Tolna Megyei Népújság, 1978. február (28. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-01 / 27. szám
2 ^SfePÚJSÁG 1978. február 1, Belgrádi találkozó Lassan készül a záróokmány Rhodesia jövője A máltai főváros közelében tárgyalások folynak Rhodesia jövőjéről. A képen Owen brit külügyminiszter (balról a második, Joshua Nkomo wObbról), a Zimbabwei Hazafias Front egyik vezetője és Prem Csand (balról), az ENSZ rhodesiai különmegbízottja. Belgrád, Márkus Gyula, az MTI belgrádi tudósítója jelenti: A belgrádi európai biztonsági és együttműködési találkozó kedd délelőtt plenáris ülést tartott, majd pedig szerkesztő bizottságai és albizottságai tanácskoztak. A plenáris ülésen többek között felszólalt a portugál, svéd, jugoszláv, román, szovjet, máltai és amerikai delegáció vezetője. Az eszmecsere konstruktív légkörben, polémiák. nélkül folyt le. A szerkesztő bizottságok és albizottságok napirendjén változatlanul a találkozó záródokumentumának megfogalmazása szerepel, a plenáris üléseken a küldöttségvezetők politikai kérdésekről is véleményt cserélnek. A Szovjetunió és a szocialista országok küldöttségei a Az Egyesült Államok és szövetségesei mindent megtesznek azért, hogy hamis színben tüntessék fel Kuba internacionalista szolidaritásból fakadó, a törvényesen létrejött afrikai kormányoknak nyújtott segítségét — jelentette ki Isidoro Malmi- erca kubai külügyminiszter hétfőn, Mexikóvárosban, hálegutóbbi üléseken újból felhívták a figyelmet arra, hogy a záródokumentum megfogalmazása a kívántnál lassúbb ütemben halad. Ennek oka az, hogy néhány nyugati delegáció részben halogató taktikát alkalmaz, részben folytatja propaganda jellegű támadásait egyes szocialista országok ellen. Az időhúzással szemben a semleges és el nem kötelezett országok részéről is fokozott türelmetlenség nyilvánul meg, s nem hivatalos formában a semleges országok csoportja azt keresi, hogy milyen új megfogalmazásokkal lehetne az egyöntetűség elve alapján elfogadható záródokumentumot kidolgozni. A semlegesek elgondolásairól a közeli napokban várhatóan a bizottságokban hivatalos forromnapos hivatalos látogatásáról való hazaindulása előtt. Újságírók kérdéseire válaszolva Isidoro Malmierca határozottan visszautasította azt a Nyugaton több ízben hangoztatott vádat, hogy „Kuba beavatkozik más országok belügyeibe”. Felhívta rá a figyelmet, hogy valahányszor Kuba segítséget mában is megbeszélések lesznek. Bár a találkozó mostani zárószakasza harmadik munkahetébe lépett, sok nehéz kérdés megoldása továbbra is várat magára. A küldötteknek elég kevés idő áll a rendelkezésükre. Tény, hogy a gyorsabb előrehaladást a többi között az a tudat is nehezíti, hogy a 35 ország képviselői a helsinki csúcskonferencia óta ezúttal először ülnek közös tárgyalóasztal mellett, a mostani állásfoglalásaik hivatkozási alapul szolgálnak majd a későbbi, hasonló típusú értekezleteken. A teljes képhez hozzátartozik, hogy a legutóbbi üléseken a delegációk állást foglaltak az enyhülési folyamat fenntartása erősítése mellett. nyújtott valamelyik népnek, ezt az illető nép törvényesen megalakult kormányának felkérésére, a külföldi intervenció elhárítása érdekében tette. Megerősítette, hogy orszá. ga ovábbra is támogatást nyújt Angola, Mozam'bik és Etiópia népének a 'külföldi agresszió elleni harchoz. (Plsensa Latina) Kaierőcsekkentési tárgyalások I A közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek kölcsönös csökkentéséről szóló tárgyalásbkon részt vevő küldöttségek kedden plenáris ülésen folytattak munkájukat a bécsi Hofburgban. A 24. tárgyalási szakasz első ülésén Tadeusz Strulak nagykövet, a lengyel küldöttség vezetője felszólalásában rámutatott arra, hogy a szocialista országok küldöttségei továbbra is konkrét eredmények elérésére törekednek. Hangsúlyozta, hogy a neut- ronfegyverék gyártása és európai tárolása további nehézségeket okozna a fegyverkezési hajsza lefékezésére, illetve a leszerelésre irányuló törekvések megvalósításában