Tolna Megyei Népújság, 1978. február (28. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-02 / 28. szám

A néPÚJSAG 1978. február 2. A leningrádi Ermitázs A Szovjetunió legna­gyobb múzeuma, a lenin­grádi Ermitázs méltán áll egy sorban a világ olyan múzeumaival, mint a Louvre és az amerikai Met­ropolitan. A különböző ko­rok, országok és népek év­ezredeket átfogó kulturális és művészeti alkotásainak mintegy 2 millió 700 ezer darabos gyűjteményét őr­zik itt. Az Ermitázst éven­te 3,5 millió látogató kere­si fel, 35 ezer alkalommal idegenvezető viszi körbe a csoportokat, 1200 ismeret- terjesztő előadást tartanak. A múzeum kiállítását több mint 350 teremben mutat­ják be. Az Ermitázst 1764-ben ala­pították. Akkor «érkezett a Téli Palotába egy 225 kép­ből álló gyűjtemény, ame­lyet II. Katalin cárnő Porosz- országban vásároltatott meg. A szovjethatalom éveiben az Ermitázs gyűjteménye mintegy ötszörösére növeke­dett. Évente 10—12 ezer kiál­lítási tárggyal gyarapodik. Az Ermitázsban rendkívül kiter­jedt a tudományos-ismeretter. jesztő munka. Rendszeresen 250 munkacsoport tagjai hall­gatják például a múzeum termeiben a művészettörténe­ti előadásokat. A gyermekek részére is szerveznek ilyen csoportokat. Hároméves mű­vészettörténeti tanfolyamo­kat is szerveztek. ■, A múzeum tulajdonát ké­pező művészeti alkotások kö­zül mindenekelőtt Leonardo da Vinci két képe, a Madonna Litta és a Benois Madonna emelkedik ki. Franciaország határain kívül az Ermitázs­ban látható a legátfogóbban a XV—XX. század francia festészete. Rendkívül gazdag a németalföldi és flamand mesterek gyűjteménye, akik között az óriások — Remb­randt, Rubens és Van Dyck képei is megtalálhatók. A világ egyik legteljesebb és legsokrétűbb érem- és régi- pénz-gyűjteményét is az Er­mitázsban őrzik. Cigány nyelvtan Jugoszláviában befejezték egy cigány nyelvtan kidol­gozását. Az ezzel kapcsolatos kutatásokat a cigány Saip Ju- szuf indította el, aki az öt­venes években Ljubljanában végezte tanulmányait. 1954- től kezdve Juszuf elkísérte a cigányokat vándorútjaikra, velük együtt élte azok sáto­ros életmódját. Huszonkét éven át járta a cigányok sze­kerein Ausztria Magyaror­szág, Csehszlovákia, Lengyel- ország, Törökország, Bulgária, Görögország és Jugoszlávia útjait. Vándorlásai közben meg- jegyzett minden új szót, ame­lyet hallott, és feljegyzett ma­gának minden érdekes rész­letet. Amikor már elég sok anyagot összegyűjtött, meg­kereste Krum Kepaski nyel­vész professzort, és annak segítségével' kidolgozta a ci­gány nyelv grammatikáját. Kepaski professzor szerint a cigány nyelv 32 hangot al­kalmaz — kettővel többet, mint például a szerb-horvát nyelv —, nyolc esetet és két nemet — a hímet és a nőne­met. Színházi évad Az új színházi évadban az NDK 60 színháza 430 premi­errel várta a közönséget. A bemutatásra kerülő darabok közül 320 a felnőtt, 110 pe­dig a gyermek és ifjúsági színházlátogatókhoz szólt. A klasszikusok sorában Shakes­peare áll az élen. Sok mai tárgyú dráma is szerepel a műsoron. A Kleist-évforduló alkalmából hat színház tűzte műsorára „Az eltört korsó” című művét. A zenei színhá­zak is változatos műsort kí­nálnak: 260 opera, operett és musical közül választhatnak a zenebarátok. A színházi kollektívák igye­keznek élő kapcsolatot terem­teni a közönséggel. A Frank­furtban működő Kleist Szín­ház például vitákat rendez mai tárgyú darabjairól. Elő­adásai és rendezvényei nagy­mértékben hozzájárultak ah­hoz, hogy több mint ötezer általános iskolás vált rend­szeresen színházbérletet. Az erfurti Városi Színház­ban úgynevezett munkás szín­házi napokat tartanak: ez a kollektív színházlátogatás új formája. A szocialista magyar társadalom születése (3.) Mobilitás és strukturális változások A fizikai munkából a szel­lemi munkába történő mobi­litás azt eredményezte, hogy egyrészt a tradicionális értel­miségi pályákon kisebb, a gazdasági