Tolna Megyei Népújság, 1978. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-14 / 12. szám

1978. január 11. “Képújság 3 Pártbizottsági ülések Kaba Az 1977. évi tervteljesítés és az ez évi feladatok Szerdán és csütörtökön a járásiakon kívül még két pártbizottság tárgyalta meg az elmúlt évi terv teljesítésének tapasztalatait és hatá­rozta meg idei feladatait. Mindkét ülésen részt vett K. Papp József, a megyei pártbizottság első titkára. Tolna megyei Rendőr-főkapitányság A Tolna megyei Rendőr- íőkapitányság pártbizottsága rendkívüli ülésen hallgatta meg, tájékoztató jelleggel, a Központi Bizottság és a me­gyei pártbizottság idevonat­kozó határozatait és úgy fog­lalt állást, hogy az ebből adó­dó feladatokat, a sorra kerü­lő szakmai értekezleten ha­tározzák meg. K. Papp Jó­zsef, a megyei pártbizottság első titkára hozzászólásában kiegészítette és értelmezte a megyei pártbizottság határo­zatát és felhívta a figyelmet a legfontosabb feladatokra. Megyei tanácsi pártbizottság HhmÜ A megyei tanácsi pártbi­zottság csütörtökön megtar­tott 'kibővített ülésén a párt- bizottság tagjainak írásban kiadott beszámolót szóban, Császár József, a megyei ta­nács elnökhelyettese egészí­tette ki. A beszámoló megállapítja, hogy a pártszervezetek és a tanácsi testületi és szakigaz­gatási szervek, valamint a tanácsi gazdálkodó egységek elmúlt évi tevékenységében érvényesültek a XI. kong­resszuson és az V. ötéves tervben megszabott gazdaság, politikai követelmények. A megye 1977-es gazdasági fejlődése tendenciájában megfelel a legfontosabb cél­kitűzéseknek. A megyei át­lagon belül egyes tanácsi ha­táskörbe tartozó területek eredményei kedvezőbbek, míg másutt nem teljesülték maradéktalanul a tervek. A beszámoló az általános átte­kintésen túl szólt a részterü­letek eredményeiről és tenni­valóiról is. K. Papp József, a megyei pártbizottság első titkára, hozzászólásában többek kö­zött felhívta a figyelmet ar­ra, hogy a megyei pártbizott­ság cselekvési programjának végrehajtását folyamatosan értékelni és ellenőrizni kell. Tartalékok nemcsak a mező- gazdaságban és az iparban vannak, de fel lehet tárni az emberekben rejlő tartaléko­kat is. Szólt arról, hogy az idei év az V. ötéves terv vég­rehajtása szempontjából dön­tő, a feladatokat csak úgy tudjuk elvégezni, ha gondol­kodva, előrelátóan és az ed­digieknél is jobban dolgo­zunk. Felhívta a figyelmet a megyei pártbizottság első tit­kára, hogy a hiányosságok feltárása mellett nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy annak a munkáját, aki jól dolgozott, elismerjük. A pártbizottság a beszámo­lót elfogadta és feladatterv­ben fogalmazta meg a tenni­valókat. Szekszárdi járás A szekszárdi járási pártbi­zottság kibővített ülése, amelynek munkájában részt vett Horváth József, a me­gyei pártbizottság titkára is, Szákál László titkár megnyi­tója után a végrehajtó bizott­ság beszámolója és Tatár La­jos járási első titkár szóbeli kiegészítése alapján tárgyalta meg az 1977. évi terv teljesítésének járási tapaszta­latait és az 1978. évi népgaz­dasági tervből adódó járási feladatokat. A járás ipara részére az elmúlt évre tízszázalékos ter­melésnövekedést jelöltek meg, a mezőgazdaságban pe­dig a termés 7—8 százalékos emelését határozták el. A ta­pasztalatok azt mutatják, hogy a célkitűzések reálisak voltak. Az ipari üzemek a Bátaszéki Cserép- és Vázkerá. miagyár kivételével jelentő­sen túlteljesítették tervüket, az említett üzem azonban — vezetési és technológiai prob­lémák következtében, bár a bázisidőszak eredményét meghaladta, nem tudta ter­vét teljesíteni. Az ipari szövetkezetek munkája eredményes volt, a szolgáltatások helyzetével azonban a pártbizottság nem lehet elégedett. A tanácsi költségvetési üzemek terme­lése a tervszint körül alakult. A szekszárdi járás mező- gazdasága dinamikusan fej­lődött, a termelés 12—13 szá­zalékos növelését érte el a megelőző évhez viszonyítva. Ezen belül az állami gazda­ságok eredménye kiemelke­dő volt. A mezőgazdaság a kedvező eredményeket a dol­gozólétszám további csökke­nése mellett érte el. Javult az ipari üzemek technikai ellátottsága, erre a célra tavaly 27 millió forintot fordították a járásban. A me­zőgazdasági beruházások ér­téke 256 millió forint volt. Fi­gyelemre méltó, hogy a Szek­szárdi Állami Gazdaságban csak szociálpolitikai beruhá­zásokra majdnem 9 millió fo­rintot fordítottak. A szekszárdi járásban 1977- ben 184 családi ház épült fel, amelyből 22 szövetkezeti tár­sasház. Várdombon átadás előtt van az új orvoslakás és rendelő. A Szekszárdi Álla­mi Gazdaság újbereki kerü­letében tíz szolgálati mun­káslakást adtak át. A gazdasági fejlődéssel párhuzamosan javultak a la­kosság életkörülményei is. Ezt mutatja a többi között, hogy a lakossági takarékbetét-állo­mány az elmúlt évben több mint 60 millió forinttal, az ÁFÉSZ-ek kiskereskedelmi forgalma 17,6 százalékkal nőtt. A lakosság tulajdonában lévő személygépkocsik száma meghaladja a 3100-at. Az eredmények mindenek­előtt a lakosság odaadó, lel­kes munkájának köszönhe­tők. A járásban hétezer dol­gozó vesz részt a verseny­mozgalomban. Ezen belül 483 szocialista, vagy szocialista címért küzdő brigád van 6800 taggal. Az idei évre az ipari ter­melés 7, az ipari szövetkeze­tek exportjának 16, a mező- gazdasági termelés 3 százalé­kos növelését irányozza elő a járási pártbizottság. Alapos, elemző vita után a járási pártbizottság mind a beszámolót, mind az 1978. évi cselekvési programot elfogad­ta. Dombóvár Pénteken délelőtt tartotta ülését a dombóvári városi pártbizottság a városi tanács nagytermében. Részt vett és felszólalt a tanácskozáson dr. Szabópál Antal, a megyei párt-végrehajtó bizottság tagja, a megyei tanács elnö­ke. Gyuricza István első titkár tájékoztatta a résztvevőket a Központi Bizottság határoza­táról és fűzött kiegészítést a végrehajtó bizottság írásos beszámolójához. Mind a be­számoló, mind a vita azt tük­rözte, hogy a város és a vá­ros környék gazdasága dina­mikusan fejlődött az elmúlt évben, a pártszervezetek eredményesen segítették a gazdasági feladatok megoldá­sát. Egy évvel ezelőtt célul tűzte ki a pártbizottság, hogy a területen a termelés a népgazdasági igényekkel összhangban növekedjék, fo­kozódjék a munka termelé­kenysége, nagyobb gondot fordítsanak az exportterme­lés növelése lehetőségeinek feltárására, nőjön a mező- gazdasági termelés. A munka eredményes volt, a város és város környék ipara, mező- gazdasága teljesítette az éves tervben meghatározott célo­kat. Tizenegy százalékkal nőtt az ipari termelés — a foglalkoztatottak száma 1 százalékkal. Több helyen vál­tozás következett be a terme­lés szerkezetében, fejlődés a technológiában. Az állami iparban jelentősen nőtt az export, a szövetkezeti ipar­ban azonban megszűnt. Az idén — a második félévben itt ismét