Tolna Megyei Népújság, 1978. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-01 / 1. szám

1978. január 1. “Képújság q Lei kasepítkezes A szakértők kiszámítot­ták, hogy a világ lakás­gondjainak megoldásához legalább 200 millió otthont kellene felépíteni. A lakos­ság évi természetes szapo­rodását figyelembe véve azonban a lakásgondok to­vább élesednek. Ahhoz, hogy ezt elkerüljük, leg­alább a mai szinten tartsuk, évente 40 millió lakást kell tető alá hozni, a valóság­ban azonban csak 10 mil­lió épül. S ezeknek egyötö­dét a Szovjetunióban adják át az embereknek. A szovjet építőipar orszá­gos méretekben most tér át a tágasabb konyhával, elő­szobával, külön bejáratú szobákkal, beépített konyha­bútorral, sok mellékhelyi­séggel és feltétlenül loggiá­val vagy erkéllyel tervezett, magasabb komfort-foko­zatú lakások építésére. Az ilyen lakás természe­tesen sokkal többe is ke­rül. Ezzel is magyarázható, hogy a jelenlegi tervidő­szakban csaknem 100 mil­liárd rubelt, a korábbinál egyharmaddal nagyobb ösz- szeget költünk lakásépítésre, bár a lakások száma körül­belül azonos az előző öt­éves tervével — évente át­lagban 2,2 millió. Képün­kön: Vilnius új lakónegye­de — Zazdináj. Együttműködés az orvostudományban A szocialista országok együttműködésének az or­vostudomány területén és az egészségvédelem gyakor­latában szerzett tapasztala­tairól, sikereiről és az együttműködés távlatairól szól a „Szocializmus és egészségvédelem: az ember egészségének és fizikai fej­lődésének problémái” című könyv, mely a moszkvai Medicina Kiadónál látott napvilágot. A monográfia — a bol­gár, magyar, NDK-beli, ku­bai, lengyel, szovjet és cseh­szlovák egészségvédelem ki­emelkedő személyiségeinek kollektív munkája — a nemzetközi kapcsolatok fej­lődésének történetét dolgoz­za fel, az orvostudomány területén. Különös figyel­met szentel a tudományos megfigyeléseknek és a tu­dományos-technikai anyagok cseréjének a KGST-országok között. Ez az együttműkö­dés az 1976-tól 1980-ig ter­jedő ötéves terv végére le­hetővé teszi a szocialista közösség államai igényei­nek maximális kielégítését az egészségügyi intézmények haladó technikával való el­látás területén és orvosi műszereknek a nemzetközi piacra irányuló exportja gyors növekedését. Üj repülőgépek a mezők fölött Könnyű An—2-es repülőgép emelkedik fel reggelente a Rogyina nevű állami gazda­ság kis repülőteréről. A gaz­daság 13 ezer hektár terüle­tű, amelynek nagy részén rizst termesztenek. Repülő­gépek segítségével juttatják a földbe a műtrágyát, a gyom és a növények egyéb kártevői elleni vegyszereket. Rossz idő esetén a rizs veté­sét is a levegőből végzik. A gép meredek fordulatot tesz az elárasztott rizsföldek felett, simán ereszkedni kezd és megteszi az első „kört”. Felülről úgy tűnik, hogy az An—2 szinte „vasalja” a me­zőt, széles fehér sávot hagy­va maga után: a növény- védőszer-takaró puhán eresz­kedik mögötte a zöld sző­nyegre. (Azért van szükség az alacsony repülésre, mert így a mérgező vegyszerek nem terülhetnek szét, nem veszélyeztethetik a többi nö­vényt.) A mezőgazdasági repülőgé­pek legénysége jóval hajnal előtt kezdi munkanapját. Technikusok és szerelők ké­szítik felszálláshoz a gépeket, ellenőrzik a motort, a vegy­szerek és növényvédő szerek szórására szolgáló készüléke­ket. A pilóták az agronómu- sokkal és a gazdaságok veze­tőivel összehangolják az idő­járásra, a szél sebességére és irányára vonatkozó adatokat. Az An—2-es repülőgép 5 traktor, 15 műtrágyaszóró gép és 5 billenő teherkocsi mun­káját végzi el. Az An—2-esek helyébe rö­videsen a szovjet—lengyel együttműködés keretében gyártásra kerülő M—15-ös gépek lépnek. Most próbálják ki a gépet Lvovban. Repülési­technikai jellemzői jelentős mértékben felülmúlják az An— 2-ét. Az „újonc” ezer kilóval több (2200 tonna) vegyszert emel levegőbe, mint az An—2. Első ízben szerel­nek ilyen típusú repülőgép­be turbóreaktív motort — a szovjet Jak—40 hajtóművét. Az 1976—1980-as időszak­ban 472 millió hektár külön­féle megművelt területet kell megmunkálniok a Szovjetunió „,légi mechanizátorainak”. Ezenkívül Bulgária, az .NDK, Csehszlovákia, Lengyelország, Mongólia földművelőinek is segítséget nyújtanak, harcol­nak a növényi kártevők ellen Afganisztánban és Iránban. Eduard Pusko (APN—(KS) Magyar építők Ukrajnában Mielőtt a vezeték a magyar határra érne, az Ukrgazsztroj itt dolgozó vonalépítőinek sok vízi