Tolna Megyei Népújság, 1978. január (28. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-12 / 10. szám
1978. január 12. Képújság 3 Publikációk helyett gyártmányokat Több tégla, új tégla Poroton - Beáta székről ISiüsysa gyakorlati eredmé» j nyéknek híjával levő l kutatásokról — nem- zebközi méretekben — egy tanulságos alaptörténet kering: Egy nyugat-európai országban, ahol az anyagi érdekeltséggel nem lehet különösebb baj, egy nagyvállalat vezetősége elhatározta, hogy műszaki újdonságok gyors bevezetésével az üzleti életben élre tör. Felállítottak hát egy szuperlaboratóriumot. Felszerelték kitűnő eszközökkel, s ezek mellé gyakorlott, jó hírű kutatókat szerződtettek, — azután várták az eredményeket. A történet szerint az első év kutatói jelentéseiben az állt, hogy megkezdődött vagy 30, sokat ígérő téma kutatása. A második évben azt jelentették. hogy a megkezdett 30 kutatásról megjelentettek 15 érékes publikációt, szakcikket. Ezek szerzői közül hárman díjat nyertek. Ötöt vendégelőadónak hívtak meg, neves külföldi egyetemekre. A harmadik évben egy év alatt már 25 publikációt jelentettek meg a kutatók, és a díjat nyert, illetve vendég- előadónak meghívottak száma, az előző évinek kétszeresére emelkedett. Egyszóval siker-siker hátán. Az új, alig hároméves kutatóintézet kezdett híressé válni. A szuper eszközök, s a jó nevű kutatók meghozták az eredményeket. De milyeneket? Három éven át csak vitték a pénzt, s egy fillér sem került vissza a vállalat kasszájába. Állítólag így ment ez még a negyedik évben is, amikor a vezetőség változtatott a kutatóintézet irányíásán, és az elvi jelentőségű értekezések helyett gyártmányfejlesztéssel is foglalkozni kezdtek. Ez a történet egyébként egy, a közelmúltban befejezett KNEB-vizsgálat alkalmával vált itthon is „közkinccsé”. E vizsgálat célja az volt, hogy elemezze a hazai kutatások hatásfokát, a kutatási eredmények átfutási idejét. E vizsgálat talált hazánkban is ehhez a történethez hasonlót. Félreértés ne essék: szükség van az alapkutatásokra is, ezek publikálására is. Ezek nélkül nincs pezsgő tudományos élet. De ha csak ez van, akkor baj van. A tudományos elismerés többnyire névre szól. Ez rendjén is van. A tehetséges, sikeres kutatónak kijár az egyéni elismerés. Az lenne azonban minden esetben az igazi siker, ha abból a köz is részesedne. S ez — legalábbis a műszaki tudományokban — csak úgv lehetséges, ha a kutatások eredményét gyorsan hasznosítják a gyakorlatban is, egy-egy új gyártmány vagy gyártási eljárás formájában. Az alapkutatással foglalkozó akadémiai kutatóintézetekben lehet persze egyértelmű siker az elvi eredmény is. Egy ágazati vagy vállalati kutatóintézetben viszont az elvi eredményt, a publikációt tekintsék inkább félsikernek, legalábbis, ha a termelés hosszú ideig nem veszi át ezt az eredményt. A 70-es évek elejétől napjainkig a kutatással foglalkozók száma, hazánkban több mint 25 százalékkal növekedett. A kutatásra-fejlesztésre fordított összegek a duplájára emelkedtek. 