Tolna Megyei Népújság, 1978. január (28. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-11 / 9. szám
1978. január 11. KÉPÚJSÁG 3 Mi történt tavaly? Leltár után Elmúlt a szilveszteréjszaka, a pezsgődurrogások, a szent fogadkozások, az „új élet” kezdetének éjszakája. Az éjszaka, amikor mindenki fejében megfordul, mit tett az elmúlt évben. Kollektív bölcsességgel A zárszámadó közgyűlések előkészítése Ahogy minden ember, úgy a gyárak, üzemek is felmérik, mi történt tavaly. Mérlegre kerül a termelés, de mérlegre kerül az egész ország élete is. Persze az tervszerűen, tudományosan megalapozottan. Az MSZMP Központi Bizottsága december elsején tárgyalta az 1977-es népgazdasági terv végrehajtásának addigi helyzetét. Ugyanezzel a témával december közepén az országgyűlés és a Miniszter- tanács is foglalkozott. Megtudjuk, hogy az elmúlt évben az egy keresőre jutó reálbér 3—3,5 százalékkal nőtt, felépült a tervezett 89 ezer lakás, 18 ezer új óvodai hely létesült, kétezer kórházi ággyal gazdagodtunk. A száraz számadatok mögött keressük az embert. Azt, akinek a 89 ezerből egy lakás jutott, akinek megváltozott a munkaköre, akinek javult az élete. Okleveles mérő A kezelő műszerfalon színes lámpák sokasága villog. A kapcsolók sorain csak szakember igazodik el. A hosszú öntő, szárító gépsor lelke az elektromos vezárlő- tábla. Mikulás József villanyszerelő, a Simontornyai Bőrgyár Május 1. aranykoszorús szocialista brigádjának a vezetője derékig hajol a vezárlőpult ajtaja mögé. — Nyilatkozz inkább te, Józsikám, nekem most ezt a gépsort kell beállítanom, nem érek rá — mondja kísérőmnek. Aztán, amikor ígéretet teszek, hogy rövid lesz a beszélgetésünk, mégis kötélnek áll. Mikulás József 1977-ben fejezte be a földelés- és hurokellenállás-mérési tanfolyamot. Mérnökökkel, technikusokkal tanult együtt az ötvenéves szakmunkás. A tanfolyam végén huszonötén álltak a vizsgabizottság elé. Sikeres vizsgát hatan tettek. Köztük Mikulás József is. — Hát igen. Nehéz volt -ötvenéves fejjel újra tanulni — emlékezik a brigádvezető. — Az energiafelügyeletnél kellett vizsgáznunk és ott nem volt pardon. Emberek élete függ attól, hogy jól végezzük-e a méréseket. — Kötelezték a tanulásra? — Nem. De úgy éreztem, hogy kell a munkámhoz, a beosztásomhoz. Ha a gyárba egy új gép érkezik, ha valamelyiket felújítjuk, áthelyezzük, a szerelést mi végezzük. Néha hetekig várhattunk, hogy a KIPSZER mérőcsoportja bemérje. Most a mérést én is megcsinálhatom. Nem mondja, de tudom, hogy amíg ezt nem házon belül végezték, a vállalat súlyos forintokat fizetett ki minden egyes mérésért. — Sokat tanultam a tanfolyamon — folytatja. — Az új, először hallott dolgokon, számításokon kívül az is haszon, hogy itt a már tudott ismereteket újra rendszereztük. Fél évig jártam minden héten Dunaújvárosba. Velem izgult az egész család. Sok időm ráment, de örülök, hogy végigcsináltam. Azt hiszem, ezzel a tanulást befejeztem. Nehéz volt, de 1977-ben az volt a legnagyobb örömöm, amikor átmentem a vizsgán. Persze az sem mellékes — és jólesett —, hogy a vizsga után fizetésemelést is kaptam. A nyugdíj elhalasztva Több ezren mentek az 1977-es évben is nyugdíjba. Hosszú évek munkája után a megérdemelt, gondtalan