Tolna Megyei Népújság, 1978. január (28. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-28 / 24. szám
ze ic£ zár & -etemi J: XXVIII. évfolyam, 24. szám ARA: 0,80 Ft ’ 1978. január 28., szombat Mai számunkból HORTOBÁGYI PONTY SZEKSZÁRDON (3. old.) CSALÁD — OTTHON (4. old.) OLVASÖSZOLGÄLAT MEGVÁLASZTOTTAK AZ ATOMERŐMŰ ÉPÍTKEZÉSÉN A PÁRTBIZOTTSÁGOT (3. old.) Munkaerő - szervezettség Példaként akár az építőipar is szolgálhat. A népgazdaság fejlődése szempontjából e meghatározó fontosságú ágazat az utóbbi másfél-két évtizedben gyorsan korszerűsödött — szakkifejezést használva: iparosodott — s eközben egy ideig a foglalkoztatottak számának növelésére is képes volt. A létszámemelkedés — ha szerényebb mértékben is — a hetvenes évek elején is folytatódott, erre alapozva számítottak néhányan, hogy még az ötödik ötéves terv időszakában is szó lehet a munkásállomány bővítéséről. E feltételezések nem váltak valóra: 1975 óta az építőipari létszám ugyancsak csökken, s a kitűzött célok teljesítéséhez hatékony állami támogatásra, póthitelekre van szükség. E kört szűkíthetnénk: az iparban foglalkoztatottak száma tavaly több mint 7 ezerrel csökkent, s e folyamat várhatóan az idén is folytatódik — eközben viszont az ipar termelése 1977-ben 7 százalékkal nőtt, az 1978. évi terv pedig 5,5—6 százalékos növekedést irányoz elő. A technológiai fejlesztés, a gyártási módok korszerűsítése önmagában mindehhez kevés. S nemcsak azért, mert takarékosan kell bánni a fejlesztésre, beruházásra fordítható forintokkal, hanem azért is, mert — bármenynyire közhelynek tűnik is, a korszerű berendezések még igen sok tartalékot rejtenek. Méltánytalan lenne említés nélkül hagyni, hogy amióta a munkaszervezés igénye előtérbe került, érdemi változások történtek. Hiszen szervezési intézkedések nélkül 1970 óta aligha javult volna a termelékenység az állami iparban évente átlagosan több mint 6, a szövetkezeti iparban pedig csaknem 8,5 százalékkal (jelesül az ipari termelés növekedése elsősorban a termelékenyebb munka javára írható.) Mégis hadd utaljunk az MSZMP Központi Bizottságának 1971. december 1-i határozatára, amely egyebek mellett kimondta: „Szükség van időről időre az üzem- és munkaszervezés átfogó értékelésére, elemzésére, széles körű továbbfejlesztésére. Napjaink egyik fő jellemzője a gyorsuló műszaki-technikai haladás, amelynek során a technikával együtt nemcsak a gyártmányok cserélődnek ki, hanem a korábbi helyes szervezési elvek is elavulnak, új módszerek alkalmazását kívánják meg”. Következésképp ami tegnap előre vitt, az holnap olykor már csak a helybenjáráshoz elég, de még az is elképzelhető, hogy visszahúzó erőként hat. A szervezés: tudomány. Szerte a világon könyvtárakra rugó urodalma van, s licencként értékesíthető szervezési módszerek is ismeretesek. Ilyen módszer a külföldről származó 3M is, amely a hetvenes évek elején vált ismertté hazánkban. Az első M a mozdulatelemzésre utal. Érdemes felidézni a vidéki gyárrészlegekkel is rendelkező Vörös Október Ruhagyár példáját: ők az elsők között adaptálták a 3M-et. Tudományos alapossággal — és kellő szakértelemmel — azt mérték fel, hogy a munkamozdulatok közül mennyi a fölös, az időrabló, miként lehetne a dolgozók mozgását is célszerűbbé tenni. Szinte új koreográfiát készítettek a termelő- munkához; arra törekedtek, hogy a pantallók, zakók készítői minél könnyebben kézbe vehessék a megmunkálásra váró anyagokat, és így kisebb energiával hatékonyabban dolgozzanak. S hogy a dolgozóknak is megérte a „koreográfia” megtanulása: túl azon, hogy a korábbiaknál kevésbé fáradtak el, csupán e szervezés eredményeként a hónap végén átlagosan 200 forinttal lett vastagabb a borítékuk: Nincs olyan területe a munkának — hozzátehetjük: mindennapi életünknek — amely ne lenne szervezhető. A jó vezető is kellően megszervezi egy-egy munkanapját, azokra a feladatokra vállalkozva csupán, amelyek feltétlenül az ő döntését igénylik, s a többit munkatársaira hárítja. Csaknem mindenütt szervezettebbé tehető az irodai munka (s ezzel létszám is megtakarítható), vagy a megfelelő útvonal kijelölésével, az áru fogadásának megszervezésével-gyorsításával hatékonyabbá válhat a szállítás. Folytathatnánk a példálózást a népgazdaság valamennyi ágazatában. Ezekre a tennivalókra utaló szavak az országgyűlés legutóbbi, téli ülésszakán, az idei költségvetés vitájában is elhangzottak. Az előterjesztés előadója mondotta egyebek között: „Az előrehaladás feltétele a szervező munka javítása a termelési, de az értékesítési folyamatban is. Több nagyvállalatnál a szervezés fokozatosan beépült a vezetési tevékenységbe. A hazai jó példák, a nemzetközi összehasonlítások, de még inkább a tapasztalható fogyatékosságok azonban arra utalnak, hogy még számos tennivaló van. A vállalatok még nem élnek megfelelően a számvitel- és ügyvitelszervezési megoldásokkal sem”. Az ötödik ötéves tervidőszak középső esztendejéhez érkeztünk; mindaz, amit idén teszünk, meghatározó jelentőségű célkitűzéseink teljesítése szempontjából. Nem kizárólag, de jórészt a vállalatokon és vezetőiken múlik, hogy az idei összegezéskor mind a Parlamentben, mind más fórumokon kevesebb fogyatékosságról és még több követendő jó módszerről essék szó. FÖLDES TAMÁS A polgári védelem megyei értekezlete Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletet fogadott el a módosított Polgári Törvénykönyv hatályba léptetéséről, és egyes rendelkezései, nek végrehajtásáról, illetve értelmezéséről. A módosított Polgári Törvénykönyv a törvényerejű rendelettel együtt 1978. március 1-én lép hatályba. Az állami vállalatok, szövetkezetek és más gazdálkodó szervezetek tartós gazdasági együttműködésének elősegítése érdekében — figyelemmel a módosított Polgári Törvénykönyv vonatkozó rendel, kezéseire is — az Elnöki Tanács újraszabályozta a gazdasági társulásokat. Az új szabályozás az eddigieknél nagyobb hangsúlyt ad a kooperációt szolgáló társulásoknak, a vagyonegyesítő társulások területén feloldja az eddigi szektorális kötöttségeket, továbbá elősegíti a ma még különlegesnek tekinthető tevékenységre — például találmánykivitelezésre, licencfelhasználásra — irányuló együttműködést. A törvényerejű rendelet 1978. Belorusszia egyik legrégibb városába, az 1017-ben alapított Bresztbe érkezett pénteken az Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke vezette magyar parlamenti küldöttség, amely harmadik napja ismerkedik a Belorusz SZSZK életével. A magyar parlamenti küldöttséget és a delegációval együtt utazó Alekszéj Sityikovot, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa szövetségi tanácsának elnökét, Marjai Józsefet, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövetét elkísérte Bresztbe a Belorusz SZSZK több vezetője. március 1-én lépett hatályba, végrehajtásáról a Miniszter- tanács gondoskodik. Az Elnöki Tanács törvény- erejű rendelettel módosította a Munka Törvénykönyvét. Figyelemmel a vállalati törvény rendelkezéseire, a törvényerejű rendelet a Munka Törvénykönyvébe foglalja a dolgozóknak a vállalat irányításában való részvételét meghatározó átfogó, elvi szintű rendelkezéseket. A dolgozó kollektíva jogait, az üzemi demokrácia fórumait, ezek hatáskörét és működési rendjét részletesen más jogszabályok, továbbá a vállalati szervezeti és működési szabályzatok rögzítik. A munkahelyi demokrácia követelmény- és intézményrendszerét — a szerv sajátosságait figyelembe véve — a nem vállalati rendszerben működő szerveknél is kialakítják. Az Elnöki Tanács meghallgatta és jóváhagyólag tudomásul vette az igazságügyminiszter jelentését a kegyelmi ügyek 1977. évi ügyintézéséről, végül bírákat mentett fel és választott meg, továbbá egyéb ügyeket tárgyalt. A szovjet—lengyel határon fekvő Breszt területi tanácsán Konsztantyin Matyu- sevszkij, a területi tanács elnöke és Jefrerri Szokolov, a Belorusz Kommunista Párt breszti területi bizottságának első titkára tájékoztatta a magyar képviselőket a terület életéről, a Szovjetunió Kommunista Pártja XXV. és a Belorusz Kommunista Párt XXVIII. kongresszusának határozataiból adódó feladatok végrehajtásáról. Parlamenti küldöttségünk a délutáni órákban az egyik Breszt környéki kolhozba látogatott és lerótta kegyeletét a breszti erőd hős védőinek emléke előtt. A polgári védelem Tolna megyei parancsnoksága tanácskozást tartott a hivatásos, a polgári állomány, a városi-járási politikai helyettesek, á minisztériumi vállalatok képviselői részvételével. Ezen a tanácskozáson értékelték; hogyan, miként teljesítették az 1977-re megszabott feladatókat és foglalkozták az 1978 évre szóló tennivalókkal. A tanácskozáson részt vett dr. Polgár Ferenc, a megyei tanács vb-titkára, dr. Pataky Iván, a PVQP képviseletében, Péti Imre, a KISZ megyei bizottsága első titkára, valamint a társ fegweres testületek képviselői. Somogyi József megyei törzsparancsnok értékelte a polgári védelem megyei vezetésének munkáját. — A szervezeti, anyagitechnikai fejlesztéssel kapcsolatos feladatainkat teljesítettük, a polgári védelem 1977-ben tovább fejlődött. Jó alapok jöttek létre a további feladatok megvalósításához. — A szervezeti korszerűsítéssel együtt kialakított politikai helyettesi hálózat megfelel annak a követelménynek, hogy a jövőben még következetesebbé, hatékonyabbá váljon a parancsnoki állomány munkája. A megye polgári védelmi helyzetét az elmúlt évben tárgyalta a megyei tanács pártbizottsága is; megállapította azlt, hogy alakosság felkészítésében a parancsnokságok többsége honvédelmi jelentőségének megfelelően foglalkozik a polgári védelmi feladatok végrehajtásával. Ezt a tevékenységet elismerően értékelte a megyei tanács pártbizottsága. Ugyanakkor feladatként jelölte meg a helyi tanácsi szervek koordináló, ellenőrző hatáskörének fokozottabb gyakorlását, hogy az aktívabban biztosítsa a kiképzések, a honvédelmi propagandamunka eredményességét. Az 1978-as feladatok közt szerepel a vezetés munkájának további korszerűsítése; a vezétő- és beosztott állomány hatékonyabb kiképzése, továbbképzése; a lakosságvédelemmel kapcsolatos fel- alatak ellátása; a polgári védelem megyei törzse és a fegyveres testületek, továbbá a társadalmi szervezetek együttműködésének fokozása. A megyei törzsparancsnok beszámolóját követő hozzászólások főleg a feladatok végrehajtásának mikéntjével foglalkoztak, ahogyan például Danizs Dénes, bonyhádi járási törzsparancsnok fogalmazta meg: a feladatokat személyekre szólóan határoz-1 zák meg. Dr. Polgár Ferenc, a megyei tanács vb elismerését, köszönetét tolmácsolta, kiemelve azt az együttműködést, amely a hivatásos és nem hivatásos állomány közt kialakult. Dr. Pataky Iván a polgári védelem állományának fel- készültségi, a parancsnoki állomány irányítói színvonalát hatékonyan 'befolyásoló politikai munka fontosságát emelte ki. A tanácskozás záróaktusa- kénit Endrődi Ferencné nyugállományba vonulása alkalmából a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát kapta. Parlamenti küldöttségünk »resztben Kisgép másfél millióért Kellemes gondban, van a Bátaszéki Fémipari Szövetkezet vezetősége. Az országban ők gyártják egyedül a zsírzógombokat. Profilgazdák. A termékük apró dolog, de minden szerkezetben fontos feladatot lát el. Naponta jelentkeznek a megrendelők. Kérnek, követelnek, s az idei év már tavaly teljes egészében telített volt rendeléssel. A profilgazdaság ezért felelősséget ró az üzem kollektívájára. Miközben szorítja őket a besorolás is, nem vehetnek fel munkaerőt, csak fejlesztéssel növelhetik termelésüket. Nemrég készült el a Kaposvári TUNGSRAM Gyár és az osztrák FESTŐ Gyár közreműködésével, másfél millió forintért az új, automata, zsírzógombszerelő gép. Várhatóan napi termelése 8 —10 ezer darab lesz. Magyar Józsefnénak csak az a feladata, hogy munka közben ellenőrizze a gépet