és károsan hatna vissza a bécsi tárgyalásokra is. A lengyel delegátus utalt arra, hogy a szocialista országok legutóbbi, 1977. október 25-i kompromisszumus javaslatára — amely a csapatlétszámra vonatkozó adatok további kölcsönös cseréjére vonatkozott — a nyugati országok még nem adtak érdemi választ. Gordon E. Cax nagykövet, a kanadai küldöttség vezetője felszólalásában a NATO- országok korábbi álláspontját fejtegette. A haderőcsökkentési tárgyalások következő plenáris ülésére jövő héten csütörtökön kerül sor. (MTI) A rhodesiai kérdésről Máltában tárgyaló afrikai vezetők hétfőn előterjesztették a Hazafias Front írásos javaslatait, amely — bár több részlete még nem ismeretes — gyakorlatilag elutasítja az amerikai—brit elképzeléseket Rhodesia jövőjéről. — Eközben a távoli Salisbury- ban Ian Smith rhodesiai miniszterelnök lázas kísérletei két tesz arra, hogy az úgynevezett belső rendezésről folytatott tárgyalásokat jelenleg bojkottáló Muzorewa püspököt ismét bevonja a megbeszélésekbe, mivel ezzel véleménye szerint talaját vesztené a máltai konzultáció. A máltai Verdala luxus- szállodában David Owen brit külügyminiszter és Andrew Young, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete a hétfőn kezdődött első puhatolózó megbeszélés után sikerként könyvelte el, hogy a találkozó nem fulladt vádaskodásba és most a Hazafias Front dokumentumát tanulmányozza. Ebben Joshua Nkomo és Robert Mugabe, a front vezetői — mint ahogy az korábbi megnyilvánulásaikból is kitűnt — teljesen elfogadhatatlannak nevezték azt a tervet, hogy az irányításuk alatt álló gerillákból és a Smith rezsim hadseregéből hozzák létre Rhodesia jövőbeni fegyveres testületét. A rhodesiai fővárosban ezalatt újabb megbeszélést tartottak a belső rendezésről — Muzorewa püspök nélkül. Szerdára további tanácskozást terveznek. A színesbőrű vezetők kedden különtárgya- lásokon próbálták Muzorewa püspököt meggyőzni: térjen vissza a zöld asztalhoz. Kuba segíti az afrikai államokat Argentína a Mundial országa Telefon a vb-nek PANORÁMA Labdarúgó eltűnéséről egyelőre nem érkezett hír a világbajnokság színhelyéről, Argentínából. Az eltűntek listáján — ha a hosszú-névsort egyáltalán össze lehetne állítani — szerepelne viszont ügyvéd, kommunista párttag, tiszteletbeli amerikai konzul, parlamenti képviselő, szákszervezeti vezető, rendőr_ főnök, újságíró, személyi testőr, külföldi menekült, sőt apáca is. „Eltűnt” — ez legtöbbször azt jelenti, hogy az áldozat már nincs az élők sorában, csak éppen nem tudni. hogy ki, hol és mikor végzett vele. „Eltüntetéssel” vádolható fegyveres szervezet, több is működik az országban. A legnagyobb a Montoneros, a perónista mozgalom fegyveres szárnya. Kisebb, de hírek szerint szervezettebb az általában trodkistána'k mondott ERP, a Nép Forradalmi Had_ serege, és ugyancsak a szélsőbaloldalhoz tartozik a maoista „Munkáshatalom” szervezet. Velük szemben áll a három A betűvel jelzett Argentin Antikommunista Szövetség. És beavatkozik a hadsereg is, de szerepe korántsem egyértelmű. A TÁBORNOKOK MÉGIS VISSZAJÖNNEK Argentínában az államfői palota, a Casa Rosada lakói nemegyszer érkeztek vagy távoztak már szökatlan módon. Negyvenöt év alatt tizenöt elnöke volt az országnak s köztük olyan is, akinek hatalma mindössze huszonnégy óráig tartott. 1973-ban pedig példátlan meglepetés volt, hogy a tábornokelnök, Alejandro Lanusse önként adta át a hatalmat demokratikusan megválasztott utódjának, aki aztán lemondott a száműzetésből diadalmasan visszatérő Juan Domingo Perón javára. Perón a második világháború után tíz évig állt az ország élén, és amikor megbukott, a gazdasági nehézségek még nem váltak észrevehetővé. A gondokkal az egymást követő katonai junták és konzervatív polgári kormányok sem tudtak megbirkózni, ús ez magyarzza Lanusse önkéntes távozását is. Akkor Buenos Aires utcáin a katonákról azt skandálták az emberek: „Se van, se van y nunca volverán”, vagyis: elmennek és soha nem is térnek vissza. Mégis bekövetkezett, amit mindenki lehetetlennek tartott: a helyzet még rosszabb lett, különösen Perón halála után, amikor második felesége, az egykori táncosnő, az Isabelita néven ismert Maria Estella Perón lett az elnök, így történhetett, hogy a polgári hatalom alig három éve után mindenki szinte várta a katonai hatalomátvételt, amely — megint szokatlan módon — késett, mert a tábornokok nagyon nem szívesen vették át a csődtömeget. 