akadályt, több hágót kell leküzdeniük, hiszen az 516 kilométeres szakaszból 150 a legnehezebb kategóriába so­rolható. Miközben a szovjet építők sikeresen küzdenek a hágók­kal, magyar kollégáik nem kevésbé gyors ütemben épí­tik a nagy teljesítményű kompresszorállomásokat, va­lamint ipari és szociális ob­jektumok komplexumát. Az ivano-frankovszki terü­lethez tartozó Bogorodcsáni kisvárosban, ahová két és fél éve érkeztek a magyar épí­tők, ma már kényelmes, új lakótelep áll. Elhelyezkedése 37 méter magas víztornyáról könnyen meghatározható. A Magyarországon gyártott víz­torony Bogorodcsániba jutá­sához a magyar, a csehszlo­vák, a lengyel és a szovjet vasutasok nem kis erőfeszí­tésére volt szükség. Az alu­mínium „mécses” ma már a település dísze és teljes mér­tékben kielégíti vízszükségle­teit. Szépen és jól dolgoznak a magyar építők. A bogorodcsá­ni telepen főleg földszintes, 24 szobás panelházak vannak. Egy-egy épületnek a Nyíregy­házán gyártott panelekből való összeszereléséhez egy 8—10 fős brigád félhavi mun­kájára volt szükség. Az épü­letek tervezésénél a hideg te­let is figyelembe vették: a 8 centiméteres paneleket spe­ciális hőszigeteléssel is ellát­ták, ezenkívül 70 centis tégla­fal tartja az épületben a meleget. Minden panelblokk­ban egy kétszemélyes szoba, hozzá fürdőszoba van, a szo­bák falát színes műanyag borítja, a berendezés kényel­mes és praktikus. Magyarország minden ré­széből érkeztek Bogorodcsáni­ba építők — Szolnokról, Bu­dapestről, Nyíregyházáról, Szegedről... És szinte mind­egyiküket az érdekes munka vonzotta ide. Tóth János pél­dául így nyilatkozott: — Országom számára igen fontos objektumot építeni jöttem ide. A Szovjetunióban turistaként már többször megfordultam, egyszer pedig a „Mit tud a Szovjetunióról?” vetélkedő győzteseként jár­tam itt. Most örülök, hogy szovjet barátaimmal együtt dolgozhatok. Bagdi Márton építésvezető Moszkvában tanult, kitűnően beszél oroszul. Az általa ve­zetett kollektíva precízen, összehangoltan, az ütemter­vet megelőzve dolgozik. A 960 személyes iskolát például a határidő előtt két hónap­pal építették fel, a 140 sze­mélyes óvodát pedig egy hó­nappal korábban adták át. Az Októberi Forradalom 60. évfordulója tiszteletére indult munkaversenyben a magya­rok brigádonként és egyéni­leg is tettek vállalásokat. Az ifjúsági brigádok között pél­dául a Bácsi Géza vezette kollektíva érte el a legjobb eredményt, de rajtuk kívül élen járt Füredi Sándor föld­munkás, Petruska Jenő gép­kocsivezető, Kerekes János géplakatos és Karácsonyi Ist­ván villanyszerelő brigádja is. Vlagyimir Popov (APN—KS) Jugoszlávia Hajók a Szovjetuniónak A pulai hajógyárban el­készült a szovjet megrende­lésre gyártott vasúti komp­hajó. A világon jelenleg ez a legnagyobb típus: hossza 184, szélessége 26 méter; egyszerre 108 vasúti kocsi szállítására alkalmas. Há­rom fedélzetén körülbelül 2 kilométer hosszúságú vá­Bár a bolgár mezőgazda­ság elegendő árpát és kuko­ricát termel takarmányo­zásra, az utóbbi időben mégis nagy gondot fordítot­tak a szójabab elterjesztésé­re. A nagyüzemi termelés előkészítéséhez csak 5—6 év­vel ezelőtt kezdtek hozzá. A tervek szerint 1980-ig 100 ezer, majd 150—200 ezer hektárra növelik a szójabab gányt építettek. A kompha­jót két, egyenként 8800 ló­erős motor hajtja, sebessége meghaladja a 19 csomót. A Szudoimport szovjet külkereskedelmi vállalat megrendelésére még egy ilyen típusú kompot készí­tenek Pulában. Átadását a jövő év végére tervezik. termőterületét. Uj, bőtermő fajták kikísérletezésével több kutatóintézet foglalko­zik. A pavlikeni fajtakísér­leti állomás kutatóinak si­került olyan szójafajtákat nemesíteniök, amelyek meg­felelő művelés esetén a ko­rábbi 2180 kilogrammos hek­táronkénti átlaggal szemben 3700—4900 kilogramm ter­mést hoznak. Szófia a „galambok városa” Az idegeneknek kü­lönös dolog, de a bol­gár főváros lakosainak már megszokott a 20 000 galamb látvá­nya Bulgária Szöjakísérletek Műemlékvédelem Csehszlovákiában Csehszlovákiában nagy lendülettel folyik az ország gazdag műkincseinek helyreállítása. Az egyik legrégibb és legértékesebb Plasy városának egy­kori cisztercita kolostora, előkelő helyen szerepel az UNESCO műemlék- jegyzékében is. A kolostor épületeinek restaurálása most folyik és az el­következő évek során eredeti formájában és szépségében állítják vissza a műemléket. amsummmmm

Next

/
Thumbnails
Contents