pihenés évei következnek számukra. Gámenczy Ger- gelyné, a tamási Orion betanított munkásnője is betöltötte márciusban ötvenötödik életévét. Tizenkét éve az Orion dolgozója. Most mégsem nyugdíjasként beszélgettünk vele. — Erzsi néni, nem fárasztó a munka? — Az nem. A bejárás. Pá- riból, az egyre nehezebb, de a munkát azt szeretem. Azért sem mentem nyugdíjba. Otthon egyedül ülhetnék egész nap. Itt kollégák vesznek körül. Nagyon szeretem a munkatársaimat, úgy érzem, ők is szeretnek. Minek mennék akkor el? Amíg az egészség kitart, maradok. — És kitart? — Igen. Egyelőre nincs semmi bajom. A fizetésem is szép. Minden hónapban összejön a kétezer-háromszáz. A főnökeim azt mondták, hogy még legalább öt évig dolgozzak. Mindenki tisztel, becsül, ez ad erőt a további munkához. — Erzsi néninek mit hozott az elmúlt év — Hozhatta volna a nyugdíjat, de nem kértem belőle. Viszont egészséges vagyok, szeretem a munkámat, jól érzem magam. Azt hiszem, ennél többet nem is kaphatnék, de ezt szeretném 1978-ban is. Mozgalmas év — Kezdjem sorolni? — nevet rám Vészi Ferenc, a dombóvári Csavaripari Vállalat diszpécsre. — Februárban nősültem, ősszel letettem a technikusi vizsgát, két héttel később megtudtuk, hogy lakást kapunk, december 17-én pedig megszületett a kislányom, Andrea. Február első napjaiban költözhettünk az új lakásba. Három szoba, összkomfort, szőnyegpadlós szobák, tapétázott falak, meg amit akar. Mondjam, hogy boldog vagyok? Nem kell mondania. Az arcára van írva. Vészi Feri sem véletlen kapta a lakást. A városi KISZ-bizottság javaslata alapján utalták ki számára. Mindig mozgalmi ember volt. Az ipari iskolában, ahol gépszerelőnek tanult, már patronálta az úttörőket. Ifivezetőként akkor is, később is. Pedig lett volna mit kezdenie a szabad idejével. Alig, hogy befejezte a szakmunkásképzőt, beiratkozott a kétéves, szakközépiskolai érettségire előkészítő iskolába, majd ezt követte az egyéves különbözeti, végül a két év Kaposváron, amelynek eredményeként technikusi vizsgát tett. — Hosszú volt az út, lesz folytatás? — Most egy kicsit pihenek. Nevelem a gyerekünket. Sokat kellett tanulnom, munka mellett, de azért nem hagyom végleg abba. * Száraz számok az újságban. Bérek, bér jellegű juttatások, reál- és bruttójövedelmek számai. A hatékonyság, a termelékenység, a jövedelmezőség mutatói. Az okos számítógépek hideg adatai. De valahol mélyen, a tényeken túl mást is tartalmaznak. Mögöttük ott van az Orion szerelőcsarnokának melege, a maradásra bíró munkáskollektíva, ott van a dombóvári Alende lakótelepen a kis Vészi Andrea és ott van Mikulás József, néha bizony fogcsikorgató akarással végzett tanfolyama. .. TAMÁSI JÁNOS Különösebben bizonygatni sem kell, hogy nincs két egyforma zárszámadás. Évenkint változnak a szövetkezetek eredményei, mint ahogyan változnak a gazdálkodás körülményei is. Ez utóbbi alatt nem csupán a leesett csapadék mennyiségét, a napfényes órák számát értjük, sokkal inkább azt a gazdaságpolitikai, közgazdasági környezetet. amelyben a szövetkezetek gazdálkodnak. Tavaly az időjárás egyértelműen kedvezőbb volt, mint az azt megelőző évben. A párt igyekezett olyan gazdaságpolitikát kialakítani, amelyben jobban gyümölcsözhettek a szövetkezeti gazdák erőfeszítései. Egy sor kérdésben szemmel látható a fejlődés. Ezek között említhető az anyagi-műszaki bázis növekedése, az irányítás színvonalának és az anyagi ösztönzés rendszerének fejlődése, vagy a ellátó és felvásárló vállalatok szervezettebb munkája. UPvanakkor a szövetkezetek gazdálkodásának eredményességét továbbra is kedvezőtlenül érintik a világgazdasági, világpiaci változások. Az állam sok-sok erőfeszítése ellenére sem sikerülhet egyes, a gazdálkodásban felhasznált anyagok árait azonos szinten tartani. Magyarán és röviden: jelentősen növekedtek a gazdálkodás költségei. A mostani zárszámadás, a jó terméseredmények ellenére sem lesz — vagy lehet — megszokott, úgynevezett „rutin” évzáró. Mert bár a közgyűlés „forgatókönyve” azonos az előző évivel, a szövetkezeti élet, a gazdálkodás kérdéseinek súlya egyre inkább növekszik. A közgyűlésen ugyanis nem csupán hátratekintenek a szövetkezeti gazdák az elmúlt évre, hanem előre is. Sőt elsősorban előre. A tavalyi gazdálkodás tapasztalatait is ebben az esztendőben kell hasznosítani. Nem kisebb kérdésekben kel) állást foglalniuk, mint: hogyan tudják jobban hasznosítani az anyagi és az élőmunka ráfordításokat: a termelés tényezőinek jobb ösz- szehangolása; a munka szervezettségének javítása; a termelési szerkezetnek az adottságokhoz való igazítása; az állóeszközök jobb kihasználása. Tehát a gazdálkodás, a termelés fejlesztése az idén sem lesz könnyebb, mint az előző években. A PÄRTSZERVEK FELADATAI A termelőszövetkezeti párt- szervezetek egész esztendőben együtt éltek, dolgoztak a szövetkezeti gazdákkal. A párt általános és gazdaság- politikája ismeretében mutatták az utat a gazdálkodás nehézségei közepette. Most a zárszámadások előkészítése és lebonyolítása időszakában ugyancsak bokros teendőik vannak a pártszervezeteknek. A mérlegek, beszámolók készítése a szövetkezeti tisztségviselők és a szakemberek feladata, de az már félreérthetetlenül pártpolitikai feladat, hogy a zárszámadások légköre olyan legyen, amely biztosítékot nyújt az idei esztendő nem könnyű feladatainak teljesítésére. A termelőszövetkezeti párt- szervezetek vezetőségei az elr múlt években sok-sok politikai tapasztalatot szereztek a tagság között végzett politikai munkában. A legtöbb alapszervezetben kialakultak a zárszámadás előkészítésének módszerei is. De éppen a gazdálkodás bonyolultságának növekedése, a szövetkezeti demokrácia fejlődése követeli, hogy a pártszervezetek száműzzenek a politikai munkából minden formális elemet, s fordítsanak nagyobb gondot a politikai mondanivalójuk gazdagítására. Valóban nem könnyű & szövetkezetek mai mérete, taglétszáma mellett biztosítani a közgyűlés munkajellegét — de lehet. Ha a szövetkezetek vezetőségei minden problémát a közgyűlésen akarnak megtárgyalni a tagokkal, akkor megoldhatatlan feladatra vállalkoznak. A zárszámadást akkor értelmezzük helyesen, ha azt nem szűkítjük le a közgyűlésre. A politizálás és a vita fórumainak kell tekinteni a .közgyűlést megelőző ágazati, üzemegységi, vagy brigádértekezleteket ' is. A szövetkezetek fejlődésének jelenlegi fokán a demokrácia gyakorlásának leghatékonyabb fórumai a munkahelyi megbeszélések. Itt bátrabban mondanak véleményt a