Tolna Megyei Népújság, 1978. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-18 / 15. szám

A^PÜJSÁG 1978. január 18. ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Automatacsere Karászi Sándor paksi olva­sónk villamos csatlakozó­berendezésben végzett mun­ka számlázását kifogásolta. Panaszára a DÉDÁSZ üzem- igazgatóságának válaszát idézzük: „1977. december 17-én tör­tént bejelentésére a paksi kirendeltségünk kisautoma- ta-cserét végzett az ön la­kásán. A leszerelt készülék­ről megállapítható volt, hogy az túlterhelés következtében ■ égett, illetve hibásodott meg. Ennek megfelelően an­nak értékét és a végzett munkáért előírt díjtételt jo­gunkban áll kiszámlázni. A helyszíni számlán alkalma­zott díjtétel valóban helyte­len, de a kiszámlázott ösz- szeg helyes. Ugyanis a kis- automata-csere, jelen eset­ben a fogyasztásmérő tábla le- és felszerelésével járó munka és az ezért járó ösz- szeg 40 forint. Megjegyezni kívánjuk, hogy pénzbesze­dőink vagy egyéb arra nem illetékes dolgozóink, műsza­ki-gazdasági vonatkozású tá­jékoztatást helytelenül adtak az ön számára. E tekintet­ben Pakson kizárólag a paksi kirendelségünk belső dolgozói illetékesek.” Lakásbérlet özv. Bíró Isvánné arra szeretne választ kapni, ho­gyan mondhatná fel családi házában lakó bérlőinek a lakásbérletet. Kérdésére dr. Deák Kon- rád osztályvezető ügyész vá­laszát idézzük: „Lakásügyi jogszabályaink szerint a bérbeadó a lakás- bérleti szerződést felmond­hatja, ha a) a bérlő a lakbért a fi­zetésre megállapított időpon­tig nem fizeti, vagy a lakás karbantartására vonatkozó kötelezettségét nem teljesíti; b) a bérlő vagy a vele együtt lakó személyek a bérbeadóval, stb. szemben a szocialista együttélés köve­telményeivel ellentétes, bot­rányos, tűrhetetlen magatar­tást tanúsítanak; c) a bérlő vagy a vele együtt lakó személyek a la­kást, az épület állagát ron­gálják, illetőleg rendeltetés- ellenesen használják; d) a bérlő vagy a vele együtt lakó személyek az épület karbantartásával, fel­újításával kapcsolatos mun­kák elvégzését akadályoz­zák. Nem állami lakás esetén a bérbeadó a lakásbérleti szerződést az előbb említett okok fennállása és másik megfelelő lakás biztosítása esetében felmondhatja, ha ezt a felek a szerződésben kikötötték. Állampolgár tulajdonában álló lakás esetében a bérbe­adó a lakásbérleti szerződést a következő hónap utolsó napjára az előbb írt felté­telek nélkül is felmondhat­ja, ha a lakásra maga vagy közeli hozzátartozója számá­ra igényt tart, és a bérlő ré­szére egyidejűleg másik meg­felelő, ugyanabban a város­ban lévő, beköltözhető la­kást ajánl fel. Nem köteles a bérbeadó a bérlő részére másik lakást felajánlani, ha a bérlő tu­lajdonában ugyanabban a városban megfelelő beköltöz­hető lakás van. Ilyen eset­ben azonban a bérlő a bér­beadótól pénzbeli térítést igényelhet. Tanácskérő levelében írtak szerint ön eredményesen mondhat fel a bérlőknek, de köteles részükre megfelelő, beköltözhető lakást biztosí­tani.” Mikor lesz város Tamási? Kis Ferenc budapesti ol­vasónk arról érdeklődött la­punktól, hogy Tamásit mi­kor fejlesztik várossá. Kérdésére dr. Szabópál Antal, a Tolna megyei Ta­nács elnöke válaszolt: „Tamási nagyközség vá­rossá fejlesztése szerepel a Tolna megyei Tanács táv­lati célkitűzései között A várossá nyilvánítás feltéte­leit várhatóan a VI. ötéves tervidőszakban biztosítani tudjuk, tehát Tamási vá­rossá nyilvánítását 1985-ig kezdeményezzük. Tamási nagyközség lakosságának szá­ma 1977-ben 9200 fő, mely­ből a belterületi népesség 5900 főt tesz ki. A várossá fejlesztés során tovább kell növelni a belterületi népes­ség számát, új üzemek lé­tesítésével szélesíteni kell az ipari foglalkoztatottságot, javítani kell a középfokú településhálózati központ funkcióból adódó feladatok ellátását, de emellett egyéb feladatokat is meg kell ol­dani, így például korszerű­síteni szükséges a belterü­leti úthálózatot és ki kell alakítani a városi színvo­nalú szemétkezelés rendsze­rét.” Házat vásárolhat Sárközi József Iengyeli ol­vasónk lakásügyének elin­tézéséhez kérte segítségün­ket. Kérdésére Hegyi Imre, a kisvejkei közös tanács el­nöke adott választ: „...a levelében említett tanácsi lakások a jelenlegi körülményeket figyelembe véve nem utalhatók ki, ugyanis az említett lakások egyike pedagógus szolgálati lakás és a közeljövőben egyik pedagógusunk költö­zik bele, aki jelenleg Nagy- mányok községből jár átdol­gozni Lengyel községbe. A másik tanácsi lakás állaga annyira rossz, hogy a mű­szaki osztály véleménye sze­rint azonnal le kell bontani, mert életveszélyes állapotban van. Más lakással a tanács nem rendelkezik. Személyes meggyőződésem' alapján ön­nek rendes lakása van ab­ban az épületben, melyet a tanács vásárolt. Nem fedi a valóságot az az állítása, mi­szerint ön a családjával egy egészségtelen, vizes lakásban lakik, mert az említett la­kásba 1977 tavaszán enge­dély nélkül költözött be Ko­lompár Géza tabódi lakos azért, mert Önök a lakást elhagyták és Kisvejkére köl­töztek abba a lakásba, ame­lyet a tanács biztosított az Önök részére ideiglenes jel­leggel. ön a határozott ti­lalom ellenére költözött Kisvejkére és ezért foglalta el a volt lakását az említett személy. Az ön részéről úgy vagyok tájékoztatva, hogy a jelenlegi lakást, amely egészséges és száraz, azért kívánja elhagyni, mert anyó­sával nem tudnak egyetérte­ni. Sajnos a tanács nem áll úgy anyagilag, hogy az Önök részére egy különálló csalá­di házait vegyen. Egyéves folyamatos munkaviszony szükséges ahhoz, hogy ked­vezményesen vásárolhasson házat. Ehhez a vásárláshoz államunk kölcsönt biztosít.” Tel efon számunk: 129-01, 123-61. Ml VÁLASZOLUNK Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1972. évi 31. számú tör­vényerejű rendelet végrehaj­tása itángyában kiadott ko­rábbi jogszabályt módosítja a mezőgazdasági és élelmezés­ügyi miniszter 47/1977. (XII. 28.) MÉM számú rendelete, amely szerint az ingatlanhoz kapcsolódó jog vagy tény változásának bejegyzésére irányuló kérelmeit a szerző­désnek vagyonátruházási il­leték kiszabására történő be­mutatásával egyidejűleg az illetékhivatalnál kell benyúj­tani, s a kérelmét az illeték- hivatal továbbítja 30 napon belül a járási földhivatalhoz. Kivételt képez a mező- és er­dőgazdasági ingatlan átruhá­zására irányuló kérelem, amelyet az okirat keltétől számított 30 napon bélül a já­rási földhivatalhoz kell be­nyújtani. Indokoltnak tart­juk felhívni a figyelmet, hogy említett határidő Után. de 90 napon belül benyújtott ké­relem esetén 1000 Ft, 90 nap után pedig 1500 Ft késedelmi pótlékot kell fizetni. (Magyar Közlöny 1977. évi 99. szám.) A közlekedés- és postaügyi miniszter 12/1977. (XII. 31.) KPM számú rendelete a vál­lalati dolgozók alapbérének megállapításáról szóló mun­kaügyi ‘ miniszteri rendelet egyes rendelkezéseinek vég­rehajtása tárgyában jelent meg és hatálya a szállítási és hírközlési ágazatokba tartozó vállalatok dolgozóira, vala­mint a KPM közúti igazgató­ságok segéd- betanított és szakmunkás, valamint gép­kezelői munkakörben foglal­koztatott dolgozóira terjed ki, akiknek besorolásét e jogsza­bálynak megfelelően 1978. március 31. napjáig módosí­tani kell. Egyidejűleg felül kell vizsgálni a vállalati ha­táskörben megállapított bér­pótlékok: indokoltságát és mértékét, az indokolatlan és túlzott bérpótlékokat pedig meg kell szüntetni, vagy alapbéresíteni, illetőleg csök­kenteni kell. Kimondja a jogszabály azt is, hogy azt a fizikai dolgozót, akinek az általa rendszeresen végzett munkához szükségesnél ma­gasabb képesítése van, eggyel magasabb szakmai fokozatú kategóriába kell besorolni. (A jogszabály a Magyar Köz­löny 1977. évi 101. számában olvasható.) Irányelvek jelentek meg a Művelődésügyi Köz­löny 1978. évi 1. számában a munkásszállásokon folyó közművelődési munka fej­lesztéséhez. „A munkásszál­lás a dolgozók művelődésé­nek egyik fontos színtere” — mondják ki az irányelvek, és rögzítik, hogy a munkás- szállásokon folyó közművelő­dési munka irányítása és el­lenőrzése a munkásszállást fenntartó, illetőleg a szállón elhelyezett dolgozókat fog­lalkoztató vállalati vezetők, valamint a helyi .tanácsi szakigazgatási, és az illetékes szakszervezeti szervek közös feladata, a tanácsoknak és az illetékes szakszervezeti szer­veknek .gondoskodniuk kell arról, hogy asz. irányításuk alatt működő művelődési in­tézmények rendszeres segít­séget nyújtsanak a munkás- szállásom lakók művelődésé­hez. DB. DEÁK KONRAD, a városi-járási TIT-szervezet elnöke 13. Csak a jég ne jönne még; legalább két hétig, hadd tudnának a jeges ár fogadásá­ra felkészülni. Tíz ember éjjel-nappali szolgálatban meg tudja védeni a hidat a jégtől. Hosszú ru­dakat faragtak. A híd korlátján állva, ezekkel szét lehet törni a jégtáblákat, el le­het piszkálni a vízen a nagyját, hogy ne ütközzenek a gyenge oszlopoknak, ne tor­lódjanak fel. Az a legnagyobb baj, hogy alacsony a híd. Nyáron majd meg lehet erősíteni a híd oszlopait. Van nyár, hogy térdig ér csak itt a víz, akkor lehet majd dolgozni. Minden oszlop elé jégtörőt építenek! Bálint már ki­tervezte, jó erős oszlopokat kötöztet egybe, bevasaltatja, elöl éles vasa lesz, hogy tudja vágni, szaggatni a jégdarabokat. Nyárra a kapitány cölöpverőket ígért; . olyanokat, amelyeket gőzgép hajt. * Este találkoztak. Beesteledett, Zsuzska vette a kendőjét, kabátját, és mint máskor, bejelentette: — Megyek a tejért. Berci tudta, hogy Zsuzska nemcsak oda megy... Bálint a templomkertnél várta. Most már meg kellene beszélnünk mindent! — Hogy lehet ezt itt, a kerítés mellett, utcasarkon? Arra alkalom kell... — Kerítsünk rá alkalmat! Lehetne már Bercivel beszélni! — De még mindig olyan gyenge ... teg­nap is elájult. Itt hagyjam? Itt fogom hagyni... De a gyerek! Nélküle én nem mehetek! Anya vagyok ... Tudom, te se akarsz elszakítani a gyerektől. De Bercit se szakíthatjuk el tőle... Még most nem! Milyen szerencsétlen vagyok én, Bálint... Ne félj, a tied vagyok. — Nahát akkor ... Valaki jött az úton a sötétben. Behúzód­tak a templom falához. — Menjünk, és most... most rendezzünk. el mindent. Add ide a kezed ...! — Most csak mindent elronthatnánk! Másnap Bálint az este emlékével me­lengette magát. Bement a bódéba — a kályhában már égett a tűz, nagyon nehe­zen gyülekeznek ma reggel az emberek! Még azok is elmaradnak mostanában, akikre végig számított. Most már széltében-hosszában beszélték a faluban: Ostobaság volt elkezdeni ezt a hidat! Meg kellett volna várni, amíg majd épít az állam. A híd építése az állam dol­ga! A katonáké, hogy felrobbantsák, az ál­lamé, hogy visszaépítse. Ha a rongyosok­nak kell a híd, építsenek maguknak. Aki földet akar magának, menjen érte...! Angyal Sándor munkakezdésre kongatta a vasat, Bálint számolta az embereket: ki- lencvenhét. Tiszteletes úr vasárnap a hídépítésről prédikált. Lesett, pislogott a gyülekezet, de dolgozni mégse jöttek többen. — Elkezdjük! — kiáltotta Bálint. — Egész nap a deszkákat! Az a legfontosabb! Ha anélkül megy a híd a télnek, tavaszra hírmondó sem marad belőle. A deszkákon állva meg lehetne védeni a hidat. Tavaszra jöhet segítség; és akkor két hét se kell neki, átmehetnek az első sze- kefek. Éppen akkorra, mire eke kell a Tisza grófok földjének. Immel-ámmal fogtak