Tolna Megyei Népújság, 1978. január (28. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-01 / 1. szám
8 ^PÚJSÁG 1978. január 1. Csehszlovákia Ahol az új pesti villamos készül Prága Srnichov kerületében a OKD Tatra üzem az elmúlt évtized során a világ egyik legnagyobb villamoskocsi-gyártója és exportőre lett. Itt kezdik gyártani 1978- ban a Budapesti Közlekedési Vállalat részére a T5C5 típusú villamoskocsikat, amelyeket a budapesti igényeknek megfelelően kétoldali forgalomra terveztek és készítenek el. A T5C5 jelű villamoskocsi egy új generációhoz tartozik, új paraméterekkel. Az új típus a T3 jelű villamoskocsik utóda. Ezeket már 1962 óta gyártják; gyorsak, biztonságosak, kényelmesek és üzemeltetésük gazdaságos. A kocsikból háromrészes szerelvényt is . összeállíthatnak, s ezek — ha egyperces időközökben közlekednek — óránként mintegy 25 ezer utast szállíthatnak. A prágai Tatra üzem októberben ünnepelte fennállásának 125. évfordulóját. Közép-Európában itt készült először sínen futó jármű. Az alapítás óta több mint 160 ezer személy- és tehervagon, motoros és pótkocsi, alváz és villamoskocsi hagyta el az üzemet. A villamoskocsigyártás a 100. évforduló óta a Tatra gyár legfőbb programja. Bármely állam vagy államcsoportosulás gazdasági fejlődésének eredményeit a legteljesebben a nemzeti jövedelem növekedése jelzi. A nemzeti jövedelem a KGST-tagországok egészében 1975-ben 36 százalékkal nőtt 1970-hez képest. Jóval nagyobb mértékben, mint a tőkés államokban. Ha például az Európai Gazdasági Közösséget (Közös Piac) vesszük szemügyre, ott a nemzeti jövedelem ugyanebben az időszakban 12 százalékkal nőtt. A különbség, mint látható, háromszoros. A nemzeti jövedelem ilyen gyors ütemű növekedését az anyagi termelés valamennyi ágazatának, mindenekelőtt az iparnak a szilárd, tervszerű fejlesztése biztosítja. 1975- ben a bruttó ipari termelés a szocialista közösség országaiban 47 százalékkal haladta meg az 1970. évit, és a szocialista országok mintegy kétszer annyi ipari terméket bocsátottak ki, mint a Közös Piac valamennyi tagországa együttvéve. A KGST tagországai észrevehetően előrelépnek számos ipari és mezőgazdasági termékfajta nemzetközi termelésében. A Szovjetunió például ez idő szerint több nyersvasat, acélt, kőolajat, vas-, mangán- és krómércet, kokszot és cementet, traktort és Diesel-mozdonyt, ■ gyapotot, lent, ásványi műtrágyát és számos más nyersanyagfajtát és készterméket gyárt, illetve termel ki, mint a világ bármely országa. A KGST-országokban, amelyek eredményesen egyesítik erőfeszítéseiket, tovább fejlődött az energetika- és a tüzelőanyag-ipar. 1975'ben 1386 milliárd kilowatt villamos energiát termeltek. 40 százalékkal többet, mint 1970-ben. összehasonlításképpen megjegyezzük, hogy az Európai Gazdasági Közösség tagországai 1975-ben 1010 milliárd kilowatt villamos energiát állítottak elő. Az integráció útjára lépve a KGST-tagországok lehetőséget kaptak arra, hogy maximálisan kielégítsék fokozódó szükségleteiket tüzelőanyagokból és nyersanyagokból, ami sokuk számára a legégetőbb probléma. A hetvenes évek első felében a kőolaj-kitermelés a KGST-tag- országokban valamivel több mint 134 millió tonnával nőtt, míg ugyanebben az időszakban a Közös Piac országaiban és az USA-ban csaknem 65 millió tonnával csökkent. És egy másik tüzelőanyagot — a szenet — tekintve, a helyzet távolról sem az iparilag fejlett tőkésállamok javára alakul. 1975-ben például a KGST-tagországok 1,3 milliárd tonna szenet termeltek, az USA, az NSZK. Anglia, Franciaország, Olaszország és Japán — 950 millió tonnát. Jelenleg a KGST-országok adják a világon gyártott acél több mint 30 százalékát. Míg a Közös Piac 1975-ben 126 millió tonna acélt gyártott, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának országai ennél mintegy 56 millió tonnával többet állítottak elő. A KGST-országok különleges figyelmet fordítanak a gépipar fejlesztésére. 1975- ben 353 000 fémmegmunkáló szerszámgépet gyártottak. Növekszik a műszakilag korszerűbb termékek hányada. Valamennyi baráti országban gyors ütemben nő a vegyipar termékválasztéka, fokozódik számos fontos termék például a szóda, a kénsav, a szintetikus ammónia, a szintetikus festékek, a szintetikus kaucsuk gyártása. Bővül az ásványi műtrágyák termelése. A KGST- tagországok együttvéve 1975- ben több mint 32 millió tonna ásványi műtrágyát állítottak elő. Ez több mint amennyit az USA, Anglia, Franciaország és Olaszország együttvéve gyártott. A KGST-tagországokban a beruházások nagy lendülete az építőanyagok gyártásának növelését igényelte. A tanács tagországai 1975-ben hatmillió tonnával több cementet gyártottak, mint az USA, Anglia, az NSZK, Franciaország és Olaszország együttvéve. A Szovjetunió a cement, a fűrészáruk, az ablaküveg és számos más építőanyag gyártásában az első helyet foglalja el a világon. A