és politikai élet ér­telmiségi, vezető funkcióiban nagyobb mértékben egy új értelmiség jött létre. Más­részt a centralizáció, a tech­nikai fejlődés és társadalmi változások következtében egy jelentős létszámú alkalma­zotti-hivatalnoki réteg ala­kult ki. Ezeket az átrétegződési fo­lyamatokat azonban csak ak­kor értékelhetjük reálisan, ha figyelembe vesszük a ve­zetővé válás eltérő tartalmát és megítélését 1956 előtt és után. 1956 előtt a vezetővé vált munkás —, még ha a megfelelő iskolákat el is vé­gezte — nem konstituálódott értelmiségiként, és a „mun­kásvezető” és az „értelmisé­gi” minden szempontból el­különült egymástól. 1956 után az új társadalompoliti­kai szituáció\az értelmiség helyzetében is jelentős válto­zásokat eredményezett. A szakszerűség egyre erőtelje­sebben elfogadást nyert a tár­sadalomirányítás, a politika és. a vezetés szintjén is, és ez egyfelől az értelmiségnek a vezetésben való egyre erőtel­jesebb bevonását eredmé­nyezte, másfelől a munkás­származású vezetőket is sok vonatkozásban értelmiségivé tette. Az osztályok és réte­gek egymáshoz való viszo­nyában mindez pedig a szö­vetségi politika tartalmasab­bá válását eredményezte. A mezőgazdaságból a nem mezőgazdasági területek felé történő mobilitás új munkás­réteget hozott létre. A me­zőgazdaságból az iparba való átkerülés azonban nem járt együtt a faluból a városba való vándorlással. Elsősorban az ipar fejlődésénél lényege­sen lassúbb városfejlődés okozta, hogy ezek az új munkások nem tudtak a vá­rosban letelepedni, ingázókká váltak. (Az ingázók száma megközelíti az egymilliót.) Részben az ingázó létből kö­vetkezett, hogy döntő részük segéd- és betanított munkás­sá vált, legfeljebb a falusi viszonyok között is megtalál­ható szakmákig (asztalos, ács, kőműves, kovács stb.) jutott el. Ugyanakkor —, ha nem is főfoglalkozásban — tovább­ra is kötődött a mezőgazda­sághoz, egyrészt a mezőgaz­dasági termelésben megma­radt feleség révén, másrészt pedig úgy, hogy a munkából hazatérve maga is munkát végzett a háztáji vagy kisegí­tő gazdaságban. AZ ÁTMENETI KETTŐSSÉG FELBOMLÁSA A szocialista „városi” és a kisárutermelő „falusi” struk­túra kettőssége tehát két vo­natkozásban is felbomlott. Egyrészt a mezőgazdaság szo­cialista átszervezésével falun is a szocialista termelési vi­szonyok alakultak ki, más­részt pedig létrejött egy olyan réteg, amely sajátos közvetítést valósított meg a falu és város, mezőgazdaság és ipar között. Falusi lakos maradt, de a városban dol­gozott, paraszti tradíciókat is hordozott, de munkássá vált, továbbra is kapcsolódott a mezőgazdasági termeléshez, de főfoglalkozása és fő kere­seti forrása már nem a me­zőgazdaság. (Ezenkívül ki­sebb mértékben, de vitatha­tatlanul hozzájárult a falusi és városi struktúra kettőssé­gének felbomlásához a falusi ipartelepítés, és a falu éppen meginduló kommunális fej­lődése is.) A magyar társadalom e fejlődési szakaszában — ame­lyet mint a szocializmus alapjainak lerakását jellem- zünk — tehát a volt kizsák­mányoló osztályok osztály­ként való megszüntetése mel­lett a leglényegesebb struk­turális változások a falusi és városi struktúra kettősségé­U>TaNBOBCKII)l v nPCIBAfl iTestvérlapunk, a Tam- bovszikaja Pravda rendszere­sen közöl olvasói leveleket. Egyik legutóbbi számában például több olvasói levél foglalkozik Tambov megye egészségügyi ellátásával a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előtt és után. A levelekből kiderül: a kirsza- novi járásban 1864-ben 9443- an születtek. Közülük egy­éves korig meghalt 2145. Igen rossz volt az orvosi ellátás még 1901-ben is. Ekkor 30 ezer emberre jutott egy or­vos, egy kórházi ágyra pedig 2808 ember. — Jelenleg 95 orvos, 454 egészségügyi kö­zépkáder végzi gyógyító meg­előző munkáját ebben a já­rásban és minden .690 ember­re jut egy kórházi ágy. Hasonló volt a helyzet a me­gye központjában, Tambov- ban is. 1908-ban Tambovban mindössze nyolc orvos volt. Egy orvosra több mint 32 ezer beteg jutott. Jelenleg 1400 or­vos van Tambovban. Dunántúlt napló Január 1-től 15 százalékkal felemelték a villamos energia árát. Elkerülhetetlen volt a költségek áthárítása, mert az állami költségvetésből jutta­tott támogatás kicsit kényel­messé tette a vállalatokat, mezőgazdasági üzemeket. A Dunántúli Napló munkatársa azt vizsgálta több üzemben: mit tesznek a villamosener- gia-takarékosság érdekében? A Mecseki Szénbányák fő- energetikusa elmondta: már az elmúlt évben is takarékos- kodták. Csökkentették a há­lózati veszteségeket. Több mint négymillió forint visz- szatérítést kaptak a DÉ- DÁSZ-tól. A villamosenergia­gazdálkodást diszpécsereik végzik, de minden üzemben önálló energetikus is dolgo­zik. Ennek ellenére úgy néz ki, hogy az idén mintegy 500 nek felbomlása, a munkás- osztály számszerű növekedése és a szélső rétegek közötti nivellálódása paraszti szár. mazásúakkal, korábbi háztar­tásbeli nőkkel, feltöltődése fiatalokkal. Ehhez járult a kisárutermelő parasztság ter­melőszövetkezeti parasztság­gá válása, az értelmiség át­strukturálódása, a vezető funkcióban lévők közel teljes kicserélődése, az alkalmazot­tak számszerű növekedése és a városi kisárutermelés je­lentős mérvű csökkenése. E korszakot tehát alapvető­en a strukturális viszonyok egységesülése jellemezte még akkor is, ha ez az egysége­sülés — természetszerűleg — az éppen legdinamikusabban növekvő munkásosztály és alkalmazott-értelmiségi ré­tegek belső differenciálódásá­val is együttjárt. A szocializmus alapjainak lerakása a magyar társadal­mi struktúra gyors, olykor erőltetett ütemű átalakításá­nak lezárását jelentette. Azért beszélhetünk átalakí­tásról, és nem egyszerűen át­alakulásról, mert ebben a folyamatban nem a társadal­mi mechanizmusok automa­tizmusa működött, hanem igen nagy szerepe volt a strukturális viszonyok tuda­tos és szándékolt változtatá­sának. A szocialista társada­lom megteremtésével ugyan­is rendkívül megnő a társa­dalmi folyamatokat alakító politikai tudatosság jelentő­sége. Bár a társadalmi forra­dalmak jelentős részénél ko­rábban is voltak a forradal­mi folyamatot előre tervező politikai programok, csak a ezer forint felárat kell majd fizetniük. Szemléletváltozás­ra van szükség ahhoz, hogy ezt ne kelljen kifizetni. Nem­csak azt kell tudomásul ven­ni, hogy van energia, hanem azt is, hogy takarékoskodni kell vele. A BŐM főenergetikusa el­mondta: Fél éve lett a gyár főenergetikusa. Nagy teljesít­ményű gépeik azóta éjszaka dolgoznak, növekedett az üzemórák száma. perón Népe A Petőfi Népe főcímben emeli ki: „Kilencvenezer hektár még erdősíthető” — Bács-Kiskun megyében. A Kiskunsági Erdő- és Fafel­dolgozó Gazdaság eddig is jól végezte munkáját. Bizo­nyítja ezt az a tény is, hogy 1948 óta 28 ezer hektárnyi erdőt telepített és 17 ezer hektárt újított fel. A jövő­ben még nagyobb feladatok várnak a gazdaság dolgozói­ra. A felmérések szerint ugyanis még 90 ezer hektár­nyi terület erdősíthető. Eh­hez nagy mennyiségű cseme­tére is szükség van. Jelenleg évente, mintegy 25 millió fe­nyő és 5 millió lombcsemetét nevelnek évente a telepíté­sekhez. SomoqtiiNéplap Takarmánylisztet állítanak elő kukoricaszárból a puszta- szemesi termelőszövetkezet­ben. Az utóbbi három évben a közös gazdaság 52 millió forint értékű beruházást va­lósított meg. Az összegben benne van a lucemaliszt- üzem építése is, amelynek idei terve mintegy 350 va­gon takarmányliszt, illetve pellet készítése. Tavaly 290 vagon takarmánylisztet ké­szítettek. Két évvel ezelőtt gyártottak először kukorica­szocialista fejlődést készíti elő olyan széles körű politi­kai-ideológiai program, ami­lyen a munkásosztály, a munkásmozgalom bázisán ki­alakult. ÜJ PROBLÉMÁK — ŰJ VÁLASZOK Az alapok lerakásán túl azonban más tényező is hoz­zájárult ahhoz, hogy a hat­vanas évek