Tolna Megyei Népújság, 1978. január (28. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-27 / 23. szám
1978. január 27. 'imÉPUJSAG 3 Szocialista brigádok klubja (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Dombóvár város vezetőit, Gyuricza Istvánt, a városi pártbizottság első titkárát és Brunnel Vince tanácselnökhelyettest látta vendégül a dombóvári szocialista brigádok klubja legutóbbi összejövetelén, hogy kicseréljék gondolataikat a városfejlesztés kérdéseiről. A kötetlen beszélgetés során a tanácselnökhelyettes elmondta, mit tettek eddig és mit terveznek a jövőben, hogy a város még szebb legyen, lakói elégedettek legyenek és kulturált környezetben éljenek. A bevezető tájékoztató után sokan hozzászóltak a szocialista brigádtagok közül, mert érdekli őket a város jövője, és javaslataikkal és tetteikkel kívánnak hozzájárulni a városfejlesztési terv megvalósításához. A nagy feladatok, mint a kultúrház-, óvodaépítés vagy a gunarasi 'téli fürdő létesítése mellett, a jelentéktelenebbnek tűnő parkosítás, vagy a lakóhely csinosításában benne van a lakosság segítőkész javaslata, ötlete és kétkezi munkája. A társadalmi munka jelentős a városban, de a több milliós gazdasági haszna mellett politikai jelentősége is van, mert ez a támogatás óriási erőt ad a város vezetőinek a bátor kezdeményezésekhez. A városi pártbizottság első titkára, Gyuricza István, a beszélgetés végén kérte a szocialista brigádokat, jelen lévő képviselőiket, hogy legyenek kezdeményezői, példamutatói annak a nagy, várost formáló összefogásnak, amit a lakosság egész kollektívája vállalt, hogy továbbra is ilyen ütemben fejlődjön Dombóvár. Az eredmények és a nagy tervek mellett szóvá tették a gondokat, hiányosságokat is a klub .tagjai, amire a meghívott vendégek nyílt, őszinte választ adtak. Hasznos fórum volt a klubrendezvény, ahol egyenrangú partnerként beszélgettek a felelősségteljes beosztást betöltő vezetők, és a dombóvári üzemek, szövetkezetek és intézmények dolgozóit képviselő szocialista brigádtagok. Oszlánczi János „Jegyzőkönyv: Készült a „BONY” Cipőipari Szövetkezet és a Köven- di Sándor Tolna megyei Cipészipari Szövetkezet együttes közgyűlésén. 1977. diecem_ bér 10-én Szeikszárdon, a Babits Mihály művelődési központban. Jelen van a két szövetkezet tagsága. Az elmúlt néhány évben jó néhány hasonló jegyzőkönyvet diktáltak tollba, más nevekkel és munkahelyekkel, nemcsak a megyében, hanem országosan is. Az erők hasznos, hatékony koncentrációját jelzi ez a törekvés az állami, mind a szövetkezeti tulajdon területén. Az összevonások nem mindig. nem mindenhol történték zökkenőmentesen. Hisz átlátni és megérteni ezek hasznát és hatékonyságát — főleg akkor, ha ez néha személyes érdekeinket is keresztezi — tagadhatatlanul nem könnyű. Azonban egyre több bevált példa igazolja, hogy a gyakorlatban is már bizonyították eredményeiket azok az egyesülési f ormák, ahol. az egvesülés nem valamiféle kénvszerelhatározás szülötte volt; hanem átgondolt, a jövő érdekeit figyelembe vevő cselekedet. Évek óta termelt, dolgozott tulaj dönlkérvpen egymás tőszomszédságában két ipari szövetkezet hasonló profillal, hasonló, feladatokkal — sőt hasonló gondokkal is. Szinte magától adódott a lehetőség, e szövetkezetek olyanfajta „ egyesítésére, amely módot teremt, az együttes munka magasabb szintű folytatására. A két szövetkezet elmúlt évi még külön végzett, de együttesen számított, termelési értéke 160 millió forint volt, most a tervezés közös Meghonosodott, elfogadottá és népszerűvé vált a szakosított Budapesti Nemzetközi Vásár — mondotta Földes László vezérigazgató, a HUNGEXPO csütörtöki sajtótájékoztatóján. 1974-ben kezdődött, tehát 1978-ban lép ötödik évébe- a szakosított vásárok és szakkiállítások sorozata. A beruházási javakat felvonultató tavaszi BNV kapujára már kitehetik a „megtelt” táblát: minden talpalatnyi helyet kibéreltek a hazai és külföldi kiállítások. Az idén a budapesti nemzetközi vásárközpontban ösz- szesen hét nagy nemzetközi szakvásárra és kiállításra keidőszakában már 170 millióra emelhetik az 1978-as év tervszámát. Az egyesülés olyasfajta célokat kíván elsősorban megvalósítani, amelyek a koncentrált lehetőségék jó kihasználásából adódnak: Az eszköz- és anyaggazdálkodás terén a koncentráció magasabb szintű szervezettség mellett jelentős ősz- szegeket takaríthat meg. Ugyanakkor a műszaki fejlesztésék, a technológiák összehangoltsága gazdaságosabb, hatékonyabb termelést tesz lehetővé az egyesült szövetkezet számára. A jövő tervei természetesen túlmutatnak mindazokon az adottságokon, napi feladatokon, amelyék megoldása most feladata az egész kollektívának. Hisz az egyesülés lehetőséget nyújt a három főegység Bonyhád, Szekszárd, és Paks rül sor. Áprilisban egyszerre rendezik meg az AGROMAS- EXPORT-ot és a nemzetközi építőipari kiállítást, a hagyományoknak megfelelően, májusban pedig a tavaszi BNV-t. Szeptemberben kerül sor az őszi BNV-re, s ezzel egyidőben a nemzetközi kereskedelemtechnikai és vendéglátóipari kiállításra, októberben. pedig a nemzetközi anyagmozgatási és csomagolási bemutatóra, valamint a Trade Mark nemzetközi véd- jegyíkiállításra. Az őszi vásár fogyasztási cikkeit a korábbinál részletesebb témaköri felosztásban, hat helyett 12 szakcsoportban mutatják be. számára, hogy helyi specializálódás segítségével az eddig gyakran elaprózott termelés részfeladatai helyett színvonalasabb, hatékonyabb termelési gyakorlatot valósítsanak meg. A cipőipari szövetkezetek egyesítése óta eltelt időszaknak, az alig több mint két hétnek, máris van néhány megszívlelendő tanulsága. A megfelelően előkészített egyesülés során elejét lehet venni azoknak a személyi problémáknak, amelyek a megromlott munkahelyi légkör révén, hosszú időn keresztül gátjai lehetnek a munka tényleges beindításának. Szerencsére ez esetben nem ez történt, példa rá az egyesült szövetkezetek ötödik tényleges munkanapja, most a tervezett 100 százalékos naponkénti teljesítményt jelen, tette. Országunk exportkínálatának bemutatására az idén a HUNGEXPO 60 alkalommal szervez hivatalos magyar kiállítást külföldön: 22-t, a szocialista országokban, 21- et a fejlett, nem szocialista országokban és 17-et a fejlődő országokban. A hagyományos vásárokon túl először rendeznék magyar kiállítást Manilában, kereskedelmi árubemutatót Ammanban és megjelennek a magyar termékek az első Khartoumi vásáron, az újonnan szervezett plovdivi elekronikai és a bakui olaj- és gázipari szakvásárokon. (MTI). Hét nagy nemzetközi szakvásár és kiállítás A vadásztársaságok befejezték a hagyományos év eleji munkát: az élőnyúlbefogást. A hálóba hajtott nyulakat