Tolna Megyei Népújság, 1978. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-14 / 12. szám

a Képújság 1978. január 14. \ A gyerekbútorok CSALÁD- OTTHON Fontos táplálékunk, a tej T37­~^7" r " i — In . Ili i ! i r -i vezredek óta kedvelt ■ táplálékunk a tej. A jó ízű, élvezetes, min- denhol beszerezhető, nem túl drága ital igen vál­tozatos tornában fogyasztha­tó. Mindenki ismeri a kelle­mes érzést, amely egy pohár hideg, friss tej elfogyasztása után tölti el az embert, de a savanyított tejtermékek, aludttej, joghurt, kefir, gyü­mölcsjoghurtok kellemes üdí­tő hatását sem kell különö­sebben bizonyítani. A tej él­vezeti értéke közismert. A tej és tejtermékek „erőt, egész­séget” adó tulajdonsága is köztudott — de vajon mitől ilyen értékes a tej? A tej összetétele és bioló­giai értéke igen kedvező a többi táplálékhoz viszonyít­va is. Energiaértéke — ka­lóriatartalma —: meglehető­sen nagy, 1 dl-ben 60 ka­lória van a tej zsír- és a tej­cukortartalom miatt. Fél li­ter tej elfogyasztásával a szervezet napi energiaszük­ségletének 10—15 százaléká­hoz jut. A tejfehérje a tej egyik legértékesebb tápanya­ga: tartalmazza azokat az elemeket — aminósavakat —, amelyeket az emberi szerve­zet nem képes előállítani, te­hát kívülről, a táplálékkal kell megszerezni. Ezekből az elemekből építi fel a szerve­Bármennyire is kedvelt a magyar konyha néhány süte­ménye — a bejgli, a rétes, a dobostorta —, háziasszonya­ink valójában nem tartoznak az édességek nagy mesterei közé. Annál inkább északi szomszédaink, a csehek és szlovákok, ahol a különleges zet a saját fehérjéit, a sejtek, az izomzat, a csontok, a vér stb. anyagát. Fél liter tejjel, 10 dkg túróval, az egész na­pi állati fehérje szükséglet­nek felét lehet fedezni. A tej­fehérje különösen fontos a növekvő szervezet, a gyer­mekek, valamint az öregedő szervezet, az idősek számára, ezért a gyermekek és idős emberek tejet, tejterméket naponta fogyasszanak! A tejben értékes ásványi sók is vannak, amelyek kö­zül legfontosabb a mész. Kü­lönösen kiváló mészforrás a tejtermék közül a túró. A mész nélkülözhetetlen a csőn. tok szilárdságához, mészsze- gény táplálkozás a csontok mészhiányához, csontritkulás­hoz, illetve a csontok görbü­léséhez vezethet. Ennek meg­előzésére különösen a gyer­mek és időskorban igen al­kalmasak a tej és tejtermév kék. Az egyoldalú táplálkozás vitaminhiánnyal jár. A tej nagy szolgálatot tesz ennek megelőzésében, különösen az A-vitamin, D-vitamin és B- vitamin csoport tartalmánál fogva. Ezek a vitaminok je­lentős mennyiségben vannak a tejtermékekben is, vajban, tejszínben, tejfölben, túró­receptek szerint készülő, szé­pen díszített sütemények jel­legzetes kísérői minden ün­nepi alkalomnak. E sütemé­nyek összetétele, nagysága, formája, íze nemcsak vidé­kenként változik, hanem te­lepülésenként, sőt családon­ként is. Jóllehet az alapanya­gok, az ízesítés kellékei nagy­ban, sajtokban. Az A-vita- minhiány — fáradtság — ki­alakulásával számolni kell minden tavasszal, amikor a szervezetben a máj A-vita- minraktára már kimerülőben van. A rendszeres tej, tej­termék fogyasztásával meg­előzhető a tavaszi farkasvak­ság, azaz a szürkületi látás­csökkenés, a szem rossz al­kalmazkodása a sötétséghez. Igen fontos szempont ez a gépkocsivezetőknek. A D-vi­tamin különösen gyermek­korban és az idős ember számára fontos. A tej cukor- és zsiradék­tartalma hozzájárul a bélmű­ködés rendbentartásához, a rendszeres székletürítéshez is. ';■■■ legtöbb ember tisztá­ik ban van a tej értékével, , sőt azzal is, hogy az - '■ ételkészítésben, a hi­deg- melegkonyhai termékek előállításában is sokfélekép­pen használhatók fel ízesítés­re, színezésre, egyszóval ar­ra, hogy az ételféleségek él­vezeti értéke növekedjék. A tej-, a tejtermékek viszony­lag olcsón megvásárolhatók, mondhatnánk: mindig kéz­nél vannak. DR. ZAJKAS GABOR jából ugyanazok, mint má­sutt — túró, dió, mandula, mák, mazsola, gyümölcsízek, stb, —, a süteményeknek