Tolna Megyei Népújság, 1978. január (28. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-22 / 19. szám
S NÉPÚJSÁG 1978. január 22. A KGST-tagállamok tudományos Már az első tv-készülékek is biztosították a vételt, de sokszor bosszúságot is okoztak. Régebben — a műsor végzése közben jelentkező — különféle zavarokat a kézelőgombok állításával nekünk, nézőknek kellett megszüntetnünk. Ma a zavartalan televíziózás érdekében a legtöbb készüléket ellátják automatikus áramkörökkel, amelyek a külső és belső zavarokból adódó hibákat a néző tudta és beavatkozása nélkül megszüntetik. A világhírű csehszlovák TESLA-gyár gyártmányfejlesztői — NDK szakemberekkel közösen — új típusú képcsövet fejlesztettek ki, amelyen a gyorsan melegedő katód segítségével öt másodperc alatt megjelenik a kép, tehát gyakorlatilag a készülék bekapcsolásának a pillanatában. Képünkön: kipróbálják az új képcsövet. Vizsgáljuk most meg a szocialista KGST-tagállamok tudomány-műszaki potenciálját olyan mutatók szempontjából, mint a tudományos ráfordítások szintjé, a tudományos és műszaki káderek száma, a tudományos központok mennyisége stb. Ezeknek a mutatóknak a tekintetében a KGST-országok már ma felülmúlják bármely tőkés ország vagy integrációs csoportosulás potenciálját. A KGST-tagállamokban. körülbelül 1,6 millió tudomáA modern biológia az élő szervezeteket felépítő sejtek finom részecskéinek a megkülönböztetéséhez egyre nagyobb nagyításra képes mikroszkóp előállítására törekszik. Régebben fénymikroszkópot használtak erre a célra, ahol a vizsgált részecskén áthaladó fénysugarak megfelelő lencserendszerek közbeiktatásával nagyították fel a tárgyat. A fénymikroszkóp nagyítóképességeinek a határai azonban elég szűkek, meg kell elégednie néhány ezerszeres nagyítással. nyos dolgozó munkálkodik — a világ összes tudományos dolgozójának körülbelül egy- harmada. Egyedül a Szovjetunióban működik a világ ösz. szes tudományos dolgozójának körülbelül negyed része. A Szovjetunió és a többi KGST-ország a nemzeti jövedelemből tudományos célokra fordított kiadások arányát illetően a világ vezető államai közé tartozik. Csehszlovákiában, az NDK-ban, a Szovjetunióban a tudományos kutatásokat szolgáló kiadások elérik a nemzeti jövedelem 4 — 5 százalékát. Magyarországon ez a hányad 2,8, Bulgáriában 2,5, Lengyelországban 2,3 százalék. A folyó ötéves tervben a tudományos munkákra előirányzott kiadások minden KGST-országban növekszenek. A KGST-országokban fejlett a 'kutatási és fejlesztési intézmények hálózata: több mint 10 000 szervezet folytat önálló tudományos és műszaki kutatásokat. Az elmúl ötéves tervben a szocialista államok több mint 1800 szervezete foglalkozott tudományos problémák és témák közös kidolgozásával. 1977 közepén a KGST-tagállamok és Juguszlávia több mint 2000 kutatási és fejlesztési szervezete vett részt tudományos és műszaki problémák és témák közös kidolgozásában. 1977 közepén a KGST-tagállamok és Jugoszlávia több mint 2000 kutatási és fejlesztési szervezete vett részt tudományos és műszáki problémák közös kidolgozásában. A kutatások skálája rendkívül kiterjedt: a szocialista közösséghez tartozó összes ország tudósainak és mérnökeinek közös erőfeszítésével folyik napjainkban gyakorlatilag az összes fontos, komplex jellegű probléma megoldása, például a biofizikai kutatás, a fémek korrózió elleni védelme, a világóceánok vegyi, fizikai, biológiai folyamatának tanulmányozása. Az említett problémák- többségének eredményes megoldása érdekében körülbelül 90 műszaki-tudományos