Tolna Megyei Népújság, 1978. január (28. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-15 / 13. szám
1978. január 15. ^PÚJSÁG © Az ipari automatika elfogadott egységes rendszerének megfelelően fejlesztették az automatika készülékeit és eszközeit — ezek alkatrészválasztékából láthatunk néhányat a képen — főleg a villamos és a pneumatikus végrehajtó elemeket. Emellett megalkották a numerikus irányítási rendszereket is a fémmegmunkáló szerszámgépekhez. Havanna gyors ütemben építkezik: a főváros melletti új városrész szép látványa bármely világ város ékessége lehetne. ■ NDK szakemberek Mongóliában Iparfejlesztés - felsőfokon Szintetikus anyagok gyártása Az NDK évek óta a világ egyik első helyét foglalja el a szintetikus szálak gyártásában. Ennek az iparágnak legjelentősebb képviselője az NDK-ban a schwar- zi Wilhelm Pieck vegyiszál- kombinát, amely korszerű poliamid, poliészter, pola- krilnitril szálakat és úgynevezett regenerációs szálakat gyárt. A schwarzi kombinát termékeit, Dederon, Grisuten, Wolpryla és Regan néven ismerik. Sok országba exportálják ezeket, többek között Csehszlovákiába, Bulgáriába, Romániába. Jugoszláviába, Hollandiába, az NSZK-ba és Törökországba. A schwarzi kombinát szakadatlanul fejlődik, de különösen az utóbbi években növelte termelését az új, nagy termelékenységű berendezések beszerzése révén, amelyekkel poHakrilnitrilt, poliésztert és műselymet gyárt. Az új berendezések segítségével a szintetikus szálak gyártásának mennyiségét az 1970. évi 47 000 tonnáról tavaly közel 112 000 tonnára emelte a gyár. Az üzem egyik jelentős eredménye, hogy számos új szálfajta és műanyag gyártását kezdte meg. Ilyen például a Grisuten elnevezésű poliészter szál, amely különösen jól keverhető más szálfajtákhoz, vagy az új típusú szintetikus selyem, amelyeket főleg függönygyártáshoz használnak, valamint a speciális szállítószalag, amelyet ipari futószalagoknál alkalmaznak a bányászatban, az energetikában és a cementgyártásban. A Wilhelm Pieck Kombinát termékei választékának állandó bővítésében és minőségének javításában szerepet játszik a más szocialista országokkal folytatott műszaki-tudományos együttműködés is. A szovjet szakemberekkel együttműködésben például a kombinát kutatócsoportja kidolgozta a folyamatos poliészterszál- gyártás új módszerét, valamint az ehhez szükséges technológiai berendezéseket, amelyeknek segítségével a kombinát évente 10 000 tonna mennyiséget tud termelni ebből a szálfajtából. A Mongol Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság a gazdasági és tudományos-technikai kapcsolatok erősítésére 1973 óta mintegy harminc egyezményt és megállapodást írt alá. Számos új üzem épült Mongóliában az NDK segítségével — 1971-ben például új szőnyeggyárat építettek Ulánbátorban, a német szakemberek segítik a termelést. A gyár termelése évente 330 ezer négyzetméter szőnyeg. Az ulánbátori húskombinátban és porcelángyárban megtalálhatók az NDK-ból érkezett szakemberek, s nagy segítséget nyújtanak az új termelési módszerek meghonosításához a mongol mezőgazdaságban. Az NDK geológusai pedig részt vesznek a KGST-or- szágok közös geológiai expedíciójában, amely Mongólia ásványkincseit térképezi fel. Az idén megújított barátsági és együttműködési szerződés e kapcsolatok további bővítését irányozza elő az elkövetkező évtizedre. KUBAI KÉPEK A második világháborút követően Bulgária egyike volt Európa iparilag legelmaradottabb országainak. Az azóta eltelt három évtizedben gyökeresen megváltozott a helyzet, s napjainkig a bolgár ipar az európai „középmezőnyben” vívott ki helyet magának. Az utóbbi években a leggyorsabban az elektronika és az elektrotechnika fejlődött, ezen belül is a számítás- technika, az ügyviteltechnika, a rádiótechnika a hírközlési és az automatizálási technika. A számítástechnikai termékek közül központi egységeket, mágnesszalagos, tárcsás és mágnesdobos memóriaegységeket, kiírónyomtató gépeket és más perifériákat fejlesztettek ki a bolgár szakemberek. Szervezéstechnikai eszközeik között jelentős helyet foglal el az „ELKA” elektronikus kalkulátor, amelyet korszerű integrált áramkörökkel szerkesztettek meg. Nagymértékben bővült Bulgáriában a híradástechMoszkva lakosainak száma 1871-ben, az első nép- számlálás adatai szerint 602 ezer volt, és 1897-ben „iratkozott fel” a „milliomos” városok sorába. A legutóbbi adatok szerint a moszkvaiak lélekszáma 1977-ben elérte a 7,8 milliót. • A moszkvai lakások ösz- szes alapterülete 1913-ban 16,9 millió négyzetméter volt, 1977 elején pedig már elérte a 123,1 milliót. Hatvan év alatt — a forradalom után — összesen 125,6 millió négyzetméter új lakóterület épült. Idén kétszer annyi lakást adnak át az építők, mint a szovjethatalom első évtizedében együttvéve. • Moszkva — a legnagyobb vasúti összekötő kapocs a Szovjetunió és Európa között. Kilenc pályaudvarán naponta 1,7 millió utas fordul meg. A fővárosból kiinduló 11 vasúti főútvonalon az áruszállítás 1913-hoz képest 9,3-szeresére növekedett. * Moszkva öt tenger kikötője: közvetlen vízi összeköttetésben áll a Kaszpi-, az Azovi-, a Fekete-, a Balti- és a Fehér-tengerrel. nika és a rádiótechnika gyártmánystruktúrája. Uj termékek a telefonközpontok, a telefonerősítő berendezések és a rádiórelé berendezések, amelyek nagy távolságra biztosítják az összeköttetést. Tömeggyártásban készülnek a mikrohullámú rádióállomások és a rádiólokációs állomások a folyami és a tengeri forgalom számára. Nemrégiben ünnepelte dicsőséges forradalmának évfordulóját „Amerika szabad földje”, a szocialista Kuba. Az elmúlt 19 év alatt a távoli testvéri ország jelentős sikereket ért el a szocialista társadalom építésében. Képeink ezek közül az eredmények közül villantanak fel néhányat: A Picadura völgyi mintagazdaságban módszerekkel tenyésztik a szarvasmarhát. Képünkön: a legmagasabb tejhozamú Holstein- tehenek. Jelentős szerepet játszik az ország gazdasági életében a mezőgazdaság. Képünkön: szüretelik az ananászt a kubai parasztiüt. ________í______■ : ....-...—..-■.......:................—....--....-.... - ’.....-...—............................ B ulgária A színesfémek hazája Plovdivtól néhány kilométerre, a Rodope felé vezető országút jobb oldalán emelkedik a Dimiter Bla- goev nevét viselő szines- fémkombinát épülete. A kombinát adja az ország cinktermelésének több mint 60 százalékát, ólomtermelésének pedig majdnem a felét. Elsősorban ennek a, szovjet tervek alapján felépített és hazai berendezésekkel felszerelt, létesítménynek köszönhető, hogy Bulgária ma e fémek egy főre jutó termelésében vezető helyet foglal el a világon. Az a tény, hogy a Rodo- pe-hegység adja ma a bolgár színesfémkohászat több mint 90 százalékát, következtetni enged a terület hatalmas gazdasági szerepére. Itt található az ólom- és cinktermelés legnagyobb bulgáriai létesítménye, a „Go- rubszo” bányászati és ércdúsító kombinát. A kombinát története 1950-ben a közös bolgár—szovjet ércbányatársaság, a „Gorub- szo” létrejöttével kezdődött. Madan község (ma város) közelében építették az első ércdúsítót, majd Rudozem- ben a következőt. 1955-re az építkezésbe további nyolc bánya kapcsolódott be. 1959-re még 12 bánya és két új flotációs üzem épült Likahban és Usztremben, a kardzsali és rudozemi gyárakat pedig bővítették. Ma már a „Gorubszo” egyesülés a bányák és flotációs üzemek hatalmas komplexuma. A Bolgár Kommunista Pártnak és a Bolgár Nép- köztársaság Minisztertanácsának a terület 1980-ig megvalósuló társadalmi, gazdasági és kulturális fejlesztéséről hozott határozata értelmében a régi létesítményeket felújítják, korszerűsítik, új részlegeket — gépgyártás, elektrotechnika, elektronika, kémia — hoznak létre. Ezek üzembe helyezése, valamint a könnyű- és élelmiszeripar fejlesztése (különösen a faluközösségekben és a faluközpontokban) elősegítették a környék nőlakosságának foglalkoztatását. Még sok rodopei öreg emlékszik a török rabság idejére, amely alól Szmoljan vidéke csak 1912-ben szabadult fel — később, mint az ország többi területe. De az ember könnyen hozzászokik az újhoz, és ma már senki sem csodálkozik azon, hogy az egykori pásztorok és favágók gyermekei intézetekben tanulnak és szívesen nézik a televízió adásait. A 30 ezer lakost számláló városközpont, Szmoljan panorámájához egy ideje hozzátartozik egy nagy kupolás épület. Ez a Balkán-félsziget legmodernebb planetáriuma és az amatőr csillagászok obszervatóriuma. Nagy teleszkópjai az NDK-ban készültek. Harminc évvel ezelőtt hasonlót is nehéz lett volna elképzelni. Ma ez is természetes. Moszkva