megindul az export- termelés. A bonyhádi városi párt- bizottság pénteken délután tartotta ülését a pártszék­házban. Részt vett és felszó­lalt a tanácskozáson K. Papp József, a megyei párbizott­ság első titkára. Mátyás István, a városi pártbizottság első titkára tájékoztatta a pártbizottság tagjait és a meghívottakat a Központi Bizottság 1977. december 1-i üléséről és ki­egészítette a vb által előter­jesztett írásos beszámolót. A város ipari üzemei az elmúlt évre nem terveztek nagyobb mértékű termelés- növelést, egy évvel ezelőtt a pártbizottság azt tűzte ki cé­lul, hogy a meglévő terme­lési kapacitások gazdaságos üzemeltetése mellett gyor­suljon a műszaki fejlődés, növekedjék a termelés ha­tékonysága, javuljon a mun­kaerő-felhasználás, foko­zódjék az exporttermelés. A mezőgazdaságban a terme­lés ütemének tervezett nö­vekedése mellett jelentősé­gének megfelelően kell ke­zelni a népgazdaság számá­ra fontos ipari növények termesztését, valamint a zöldség-gyümölcs ellátást. A város ipara és mező- gazdasága teljesítette a múlt évi előirányzatokat. A cipő­gyár kevesebbet tervezett — és termelt —, mint az előző esztendőben, létszámhiány miatt. Ám megkezdte a fel­készülést az új, korszerűbb, termelékenyebb technológia bevezetésére és ennek hatá­sa ez évben fog kibontakoz­ni. Átalakulóban a termelés szerkezete a MEZÖGÉP- üzemnél is, áttértek a sző­A mezőgazdaságban a brut­tó termelési érték az előző évihez képest 13—14 száza­lékkal nőtt, négy szövetkezei egyenként tízmillió fölött — köztük a gyulaji 20 milliós — növekedést produkált egy év alatt. Ám még ma is indo­kolatlanul nagy a szóródás a termésátlagok tekintetében a búzánál és a kukoricánál. Kedvező a kép az állattenyész­tésben, nőtt a szarvasmarha- és ezen belül a tehénállo­mány, emelkedtek a hoza­mok, különösen jó a Dalman- di Állami Gazdaság 4150 és a dombóvári tsz 6000 literes tejtermelési átlaga. Az idei tervek a termelés további növelését irányozzák elő, várhatóan 10—13 száza­lékkal nő az ipar termelése — teljes egészében a terme­lékenység növelésével — a mezőgazdaságé 2—3 száza, lókkal. Nagy gondot fordíta­nak mindenütt a termékszer­kezet további korszerűsítésé­re, a műszaki színvonal nö­velésére, az exporttermelés lehetőségeinek feltárására, a minőség javítására. A mező- gazdaságban többek közt nö­velni kell a kukorica vetés- területét, meggyorsítani a szarvasmarha- és sertés- tenyésztés fejlesztését, külö­nös tekintettel az épülő szek­szárdi húskombinátra. Ennek elengedhetetlen feltétele — állapítja meg a vb beszá­molója, amit a pártbizottság ülése határozattá emelt — a rét- és legelőgazdálkodásban rejlő tartalékok feltárása. Cé­lul tűzte ki a pártbizottság a 3000 liter alatt termelő te­henészetek hozamainak az át. lagoshoz való gyorsabb kö­zelítését. lőmegmunkáló és -feldolgozó gépek sorozatgyártására, ez átmeneti termeléskiesést okozott. A szövetkezeti épí­tőipar új lakásépítési tech­nológiát vezetett be, tavaly már átadták az első 80 „No fines” lakást. Az új beveze­tése nehézségekkel járt, eze­ket azonban a második fél­évre sikerült leküzdeni. Némi lemaradás mutatko­zik az export-előirányzatok teljesítésénél mind az álla­mi, mind a szövetkezeti iparban, a növekedés ellené­re. Több helyütt megrende­léshiány miatt nem tudták tervüket teljesíteni. Az iparban a létszám 2,8 százalékkal csökkent, az üzemek többségében jelentő­sen nőtt a munka