mégis más jellegük van, mint hazai tájainkon, ami az ánizs, a fahéj, a szegfűszeg és több más „agyafúrt” íze­sítő fokozottabb használatá­val függhet össze. A gyerekeknek szüksé­gük van arra, hogy sa­ját birodalmuk, játszó­szobájuk legyen, ahol képzeletviláguk kibonta­kozhat, nyugodt körül­mények között játszhat­nak, tanulhatnak. A gye­rekszoba berendezése, bútorozása legyen színes, egyszerű, könnyen tisz­tán tartható, mosható fe­lületű. Érezze ott jól ma­gát a gyerek, meg a fel­nőtt is. Ha több a gyerek a családban, igen praktikus és elterjedt az emeletes ágy. Az alatta lévő tér is beépíthető, akár író­asztal vagy szekrény for­májában, így a hely maximálisan kihasznál­ható. (1. kép). A keres­kedelemben többféle gyerekbútor kapható, többek között összecsuk­ható fekhely, kisméretű íróasztal, szék, lerakó polc és ruhásszekrény. Igen népszerűek a fes­tett, dukkózott vágy pá­colt felületű gyerekbú­torok, amelyek mosha­tók. Színesek, vidámak, hangulatosak. A gyerek fantáziadús világát gaz­dagítják a színes bútorok, különösen az élénk szí­nűek: a piros, kék, sár­ga, zöld. A textilek is le­gyenek elevenek; csíko­sak, pettyesek vagy egy- színűek. Vigyázzunk a színek harmóniájára és a textilek mintájának egy­szerűségére, léptékére. Kisebb bútorokat el­készíthetünk magunk is. Kevés a kereskedelem­ben kapható gyermek- méretű tanulóasztal, ezért itt most erre adunk egy méretezett rajzot. (2. kép). A tanulóasztal váza 60/25 milliméter vastag fenyőfa, amit csiszolás után mosható WALL- KYD-festékkel, vagy XI- LADEKOR-páccal fest­hetünk be. Lapja és a fiókok homlokzata más színű legyen. Oldalára táska-, tornazsáktartó akasztókat szereljünk fel, így minden kényelmet biztosítunk gyermekünk részére. M. Hornicsek Erika belsőépítész A süteménykészítésről 10. Ivan kapitány: szívesen segítené a híd­építőket, eddig is küldött nekik szeszt, csizmatalpat, szalonnát, de a felsőbb pa­rancsnokság leállította az ide irányított szállítmányt. Mindent a szatmári hídhoz kell küldeni, az katonailag fontosabb. Azt, amit ők négyen beszéltek, Bálint és a hídépítők nem hallották, csak a biztató szavakra emlékeztek. A gazdákat azonban elkeserítette ez a beszéd. — Az istenit neki, a végén csakugyan el­vesznek tőlünk mindent, a gróf után mi következünk. És még dolgozunk is nekik a hídnál... A főispán látogatása jelentős dátum volt a híd építésében. Másnap reggel otthon maradt minden gazda. A teljesítmény így is volt olyan, mint az előző napokon. Akik maradtak, azok tudták, miért dol­goztak... Minden fejszecsapással közelebb akartak jutni valamihez! Úgy érezték, va­lamitől elválasztja őket a víz, a Szamos vize... de ha egyszer túljutnak rajta! Bálint este korábban ment Zsuzskához. — Reggel volt itt egy ember... hadifog­ságból szökött, azt mondta, látta Bercit, ta­lálkozott vele, de nem beszéltek, mert Ber­ci a tiszti különítményben volt, ő meg a legénységgel. Egy hídépítésnél dolgoznak.^ Hála istennek, él! — mondta Zsuzska. — Igen — felelte rá Bálint. Aztán sokáig nem beszélgettek, nézték, kutatták egymás arcán az öröm, a boldog­ság, az együvé tartozásuk nyomait. Bálint fogta Zsuzska kezét, a mama foly­ton ki-be járkált, és mogorvább volt, mint máskor. A Berciről érkezett hír zavarhatta meg? Mindenki ideges a családban, még a gye­tek is. nyugtalanabb, mint máskor. — Beszélgetni se tudunk! így nem lehet... Kétpercenként nyílik az ajtó. Tudod mit? Kísérj ki... jobb, ha megyek... Zsuzska nem vesztette el sem a türel­mét, sem a kedvességét. — Jobb, ha úgy teszel, mintha mennél. Bálint magára terítette a kabátot, kö­szönt. A mama visszamorgott valamit. Amikor az előszobába értek, ott az ajtó­nál megálltak egy pillanatra. Nézték a padlót. Kijött utánuk a mama. — Megfázol, kis­lányom! — mondta mogorván. Elindultak, maguk se tudták, hova. Sötét volt, csak a templom fehér fala világított. Oda mentek. Behúzódtak a széles tégla­lábazat mögé. Ide senki se lát az útról. — Szeretném, ha