KGST-tagországok ipari termelésének további növekedésére nézve nagy jelentőségűek azok a határozatok, amelyek a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 1977 júniusban megtartott 31. ülésszakán hoztak. Megvitatva az ülésszak eredményeit, a KGST-tagországok kommunista- és munkáspártjai és kormányai nagyra értékelték az elfogadott határozatokat. ügy tekintik őket, mint újabb hatalmas lépést a szocialista gazdasági integráció fejlesztésének útján. SZERGEJ ZAVOLZSSZKIJ, a KGST-titkárság tanácsadója (APN—MTI) Zaporozsjében átadták rendeltetésének az össz-szövetsé- gi transzformátorellenőrző állomást. Egy hatalmas, 140 méter hosszú, 60 méter széles teremben helyezték el a magas- feszültségű berendezések — generátorok, transzformátorok, egyenáramú szerkezetek — komplex vizsgálatára alkalmas korszerű technikai eszközöket. Segítségükkel sokoldalúan kutatják és vizsgálják a magasfeszültségű vezetékek és az egymillió kilo- volt/amper teljesítményű transzformátorok mintapéldányait. Nemrég sikerrel folytatták le annak az új transzformátornak a kísérleti próbáit, amelyet az Ekibásztuz- központ egyenáramú magas- feszültségű távvezetéken helyeznek üzembe. A távvezeték hossza 2 és fél ezer kilométer, feszültsége másfélezer volt. A világon nincs hasonló műszaki paraméterekkel rendelkező távvezeték. Segítségével az ország egységes energiarendszerébe évente több milliárd kilowattóra elektromos energia jut, amelyet az ekibásztuzi szénből nyernek. I . A Schwedt-i Vegyi Kombinát nak, emellett azt is, hogy a kőolaj komplex feldolgozásával olyan termékek is keletkezzenek, amelyek a műanyagok, szintetikus szálak, mű- kaucsukok és sok más vegyipari termék nyersanyagai. A modern vegyipar egyik legfontosabb nyersanyaga a kőolaj, nagy részét a szocialista országok a Szovjetuniótól kapják. A Német Demokratikus Köztársaság egyik legjelentősebb vegyi üzeme, a Schwedt-i Vegyi Kombinát is a Szovjetunióból, a Barátságvezetéken érkező kőolajat dolgozza fel. A vegyi kombinát nitrogén-műtrágyát, ammóniát és évente 23 ezer tonna műszál-alapanyagot állítanak elő. fim f^gffipa fev karrierj e Néhány évtizede a korszerű vegyipar lehetővé teszi a természeti kincsek hatékonyabb és komplex felhasználását, nagymértékben függetleníti a társadalmat a földrajzi adottságoktól és a nyersanyag-készletektől. A kémiai termelési módszerek ma már áthatják a legkülönbözőbb iparágak termelési folyamatait, mint például a vas- és színesfémkohászatot, a textilipart, a mezőgazdaságot, a kőolajfeldolgozó ipart, stb. A világ petrolkémiai eredetű termékeinek mennyisége az elmúlt 20 év során az évenkénti 8 millió tonnáról 90 millió tonnára nőtt. Ezen belül a világ műanyagipara meghússzorozta termelését. S a szükségletek még mindig nincsenek kielégítve. A reális becslések 1980-ig további 10—12 százalékos erős növekedéssel számolnak. A kőolajfeldolgozó iparban az utóbbi 1—2 évtizedben elterjedt kémiai műveletek hatalmas távlatokat nyitottak meg. Ezek a kémiai műveletek lehetővé teszik az olaj komplex feldolgozását, az olajtermékek minőségének javítását. Ilyen műveletek közé tartozik például a krak- kolás, az olajok kénteleníté- se, paraffintalanítása, stb. Ezek lehetővé teszik, hogy minél több motorhajó és kenőanyag, valamint fűtőanyag jusson a népgazdaságNoponla 1200 kőolajterméket szállító vasúti kocsi hagyja el a kombinátot Gyógyszervegyészet Kubában Kubában a forradalom előtt egyetlen gyógyszerészképző intézet volt, de még ennek hallgatói sem jutottak munkához. A gyógyszerészeket zömmel importálták. Ma a szigetország négy egyetemén képeznek gyógyszerészeket és biokémikusokat. Van már saját gyógyszergyára is az országnak, a „Reinaldo Gutierrez” nevű üzem, amelyben 230 különféle nagy hatékonyságú gyógyszert készítettek az elmúlt években, az idén pedig 23 új gyógyszer- készítmény nagyüzemi gyártását kezdik el. A gyár igazgatónője, Ohadis Nunez eredetileg kémikusnak készült, de példaképét, dr. Orbán Ernő professzort követve, gyógyszervegyész lett. Kutatásairól számos tudományos munkát adott már köjzre. Jó eredményeket érnek el az élelmiszer-vegyészetben dolgozó fiatal kutatók is. Ofelia Bilbao Devoredo és Dora Rodriguez Sanchez egyetemi tanársegédek jelenleg azon dolgoznak, hogy tengeri rákok vázából nyerjenek tiszta kitint az élelmiszer- és gyógyszeripar számára. Roberto Figueros biokémikus a közelmúltban a kereskedelmi és vendéglátóipari főiskola vendégeként járt tanulmányúton Budapesten. Kutatási területe a gyermek- élelmezés kérdései. Rövidesen megnyitják az első kubai gyermekélelmiszer-előállító nagyüzemet, amelyben csecsemőknek és hat év alatti kicsinyeknek készítenek tápszert, illetve napközi otthonoknak ebédet. Az ENSZ szervezete, az UNICEF által támogatott program keretében a jövőben még három ilyen tápszergyár kezdi meg a munkát Kubában. m mm Másfél ezer volt