1971 és 1975 között több mint 55 milliárd forintot tettek ki. Ezzel szemben az új gyártmányok, az új technológiák száma ebben az időszakban, az előző öt évhez képest nem nőtt hasonló méretekben. A kutatás fejlesztésére fordított erő, s annak eredménynövekedése között persze nincs közvetlen kapcsolat. De azért a nagyobb ráfordításoknak előbb-utóbb hasznosabbakká kellene vál- niok. Egy-eov kutatási eredmény gyakorlatba való átültetésének ideje korántsem csak a kutatókon múlik. Persze ennek alakulásában közrejátszik esetleg a nem kívánatos kutatói szemlélet, vagy magatartás is. Az, hogy egyes kutatók csak abban érdekeltek, hogy saját tudományos rangjukat öregbítsék, a gyártás megkezdése akkor érdekük, ha az eredmény szabadalmi védettséget is élvez. HŰI másik ok, amiért lasJÉ san hasznosítják az új ' műszaki eredményeket, MUhÜííü;! hogy a kutatási tervek olyanok, hogy más irányba viszik a kutatást, mint amerre az ipar, a távlati fejlesztési programok útmutatása szerint haladma kellene. A szelektív iparfejlesztésből ugyanis az következik, hogy a hazai iparra egyre kevésbé lesz jellemző, hogy mindent gyárt. Az ágazati, vállalati fejlesztési tervek és a kutatók egyéni tudományos terveinek összhangját is meg kell teremteni tehát ahhoz, hogy felgyorsuljon a kutatási eredmények nagyipari hasznosítása. GERENCSÉR FERENC Még füstöt eregetnek a Baranya—Tolna megyei Téglaipari Vállalat hagyományos téglagyárainak kéményei. Néhol már csak néhány napig, másutt február második feléig folyik a tavaly gyártott nyers téglák égetése. De ezzel egyidőben végzik a nagyjavításokat is a gyárakban. Felújítják a gépeket, s mint Hidason és Dombóváron is, a gépesítés fokozásával köny. nyítik meg az égetésre kerülő, illetve kiégetett téglák szállítását a kemencébe, majd a kemencéből a raktártérre. Ebben az évben a két megye téglagyáraiban a tavalyinál ötmillióval több, 233 millió tégla gyártását tervezik. Megkötötték a szerződéseket a TÜZÉP-pel, amelyek alapján az idei esztendőben a tavalyinál tízmillióval több téglát értékesít a TÜZÉP. A gyártott mennyiség egyhar- mada lesz idén is kisméretű tégla, s ezek nagy részét a Tolna megyei gyárakban készítik. A vállalat folyamatosan üzemelő bátaszéki vázkerá- miagyárában idén egy újfajta, korszerű falazóanyag gyártását kezdik meg. A Poroton —■ így hívják az új terméket — kiváló hőszigetelő tulajdonságokkal rendelkezik, és szilárdsága azonos a régiével. A vállalat az elmúlt évben vásárolta meg az NSZK-ból az új technológiát, melynek alkalmazását már megkezdték. A gyártás során a vázkerámia anyagába egy- harmad részben polisztirol- gyöngyöket kevernek, melyek a kemencében kiégnek, s így szivacsossá válik az építőanyag. Bátaszéken a polisztirol- gyöngy-gyártó gépet decemberben üzembe helyezték, s jelenleg a kísérleti gyártás folyik. Az üzemszerű termelést a második félévben kezdik meg, s az esztendő végéig 10 millió ilyen szivacsos szerkezetű, 11 kisméretű téglának megfelelő nagyságú falazóanyagot készítenek. — sz 1 — Az én szakmám Ajánlás: Szakmát könnyű, de egy életre szóló hivatást csak körültekintően szabad választani. Schrott György, a szekszárdi szakmunkásképző kollégiumának igazgatója mesélte: Sokan jönnek, ilyentájt, mikor kezd komolyra fordulni a pályaválasztás. Egész osztályok látogatják meg a tanműhelyt. A gyerekeket odaállítjuk az esztergagép mellé, próbálja meg ő a munkát. Kap egy darab vasrudat, aztán forgácsolhat. Olyan örömöt ritkán lehet látni. Némelyiknek a szája is tátva marad. Varga Ferenc Nagymá- nyokon, a Brikettgyár mellett lakott. Sokszor bemehetett a tmk-műhelybe. A szakmunkások örültek az érdeklődő gyereknek. „De jó volt nézni, ahogy alakul az anyag.” Közben érdekelte az is, mi van a tv-ben, mármint a készülékben. Szerette volna megismerni a