megcsókolnál! — A templom falánál?! Bolond vagy! Itt igazán nem... nem akarom...! Itt a templom falánál... — Szép egy kis papné vagyok én, Bálint! — Szép vagy! — Nem úgy gondoltam... De nem bántam meg semmit... Jobb így. Erős vagyok, ra­Schubert Péter rajza. gaszkodok hozzád. Ha Berci visszajön, bát­ran fogok elébe állni. Azt mondom neki: nem vétkeztem ellened, mert már nem vagyok a tied... és a szemébe nézek! Úgy búcsúztak, hogy holnap este nem találkoznak. Bálintnak be kell menni a városba, hi­vatja a főispán, kétnapos értekezlet lesz. — Akkor majd holnap után... Másnap az értekezletre meghívottakat teherautó gyűjtötte össze a falvakból. El­jöttek Bálintért is. A munka vezetésével Sándor bátyját bíz­ta meg. Zűrzavaros volt aznap a helyzet a híd­nál. Egyetlen szekeres gazda se jött, délig nem kaptak rönköt az erdőről, pedig ott kint vágta a brigád. A hídnál csak nézték az emberek az utat, mikor jönnek már a szekerek? Nem jöttek. Délre Járó Sándor mégis előállított két ökör- és két lófogatot. Azok fordultak dél­után kétszer. * Amíg bent a városban Bálinték tanács­koztak, váratlan dolog történt Számos- házán. Megérkezett a hadifogságból Csák Al­bert tiszteles úr. Zsuzska szinte szédült, amikor meglátta Bercit. Rosszul nézett ki, sápadt volt, sovány, de nem erőtlen! Furcsa, nagyon furcsa volt Berci, Idegen, távoli. Megcsókolták egymást. A gyerek nem ismerte az apját, de na­gyon hamar megbarátkozott vele. Bálint­tal nem, pedig ő mindig kedves akart len­ni hozzá. Zsuzska egész nap vidámnak és boldog­nak tetette magát. „Ennyivel tartozom ne­ki — gondolta — este jön Bálint, majd ak­kor megmondunk mindent. Hadd teljen ez a nap így. De nem! Bálint ma este nem jön, talán jobb is így. Olyan nehéz lesz min­den, ami ezután következik...” Zsuzska őszintén mondta, hogy: Isten hozott! Berci úgy tartotta karjaiban Zsuzskát, mintha el se hinné, hogy itt vannak egy­más mellett. De talán az érkezésben az volt a legmeg- hatóbb, amikor a gyereket ölbe kapta és magához szorította. Aznap csak néhány szomszédasszony jött át megnézni a tiszteletes urat, de lehet, hogy nem is őrá voltak kíváncsiak, hanem a tiszteletes asszonyra! Bercinek olyan hihetetlen, furcsa volt, hogy Zsuzska hátra kötve hordja a haját. Akkor este hamar eloltották a papiak­ban a lámpát. A parasztok még nem fe­küdtek le — oda-odanéztek a papék sötét ablakára. Reggel megindult a szóbeszéd: „Milyen állapotban jött haza? Kell-e még Bálint továbbra is a házhoz? Legalább addig, míg felerősödik a tiszteletes úr, vagy mehet máris? Csak tán nem a tiszteletes úr áll odébb? Vagy maradnak mind a ketten? Volt már ilyen is, amióta világ a világ.” Más meg úgy tudta, hogy Bálint nem is jön már többet vissza a városból. „Elég volt neki a hídból is, másból is!” Berci és Zsuzska lefeküdtek. Berci át­ölelte feleségét. — Nagyon akarlak ezentúl szeretni. Sok­kal jobban, mint eddig! Zsuzska úgy érezte, elzsibbadt az egész teste, nem bírt mozdulni, minden pillanat­ban azt várta, hogy elájul. „Csak Bálint jött volna ma este!” Berci úgy szólította őt, hogy Zsuzska... „lEgy pillanatig sem maradhatok itt to­vább mellette! Levetkőztem egy idegen férfi előtt! Ha ezt Bálint megtudja. El kell mondani neki mindent! öelőtte nem lehet semmi titok. Nem ronthatom el az utolsó pillanatban az életemet! Bálint mindent megbocsátott nekem, ami eddig volt. De soha semmit nem bocsátana meg, amit ezentúl teszek; amióta őt ismerem, őt sze­retem, az övé vagyok!” Kiszabadította magát a férje öleléséből, leugrott az ágyról, az asztal mellett a szo­ba közepén megállt. Berci idétlenül kedves akart lenni. — Elszoktál tőlem... megijedtél... te... — Én nem félek tőled. De én már nem a tied vagyok! — Úgy érezte, van ereje elmondani mindent... Várta, hogy Berci kérdez, felelősségre von, számon kér. — Ugyan — mondta —, gyere vissza! Szeretném, ha visszajönnél... aztán majd beszélgetünk. Könyörgött. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents