Tolna Megyei Népújság, 1978. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-17 / 14. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVIII. évfolyam. 14. szám ÁRA: 0,80 Ft 1978. január 17-, kedd Mai számunkból TERVEKBEN A KSZE-BÁZIS (3. old.) A SZAVAK „ENERGIÁJA” (3. old.) TV-NAPLÓ (4. old.) BEMUTATJUK A SPORTÁGAKAT (5. old.) A KÖZSÉG BIZALMASAI VOLTAK (3. old.) Kutatják a vállalatot A KÉRDÉS talán naivan hangzik: mi kell egy ipar- vállalat eredményes működéséhez?. Vajon mi kellene — kérdezhetik sokan: — ember, anyag, gép, energia, jó vezetők és épkézláb termelési program... A szocialista vállalat „természetrajzával” foglalkozó kutatók némileg másként fogalmaznak: a vállalat ered­ményes működéséhez mindenekelőtt ismerni kell a célt, aztán gondoskodni kell a cél eléréséhez szükséges fel­tételekről és olyan rendet kell kialakítani, amelyben mindenki — vezető és beosztott egyaránt — a kívánt módon dolgozhat. Ha jól meggondoljuk: nincs is olyan nagy különbség a laikus és a szakszerűbbnek tűnő megfogalmazás kö­zött. Remélhető, hogy az ipari szervezetek — legalább­is időnként — alávetik magukat ilyesfajta önvizsgálat­nak. (Más kérdés, hogy gondolkodásmódjuk és cseleke­detük mennyiben alkalmazkodik — és egyáltalán al­kalmazkodik-e — a mindenkori gazdaságfejlesztés leg­fontosabb elveihez, gyakorlati feladataihoz. S ha netán e kérdésre nem adható egyértelműen pozitív válasz, ak­kor vajon milyen tényezők hatására kerülhet szembe egymással a központilag elhatározott gazdaságfejlesz­tés és a vállalati törekvés? Ezért is kell kutatni, vizs­gálni, elemezni a szocialista vállalat mibenlétét, műkö­dési feltételeit, körülményeit, egyszóval — s talán meg­bocsátható a kifejezés ismétlése — a szocialista vállalat „természetrajzát”. A kutató munka — amely egyébként a „Szocialista Vállalat Országos, Távlati Kutatási Főirány” hivatalos elnevezést viseli — jó másfél évvel ezelőtt kezdődött, hosszabb távra szóló tudományos program, s előrehala­dásától várhatóan csökken a gazdaságban jelenleg még megmutatkozó eltérés az „ennek kellene lennie”, és az „ez van” állapotok között. A több száz kutatót megmozgató munka első — és másfél év után is csak kezdetinek nevezhető — ered­ményeiről a közelmúltban tartottak konferenciát a Tu­dományos Akadémia rendezésében. S ha netán az eddig leírtak elolvasása után még mindig homályos lenne, hogy mire is vállalkoztak a szakemberek, akkor a kon­ferencia fontosabb előadásainak vázlatos, szinte csak címszavakban történő áttekintése valószínűleg jobban megvilágítja a téma rendkívüli fontosságát. ELKERÜLHETETLEN némi kis elmélet: tudvalévő, hogy a vállalatok — a gazdálkodás szervezetileg is el­különült és egymástól elhatárolt alapegysége —, ame­lyeknek külön is önálló érdekeik lehetnek és vannak. Viszont: a vállalat maga is összetett, több egységből és számos eltérő funkciót hordozó területből álló szerve­zet. Következésképpen: a vállalatok részegységei kö- | zött is lehetnek, és vannak érdekkülönbségek, amelyek sokszor nem is elhanyagolható konfliktusokhoz vezet­nek. Ráadásul: az állami gazdaságirányítás szervezeti rendszere (a minisztériumok és egyéb „főhatóságok”, valamint a vállalatok kapcsolata) az elmúlt három év­tizedben több alkalommal is átrendeződött. A hazai gazdaság-, jog- és igazgatás — valamint a szervezés- tudomány viszont a mai napig is adós e szervezeti rendszer kritikai elemzésével. Annak vizsgálatával és megválaszolásával, hogyan minősíthető mindaz, amit az elmúlt évtizedekben