együttműködési megállapodás született. Ezenkívül a KGST keretében körülbelül 50 tudományos koordinációs központ működik, amelyek az együttműködési programok kidolgozásában és végrehajtásában betöltik a koordinátor funkcióját. Megalakult továbbá 11 nemzetközi ágazati gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési szervezet, 4 nemzetközi tudományos kutatóintézet, a Nemzetközi Tudományos és Műszaki Tájékoztatási Központ, 5 nemzetközi laboratórium, több nemzetközi tudáskollektíva. A tudományos és műszaki integráció az idő parancsa, s a testvéri országokban a gazdaságosság elérését célzó politika alkotórésze. így például a vegyiparban az üvegszálakkal kapcsolatos kutatások nemcsak ezek termelési színvonalának az lemelését segítették elő, hanem évi 50—100 millió rubel értékű megtakarítást is hoztak a KGST-tag- államoknak. Szakértők becslései szerint az egyeztetett tudományos és műszaki tevékenységből eredő megtakarítás 1980-ban összességében elérheti a 9—11 milliárd rubelt. A tudósoknak nagy szerep jut az érdekelt KGST-tagállamok közös erőfeszítéseivel megvalósuló, nagyarányú integrációs programok kidolgozásában és megvalósításában. Ezek közé tartozik többek között a KGST-tagállamok műszaki-tudományos együttműködési programja, a fűtőanyag- és energetikai problémák megoldására 1976 és 1980 között, illetve távlatilag (1990-ig); a szocialista KGST-tagállamok tudományos akadémiáinak sokoldalú . tudományos és műszaki együttműködési programja 1976 és 1980 között, valamint a hosszú távú célprogramok. Az SZKP XXV. koneresz- szusán Leonyid Iljics Brezs- nyev a célprogramokat úgy minősítette, hogy azok fontos előrelépést jelentenek a gazdasági és tudományosműszaki együttműködésben, amelynek célja közös erőfeszítésekkel megoldani a népgazdaság kulcsproblémáit, biztosítani a gyorsan növekvő igények kielégítését energiából, fűtőanyagból, alapvető nyersanyagokból teljesebben kielégíteni az élelmiszerek és a közfogyasztási cikkek iránt megnyilvánuló keresletét, emelni a gépgyártás színvonalát, meggyorsítani a közlekedés fejlődését. A hosz- szú távú célprogramok hivatottak továbbá megoldani még egy globális problémát országaink együttműködésének a keretében, vagyis biztosítani a KGST-tagállamok gazdasági fejlettségi színvonalának gyorsított ütemű kiegyenlítődését. Az egyes nagy jelentőségű problémák megoldásához fűződő átalakulások nagyságát megítélhetjük az elektronikus számítástechnika fejlesztésének és felhasználásának a példájából. A KGST-tagállamokban' nem egészen 10 év alatt létrejött az elektronikus számítástechnika erős iparága. Az elektronikus számítógépek kidolgozásában és előállításában a KGST-tagállamok több mint 150 szervezete Az olajkitermelés a tengereken, pontosabban a szárazföldek talapzatain, a selfeken. felnőttkorba jutott. A legújabb adatok szerint a világon 28 állam 133 tengeri olajmezője termel már olajat, a további 14 államnak van erre kilátása. Ennek megfelelően fejlődtek a tengeri olajbányászat újabb építményei, fúrótornyai és olajtartályai is. Képünkön: Románia partjaitól 130 kilométerre olajkitermelő berendezést helyeztek üzembe. A berendezés egyike a legmodernebbeknek: négy, 122 méter magas pilléren nyugszik. A tudományos-technikai forradalom vívmányainak leggyorsabb meghonosításé, ért, a társadalmi munka termelékenységének az új technika és technológia alapján történő gyors ütemű növekedéséért folyó küzdelem egyszersmind a szocialista és a kapitalista országok versenyének az egyik legfontosabb iránya. Korábban az