tagok, véleményeik, javaslataik nem vesznek az általánosságba, hanem nagyon konkrétak, személyre szólóak. A pártszervezetek azzal segíthetik az alkotó légkör, a kollektív bölcsesség kibontakozását, ha a kommunisták élenjárnak a gazdálkodás, a szövetkezeti élet gondjainak megvitatásában. Helyes. ha az egyes munkahelyek dolgozói egy-egy társukat bízzák meg azzal, hogy a közgyűlésen szólaljon fel, mondjon nevükben is véleményt, tegyen javaslatokat. A TAGGYŰLÉSEK FELELŐSSÉGE Szövetkezetük elmúlt évi gazdálkodását a kommunisták a közgyűlést megelőzően taggyűlésen vitatják meg és hagyják jóvá. A szövetkezetek kollektíváival szemben rendkívül nagy a pártszervezetek felelőssége, ugyanis a tsz-tagók zömmel elfogadják a pártszervezet véleményét. Nem mintha ez „kötelező” lenne, de sokéves tapasztalatból tudják, a párt politikája a tsz-tagság érdekeit szolgálja. Ezt pedig a helyi párt- szervezet képviseli. Tehát a taggyűlés véleménye, értékelése megadja a hangját a közgyűlésnek is. Ezért rendkívül káros a taggyűlés lebecsülése, amellyel pedig elég sok helyen és sok formában találkozunk. Két olyan, látszólag formai, lényegében azonban tartalmi hiba ismétlődik évek óta a párttaggyűléseken, amelyek megszüntetése elengedhetetlen. Az egyik: a taggyűlést, a közgyűlés előtti napon tartják. A másik, a termelőszövetkezet elnöke a közgyűlési beszámolót olvassa fel a taggyűlésen. A pártszervezetek vezetőségeinek nem szabad megalkudnia azzal a gyakorlattal, hogy későn kapnak tájékoztatást a szövetkezet eredményeiről. A kommunistáknak ugyanis nem csupán megismerni kell szövetkezetük gazdálkodását, hanem állást kell foglalniuk, értékelniük kell a gazdasági vezetés munkáját. De szerepük ezzel nem fejeződik be. Ahhoz is időt kell adni a kommunistáknak, hogy a taggyűlés határozatait megismertessék a tsz-tagokkal. Arra sincs szükség, hogy a taggyűlésen aprólékos dolgokról is beszámoljon a termelőszövetkezet elnöke és arra sem, hogy a számadatok tömkelegében elvesszen a lényeg, tisztázatlanul maradjanak azok az emberi viszonyok, amelyek megszabják egy-egy szövetkezet eredményes gazdálkodását. A párt- szervezetek vezetőségei követeljék meg a gazdasági vezetőktől, hogy olyan fontos kérdésekről adjanak tájékoztatót, mint a tagság és a vezetőség kapcsolata, a szövetkezeti demokrácia érvényesülése — a vezetőség és a szövetkezeti bizottságok munkájának értékelése — az egyéni, a csoport-, és a társadalmi érdekek összhangjának érvényesülése, a jövedelemfelhasználás, a gazdálkodás fejlesztésének kérdései. A zárszámadás a termelőszövetkezeti élet fontos eseménye. A tagság lezárja az előző esztendőt, határoz a jövedelem felhasználásáról, s meghatározza az új esztendő gazdálkodásának főbb irányát. Nagy-nagy jelentősége mellett ugyanakkor valóban ünnepi esemény is. Kár lenne tehát ezt a fontom színfoltot száműzni a közgyűlésekről. De akkor lehet ok a gondtalan ünneplésre, ha a szürke hétköznapokon megteremtik ennek a feltételeit a szövetkezeti gazdák. MIHÖK SÁNDOR H fejlődő Dombóváron A víztorony mögött húzódó Ady Endre utca páratlan oldala szanálásra ítéltetett Fotó: BAKÓ JENÓ Sok száz lakás épült az utóbbi években. Az építést itt is. mint annyi más helyen, a szanálás előzi meg.