a gazdaságszervezés területén, | ilyen-olyan megfontolásokból végrehajtottak. És most már némileg gyakorlatibb témákra terelve a j szót: kutatják a vállalat életére jellemző munkaerő- és t bérviszonyokat. Ugyan miért? A munkavállalók létszá- í ma adott, a lehetséges bérezést pedig rendeletek és sza­bályozók befolyásolják. Csakhogy: a vállalatnak — mint munkáltatónak — és a munkavállalónak is önálló mozgástere van, s ennek alapos tanulmányozása, a tör­vényszerűségek megismerése a mainál célszerűbb sza­bályozás elemi feltételei közé tartoznak. A többi között azért is, hogy végre pontosan felderíthetők legyenek a spontán munkaerőmozgás valódi indítékai... Vizsgálják a vezetői tevékenységet, mert az erről ; szóló könyvtárnyi szakirodalom még mindig nem adott \ választ a legfontosabb kérdésekre; hogy például a ve- | zetői munkában miként érvényesülnek a legkülönbö- j zőbb meghatározó tényezők; hogy melyek a vezető- í kiválasztás legfontosabb ismérvei és milyen tényezők ] befolyásolják a vezetői munka hatékonyságát? Milyen ? vezetési módszerek találhatók a szocialista vállalatok- ? nál és milyen módszereket kell alkalmazni? ÉS hogy i miként is kellene, lehetne megoldani a vezetőutánpótlás eddig lényegében megoldatlan feladatát. Az utóbbi években alaposan megnőttek a magyar vál- i lalatok (részben azért is, mert az irányító hatóságok­nak a'kevesebb és nagyobb vállalatot köpnyebb kézben j tartaniuk, mint a több kisebbet). A vállalati centrali- ! záció mértékét illetően úgy tűnik, aránytévesztések tör­téntek. Ettől függetlenül is gond azonban, hogy nagy szervezeteink már vannak, de e szervezetek szocialista j irányítási módszerei jórészt még nem alakultak ki. • í; VAN TEHÁT mit kutatni a szocialista vállalat körül. Remélhető: ez a munka nemcsak elméleti eredmények­kel jár majd, hanem a gyakorlati problémák tisztázá­sához, sőt megoldásához is hozzásegíthet. VÉRTES CSABA Példa nélkül álló kísérlet Belgrád Leszállt a Szojuz-26 Moszkva, Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti: Földet ért a Szojuz—26 űrhajó, fedélzetén Dzsanibe- kovval és Makarovval. A moszkvai rádió hétfőn dél­után, röviddel négy óra előtt jelentette be, hogy az űrhajó a programnak megfelelően levált a Szaljut—6. űrállo­másról és az azzal egybe­kapcsolt Szojuz—27. űrhajó­ról és a megadott pályára tért. Itt végrehajtották a fé­kezési manővert, szétkap­csolták az űrhajó visszatérő egységét és az ellátó részt, majd a visszatérő egység megkezdte a leszállást. A megadott ponton ki­nyíltak a fékező ejtőernyők, majd közvetlenül a föld fel­színe fölött működésbe lép­tek a fékező rakéták is. így (Folytatás a 2. oldalon.) A négy űrhajós, Dzsanibekov és Makarov visszaindulása előtt Folytatódik a találkozó Huszonöt napos szünet után Belgrában kedden foly­tatódik az európai biztonsá­gi és együttműködési talál­kozó. A tanácskozáson részt vevő 35 ország nagyköveti szintű küldöttségei vasárnap és hétfőn megérkeztek a jugoszláv fővárosba. A most kezdődő, körülbe­lül egyhónapos időszakban a munka legfontosabb és leg­nehezebb része vár a kül­döttségekre: meg kell szö- vegezniük a találkozó záró­közleményét — a helsinki záróokmány szellemiében konkrét formába kell foglal­niuk több hónapos munká­juk eredményeit — és meg kell állapodniuk a követke­ző, belgrádi típusú értekez­let helyében és időpontjában. Becsületes helytállásról adtak számot A munkásőrség megyei törzse egységgyűlésén A megyei munkásőr-pa- rancsnokság törzse és köz­vetlen alegységei