Tolna Megyei Népújság, 1978. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-04 / 3. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVIII. évfolyam, 3. szám ARA: 0,80 Ft 1978. január 4.. szerda Mai számunkból JÖ KEZDEMÉNYEZÉS BATASZÉKRÖL (3. old.) ÖN KÉRDEZ — MI VÁLASZOLUNK (4. old.) SZÁZEZER ÜJ SZEMÉLYGÉPKOCSI (5. old.) BIRKAKRIMI (5. old.) Wiá rmrréi * AZ UTOLSÓ NAPON (3. old.) Tartalékunk: a minőség Bódi Mihály szocialista brigádvezető rengeteg ener­giát fektetett abba, hogy a brigád pecsétjét elfogadják. Nem azokkal kellett elfogadtatni, akik a szerszámokkal dolgoztak. Az alkatrészgyártás munkásai a pecsét nél­kül is értékelték munkájukat, illetve a brigádot, hi­szen különbséget tudtak tenni szerszám és szerszám kö­zött. A felsőbbséggel kellett elismertetni a szépen, szer­számoshoz illően kidolgozott acélrúdból készült pecsé­tet. tjgy voltak vele: Na megint milyen fura kívánsága van ennek a kollektívának? Gyártsanak jó szerszámot és kész, ne jelölgessenek itt össze-vissza. Később kide­rült: arról van szó, ha elismerik a pecsétet, akkor a bri­gádnak pénzt is kell adni, minőségi jutalmat. Ezt nem akarták kigazdálkodni a vezetők, mert akkor a műhely­ben a többi brigád is hasonló igénnyel lépne fel. Ügy tudom, hogy végül ‘Bódi Mihály és csapata csatát nyert. Minden szerszámban ott a jelük, s ezért mindig felelős­séget vállalnak. Emlékszem, Feri bácsi, a meós, ha olyan inge volt, akkor kegyetlenül megszőrözte a munkadarabokat. Min­den eltérés a rajztól már kifogás alá esett. Közben ha sürgős volt a munka, ha jött a MERT-es (minőségátve­vő külső vállalattól), akkor még a meleg darabokat, amelyek akkor jöttek le a gépről, minden ellenőrzés nélkül átvett. Ezekután hiába adott vissza javításra munkadarabot, később úgy is átvetettük vele. Be kezd már az állóvíz megmozdulni. A mennyiségi mutatókat lassan kezdi felváltani a minőségi jelző. Egyre több helyen terjed el a DH-mozgalom. Sok al­kalommal halljuk és csinálják is: MUINKÁD MELLÉ ADD A NEVED. Nagy szükség van erre. A felelősség mindannyiunké. Minden gramm, vagy milliliter nyers­anyag drága, s legtöbbet külországból hozzuk, kemény valutáért. Ezért kell meggondolni, hogy mikor adunk tovább egy munkadarabot, műszaki rajzot, vagy mikor és hogyan adunk át egy épületet. A minőségi követel­ményeket a világgazdaság kényszeríti ránk, de enélkül is az az ésszerű, ha valamit csinálunk, azt csak úgy, olyan jól, mintha mi használnánk otthon. A régi szemléletet nem lehet máról holnapra meg­változtatni. Voltak olyan időszakok, hogy mindegy volt milyet gyártunk, csak legyen belőle sok, mert nem volt elég szerszám, gép, közszükségleti cikk. Akkor megte­hettük azt, hogy kétféle minőséget gyártsunk. Az egyi­ket hazai piacra, a másikat exportra. Nem szeretném túlzottan feketén lefesteni a minő­ség körüli hiányosságokat. Hiszen mindannyian tudunk róla. Nagyon sok helyen eredményesen dolgoznak a kollektívák, jó minőségben termelnek. A megyei párt- bizottság legutóbbi ülésén értékelték az elmúlt évben végzett munkát. Többek között az iparról a következő­ket állapították meg: „1977 évre a megye ipara elé olyan célt tűztünk, hogy az exportértékesítés növeke­dési üteme haladja meg a termelés növekedési ütemét és legalább 10 százalék legyen. E célkitűzés teljesült. A szocialista ipar exportértékesítése ez évben 20—21 szá­zalékkal több az egy évvel korábbinál. Az exportérté­kesítésen belül a rubel elszámolású 8—10 százalékkal, míg a dollár elszámolású 40—50 százalékkal növekszik. Kiemelt exportértékesítést ért el az MMG Automatika Művek szekszárdi gyára, a Simontornyai Bőr- és Szőr­mefeldolgozó Vállalat, valamint a Szekszárdi Cipész és a Tolna megyei Ruhaipari Szövetkezet." Tehát a minőség kérdése már egyre jobban előtérbe került már az elmúlt évben is, máskülönben az export nem lett volna ilyen jó. Ezt az erősödő tendenciát kell a következőkben fokozni. Ösztönözni kell mindenhol arra, hogy csak jó minőségű áru kerüljön le a gyártó- szalagokról, csak olyan termék kerüljön a fogyasztóhoz, amely kifogástalan minőségű. Hatalmas tartalékokkal rendelkezünk ezen a téren. Az üzemek, a szocialista kollektívák a vezetőkkel együttesen 1978-ban a hatékonyság fokozására, a minő­ség javítására fordítsák a legtöbb figyelmet. Találkoztam Tolnán a selyemgyárban már azzal az ötlettel, hogy a munkásnők munkáját úgy is értékelik, ha hibás árut észrevett, akkor minőségi jutalomban ré­szesült, ugyanott a rossz munkáért pedig levontak a bérből. Nem nagy összegről van szó, havonta még a 100 forintot sem éri el, de mégis javult a minőség, mert ér­zik az asszonyok, hogy figyelik munkájukat. A szek­szárdi műszergyárban az egyik szerelőszalagon nincs meós, a munkások maguk döntik el, hogy mehet-e to­vább a műszer. Azóta nem volt minőségi reklamáció. A brigád mindert tagja 10 vagy 15 százalék minőségi prémiumot kap. Bőven megéri a vállalatnak ez a több­letként kifizetett pénz. Következzék ismét a megyei pártbizottság határoza­tának egy részlete: „Megyénk 1978. évi gazdasági tevé­kenységében is a Központi Bizottság határozatában - megszabott fő követelményeknek — a hatékonyság nö­velésének, a fejlődés minőségi tényezői javításának — kell meghatározónak lenni.” Lehetőségeink megvannak. Vannak jó szakemberek, a betanított munkások nagy része már 5—10 éve az iparban dolgozik, a szocialista brigádok a 60. évforduló tiszteletére kibontakozott munkaversenyben megmutat­ták, hogy milyen hatalmas energia rejlik a mozgalom­ban. A lehetőségekkel pedig mindig élni kell. HAZAFI JÓZSEF Losonczi Pál fogadta a diplomáciai képviseletek vezetőit Losonczi Pál, az Elnöki Tanács el­nöke kedden fogadta a Budapestre akkreditált diplomáciai képviseletek ve­zetőit, akik az újév alkalmából jókí­vánságaikat fejezték ki. Az Elnöki Tanács fogadásán részt vettek dr. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Cseterki. La­jos, az Elnöki Tanács titkára. A foga­dás szívélyes légkörben zajlott le. Tárgyalások a NIM-ben A nehézipari minisztérium és a szovjet energetikai és villamosítási minisztérium képviselői Szili Géza és Nyi- kolaj Lopatyin miniszterhe­lyettesek vezetésével kedden a NIM-bgn tárgyalásokat kezdtek, amelyen áttekintik az Albertirsa—Vinnyica kö­zötti 750 kilovolos távvezeték és a Paksi Atomerőmű léte­sítésében folytatott együtt­működés helyzetét. ? Félmillió résztvevő a téli népfrontfórumokon Bölcsőde és iroda épül Bölcsőde épül hetvenöt kisgyerek részére Simontornya központjában. Az építkezést azonban bontás előzi meg. A SIMOVILL Ipari Szövetkezet régi irodái adnak helyet a leendő gyermekintézménynek. A szövetkezet a régi he­lyett egy új, ebédlővel és szociális létesítményekkel ki­egészített kétszintes igazgatási épületet készít az üzemei mellett, saját erőből. Képünkön: a szövetkezet építőipa­ri részlegének dolgozói az új irodaház alapjait készítik. Pajetta látogatása — A népfrontfórumok nem­csak egyszerűen pezsdítik közéletünket, hanem a véle­ménycserékkel éS- a vitákkal annak szerves részét alkot­ják — mondotta Molnár Bé­la, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának titkára Mélykúti Attilának, a Ma­gyar Távirati Iroda munka­társának adott nyilatkozatá­ban. — A népfront széles körű és sokrétű propagandamun­kájával a társadalmi és ál­lami életünkben való mind cselekvőbb és alkotóbb rész­vételre mozgósít. A fórumok — amelyeknek munkások, parasztok, értelmiségiek, hí­vők és nem hívők egyaránt rendszeres részvevői — közös céljaink és terveink ismerte­tésével illeszkednek a nép­frontmunkába. — Az egyik legfőbb sajá­tosságunk, hogy a lakóterüle­teken szinte „házhoz visz- szük” a politikai és gazdasá­gi információkat — mondot­ta Molnár Béla. — A tanyá­kon — tanács és iskola hí­ján — a szocialista közélet­nek szinte egyedüli letétemé­nyesei vagyunk, ugyanúgy, mint az aprófalvas települé­sek egy részében. A népfrontmozgalom há­rom-négy éve mindinkább népszerűvé vált fórumok se­gítségével igyekszik a lakos­ságot a közéletünkbe bevon­ni. Ezen a téren mik a ta­pasztalatok? — A fórumok nemcsak egyszerűen ismereteket ad­nak a hallgatóknak. A nyílt vitákkal, a véleménycserék­kel szervesen illeszkednek szocialista demokráciánk ál­talános fejlesztésébe. A lakó- területi fórumokon a rész­vevők többnyire az őket köz­vetlenül érintő kérdésekben mondanak véleményt, s ez nagyon fontos. Sokan és jog­gal mondják ugyanis, hogy országos kérdésekben gya­korta jobban kikérjük a la­kosság véleményét, mint a helyi ügyekben. Többek kö­zött ez is magyarázza, hogy az emberek általában öröm­mel fogadják rendezvényein­ket, ahol tájékozódhatnak és vitatkozhatnak a gazdaság, a jog, a közművelődés, a kör­nyezetvédelem, a társadalmi erkölcs, az iskolai és családi nevelés különböző kérdései­ről. Közművelődési tevé­kenységünket és a hazafias nevelést jól segítik az „olva­só népért” mozgalom és az ország mintegy 4500 honis­mereti és helytörténeti cso­portjának és klubjának ren­dezvényei is. (Folytatás a 2. oldalon) Az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására ba­ráti látogatáson hazánkban tartózkodó Giancarlo Pajet- tával, az Olasz Kommunista Párt Politikai Bizottságának és titkárságának tagjával kedden beszélgetést folyta­tott Óvári Miklós, a Közpon­ti Bizottság titkára és Aczél György, a Politikai Bizottság tagjai, valamint Berecz Já­nos, a KB külügyi osztályá­nak vezetője. A találkozón szívélyes, elv­társi légkörű eszmecserére került sor a két párt tevé­kenységét érintő időszerű bel- és külpolitikai témák­ról, valamint a pártközi kap­csolatok további fejlesztésé­nek lehetőségeiről és az együttműködés gyakorlati kérdéseiről. (MTI) Az eredményes sportmunka jutalma A megye legjobb sportolói tegnap délután a Tolna megyei Népújság szerkesztőse­gében átvették a tiszteletdíjakat (Beszámoló a 6. oldalon.) Prága KGST­tanácskozás Prágában kedden meg­kezdte munkáját a KGST-or- szágok környezetvédelmi ta­nácsának 11. ülése. A tanács­kozáson Bulgária, Csehszlo­vákia, Jugoszlávia, Lengyel- ország, Magyarország, Mon­gólia, az NDK, Románia és a Szovjetunió küldöttsége vesz részt. Az ülésen véleményt cse­rélnek a környezetvédelem terén megvalósuló együttmű­ködésről és a kooperáció el­mélyítésének távlatairól. Napirenden szerepel pél­dául a hulladék nélküli, illet­ve a minimális hulladékkal járó technológiák alkalma­zásában folytatott együttmű­ködés, valamint a kölcsönös tájékoztatás környezetvédel­mi kérdésekről. Megvitatják a tanácskozás részvevői a KGST-országok Finnország­gal és a nemzetközi szerve­zetekkel kiépített környezet- védelmi együttműködést is.

Next

/
Thumbnails
Contents