első felétől kezd­ve megváltozott a strukturá­lis fejlődés jellege. A hatva­nas évek közepétől a legtöbb kelet-európai szocialista or­szágban új szituáció jelent­kezett, amelynek lényege, hogy kifogytak a korábbi gazdaságfejlesztési stratégia forrásai. A forradalom után kialakult társadalom- és gaz­daságirányítás ugyanis egy­fajta választ jelentett a szo­cialista építés követelmé­nyeinek és a kelet-európai elmaradottság felszámolásá­nak egyes problémáira. Ez a válasz pedig az igen gyors ütemű és extenzív iparfej­lesztésnek, a magánegyének — ideértve a magántulajdont is — és a mezőgazdasági ága­zat terhére történő felhalmo­zásnak és az összes gazdasági és társadalmi erőforrás fe­letti centrális állami rendel­kezésnek hármasságában ra­gadható meg. A hatvanas évek közepére azonban ezen gazdaságfejlesztési stratégia részben elérte céljai egy ré­szét, részben pedig már nem rendelkezett a régi felhalmo­zási forrással és háttérrel. Problémaként vetődött tehát fel a szocialista fejlődés új problémakörének megfelelő növény-lisztet, tavaly már a kukorica-növényliszt terme­lésük elérte a 35 vagont. Minden lisztet és pelletet sa­ját nyersanyagból állítanak elő. Az idén például 300 hek­táron termesztenek kukoricát kizárólag erre a célra. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Fejér megyében is jól vizs­gázik az egységes egészség- ügyi szervezet — írja a Fejér megyei Hírlap — Az egységes egészségügyi szervezet 270 ezer ember egészségügyi el­látásáért felelős. Gondot je­lentett az orvosi ellátás olyan megszervezése, hogy az „uta­zó betegek” helyett az „uta­zó orvosok” elve érvényesül­jön. Karl-Marx-Stadtban meg­jelenő testvérlapunk legutób­bi számában arról olvasha­tunk, hogy nyolcezer lány és fiú kezdte meg évi szabadsá­gát egy hegyvidéki üdülőhe­lyen. Ezek a fiatalok a mezőgaz­daságban és élelmiszeripar­ban dolgoznak. Immár húsz­éves gyakorlat, hogy az ezek­ben a népgazdasági ágakban foglalkoztatott fiatalok ilyen­kor kapják meg az éves sza­badságukat és „megszállják” az NDK téli sportközpontjait, hiszen amikor a nyári sza­badságolásuk ideje van, rá­juk akkor vár a legnagyobb munka: minden percet ki kell használni a betakarításra, a következő évi kenyér biztosí­tására. Ebben az évbeh ezen felül még külön nagy feladatot is vállalták: 60 millió márka értékű meliorációs munkát végeznek és az ifjúsági szö­vetség akciója során 15 mil­lió márka értékű takarmányt akarnak kigazdálkodni. Ehhez gyűjtenek most erőt úgy, hogy a pihenés napjait is okosan, ügyesen használ, ják ki. társadalmi és gazdasági me­chanizmusok megformálása. Az európai szocialista or­szágok többségében — így hazánkban is — napirendre kerültek ezek a kérdések és határozatok is születtek. Ezeknek az intézkedéseknek két gyakorlati pillére a gaz­daságirányítás mechanizmusa és az államélet, a szocialista demokrácia, benne az üzemi demokrácia továbbfejlesztése volt. Ezek a határozatok és a következményükként jelent­kező gyakorlati intézkedések sok tekintetben új tendenciát jeleztek. Ha ennek az új tendenciá­nak lényegét az előzőekhez hasonló tömörséggel akarjuk megfogalmazni, akkor azt mondhatjuk, hogy a korábbi — a célkitűzésekben teljesen, a gyakorlatban pedig jórészt — közvetlen társadalomirá­nyítási mechanizmust tenden­ciájában egy részben közve­títéses társadalomirányítási mechanizmus kezdi motivál­ni és hatékonyabbá tenni. A társadalmi v struktúra szempontjából mindez első­sorban azt jelenti, hogy e közvetítéses mechanizmusban a különböző társadalmi cso­portok funkcionálása látha­tóbban van jelen és hatéko­nyabbá válik. így olyan strukturális viszonylatok ala­kulnak ki, amelyben a tradi­cionális osztályalapokon szer­veződött társadalmi csopor­tok különböző rétegei külön­böző módon mozognak. KOLOSI TAMÁS (Következik: 4. A munkás- osztály.) A XVII—XVIII. századi olasz művészet termeiben

Next

/
Thumbnails
Contents