1976 márciusában a kor- mányhivatalnokok elkezdtek csomagolni, az aktákat és a képeket hazavitték az irodából, és vártaik. A hangulatot jelzi egy külföldi napilap szalagcíme a hatalomátvétel másnapján: „Megtörtént a katonai puccs Argentínában”. KATONÁK KATONÁK ELLEN A junta egy eredményt máris felmutathat: a helyzet nem lett rosszabb. Első számú ígéretét, a terrorizmus megfékezését azonban nem tudta beváltani. Főleg azért nem, mert inkább csak a baloldali szervezetek ellen indult hadjárat, és a módszerek csak elkeseredettebbé tették a szélsőséges városi gerillákat. „Legfeljebb hat óránk van, hogy egy fogolyból információkat csikarjunk ki, különben nem tudjuk elfogni a társait. Hát így állunk...” — mondta a különítmény egyik tisztje. Azt mondják, hogy erről csak részben tehet a junta vezetője, Rafael Videla tábornok, ákit így hívnak: „La Huela”, a csont. Nem azért, mert olyan kemény- katona, hanem mert olyan sovány, ö a „nemzeti-liberálisnak” mondott, mérsékeltebb tisztek közé tartozik, csakúgy, mint a szárazföldi erők vezérkari főnöke, Viola tábornok és az elnöki iroda vezetője, Villa- real. A „három V” elérte, hogy jó néhány tisztet nyugdíjaztak azok közül, akiket jellemző módon „pinochetistá- nak” neveznek. A helyi parancsnokok között azonban még sok ilyen van. Egy eset a sok közül: egy befolyásos apa magát Villareal tábornokot értesítette fia eltűnéséről. Nyomozás indult, rábukkantak egy házra az Első Hadsereg főhadiszállásának közelében és másfél órás szabályos tűzharcot vívtak a fiú kiszabadítására. A sebesült védők között a hadsereg két őrnagya is ott volt, mert az „eltűnteket” nem gerillák tartották fogva, hanem a tisztek a szomszédos főhadiszállásról. A titkos kínzóközpontokban Hitler-képeket és horogkereszteket találtak. így aztán nem meglepő, hogy a fegyveres csoportok száma a zsidók védelmi szervezetével is gyarapodott. Egyelőre az erőszakhullám becsléseken alapuló mérlege szerint taz eltűntek száma húszezer körül lehet, a börtönökben pedig tizenkétezer politikai fogoly van. FURCSA DIKTATÚRA Nemcsak a terroristák elleni fellépésben vannak nézetkülönbségek a „három V” és a pinochetisták között. „Először fordult elő Argentínában, hogy egy puccs után az első intézkedés nem a kommunista párt betiltása volt. Ezek a katonák már nem a régiek” — mondta a párt egyik vezetője. A csendes hatalomátvétel után a kommunista pártot — a szélsőjobboldali csoportoktól eltérően — nem tiltották be, csak „felfüggesztették”, éppen úgy, mint például a pe- rónista, a polgári radikális, vagy a kereszténydemokrata szervezeteket. A pártoknak arra is van lehetőségük, hogy tanácskozásokat tartsanak. Vezetőik legutóbb ebben a hónapban sürgettek párbeszédet a juntával az erőszak- hullám megfékezéséről és a gazdaságpolitikáról. A párbeszédet korábban Videla is felajánlotta, de — nyilván a pinochetisták befolyása miatt — ebből eddig semmi sem lett. Annyi tehát eddig bizonyos, hogy ez a katonai rendszer nem olyan diktatúra, mint amilyenek a szomszédban, akár Chilében, akár Brazíliában működnek. Ami viszont klasszikusan jobboldali, az a gazdaságpolitika. Az infláció egy év alatt több száz százalékos, és az áremelkedést a bérek nem követik. LELKES SZURKOLÓK Bármilyen is a közbiztonság és a gazdasági helyzet, a beszédtémák között továbbra is a legfontosabbak közé tartozik a foci. A stadionokban a szurkolók természetesen la tinos temperamentummal biztatják csapatukat, de az ütemes taosba nemegyszer politikai jelszavak is keverednek. Tavaly, amikor a córdobai- ak Rosarióban