a tőkés országokba exportálják. Képeink a Postás Szakszervezeti „Nimród” Vadásztársaság élőnyúlbefogásán készültek a Pest megyei Abony határában. A fogoly nyúl a hálóban Fertőzés elleni szemcseppeket kapnak az állatok Hogyan élünk - hogyan éljünk Emberarcú ember MEGLEHETŐS rácsodálko. zással hallanák a köznapi beszélgetésben az ilyesfajta kérdést: — ... és mondd, milyen az életmódod ? — Izé ... hogy mármint az én micsodám... az életmódom? Hát voltaképpen nem panaszkodhatom — jöhetne és jönne is az óvatoskodó válasz. — És mondd, hogy élsz? — Ja, hogyan élek, ezt akarod tudni? Hát nézd, öregem, hazudnék, ha azt mondanám, hogy... dehát azért bőven van gondom. Nagyon is bőven ... Eszem ágában sincs most és itt a hazai életmódkutatás fontos és tudományos területére beszabadulni. Sem fegyverzetem nincs hozzá, már ami az effajta kutatások tudományos eszköztárát illeti, sem helyem, hiszen a szabott terjedelem ezt nem is tenné lehetővé. A kissé tudomány- kodó, de a nagyon is köznapi kérdés, ha nem is az életmód, de az életfelfogás-kutatás (nem tudom, van-e ilyen egyáltalán) területéhez kötődik. Még közelebbről: a politikai közgondolkodáshoz. Legyenek ezek a válaszok akár megelégedettek, vagy elégedetlenek, az esetek döntő többségében arra a kérdésre, hogy hogyan él valaki, milyen az életmódja, a válasz általában az anyagi — nem az objektív! — világ valóságából való. Köznapian egyre többen jól élnek, mert van házuk, autójuk, mert megvan mindenük vagy majdnem megvan, illetőleg sokaknak nincs balatoni telkük, még lakásuk sincs, kerékpárjuk van csak és nincs takarékbetétkönyvük sem. Hozzá tartozik az igazsághoz, mégpedig az örvendetes igazsághoz — nem tagadva ezzel persze a gondokat sem és a gondokkal küszködő társadalmi rétegek létét sem —, az így feltett kérdésekre évtizedünk második felére többnyire a megelégedettség hangján érkezik a válasz. A VILÁG anyagi — tanítják a materialista filozófusok, s némi facsart szellemeskedéssel, rögtön azt is hozzá lehet tenni, megtoldva egy kis konyha-filozófiával, hogy a világ: anyagias. Ha van tisztes (vagy nem tisztes) jövedelmem, ha a szükséges anyagi javak körülvesznek, ha biztosítottak megszerzésük lehetőségei, akkor heuréka, itt van már Kánaán, de legalábbis a szocializmus. Van miből élnünk, van miből jól élnünk, gyakran arra is telik, amire egyébként nem nagyon telne, de majdcsak lesz valahogy, egyszóval a mi világunk egysége e világ anyagiasságában rejlik. Nem anyagiságában: anyagiasságában! Miért lenne az baj, ha egy olyan ország és olyan nép számára, amelynek történelmében alig vagy egyáltalán nem is tették fel eddig a kérdést: hogyan él? — miért lenne baj, ha most jól él? Hiszen ezt a kérdést annak tájt nem szemérmességből nem tették fel, mert minek is kérdezni ilyest olyastól, aki éppen hogy a létezés szintjén él, a különben is uralkodó osztályának hol volt valaha szemérme akár ilyen téren is! Nem tették fel ezt a kérdést egyszerűen azért, mert nem is érdekelte a felső tízezreket, hogy az alsóbb milliók hogyan élnek. Nos, mindez már történelem. ÉPPEN AZÉRT, mert ez már történelem, lehet jogos az őszinte és a válasz tekintetében többé-kevésbé magabiztos kérdés az anyagi javakban gyökeredző. A gyomor telítettségét hamarabb megérezzük, mint az értelem éhének oltását. A meleg ruhát a fázó testen