Tolna Megyei Népújság, 1978. január (28. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-22 / 19. szám
1978. január 22. ífepÚJSÁG 9 és 80 üzeme, egyesülése vesz részt, amelyekben összesen körülbelül 320 000 tudós, mérnök és munkás dolgozik. Létrejött az elektronikus számítógépek egységes rendszere — ez a kölcsönös együttműködés történetében arányait tekintve a leghatalmasabb kollektív tudományos-termelési komplex kutatás. A szocialista országok tudó. sai és szakemberei egyesült erővel dolgoznak oly nagy jelentőségű komplex kutatómunkán, mint a programvezérlésű fémforgácsológépek létrehozása. Ezek előállítása és kölcsönös szállítása a KGST-tagállamokban 1975-re 1971-hez képest több mint ötszörösére növekedett. A közös erőfeszítések eredményeképpen a korszerű konstrukciójú gépek létrehozásának az időtartama 3—5 évre, költsége körülbelül ötödére csökkent. Az utóbbi években a KGST-tagállamok tudományos-műszáki potenciálja egyre szélesebb körben vesz részt a környezetvédelmi problémák megoldásában, a természeti kincsek hasznosításában. A közösség országaiban a környezet szennyeződé, sének a megakadályozása, a természeti kincsek ésszerű hasznosítása egyik fő össz- állami feladattá válik. A Szovjetunióban csak a foiyo ötéves tervben 11 milliárd rubelt fordítanak ilyen célokra. A K.GST- tagállamokban a program végrehajtásában összesen több mint 360 kutatási és fejlesztési szervezet vesz .részt, s emellett hat problémával kapcsolatban külön központok végzik a koordinációt. A tudósok felkészítésének fő formája az aspinantúra. 1975-ben 96 675 ember vett benne részt. A Szovjetunióban ma a legtöbb aspiráns matematikai tudományokból (12 százalék), a közgazdasági tudományokból (több mint 11 százalék) készül fel. Az 1975—1976-os tanévben a Szovjetunióban az egyetemi hallgatók száma 4 854 000 volt, s ez több mint hatsz»ban és az élelmiszeriparban 14, a fogyasztásicikk-gyár- tásában 18 problémát egyeztettek. Bulgária nemzeti jövedelme az előző ötéves tervben 46 százalékkal emelkedett, s a növekmény 98,6 százaléka a munkatermelékenység emelkedésének — mindenekelőtt az új technika és technológia bevezetéséből származó — A nagyobb méretű építmények — felhőkarcolók, völgyzárógátak, hidak. stb. — csak úgy születhetnek meg, ha az építőgépek fejlesztését sem hanyagolják el. A nagy vízépítési műtárgyak létesítésénél nélkülözhetetlen szerepet töltenek be a különféle daruk. Közülük is talán legérdekesebb az önemelő toronydaru, amelyet a rendkívül magas völgyzáró gátak építésénél alkalmaznak Képünkön: épülő óriás gát a Szovjetunióban. ban ma alkalmazott összes gép és berendezés körülbelül 40 százalékát az elmúlt években állították munkába. Ez a kapacitás megfelel a műszaki haladás legkorszerűbb köve. telményeinek és a szükséges mennyiségben biztosítja korszerű, nagy sorozatú és tömegtermékek kibocsátását. A Lengyel Népköztársaságban állandóan növekszenek a kutatást és fejlesztést szolgáló ráfordítások. 1975-ben ezek hányada a nemzeti jövedelem 2,5 százaléka volt, 1980-ban viszont eléri a 3 százalékot. A KGST keretében folyó műszaki-tudományos együttműködésben körülbelül 250 lengyel tudományos kutató- szervezet vesz részt. A többi KGST-tagállammal közösen 1971. és 1975. között Lengyel- országban körülbelül 1400 alkalmazott kutatási munka, 2700 elméleti munka készült. Létrehoztak 30 újtípusú gépet és berendezést, 60 fajta szerszámot és készüléket, 50 újfajta anyagot és készítményt, kidolgoztak 70 technológiai folyamatot. A lengyel műszaki tudomány fejlődésében nagy szerepet játszanak a Szovjetunióhoz és a többi KGST-or- szághoz fűződő műszaki-tudományos kapcsolatok. A lengyel—szovjet műszaíki-tudo- mányos együttműködésben 130 lengyel és 175 szovjet ku. tatási és fejlesztési szervezet vesz részt a tizedik ötéves tervidőszakban. A Csehszlovák Szocialista Köztársaságban 1974. és 1975. között körülbelül 1000 új gé_ évi 18 milliárd koronát. A tudomány és a technika fejlesztésére a nemzeti jövedelem 3,8 százalékát fogják fordítani, s a népgazdaságban foglalkoztatott minden 1000 főre 21 tudományos kutató jut majd. Az emberiség energiagondjainak hosszú távra szóló megoldását a fúziós reaktorok kifejlesztésétől várjuk. Ez teszi fontossá azokat a kísérleteket, amelyeket a Szovjetunió Tudományos Akadémiája mellett működő tebegyev Fizikai Intézet rezgéstechnikai laboratóriumában végeznek. Képünkön: a „Lad—2.” elnevezésű lézerberendezés, amelynek segítségével lézersugaras gerjesztésű, termonukleáris reakciót hoznak létre. A KGST-tagállamokban nyújtják be évente a találmányi bejelentések nemzetközi mennyiségének körülbelül 40 százalékát, és kapják meg a világszerte kiadott szabadalmaknak körülbelül 20 százalékát. Emellett a népgazdaságban bevezetett újítások (műszaki folyamatok, szerkezetek stb.) több mint 20 százaléka a KGST-tagállamok kutatási és fejlesztési szervezetének szoros együttműködéséből származik. Fontos szervező szerepet töltenek be a tudományos akadémiák. Az akadémiák sokoldalú együttműködése 1975-ben 16 nagy problémát ölelt fél. A KGST-taigállamok 1976 és 1980 közötti időszakra szóló műszaki-tudományos kutatási együttműködési tervének megoldásában jelenleg a szocialista közösséghez tartozó országok több mint 200 tudományos akadémiai intézete vesz részt. Amikor a KGST-tagálla- mok tudományos-műszaki potenciálját egészében elemezzük, mindenképpen jellemeznünk keli annak ösz- S'zetevőit is; a közösséghez tartozó egyes országok potenciálját. A Szovjetunióban állami költségvetésből és egyéb forrásokból 1975-ben körülbelül 17,5. milliárd rubellel finanszírozták a tudományos kiadásokat. A tudományos dolgozók számát, számának növekedését tekintve a Szovjetunió az első helyet foglalja el a világon. Tudományos területen működött (1976 elejei adatok) 1223,4 ezer tudományos dolgozó (1970-ben: 927,7 ezer), s közülük 800 000. en foglalkoztak kutatásokkal a természettudományok és a műszaki tudományok területén. A tudományos területen foglalkoztatottak adják a népgazdaságban foglalkoztatott munkások és alkalmazottak 4 százalékát. A tudomá nyos dolgozók közül 32 300- an nyerték el a tudományok doktora 326,8 ezren a tudományok kandidátusa fokozatot. rosan haladja meg a francia- országi egyetemi hallgatók számát, nem egészen tízszeresen az angliai, tizenkétszeresen az NSZK-belí hallgatókat. A Szovjetunió jelentős mértékben megelőzi a vezető európai országokat a 10 000 lakosra jutó egyetemi hallgatók száma tekintetében is (Szovjetunió: 191 fő, Franciaország: körülbelül 160 fő; Anglia 88 fő; NSZK: kb. 70 fő.) 1971 és 1975 között a Szovjetunió népgazdaságában a műszaki-tudományos fejlesztés révén 28 százalékkal emelkedett a munka termeié, kenysége, és ez 20 millió ember munkájának a megtakarítását eredményezte. A tizedik ötéves terv éveire a Szovjetunióban előirányozták a társadalmi munka termelékenységének 25 százalékos emelését, s ez újabb 26 millió munkás munkájának a megtakarítását jelenti. Különösen gyors ütemben növekszik a termelékenység az iparban (31 százalék), s mindenekelőtt azokban az ágazatokban, amelyektől az egész népgazdaság műszaki haladása függ. Előirányozták például, hogy a munka