termelé­kenysége. Ezt elősegítette az, hogy karbantartották a nor­mákat, jobban kihasználták a kapacitásokat. Jelentős fejlődés követke­zett be a mezőgazdaságban. A Pannónia Tsz csaknem 20 százalékkal növelte 1975- höz képest termelését. Fő­leg az álattenyésztésben ért el eredményeket, tehenésze­tében elértek a 4000 literes átlagot. Zöldségtermő terüle­tét egyharmaddal növelte. Az idén a város iparának meggyorsul fejlődése, az ál­lami vállalatok 7—8, az ipari szövetkezetek 6—6,5 százalékos növekedést irá­nyoznak elő. Az export- értéketítést 18, illetve 9 szá­zalékkal növelik. A terme7 lés növelését teljes egészé­ben a termelékenység eme­lésével szándékoznak biz­tosítani. Bonyhád A cukorrépa-termesztés egyik alföldi központjában, Kábán épül a Hajdúsági Cukorgyár. Lengyel—magyar államközi egyezmény értelmében az új gyárat a lengyel Polimax Ce- kop Vállalat építi. A kivitelezésen kétezer lengyel szak­ember dolgozik. A cukorgyár naponta 600 vagon, egy-egy kampányban 65—70 ezer vagon cukorrépát dolgoz majd fel. Képünkön a készülő kétezer vagonos betonsilók. Az én szakmám Szerkezetid Ica tos Ajánlás: Szakmát könnyű, de egy életre szóló hivatást csak kö­rültekintően szabad választani. Pakson már jó pár éve „di­vat” a pályaválasztási tanács, adás. Az iskolában a nyolca­dikosokat sorra látogatják a szakmunkásképző intézet és az üzemek képviselői. Ezeken a beszélgetéseken sok gyerek határozza el, hogy milyen szakmát választ. Az idén is tartottak már pályaválasztási beszélgetéseket, sőt szülői ér­tekezleten Nagy János, a szekszárdi intézet igazgatója tájékoztatta a szülőket a le­hetőségekről. Három éve Pécz József is ilyen beszélgetésen határozta el, szerkezetlakatos lesz. Két nagyobb testvére már válasz­tott, ők is ajánlották ezt a szakmát. Az egyik testvér vízvezeték-szerelő, a másik konzervgyári szakmunkás. A harmadik fiú pedig, ha min­den sikerül, az idén nyáron vizsgázik. — A karosszérialakatosság jobban vonzott, így két hely­re adtam be a jelentkezése­met, ide vettek fel. A szüle­im nem avatkoztak bele vá­lasztásomba. A szerkezetlakatosok a vasipar ezermesterei. Több­nyire közülük kerülnek ki a tmk-sok, a szerelők, a gépja­vítók. Ismerik a fém minden tulajdonságát. Ajánlatos, hogy más szakmákban is je­leskedjenek. Illik tudni he­geszteni, esetleg esztergálni, vésni, gyalulni. Pécz József ennek a szak­mának egy másik ágát fogja gyakorolni a szakmunkás- vizsga után. Az építőipari vállalatnál dolgozik, így ők az egyre divatosabb fémke­retű ablakokat, ajtókat is ké­szítik. — Változatos ez a munka, mert nálunk egy széria — 500 darab — már soknak .tű­nik, ez egy esztergályosnak csak pár darab. Most például bukóablakokat csinálunk. Az a 40—50 darab teljesen a mi munkánk lesz. Naponta vált­juk egymást egy-egy fázisnál. Jóska emellett azt vallja, hogy ez a szakma nagyon kö­zel áll a kovácsmesterséghez. Sőt a tananyagban szerepel is. „Mert nem minde^v, hogy a kovácstüzet hogyan gyújt­juk meg”. A tanműhelyben most alakult egy díszműla- katos-szakkör, ő is belépett. — Amit magunknak terve­zünk — gyertyatartó, virág­tartó — megcsinálhatjuk, csak két példányban kell, az egyik itt marad, a másikat vihetjük haza. Sokan berzenkednek ettől a szakmától. Rozsdás az anyag, koszos a munka stb. „Igaz, hogy koszos, de melyik szak­ma nem az, különben is van­nak öltözők, fürdők már min­den üzemben”. hj—mgy.

Next

/
Thumbnails
Contents