán 23 család hasznosított 14 hektárt. A területek olyannyira szétszórtak, hogy a külterület 528, a zártkert pedig 400 parcellára oszlik. A művelt földek jó részén konyhakert van, a bérlők áruikat az ÁFÉSZ-en keresztül értékesítik. Szőlőt és gyümölcsöst eddig összesen hatan-nyolcan telepítettek. MENNYI A HASZONBÉR? A jelenleg művelt legkisebb parcella kétszáz négyjo jelentős szakában és munkaszüneti napokon a tanulmányi kirándulások céljaira ad kedvezményt. A belföldi társasutazások mellett a jugoszláviai Vrsarba indítanak az idén 250 személyes csoportot és egyet-egyet különböző szocialista országokba. Figyelemre érdemes kezdeményezése az irodának az idén az Eszék—Dombóvár kapcsolatok fejlesztése. A legkisebb a nemrégiben kétszemélyessé „fejlődött” COOPTOU- RIST, mely elsősorban a szövetkezeteké és főprofilja a szakmai utak szervezése. Gondozója a szövetkezeti rendezvényeknek, melyek az idén is szép számmal lesznek. (Szövetkezeti néptáncfesztivál területi döntője márciusban, szövetkezeti országos sakkverseny májusban, kisnályás labdarúgó-bajnokság júniusban, Gemenc-kupa júliusban.) Tavaly egyébként a kis létszámú iroda 62 belföldi utat szervezett és gazdája volt a Szovjetunióba ment Béke-vonatnak. A COOP- TOURIST-programok 70 százaléka a szövetkezeteké, beleértve a fürdőutakat -is Harkányba, Zalakarosba és Bükkre, ahol 12 fűthető faházzal rendelkeznek. * Az idegenforgalomnak számtalan összetevője van. Itt csak az irodákról emlékeztünk meg, de idetartozik a szállodák színvonala, a vendéglátás gyakran rendkívül változatos volta is. Mindezekről azonban majd más alkalommal. / Régi hagyományt követünk, amikor az év elején igyekszünk beszámolni a különböző idegenforgalmi hivatalok idei terveiről. szögöl, a legnagyobb másfél hektár. A haszonbér művelési áganként változó, a terület- egységre jutó aranykorona értéktől függ. Nem ritka, hogy csupán ötven forintot kell fizetni évente, a legtöbbet — hatszáz forintot — az a bérlő fizeti, aki egy hektár szántót művel. Az elmúlt évben 139-en jelentkeztek és 85- en kötöttek haszonbérszerződést. A tanács szakemberei és a jelentkezők közösen tekintik meg az elhagyott területeket. S hogy miért nem nyeri meg sok esetben a kertészkedni kívánók tetszését a felajánlott parcella? Mert távol esik a városközponttól, messze van a kút, nincs buszjárat, tanyaépítésre nem adnak építési engedélyt, s a döcögős földutak tönkreteszik az autót. A bérlők többsége Csötönyivölgyben, Porkolábvölgyben, a Palánki hegyen, Tóthvölgyben talált igényeinek megfelelő területet. Minthogy a szétszórt, állami tulajdonban lévő tartalék földeknek főleg azt a részét, amely járművel nehezen közelíthető meg, előreláthatólag a jövőben sem lehet haszonbérbe adni, a Dunaártéri Állami Erdőgazdasággal történt megbeszélés értelmében erdősítik. A szekszárdi Városi Tanács eddig 64 hektárt adott át az erdőgazdaságnak, amelyből 46 hektárt már betelepítettek fenyővel és tölgyfával. Az elmúlt héten a tanács termelés-, ellátásfelügyeleti osztályán az érdeklődők száma 15 volt, s hogy közülük hányán kötnek haszonbérszerződést, a határszemlén dől el. —a —a A TOTÉV négy év óta folyamatosan bővíti a BHG szekszárdi gyáregységét. Két hatalmas üzemcsarnok elkészült. Az építők most hozzáláttak a szociális épület összeszereléséhez. Fotó: BAKÓ JENŐ O. I Haszontalan földek Gurovica, Bagóvölgy - nem kell senkinek