termelékenysége a gépgyártásban és a fémmegmunkálás terén 1,5- szeresére, a vegyiparban 59 —61 százalékkal, a gáziparban 43—45 százalékkal, a kő- olajfeldolgozó iparban 39—41 százalékkal emelkedjen. És most lássuk a többi KGST-tagállam adatait. így a Bolgár Népköztársaság aktívan részt vesz a hosszú távú együttműködési célprogramok összeállításában, azo- kéban, amelyek kidolgozásáról a KGST XXX. ülésszaka hozott határozatot. Bulgária magára vállalja e programok meghatározott részének a végrehajtását. Például a fűtőanyag-, az energetikai- és a nyersanyagágazatokban eddig több mint 30, a gépgyártásban 13, a mezőgazdaságeredménye. Bulgáriában egyedüli 1975-ben 6485 olyan új kutatási eredményt vezették be a termelésbe, amelyeket mű. szaki színvonaluk alapján a műszaki tudomány új vívmányaiként minősíthetünk. Ezek bevezetéséből 285 millió leva gazdasági haszon származott. Az NDK-bán a tudomány és a technika fejlesztésének állami tervében szereplő feladatok többsége szorosan kap. csolódik a nemzetközi kooperációhoz, és a KGST-tagálla. mokkal szoros együttműködésben valósul meg. Az or_ szágban csupán az elmúlt ötéves terv során 22 000 új anyagot és technológiai folyamatot dolgoztak ki. Az iparpet és berendezést, körülbelül 400 új technológiát vezettek be. A tudományos eredmények hasznosítása a termelésben olyan hasznot hozott, amely sokszorosan meghaladta a kutatási ráfordításokat, például a fémek technológiája terén 12—13-szorosan, a mező- gazdaságban 27—35-szörösen, az elektronikában 70-szere- sen. Az ötéves tervidőszakban a termékmennyiség 12,1 százaléka volt új gyártmány. Évente körülbelül 14 milliárd koronát fordítanak a tudomány és a technika fejlesztésére, de 1980-ig a ráfordításoknak el kell érniük az Az 1976—1980. évi csehszlovák állami terv feladatul állította a tudományos-műszaki szervezetek elé: oldjanak meg 436 problémát a tudományos kutatás terén, s teljesítsenek több mint 600, új géptípusok, berendezések és anyagok üzemesítésével kapcsolatos feladatot. Ezek többségét más KGST-tagálla. mokkái közösen hajtják végre. Csehszlovákia 1971. és 1975. között részt vett a tudományos kutatások és tervezési-szerkesztési munkák koordinálásának összevont tervében szereplő 770 téma 180 problémájának a megoldásában. Ez idő alatt a csehszlovák szervezetek körülbelül 8000 komplett műszakitudományos dokumentációt adtak át a KGST-tagállamok- nak, és cserébe több mint 6000-et kaptak. Csehszlovákia kiveszi részét a KGST-tagállamok 1976. és 1980. közötti időszakra szóló, összevont műszaki-tudományos kutatási együttműködési tervében szereplő szinte összes probléma kidolgozásából. Ezenkívül Csehszlovákia a kétoldalú együttműködés keretében több mint 3000 kutatási és fejlesztési téma kidolgozásában vesz részt a tudomány és a technika különböző területein. (APN—MTI) A korszerű vegyi üzemekben a látogató nem vegyüle tekkel, hanem berendezésekkel, gépekkel találkozik. A folyamatok ezek belsejében játszódnak le, azok nem láthatók, előrehaladásuk mértékéről, az átalakulásokról műszerek adnak tájékoztatást. A korszerű petrolkémiai üzemek gyártása folyamatos, napi 24 órát, hetenként 7 napon át működnek, és általában 1,5—3 évenként kell leállítani javítás és karbantartás céljából. A folyamatos üzem szükségessé teszi, hogy az anyagáramok egymáshoz zavartalanul kapcsolódjanak, legyenek közbeeső edények, oszlopok, tartályok is, hogy kisebb, néhány perces fennakadások esetén ne kelljen az egész gyártást beszüntetni. Képünkön: automatizált szovjet petrolkémiai üzem. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS)