megtartot­ták az elmúlt évet értékelő egységgyűlésüket. Az ünnepi eseményen részt vett Hor­váth József, a megyei párt- bizottság titkára, Péti Imre, a KISZ megyei bizottsága első titkára, dr. Adrián Zsigmond rendőr ezredes, megyei főka­pitány, Maller Béla alezredes, a megyei hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokság parancsnoka, Négyesi József alezredes, az MHSZ megyei titkára, a munkásőröket de­legáló üzemek, intézmények gazdasági és tömegszervezeti vezetői. Dr. Sörfőző István megyei parancsnok fogadta a jelen­tést, utána Kemény József, megyei parancsnokhelyettes értékelte a munkásőrök helytállását. Az elmúlt év eseményei két eseményhez kapcsolód­tak. Az egyik a testület fenn­állásának 20. évfordulója volt, a másik a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 60. évfordulója. Az országos parancsnokság év közben megtartott felügyeleti szemlé­je becsületes helytállást álla­pított meg parancsnokok és munkásőrök, párttagok és párton kívüliék részéről egya­ránt, a kiképzésben, a szol­gálatban, a munkahelyeken kibontakozott szocialista ver­senymozgalomban. A megye egész állománya a párt poli­tikájának szellemében végzi munkáját, teljesíti az állam- hatalom védelméből rá há­ruló feladatát. A megyei törzs közvetlen szakaiegységei közt folyó szo­cialista versenyben negyedik alkalommal nyerte el a ki váló címet a vegyvédelmi al­egység. Többségükben bá­nyászokból áll, akik munka­helyükön szocialista brigád­tagok, politikai felkészültsé­gük jó, a szolgálatban pon­tosak, fegyelmezettek, részt vesznek a mázai általános is­kolások honvédelmi felkészí­tésében. A második helye­zett az ellátó, a harmadik a híradó szakalegység lett. Kemény József parancs, nokhelyettes értékelése után dr. Sörfőző István adta át a kiváló alegységnek a zászlót, a jelvényéket, okleveleket a kiváló parancsnokoknak, munkásőröknek. 20 éves szolgálat elismeré­seként Szolgálati Érdemérmet kapott Cziráky Ferenc, Fo­dor Imre, Andrási Ferenc, Papp Mátyás. A tíz év utáni fokozatot hét munkásőr kap­ta. Tizenkilencen kaptak munkásőr emlékjelvényt. Horváth József, a megyei pártbizottság titkára a me­gyei pártbizottság elismeré. sét, köszönetét tolmácsolta. — A munkásőrségben hatékony a politikai nevelő munka, ió szolgálatot tesz a szocialista versenymozgalom, a testület a párttaggá nevelés egyik isko­lája. Hazánkban jó a politikai légkör, érvényesülnék a le­nini normák, él a szervezeti, az elvi-politikai egység, en­nek a politikának az alapján a munkásőrök is képesek lesznek megoldani újabb fel­adataikat — mondotta kö­szöntőjében a megyei pártbi­zottság titkára. B. I. Felvonultak az építők Háromszázmilliós beruházás Tolnán Mint már hírül adtuk, a Tolnai Selyemgyárban 308 millió forintos beruházással bővítik a fonalterjedelme- sítő kapacitást és létrehoz­nak egy festődét. Az ebből lehetővé teszi, hogy évi nyolcszáz tonnával több mű­szálat terjedelmesítsenek — alkalmassá téve kötő- és szövőipari feldolgozásra — és évente ezernyolcszáz ton­nát fessenek. Az új kapa­citás „belépése” jelentős tő­kés importot pótol. Tegnap felvonultak az építők — a TÁÉV szak­emberei, átvették a terüle­tet, amelyen a gyáriak még a múlt évben lebontották a régi épületeket. Megkezd­ték az alapok kitűzését. A jövő héten vonul fel a vál­lalat a nagy teljesítményű földmunkagépekkel. Csapataink készülnek a rajtra A Bátaszéki VSK labdarúgói heti négy edzéssel készülnek a rajtra. Csapataink felkészüléséről beszámoló a 6. oldalon.,

Next

/
Thumbnails
Contents