belsejét. A jelentkezési lapra a műszerész és az esztergályos szakmát írta. Mindegy volt számára, melyikre veszik fel. Az édesanyja rábízta a választást. Feri fél év múlva megkapja a szakmunkás-bizonyítványt, esztergályos lesz. — Az első hónapokban csak ismerkedtünk a géppel, és reszelni, fűrészelni tanultunk. Már nagyon vártam. hogy mikor esztergálhatok én is. Aztán sor került rá. Nagyon büszkén mentem haza az első forgácsolás után. A műszergyár vegyesforgácsoló műhelyében dolgozik. „Jó társaság van ott, segítenek is.” — Ha valaki örülni szeretne annak, amit csinál, az az esztergályos szakmát nyugodtan választhatja. Egy élettelen anyagból kell végül is a rajz szerint használható munkadarabot forgácsolni. Ez a szép benne. Minden anyaghoz másfajta esztergakést kell köszörülni, más-más fordulatot, előtolást kell választani — mondja, s érzi is, hogy ő jól választott. A kollégiumban lakik. Van filmvetítés, klub, könyvtár, az alagsorban pingpongasztalok, asztali foci, televízió. Ferit a brikettgyár munkásai szerettették meg a szakmával, náluk érezte először a munka örömét. Jó szakember lesz belőle. hj — mgy Pártbizottsági ülések Az 1977. évi tervteljesítés és az ez évi feladatok A héten a járási és városi pártbizottságok értékelik — a Központi Bizottság 1977. december 1-i és a megyei pártbizottság december 31-i ülésén hozott határozatok alapján — az 1977. évi gazdasági munkát és határozzák meg az ez évi feladatokat, határozattá emelik az 1978. évi cselekvési programot. Tegnap délelőtt a bonyhádi járási pártbizottság, délután a szekszárdi városi pártbizottság tartott ülést. Bonyhádi járás A bonyhádi járási pártbizottság ülésén — melyen részt vett és felszólalt Horváth József, a megyei párt- bizottság titkára — Daradics Ferenc első titkár adott tájékoztatót a Központi Bizottság határozatáról és a határozat végrehajtásával kapcsolatos tennivalókról, kiegészítve a vb írásos beszámolóját. A járás üzemei összességükben jól zárták az 1977-es évet, a pártbizottság és a pártszervezetek eredményesen mozgósították a párttagságot és a pártonkívülieket a termelési feladatok végrehajtására. A cselekvési programokat eredményesen valósították meg mindenütt, irányítással, ellenőrzéssel segítették a munkát. A vb azonban azt is megállapította, hogy egy-két üzemben a vezetők beszámoltatása során napvilágra került nehézségeket egyszerűen tudomásul vették anélkül, hogy valamilyen megoldást kerestek, javasoltak volna. E téren tehát van még javítanivaló. A két ipari üzem közül a Mosonmagyaróvári Kötöttárugyár hőgyészi üzeme túlteljesítette tervét, a Vegyesipari Szövetkezet azonban messze elmaradt és az objektív nehézségek mellett — beruházás, rekonstrukció — a vezetés hiányosságai is közrejátszottak. Igen jelentős előrelépés történt a mezőgazdasági üzemekben. A búza és a kukorica termésátlaga minden eddiginél magasabb volt, zöldségből a nagyüzemek és a kisgazdaságok 25—30 százalékkal többet adtak át köz- fogyasztásra, mint az előző évben. Egészségesen csökkentek a különbségek az egyes gazdaságok között. Tovább korszerűsödött a járás mező- gazdasága, csaknem minden szövetkezet részt vesz termelési rendszerben, a mezőgazdasági üzemek fele tartozik növénytermesztő termelési rendszerhez. A növénytermesztés növekedése meghaladta az országos átlagot, 14 —15 százalékot tesz ki. Gondot okoz, hogy a tehénállomány növelése nem sikerült, 1 