Tolna Megyei Népújság, 1978. január (28. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-20 / 17. szám
1978. január 20. ÍÍÉPÚJSAG 3 Szakszervezeti aktívaülés Szekszárdon Hústermelés nagyban (Folytatás az 1. oldalról! Az aktívaülés, Deli Sándor előterjesztése alapján, felhívást fogadott el a megye dolgozóihoz, csatlakozásra szólítva őket a Láng Gépgyár munkaverseny, felhívásához. Felhívás a megye dolgozóihoz Az SZMT, ismerve az 1978-as gazdasági év döntő jelentőségét, fontosságát az V. ötéves terv teljesítésében és az 1978. évi életszínvonalpolitikai célok megvalósításában, felhívással fordul a megye minden dolgozójához, munkáskollektívájához és szocialista brigádjához. hogy csatlakozzanak a Láng gépgyári felhíváshoz. Tegyenek vállalásokat szocialista céljaink sikeres megvalósítása érdekében. Munkájukat olyan felelősséggel és kötelességtudással végezzék, mely tovább növeli a magyar dolgozók iránti megbecsülést. A munka- verseny-vállalások teljesítése során őrizzék meg azt a lendületet, amellyel kivívták minden szocializmust építő, a szocialzmus ügyéhez hű dolgozó nagyrabecsülését, és amely kifejezte a Szovjetunió népeihez fűződő testvéri barátságunkat, tiszteletünket a Nagy Október eszméje iránt. Kezdeményezéseik, válla, lásaik a KISZ KB—SZOT közös állásfoglalásában javasoltak szerint, az alábbi fő feladatokra épüljenek: Az 1978. évre előirányzott életszínvonal-növekedés anyagi megalapozását első. sorban a termelés, a gazdálkodás hatékonyságának fokozásával és a termékek, szolgáltatások minőségének javítását előmozdító munkaakciókkal segítsék. A munkaverseny-mozga- lom legyen hatásos támogatója az új gyártmányok és technológiák bevezetésének, a gazdaságos export növelésének. Ebben nagy szerepe van a szakmai tudás gyarapításának, a munkások és műszaki dolgozók összefogásának, az újítók és feltalálók tevékenységének. A vállalások irányuljanak a munkaidővel, a munkaerővel, az energiával és az anyaggal — főképpen az importanyaggal — való, ésszerű, takarékos gazdálkodásra, a termelőberendezések gondos karbantartására és jobb kihasználására. Fokozott figyelmet érdemelnek a munkaszervezést fejlesztő kezdeményezések, a minőséget javító, a termelési és munkaidő-veszteségeket csökkentő intézkedések, a gépek hatásfokát növelő újítások, a brigádok, üzemek közötti együttműködési megállapodások. A vállalatok segítsék a beruházások tervszerű, jó minőségű, szervezett megvalósítását. A szerződések teljesítése váljék becsületbeli üggyé! A dolgozók, a szocialista brigádok közvetlen környezetükben és vállalati méretekben is erősítsék a? tulajdonosi gondolkodást, magatartást. Növeljék a felelősségérzetet a technológiai fegyelem betartásáért, a munkakörülmények javításáért, a munkafegyelem megszilárdításáért. Vállaljanak aktív szerepet a vállalati közéletben, az üzemi demokrácia fórumain. Felhívjuk az üzemekben dolgozó kommunistákat, hogy személyes példamutatásukkal is járuljanak hozzá az 1978. évi munkaver- seny-mozgalom sikeréhez. Bízunk abban, hogy az előző évekhez hasonlóan a szakszervezeti mozgalom aktivistái, tisztségviselői, ez évben is legfőbb kezdeményezői lesznek a munkaver. seny-mozgalom szervezésének és a vállalt feladatok teljesítésének. Felkérjük a gazdasági egységek vezetőit, hogy — érezve felelősségüket — nyújtsanak segítséget a munkaverseny fő feladatainak meghatározásához. Teremtsék meg a munkaver- seny-mozgalom fejlesztésének. a vállalt kötelezettségek teljesítésének legjobb feltételeit. Fordítsanak kiemelt figyelmet az újítómozgalom fejlesztésére, ösztönözzék az ily módon feltárható tartalékok realizálását. Az anyagi és erkölcsi ösztönzés módszereivel segítsék a munkaverseny lendületének megtartását, fokozását. Év eleje az Óra- és Ékszeripari Vállalatnál Biztonságos alapról kezdték az 'évet >az Óra- és Ékszeripari Vállalat szekszárdi gyárában. Az eddigi munka síké. re az, hogy ebben az esztendőben a gyorsan változó, alkalmi divatcikkeket előállító üzem nem küzd értékesítési 1 gondokkal. Sőt. * Az 1978-a.s tervek szerint a vállalat az össztermelésének több mint 60 százalékát exportálni fogja. A teljes