Tolna Megyei Népújság, 1978. január (28. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-03 / 2. szám
1978. január 3. TOLN^ , , , KÉPÚJSÁG 3 Legértékesebb természeti kincsünk Jó évkezdés a megye üzemeiben Interjú dr. Soós Gábor MÉM-államtitkárral A múlt évben a földtulajdon, -használat, -forgalom és a földvédelem kérdéseiben több, magas szintű jogszabály jelent meg. Megkerestük dr. Soós Gábor államtitkárt: mi a helyzet, mi várható a jogszabályok végrehajtása nyomán? — Mennyi termőföldünk volt, mennyi van, hová lett a különbség és mi az irányzat? — Az ország mezőgazdaságilag művelt területe az elmúlt negyven évben csökkent: 1935—1975 között 762 ezer hektárral — kereken 10 százalékkal. Legnagyobb mértékű a szántóterületünk csökkenése volt, kereken 600 ezer hektár, amely mintegy 17 százalékot jelent. Ennek keretében azonban a felszabadulás óta 413 ezer hektáron tudatosan és tervszerűen erdőt telepítettünk. Így az erdők aránya az ország területén 11,8 százalékról 16,3 százalékra növekedett. Társadalmi és gazdasági életünk fejlődése során az ipartelepítés, urbanizáció, ütés vasúthálózat bővítése, vízügyi, kommunális létesítmények és különböző mezőgazdasági beruházások céljára, összesen mintegy 350 ezer hektár termőföldet vettek igénybe. A föld kivonását a mező- gazdasági hasznosításból az ország társadalmi és gazdasági szerkezetének változása bizonyos mértékben szükségessé tette. Az 1961. évben alkotott földvédelmi VI. törvény hatására némileg csökkent a mezőgazdasági termelésből kivont terület nagysága, de még az utóbbi időszakban is, évente mintegy 6000 hektár föld kivonására, más célú felhasználására került sor. Ennek jelentős része jó minőségű szántóföld. A közelmúltban a JMépköz- társaság Elnöki Tanácsa a XI. kongresszus iránymutatásának megfelelően, módosította és korszerűsítette a korábbi földvédelmi törvényt. Az új rendelkezések egyrészt jelentősen korlátozzák a legértékesebb földek igénybevételét, másrészt differenciáltabban állapítják meg a földért járó fizetési kötelezettségeket is. Mező- gazdasági földek csökkenésével azonban a jövőben is számolni kell. Ez elkerülhetetlen és együttjáró jelensége gazdasági fejlődésünknek, új ipari, közlekedési, lakásépítési terveink megvalósításának. — Tudjuk-e külföldi példákhoz hasonlítani a mi helyzetünket -és az összehasonlításból milyen következtetés adódik? — A termőföld felhasználására és a csökkenés mértékére vonatkozó összehasonlításra alkalmas teljes körű külföldi adatokkal nem rendelkezünk. Van azonban ismeretünk arról, hogy valamennyi környező baráti állam szigorú szabályokban fogalmazta meg a földvédelemmel kapcsolatos feladatokat. Az egy hektár földért járó térítés mértéke pl. az NDK- ban, Csehszlovákiában vagy Bulgáriában több, mint a nálunk megállapított legmagasabb kártalanítási összeg. Hasonló a helyzet egyes tőkés országokban is. Például Svédországban a kormány állami területfelhasználási tervet dolgozott ki és hagyott jóvá. A termőföldek fokozottabb védelme mellett — különösen a sűrűn lakott és iparilag fejlett államok — világszerte nagy erőfeszítést tesznek és nagy anyagi áldozatot hoznak a termőterületek , visszanyerése érdekében. Nagyarányú rekultiváció (a termőterület visszaállítása) folyik Csehszlovákia, az NDK, Svédország és az NSZK külszíni bányászattal feldúlt területein. Svédországban pl. bányanyitásra a tulajdonos csak akkor kap engedélyt, ha rekultivációs tervekkel rendelkezik és a végrehajtáshoz szükséges összeget letétbe helyezi. — Mi indokolja a termőföld kivonását a mezőgazdasági termelésből? — Településeink fejlesztése, új városok létrehozása, az ipartelepítés, a közlekedés bővítése és korszerűsítése, a vízügyi és kommunális létesítmények, a környezetvédelem, a mezőgazdasági beruházások, új korszerű majorok, állattartó telepek megvalósítása mind-mind területfelhasználással jár. A földigénybevétel csaknem minden esetben mező- gazdasági üzemet, nagyüzemi művelésre kialakított táblákat és nagyon sokszor jó minőségű szántót érint. Egyes beruházások helyhezkötöttsé- ge vagy egyéb igénye miatt gyakran 'kényszerhelyzetben vagyunk, és értékes szántóföldjeink felhasználásához, majorok megszüntetéséhez kell hozzájárulnunk a beruházás érdekében. Példaként említhető a jelenleg folyamatban lévő két nagyberuházás: a Bicske térségében létesülő hőerőmű és a Ferihegyi repülőtér fejlesztéséhez szükséges földigénybevétel.. Mindkét nagyberuházás megvalósításához majdnem ezer-ezer hektár földterület szükséges, ennek nagy többsége jó minőségű szántóföld. Megértjük, hogy népgazdasági terveink megvalósításához szükségszerűen termőföld felhasználása is indokolt. A telepítés helyének kiválasztásánál azonban meg kell követelnünk, hogy az engedélyező natóságok és tervező intézeteink kíméljék a termőföldet, a beruházásokhoz csak a legszükségesebb mértékű és a termelés szempontjából kevésbé értékes földeket vegyék igénybe. — Mennyibe kerül ma a kisajátított föld a beruházónak és ez az összeg hogyan aránylik egyéb költségeihez? — Az új kisajátítási jogszabály az 1976. évi 24. sz. tvr. az értékarányos kártalanítás elvén alapszik. Rendelkezései lehetőséget adnak arra. hogy a tulajdonos (használó) kisajátított földjéért az eddiginél magasabb összegű, megfelelő kártalanítást kapjon. Különböző tényezőknek megfelelő szorzószámok alkalmazásával egy hektár földért a beruházó jelenleg a föld minőségétől függően 20 ezer Ft-tól 240 ezer Ft-ig terjedő kártalanítást fizet. A földért járó kártalanításon kívül meg kell téríteni a földön lévő beruházások értékét, az elvégzett munkát és az egyéb ráfordításokat, az üzemátszervezéssel, vagy áttelepítésével kapcsolatos költségeket is. Tapasztalatunk szerint a mezőgazdaság részére megállapítható kártérítés összege a beruházások összes költségének még mindig csak kis hányadát képezi. Attól függően, hogy milyen jellegű beruházásról van szó, a mezőgazda- sági kártalanítás összege a beruházás, költségelőirányzatának mintegy 0,5—5 százalékát teszi ki. Az új földvédelmi jogszabályok további fizetési kötelezettséget írnak elő. Az új rendelkezések szerint ugyanis a föld termelésből való kivonásáért külön térítést kell fizetni. Tehát 1978. január 1- től a beruházónak a kisajátítási kártalanításon felül az I—V. minőségi osztályú föld igénybevétele esetén magas összegű — a kataszteri tisztajövedelem 4—8-ezerszeres szorzata — külön térítést is kell fizetni. Ha a termőföldet engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérő módon vonják ki a mezőgazdasági termelésből, a térítés háromr- szoros összege fizetendő. A kisajátítási és az új földvédelmi rendelkezések alapján a föld termelésből való kivonása esetén megállapítható térítések együttes mértéke 1978-tól kezdve lényegesen magasabb lesz. Ez azt jelenti, hogy a jó minőségű, vagy öntözésre berendezett szántóföld esetén hektáronként a 400 ezer Ft-ot, ültetvény (szőlő-gyümölcsös) esetén pedig a 600 ezer Ft-ot is meghaladhatja. E rendelkezések célja a beruházók gazdasági ösztönzése, hogy a beruházás megvalósításához a gyengébb minőségű