ám az egy tehénre jutó tejhozam magasabb az előirányzottnál. Lemaradás van — aminek pótlása ez évi feladat — a sertéstenyésztésnél is, a juhászat fejlődése azonban igen kedvező. A tervezettet meghaladóan nőtt a tsz-efe bruttó jövedelme és nyeresége. A pártbizottság a munka, a gazdálkodás hatékonyságának javítását, a vezetés színvonalának emelését tűzte célul többek közt az üzemek elé. A feladatokkal foglalkozott a nyolc felszólaló is. Szekszárd város A szekszárdi városi pártbizottság ülésén dr. Rúzsa János első titkár tájékoztatta a résztvevőket a Központi Bizottság határozatáról és a feladatokról. Részt vett és felszólalt az ülésen dr. Burgert Róbert, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatója. A megyei pártbizottságot Bucsi Elek osztályvezető képviselte. A végrehajtó bizottság beszámolója megállapította — és ez tükröződött a vitában is — hogy a város gazdasági egységeinek többsége az év elején kitűzött célokat teljesítette, az üzemek fejlődése összességében meghaladja a tervezettet. A pártszervezetek termelést segítő és ellenőrző tevékenysége tovább erősödött. Az iparban 11—12 százalékkal nőtt a termelés, miközben a foglalkoztatottak száma csökkent, az építőipar termelése 12—13 százalékkal nőtt — egyszázalékos létszámnövekedés mellett. Jelentősen nőtt az export, ám a növekedés egyoldalú, a dollárelszámolású export nem nőtt a tervezettnek megfelelően. Ez évben azonban — az üzemek tervei szerint — e téren jelentős változás lesz. Javult a szervezettség az üzemekben, hatékonyabbá vált a munka. Nőtt a nagy értékű termelőberendezések, kulcsgépek kihasználtsága, átlagos műszakszáma, fejlődés van a készletgazdálkodásban. Az üzem- és munka- szervezés korszerűsítésére hozott párthatározat végrehajtása azonban még lassan halad, alig lépett túl a szervezésben rejlő tartalékok feltárásának kezdetén. A párt- bizottság a szervezés javítás sát az 1978-as év egyik legfontosabb gazdaságpolitikai feladataként határozta meg. A beruházásoknál előrehaladás történt a tervezők-kivi- telezők-beruházók közti együttműködésben, ezt az idén tovább kell fejleszteni. Az idén nagy figyelmet kell fordítani a beruházási tevékenység javítására, különösen a szekszárdi húskombinátra, amelynél — az 1977-es programhoz képest — tervezési hiányosságok miatt már az első évben lemaradás keletkezett. Fontos, hogy az idén kezdődő — és a hatodik ötéves tervidőszakra áthúzódó tejüzem-beruházás ütemszerűen történjék. Kedvezőek az eredmények a város mezőgazdaságában, a 3 szövetkezet egyesülése után megnőttek a lehetőségek a termelés fejlesztésére, korszerűsítésére. Eredményes volt az üzemek kollektíváinak szocialista versenye, amely a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatvanadik évfordulójára bontakozott ki a városban is. Szükséges, iiogy a verseny lendülete ne törjön meg, ez évben is folytatódjék. Az ez évi gazdasági tevékenység központjába a hatékonyság növelését, a fejlődés minőségi tényezőinek javítását kell állítani. Számos hozzászólás egészítette ki a beszámolót. A felszólalók közt volt Nagy Károly, a TOTÉV Rózsa Ferenc szocialista brigádjának vezetője is. Bejelentette, hogy vállalatuk szocialista brigádjai — a Láng Gépgyár brigádjainak kezdeményezéséhez csatlakozva — az idén folytatják a hatvanadik évfordulóra indult versenyt, most dolgoznak vállalásaik megfogalmazásán. Ezen a gépen gyártja k majd a Poroton-t