éves terv külföldi és belföldi piacra egyaránt biztosított. Gondok azért akadnak. Az év eleji karban tartási és műszaki vizsgálatok során megállapították, hogy az üzem „érrendszerét” biztosító csővezetékekben hallatlanul felgyorsultak és aktivizálódtak a korróziós folyamatok és a meghibásodás kijavítása ugyancsak igénybe veszi a gyár műszaki kollektíváját. Keresték a hirtelen agresz- szívvá vált korrózió okát, feltételezve. hogy a galvanizáló- üzemből, amely nagyfeszültségű árammal dolgozik, kisza. badult kóbor áramok idézik elő a nagymérvű korrodáló- dást. Mindez azonban szerencsére nem így van, ezért a legfontosabb teendő a meghibásodott részek mielőbbi kijavítása. Nagyobb tehénállomány 1978-ban Az élmúlt két évben az ágazat fejlesztésére hozott intézkedések nyomán több mintT 480 literrel nőtt az egy tehénre jutó tejtermelés. Tavaly a tehenek átlagos „teljesítménye” meghaladta a háromezer litert, az állami gazdaságokban pedig négyezer liternél több tejet fejtek egy- egy „tehéntől. Az 1978. évi tervek az ágazat további dinamikus fejlődésével számolnak; az egy tehénre jutó teljesítmény 3200 literre fokozódik. Mindent egybevetve a mezőgazdasági nagyüzemek és a kistermelők idén 7—8 százálékkal több tejet adnak mint 1977-ben. Idén tovább növékszik a tehénállomány, mipitegy tízezerrel több állatot tartanak majd a gazdaságokban speciálisan tejtermelési célra. Az úgynevezett húshasznú tehénállomány szintén tízezerrel gyarapodik, és elérj a 75 ezret. Az állattenyésztők 1978- ban a takarmányozás színvonalának javításával is igyekeznek fokozni a tejtermelést. Az állatok fehérjeigényé- nék kielégítésére a tavalyinál mintegy 30 százalékkal nagyobb mennyiségű karba- midanyagot használnak fel. Az elmúlt évben félére csökkent a borjak felnevelési vesztesége, a terv szerint ezen az arányon tovább javítanak és 1978-ban ugyanilyen mértékben csökkentik az elhullást. (MTI) A Paksi Áiiami Gazdaság biritói sertéstelepének nem az a neve, hogy sertéstelep. Itt ez a kifejezés kevés, sovány, korszerűtlen. A biritói létesítmény: sertéshústermelő üzem. Olyan nagy üzem, hogy a mellette lévő raktárakkal, takarmánykeverővel és szárítóval együtt a gazdaságon belül egész kerületet alkot. A négyes számú kerület. Biritóról tömérdek húst elszállítanak, élő sertésként és tőkehúsként egyaránt. Évente tizennyolcezer hízott sertés kerül ki innen és az úgy_ nevezett technológiai selejt, ami azt jelenti, hogy az ideális súlyú (95—110 kiló között) jószágnál könnyebb vagy nehezebb. A technológiai selej- tet levágják a gazdaságban és viszik a húst hetenként kétszer a Budapesti Húsnagykereskedelmi Vállalatnak és rendszeresen viszik Székesfehérvárra, a VIDEOTON áruházba, továbbá a paksi és a dunakömlődi halászcsárdába és három paksi üzletbe. Paks tavaly hat vagon tőkehúst kapott Biritóról. Az ideális súlyú, vagyis kellőképpen kifejlődött, de nem kövér sertéseket 90 százalékban a pápai vágóhíd veszi meg a Paksi Állami Gazdaságtól. Finom dobozolt sonka és egyéb termék, javarészt exportcikk lesz belőlük. Vigh József kerületi igazgató azt mondja, tavaly sok élő sertést eladtak exportra is, de a legkülönbözőbb súlyokban. Mindegyik vevőnek más volt az igénye, más a szovjet, a lengyel, az osztrák és a jugoszláv vállalati szakembereknek, cégeknek. Egyedül az osztrák cég veszi úgy a sertést, ahogyan mi a legjobbnak tartjuk a minőségét. Rengeteg érdekes dolgot tud meg az érdeklődő egy sertéshústermelő üzem vezetőjétől, de még a dolgozóitól is. Beszélgettünk a fiaztatónál Nosztics Józsefnével, ő egye. dűl dolgozik nappal a kismalacok mellett. Babusgatja őket, hogy a leggyöngébb is tudjon szopni,, megmaradjon, így mondja Noszticsné: sokszor fél napig is kupercolok mellettük — vagyis guggol, dédelget, igazságot tesz a szoptatásnál. Mindenképpen érdekes tény, hogy az elletős gondozók között egy férfi sincs. Noszticsné megerősíti a kerületi igazgató véleményét: jobb az eredmény, amióta nők dolgoznak itt. Az asszony szocialista brigádvezető, Paksról jár ki Biritóra, fél nyolctól délután négyig dolgozik. Három év óta végzi ezt a türelmes és az egész üzem szempontjából