és csak a feltétlenül szükséges földet igényeljék. — Hogyan történhetett, hogy az új cukorgyárat, a kábáit jó földre telepítették, noha néhány kilométernyire található kisebb értékű, szikes terület is? — Jogos a kérdés. Az új cukorgyár telepítési helyének kiválasztása az Élelmi- szeripari Gazdaságkutató Intézet, valamint a Városépítési Tudományos Tervező Intézet által készített tanulmány alapján történt, több variációs lehetőség (püspökladányi, kábái, hajdúszobosz- lói, balmazújvárosi, berettyóújfalui) figyelembevételével. Mivel a cukorgyár telepítésénél, amely a terv szerint évente 600—800 ezer tonna cukorrépát dolgoz fel, a szállítási költségek döntően a meghatározók, ezért a cukorgyárat Kaba térségében, a közúthoz és a vasúti pályatesthez közel eső területen kellett elhelyezni. így az ipartelep közlekedése mind a közúti, mind a vasúti nyomvonalról, sőt a vasúti pályaudvari fogadással is kedvezően megoldható. Ez a mérlegelés eredményezte azt, hogy a cukorgyár létesítéséhez szükséges kb. 450 hektár föld fele része jó minőségű szántó, a többi terület jórészt legelő. Azt is meg kell azonban jegyeznem, hogy az eredeti igénnyel szemben 45 hektárral csökkentettük a jó minőségű szántó igénybevételét. Megemlítem, hogy a termőtalaj védelmét szolgálja az az intézkedés is, hogy a jó minőségű szántó felhasználása során az építési munkáknál a termőtalaj réteget részben a helyszínen, részben pedig Kaba térségében más területek megjavítására hasznosítják. — Az új rendelkezések nyomán számíthatunk-e javulásra? — A jogszabályok következetes végrehajtásától várható, hogy megszűnik a termőföld pazarlása. Ezen túlmenően számítani lehet arra is. hogy nemcsak a területfelhasználás tekintetében, hanem a termőföldek hasznosítása terén is megszilárdul a fegyelem. Várható még az is, hogy területeket nyerünk vissza a mezőgazdasági termelés számára. A módosított jogszabályok — megítélésem szerint — alkalmasak a termőföldek hatékonyabb védelmére. A kívánt eredményt azonban csak úgy érhetjük el, ha növekszik a tervszerűség és ésszerűség' legértékesebb természeti kincsünkkel, a termőfölddel való gazdálkodásban és következetesen alkalmazzuk is e rendelkezéseket. földeaki béla (Folytatás az 1. oldalról) A MUNKAÉV KEZDETÉN A faddi Lenin Tsz szárítóüzemében hétfőn folytatták azt a munkát, amit Szilveszter napján kora délutánig csináltak. Az üzemből kukoricát szállítottak Domboriba. A kikötőben egy uszályt rakodtalak. A tavalyi kukoricából ez a második uszályszállítmány. Tisztítás után kerül a tárolókból a szemes termény a gépkocsikra — öthat teherkocsi végzi a folyamatos szállítást. A berakott 120—130 vagon kukorica szovjet exportra megy. Naponta húsz vagon kukoricát raknak az uszályba, így a hét végén útnak indulhat a szállítmány Domboriból. Bár a Duna apad, a vízszint még mindig megfelelő az induláshoz. A szövetkezetből a tavalyi termésből eddig jelentős mennyiségű kukoricát, búzát, napraforgót és hajdinát szállítottak jórészt exportra — a két utóbbi terményt vagonokban — tőkés piacra. * A tolnai Gemenc Ipari Szövetkezetben exportáru-csomagolással kezdték az évet a „hagyományos” tevékenységek mellett. A csomagolok egy vagon napozószéket készítenek elő szállításra. Az ezer napozószék Hollandiába kerül. Ebből a termékből egy vagonnal már elszállítottak Hollandiába, ahova még ezenkívül nyugágyakat és gyerekrácsokat is küldenek. Az itt gyártott MOM műszerdobozok mellett új exportprofilként tavasszal megkezdik a gyártását — a tervek szerint 10 500 darabos tételben — egy korongos gyerekjátéknak is. A szövetkezet az idén tervezi, hogy új beruházás keretében a két faipari részleget egy telephelyre hozzák. Exportbővítésre van lehetőség és a kapacitás szempontjából előnyösebb, ha egy helyen üzemel a részleg. A PAKSI KONZERVGYÁRBAN Elkezdték az új évet, folytatják a téli munkát a Paksi Kern János: Arra törekszünk. hogy a termelőkkel a kapcsolatot még erősebbé tegyük. Konzervgyárban. Kern János, a gyár szakszervezeti titkára az évkezdésről a következőket mondja: A Tolna megyei Tanács Építő- és Szerelőipari Vállalat tavaly sikeresen teljesítette feszített programját. A négyszázmillió forintra tervezett építési-szerelési tervet jelentősen túlteljesítették. Mégsem elégedettek a vállalatnál. Kuklis Lajos műszaki igazgatóhelyettes ezeket mondja: — Munkánk fogyatékosságának tartom, annak ellenére, hogy a munkások, műszakiak minden tőlük telhetőt megtettek a probléma enyhítésére —, hogy a tavaly felépített és átadott 363 lakásnak közel a felét az év utolsó negyedében készítettük el. Ez a tény már magában foglalja idei tennivalóinkat. Az év első munkanapja a szokásos módon, a munkák beindításával kezdődött. Hiszen néhány napig a fizikai munkások nem dolgoztak, csak az adminisztráció foglalkozott az évzárás-leltározás sokoldalú feladataival. Az 1978-as tennivalókról szólva azt mondhatom, további megfeszített, egységes munkára van szükség, ha 1977-es eredményeinket megakarjuk tartani, sőt fokozni. — Feladataink között szerepel, hogy az idén 415 lakást kell a vállalatnak felépíteni, melyek átadását szeretnénk ütemesebbé tenni, ne maradjon annyi az év végére. Termelési tervünk erre az évre 470 millió forint. A lakásokon kívül — melyek közül Dombóváron kilencvenet, Szekszárdon százkilen- cet, Tamásiban ötvennyolcat, Tolnán negyvenet kell felépíteni — más feladatai is vannak a vállalatnak. Elkezdjük a szekszárdi Mérey utcai százszemélyes óvodát, egy 216 személyes NDK könnyűszerkezetes óvodát, valamint ugyancsak Szekszárdon egy óvoda-bölcsőde Kuklis Lajos: A lakások átadását szeretnénk ütemesebbé tenni. komplexumot 230 gyermek részére. Tovább dolgozunk a tamási VEGYÉPSZER-csar- nokban, a bonyhádi művelődési háznál, elkezdjük a BHG harmadik ütemét, mely több mint húszmillió forint értékű munka lesz. Bővítjük a szekszárdi kenyérgyárat és elkezdődik az emeletráépítés a szekszárdi kórházban , a belgyógyászati osztályon. Befejezzük a szekszárdi Il-es iskola 12 tanteremmel történő bővítését. A társvállalatokkal jó volt az 1977. évi együttműködés, ezt várom az idei évre is. Telik az uszály Dombodban Szárítóüzembe rakják a kukoricát A TOTÉV NAGY FELADATAI lése havonta — illetőleg nyáron és télen — ne mutasson nagy ingadozást. — A munkaszervezés nagyfokú javításával tudtunk úrrá- lenni a tavalyi nehéz helyzeten, dolgozóink áldozat- készsége nélkül az ipar befulladt volna. Az idén azt remélem, hogy nem lesz annyira rossz az időjárás, következésképpen a termelő gazdaságok a szerződésnek megfelelő módon tudják hozni az árut, s mi itt nyugodtabb tempóban feldolgozni. — Ha az idei tennivalókról beszélünk, először az 1977-es munkát szükséges értékelni. Az élelmiszerfeldolgozó iparra rendkívül nagy feladatok hárultak, a sok, és meglehetősen rapszodikusan érkező különféle nyersanyagok, néhány növényből a gyenge termés, másikból a sok adta a gondot. A nyáron nagyon sok műszakot tizenkét órásra kellett ezért nyújtani. A téli szezonban, tehát a főszezonban mostanra eltett munka, sem gyenge, hiszen éppen az a célunk, hogy a gyár terme-