játszottak, és a vendégszurkolók a rendőrökre támadtak, azok pedig a tömegbe lőttek, az egész stadion egy emberiként a baloldali gerillákat kezdte éltetni. Azt mondják, a „régi szép időkben” még Perón nevét kiáltották ütemesen a lelátókról. Változnak tehát az idők és ennek jele, hogy az egykor kitűnő telefonhálózat ma már szinte használhatatlan. Nem csoda, hiszen a telefonközpontokban is gyakran robban bomba, sőt — bármenynyire hihetetlen is — a földből egyszerűen kilopják a kábeleket. Világbajnokságot viszont nem lehet rendezni telefon nélkül. A kormány, amely presztizskérdésnek tekinti a nagy eseményt, gyorsan több millió dollárt juttatott az állami telefonvállalatnak, hogy a Mundial idején a sajtó jól dolgozhasson. BEDÖ IVÁN MANAGUA Somoza tábornok vezetésével tizenegy tagú „országos szükségállapot-bizottságot” hoztak létre Nicaraguában a növekvő elégedetlenség által előidézett népi megmozdulások fokozott elnyomására. A tüntetők ellen Managuában, s az ország más városaiban a biztonsági erők hirhedt különleges alakulatait vetik be. A hét végén több mint nyolcvan személyt, köztük a demokratikus felszabadítási unió vezetőjét, Cesar Perez Arevalót is letartóztatták. VARSÓ Egy NATO-ország javára folytatott kémkedés vádjával a varsói katonai körzet bírósága bűnösnek mondta ki Stanislaw Dembowski lengyel állampolgárt. A bíróság Dembownkit 13 évi szabadságvesztésre ítélte, 8 évre eltiltotta állampolgári jogainak a gyakorlásától, 50 ezer zloty pénzbírsággal sújtotta és kimondta az elítélt vagyonúk teljes elkobzását. „Tavaszi hangok” Kedd esti kommentárunk: Bár meteorológiai értelemben a világ számos részén még nagyon is zord szelek fújnak, politikai értelemben — és éppen az emberiség jövőjének egyik kulcskérdését illetően — sokasodnak a „tavaszi hangok”. Mind több jel mutat arra, hogy világszerte a legkülönbözőbb rétegekben terjed a felismerés: fokozni kell a nemzetközi erőfeszítéseket a fegyverkezési hajsza megállítására, a leszerelés megvalósításáért. Ha csak a legutóbbi órák ezzel kapcsolatos eseményeit kötjük is csokorba, az eredmény máris figyelemre méltó. A legfontosabb hír az, hogy a konferenciák hagyományos városában, a svájci Genfben megkezdődött a leszerelési bizottság ülésszaka. A napirend röviden így foglalható össze: intézkedési javaslatok kidolgozása a nukleáris fegyverek gyártásának és terjedésének megszüntetésére, a vegyi fegyverek betiltására, a tömegpusztító fegyverek új fajtáinak és rendszereinek, nem utolsósorban a sugárfegyverek kiiktatására. Az új ülésszak nincs híján nehézségeknek, de reménységeknek sem. Mint a TASZSZ szovjet hírszolgálati iroda a nyitányról szóló kommentárjában rámutat: a nyugati országok álláspontja eddig akadályozta komoly eredmények elérését. A kommentár emlékeztet arra, hogy az Egyesült Államok a történelem legnagyobb katonai költségvetését terjesztette be a következő pénzügyi évre — az összeg nagysága 126 milliárd dollár! A gigászi szám önmagában is jól érzékelteti a leszerelés útjában álló legnagyobb akadályt: a mammutmonopóliumok anyagi, profitérdekeltségét a fegyverkezési hajsza folytatásában. Nem utolsósorban ennek a szándéknak a politikai vetü- lete észlelhető a NATO számos, a leszerelési folyamatot nehezítő gesztusában. Ezek közül a legveszélyesebbnek jelenleg a neutronbomba gyártásának és elterjesztésének szorgalmazása tűnik. Erre hívta fel a figyelmet a 'Béke-világtanács washingtoni ülése, az ENSZ leszerelési dokumentuma, sőt a Holland Kereszténydemokrata Párt katonai szakértőinek munkaokmánya. Ez a párt részt vesz a holland kormánykoalícióban és állásfoglalása könnyen azt jelentheti: Hága a NATO májusi csúcsértekezletén nemlegesen foglal állást a neutronbomba terveivel szemben. A holland példa is mutatja a biztató folyamatot, amely a „tavaszi hangok” mögött van: azt a felismerést, hogy nem a fegyverfajták ijesztő felduzzasztása, hanem a pusztítóeszközök arzenáljainak fokozatos leépítése a világ nyugalmához vezető út. HARMAT ENDRE