egyes országokban a tudomány és a technika jelentős mértékben elszigetelten fejlődött, ma viszont a kapcsolatok, a kontaktusok bővülése eredményeképpen ez a folyamat a világ sok övezetében az integráció alapján halad előre. A különböző társadalmigazdasági rendszerek keretében azonban maga az integráció is eltérően megv végbe. A szilárdan, dinamikusan fejlődő KGST-tagországok- ban például ez a folyamat szervesen beépül az emberek életszínvonalának további növelését szolgáló társadalmigazdasági átalakulások általános rendszerébe. A tőkés országok számára viszont az integráció egyfajta kísérlet az antagonisztikus ellentmondások elsimítására, a válság- jelenségek hatásának az enyhítésére. A növények a napfény energiájának a felhasználásával kis energiájú széndioxidból és vízből nagyobb energiatartalmú szerves anyagokat építenek fel. A zöld növényi felületre érkező sugárzási energiának azonban legfeljebb 3 százaléka raktározódik el a növényekben, a fotoszintézis hatásfoka így eléggé kicsi, mindössze 3 százalék. Az elméleti számítások szerint azonban a fotoszintézis hatásfoka jóval nagyobb is lehetne, mintegy 14 százalékos, amely már komoly technikai lehetőségeket kínál. A fotoszintézis folyamatait tanulmányozzák — nagy technikai felszereltséggel — az NDK Tudományos Akadémiájának Genetikai Intézetében. A biofizikusok analóg számítógépek és matematikai modellek segítségével vizsgálják a fotoszintézis részleteit. arra kényszerülnek, hogy ne . a társadalom javára, ne a népjölét emelése, hanem a monopóliumok extraprofitjának a gyarapítása érdekében dolgozzanak. Ennek következtében tudományos és műszaki eredményeik nem válnak az egész társadalom középítőjellegű munkálatok kapnak fő hangsúlyt. A szocializmus eredményei között nem véletlenül szerepeinek olyan „békés” vívmányok, mint Földünk legelső mesterséges holdjának a fellövése, az ember első űrrepülése, az első atomerőmű üzembe he lyezése. „Mi kommunisták, abból indulunk ki, hogy a tudományostechnikai forradalom iránya egyedül a szocializmusban lehet helyes, felelhet meg az ember, a társadalom érdekeinek. Másrészről egyedül a tudomány és a technika gyorsított ütemű fejlesztésének alapján oldhatók meg a társadalmi forradalom végső feladatai, épülhet fel a kommunista társadalom”. A Nyugat vezető országai ma impozáns tudományos műszaki potenciánál rendelkeznek. Ennék a felhasználása a tőkés rendszer keretében azonban általában egyoldalú, és elsősorban olyan, nem termelő célokat szolgál, mint a gazdaság militarizá- lása. A tudósok nemritkán a katonai-ipari komplexum állandó nyomása alatt végzik munkájukat, s elképzeléseiket új fegyverfajták létrehozására használják fel. így például az Egyesült Államok összes fizikusának háromnegyede közvetlenül vagy közvetve fegyverek előállításán dolgozik. A nyugati tudósok tevékenységére negatív hatást gyakorolnak a monopóliumok. A tudomány képviselői kincsévé. Amerikai közgazdászok például elismerik: a műszaki-tudományos ered- nyék gyakorlatilag jelentéktelen mértékben jutnak ki a közületi és magánszervezetek keretei közül. Az NSZK-ban a vegyipari és elektronikai szabadalmaknak körülbelül 70 százalékát három konszern ellenőrzi, az IG Farben, a Siemens és az AEG- Telefunken. A szabadalmak nagyobb részét nem használják fel, vagy a felhasználás korlátozott. A kapializmustól eltérően a szocialista rendszer természetéből fakadóan mindenekelőtt békés problémák megoldására irányítja a tudományos-műszaki potenciált. A szocialista országok tudósainak tevékenységében az ■