lét- fontosságú , munkát. Egyáltalán nem mindegy, hány malac marad meg, hiszen itt nagyon sokra van szükség, olyan nagy tömegre, hogy amikor bemegy az idegen — persze fehér köpenyben — valamelyik hizlaldába, megdöbben. Kétféle hizlalda van az üzemben: elő- és utóhizlalda. A malacokat huszonegy napos korukban választják, elviszik őket úgynevezett baté- riába, nevelőketrecbe és amikor elérik a 21—25 kilós súlyt, bekerülnek az előhizlal. dába. Vasketrec ez is, de nagyobb és erősebb, mint a ba- téria. Az döbbenti meg az idegent, hogyan lehet együtt annyi jószág. A hosszú épület rengeteg ketrecében, kut- ricájában, kétoldalt nagy mozgás támad, amikor belépünk és felfokozódik a hangerő is. Középen, a ketrecsorok között elég keskeny a távolság, ezért vigyáznia kell az embernek, ne kerüljön túl közel a rácshoz, mert különben megcsócsárolják a nadrágját a szépen fejlett süldők. Pedig kapnak enni eleget, sőt annyit, hogy annál több már vagy nem férne beléjük, vagy nem lenne kívánatos. Az elő- hizlaldában önetető berendezés van és dercés takarmányt kapnak az állatok, az utóhiz- laldában pedig, ahol természetesen kevesebb a sertés egy-egy kutricában, mert na. gyobbak és rohamosan nőnek, itt a padlóról eszik föl a granulált tápot. A kerületi igazgató nagyon dicséri a gondozókat. A hiz. lalóágazatban, ahol az átlagos jószáglétszám tízezer, mindössze 12 ember dolgozik, ők végzik a szállításokat is. A 12-ből hárman karbantartók, elektromos, lakatos és hegesztő szakmában. Az összes gondozó fiatal és törzsgárdatag, tehát itt van hat év óta, az üzem felépítésétől kezdve, csak katonának mentek el közülük. Szorgalmasak és nagyon ügyesek ezek a fiatalemberek, jól osztják be az idejüket a szállításhoz. Télen reggel hattól délután három óráig dolgoznak, illetve a másik műszak déli egy órától kilencig. Nyáron azonban más a helyzet: hajnali háromra jönnek, megetetik a jószágot még éjjel és reggel hat-hét órára már az utolsó szállít, mány hízott sertést is fölrakják a kocsikra. De hozzáteszi a'dicsérethez Vigh József: az ellenőrzésre azért szükség van, mert a technológiai berendezés nem tűr semmiféle lazaságot. A takarmányadagoló dobozokat mindig be kell állítani méretre, hogy az előírásnak megfelelő mennyiségű takarmányhoz jusson a jószág. Ezek a dobozok ott vannak felfüggesztve a kutri- cák fölött és lepottyan belőlük az eledel a padlóra. A takarmány egyébként a szomszédból érkezik, a hizlaldák végénél lévő nagy tartályokba, tornyokba, onnan kanalas szalagon jut tovább a jószághoz. Fizikailag nehéz munkát sehol nem végeznek a dolgozók. A kitrágyázás úgy történik, hogy vízsugárral kimossák a sertések alatt a padlót és a trágyás víz elfolyik a telep alatt kiépített csatornarendszeren a gyűjtőhelyre. Különös látvány télen: működik az öntözőberendezés az üzem közelében, a mesterséges legelőn illetve kaszálón így itatják bele a földbe a hígított trágyát. Nosztics Józsefné Mindenképpen kell írni néhány sort a tenyésztésről is. A kocasüldőket Lajosmajor- ból viszik Biritóra (ez a major Fadd és Gerjen között van) és a termékenyítés már itt történik az üzemben. Két inszeminátor, egy kangondozó és egy felcser tevékenykedik. A keresztezés holland lapály, illetce duroc fajta kanokkal történik, az alap: nagy fehér fajta. Megfigyelhettük, hogy az utódok közül soknak a feje hasonlít a du_ rocéhoz, vagyis vaddisznószerű, és ez különösen érdekes látvány, mert fehér a süldő színe. A duroc amerikai fajta, vöröses színű és nagy a sörtéje, ebben a már régen nem tartott mangalicára emlékeztet. A tényékhez tartozik továbbá : a hizlaldában nemcsak a Biritón előállított alapanyagot nevelik, hizlalják, hanem a külső telepekről is sokat ideszállítanak, főként Hard- ról. így válik érthetővé, hogy a Paksi Állami tíazdaság évente csaknem 40 ezer hízott sertést értékesít összesen, élőben és levágva. Igen jelenté, kényén hozzájárul az ország húsellátásához. GEMENCI JÓZSEF Fotó: GOTTVALD KÁROLY Egy kutrica lakói az utóhizialdában A vaddisznószerű duroc kan szelíden beáll fotómodellnek A telep egy kis csücske, középen a szárító, jobbra pedig terménytárolók