előbb, mint a tavaszra forduló nap kezdődő melegét. Egyszóval: az anyagiakat elébb, mint a szellemieket. Csakhogy már úgy vélhető, harmincharmadikra forduló évek távolából, hogy a társadalom szemlélete, s benne az egyes ember véleménye is, az életmód megítélését illetően, túlléphetne már a csak kézzel fogható anyagiakon. A szocialista társadalmi rend nem azért különb a kapitalista világnál, mert az egykori nincsteleneknek, a hajdan elmaradott és korunkra felépített ország új fiainak már képes megadni azokat az anyagiakat, amelyek a gondtalan élethez szükségesek. Nem azért különb a szocializmus a kapitalizmusnál, mert olcsóbbak a vendéglátóipari árak, mert kisebb a jövedelemadó mértéke, s nem azért „érte utol” hazánk valamely kapitalista országot történetileg, mert történelmileg már van ereje hozzá, hogy gépkocsit dugjon a proletár feneke alá. A ronda sátortetős házak egyben szívet melengetők persze, mert anyagi gyarapodásról, emberibb életről tanúskodnak, mint a gépkocsik is, a víkendházak is, meg a világ összes tájáról összehordott és hordott cuccok hivalkodása is. Csakhogy ami a lényeg ebben, az új arcú és tartalmú, eleddig soha nem volt társadalomban, hogy az embernek emberhez való viszonyát teremtette újjá. Hogy az embert, nem mint a Lee- farmer hordozóját,, mint egy Zsiguli tulajdonosát vagy egy balatoni villa bérbe adóját tekinti a társadalom tagjának, hanem mint — embert. HA GYALOG megy, akkor is. Ha nincs még a Mátrában se víkendháza, akkor is. Ha régimódi és olcsó szövetnadrágban jár, akkor is fontosnak, nagyon fontosnak tartja. A társadalom alapjának. Akiért, s akivel történhetik minden. Gyakori hivatkozás és kép: a kapitalizmusban részvétlenül átlépik a' földön fekvő embert. Mint általános kép, persze igaz. Ám érzésem szerint nálunk, — és persze ez is csak általánosított kép — nem lépik át, ha. nem előbb részvétteljesen félrehúzzák, s csak úgy hagyják ott. Mert sietni kell, talán éppen valami maszek munkára, hogy meglegyen a drága vaskerítés ára a négyzetméternyi telek körül. — Hogyan élsz? — Emberségesen! Nem nagyon kapni ilyen választ a kérdésre. Eszem ágában sincs szót emelni az anyagi javak ellen. Csak miatt! Az emberi érték és mérték valamiféle ilyetén megméretése miatt. Az emberi élet és végcél e fajta kiűzetése miatt. Mert akkor az a helyzet alakulna ki, hogy a szocializmus jóvoltából és keretei között egyesek megteremtik maguknak és magukban a kis házi kapitalizmusukat. A szellemiekben okvetlen. A közönnyel és kicsinyességgel, az érdektelenséggel és a kivagyisággal, a te- peréssel és az önzéssel. MIÉRT: emberarcú ember nem ülhet a gépkocsi volánja mögött? GYURKÓ GÉZA Uj gyomirtó szer Fűzfőn Az idén már 70 ezer hektáros nagyüzemi kísérlethez gyártja a Fűzfői Nitrokémia új gyomirtószerét, az aceto- klórt. Az új termék gyártás- technológiáját a veszprémi Nehézvegyipari Kutató Intézettel közösen dolgozták ki és a kísérleti üzem indítása is az együttes tevékenység eredménye új vegyszer kiválóan irtja a kukoricatáblák különböző gyomkultúráit, azokat is, amelyekre a már elterjedt szerek hatástalanok. Nagyüzemi kipróbálására az iparszerű termesztési rendszerek vállalkoztak és az ottani tapasztalatok alapján valósítják majd meg a nagyüzemi gyártást. ^ApimtáSf ejy ígytófa Munkában a szekszárdi szalag Fotó: BAKÓ JENŐ