hozzá a munká­nak. Hogy kellene ezekbe az emberekbe most, a legnehezebb időben, lelket önteni? őbenne honnan van még erő? Ha nem lennének Zsuzskával az esti találkozások... Neki kaland ez a híd... már rég tudja. Az embereknek — akik még itt maradtak — nem! Nekik ez a híd a túlsó part föld­ijeit jelenti. Lement a partra, és megnézte a vízállást. Tegnap este óta tizenkét centit áradt a folyó. A fogatok már nem tudnak lejönni a töltésről, ott rakják le a fákat. Az emberek a vállukon hordják le a fűrészig. iFel lehetne költöztetni a fűrészt a töl­tésre, de az két nap. Minden órára szükség van... Miért nem értik az emberek, hogy meg­állás nélkül kellene dolgozni? Rágyújtanak a fűrész mellett. Bálint oda­ment hozzájuk. Elkapta a faragott geren­dát, odatartotta a fűrész éle elé, felvisított az acél, belemarta magát .a nedves tölgybe. Erre a hídra büszke lesz ez a falu, az unokák is: „Mi nem vártunk, mi neki men­tünk a folyónak, hogy hidat emeljünk fe­lette. így lett ebből az országból még egy­szer: ország.” Zakatolt, duruzsolt, zúgott a fűrész, vissz­hangzott vele a túlsó part. Erős fekete göb volt a fában. Lefulladt a motor, és megállt. Az acélpenge elszakadt. (Bálint káromkodott. — Mennyi idő alatt tudjátok megforrasz­tani? — Kell hozzá két óra! — Az tíz rönk, egy sor padló a hídon! Bálint lement a vízpartra. Nézte, mére­gette: a folyó hányadrésze felett áll már a híd. Két jó erős hét kellene még. Vagy kétszer annyi ember. Ha a túlsó partról is elkezdték volna építeni a hidat... Csakhogy onnan ide át­jönni nem érdeke senkinek. Hogy is mondta Angyal Sándor az első falugyűlésen? Menni fog ez, Bálint fiam, hogyne menne! Egyik gerendát tesszük a másik után. Egyszer csak a túlsó parton leszünk! „Ezt a hidat nem lehet felépíteni! Min­dennek van törvénye!” — "I I* Schubert Péter rajza. De ha nem jön jeges ár, ha az emberek kitartanak, akkor... Rakni kell a gerendákat egymás után, Angyal Sándornak van igaza, el kell érni a túlpartra, mert ott a föld, és Angyal Sán­dornak az kell... ez is törvény! Lement a töltéshez. Nagy parazsak iz- zottak a tűzön, az emberek körülötte mele­gedtek. Máskor soha nem volt, hogy szó nélkül otthagyják a munkát. Nem ugrasztottá szét őket. — Ekkora tüze forgácsnak? — Tettünk rá a gerendákból is! — Gerendákból? Éppen most, amikor minden gerenda úgy kell, mint a kenyér? Könyörgésre se adnak már a gazdák egy ökörfogatot, hogy az erdőre menjünk! Azt hitte, széttép valakit. Visszament a hídra. * össze kellene hívni az embereket — gon­dolta Bálint — és beszélgetni velük. — Kongassák meg a vasat! — kiáltotta. Angyal Sándor lelökte a válláról a szál­deszkát, szája elé tette kérges tenyerét, megfújta elgémberedett ujjait. — Miért? — Ne törődjön vele! — Nincs még dél! Délre kongatni szoktak, estére nem, min­denki akkor hagyta abba a munkát, ami­kor már úgy gondolta, hogy haza kell mennie. Eleinte késő sötétedésig maradtak, mostanában már csak néhányan várták be a szürkületet. Bálint még egyszer megpróbálta fel­gyújtani az emberekben a tüzet. — Jöjjenek közelebb, emberek! — mond­ta Bálint. Cammogva közeledtek a bódé­hoz. Meleget leheltek meggémberedett uj- jaikra. Bálint apja is jött. Kevés beszédű ember volt mindig, mostanában szavát se hallot­ták. A hidegben kirepedezett ujja hegyén a bőr, tegnap vérzett, bekente a keze fejét, tenyerét, ujjait faggyúval. Kár, hogy nincs itt Sándor bátyja. Az mindig jókor szól... — Ide figyeljenek, emberek — kezdte Bá­lint —, árad a Szamos! — Látjuk mi is! — És ahelyett, hogy keményebben dol­goznánk, csak lötyögünk itt a parton. Ahe­lyett, hogy hajnalban kezdenénk és végez­nénk este... Nyolcvanan vagyunk... két- háromszáz ember kellene... (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents