Tolna Megyei Népújság, 1977. december (26. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-11 / 291. szám
1977. december 11. ‘TÜÉPÚJSÁG 5 Az új borforgalmi adó A LAKOSSÁG borforgalmi adófizetési kötelezettségét az 1971. január 1-től érvényes rendelkezések szabályozzák. Ezeket a rendelkezéseket módosította a szeptemberben megjelent minisztertanácsi, valamint az október hónapban közzétett pénzügyminiszteri rendelet. A módosítás alapvető célja az adókötelezettség bejelentésével, az adó megállapításával és ellenőrzésével kapcsolatos eljárás egyszerűsítése volt. Az adminisztráció csökkentése mellett fontos érdek fűződött ahhoz is, hogy az új szabályok a termelőket szőlőtelepítésre, a 'szőlőterületek felújítására, valamint a terméshozamok növelésére ösztönözzék. A fent említett célkitűzéseknek megfelelő, az 1978. január 1-től életbe lépő intézkedések a következők: — Az 1978. évtől kezdődően az eddig termésbejelentés alapján adóztatott termelők borforgalmi adóját a tanácsok szakigazgatási szervei az 1972—1976. évi (vagy a rendelkezésre álló rövi- debb időszak 1—4 év) bortermésének egy évi átlága alapján állapítják fneg. A korábbi rendeletek alapján adóátalány útján adóztatott termelők esetében az 1977. évi adóátalány kiszámításánál figyelembe vett italmennyiség lesz a borforgalmi adó alapja. Ha például az átalány útján adóztatott termelőnek az 1977. évi átalányalapja 420 liter bor volt, ugyanez a mennyiség fogja képezni az 1978. évi, valamint a további évek adóalapját is. Ez az adóalap mindaddig változatlan marad, amíg a szőlőterület négyzetméter nagyságában bekövetkező változás (szőlőtelepítés, -eladás, -vétel, stb.) miatt az adóhatóság azt nem módosítja. MÓDOSULHAT azonban az adóalap akkor is, ha a termelő az általa használt szőlőterületen termett szőlőn felül, vásárolt vagy egyéb címen megszerzett szőlőből is állít elő italt. — Az átlagtermés alapján történő adózással összefüggésben az új rendelet megszüntette a termelők évenkénti termésbejelentési kötelezettségét, valamint a borkészletek helyszíni ellenőrzését. így az 1977. évi tortermelést sem kell, illetve kellett — a termelők nagy többségének — bejelentenie. Az új rendelkezések alapján csak azok a termelők kötelesek bejelentést tenni: a) akiknek szőlőterülete feladás, vétel, új telepítés, szőlőkivágás, termelőszövetkezetnek történő területvisszaadás, stb.) változott, növekedett vagy csökkent. b) akik a termelésből a korábbi években (1972—1976. év) legalább 20 százalékot szőlőként értékesítettek és a szőlőértékesítésről adóköteles ital előállítására tértek ^át. c) akik a szőlőtermésükből legalább húsz százalékot a borszőlő és a bor felvásárlására kijelölt vállalatnak (Magyar Állami Pincegazdaság), illetve mezőgazdasági nagyüzemnek adnak el. d) akik vásárolt vagy más címen megszerzett szőlőből fanyagból) adóköteles italt állítanak elő. — A módosított borforgaL mi adórendelet csak az évi 5G litert elérő italmennyiség után ír elő adófizetési kötelezettséget. Annak a termelőnek, akinek évi bortermése nem éri el az 50 litert, nincs bejelentési és adófizetési kötelezettsége. — Az új szabályok ösztönzik a termelést (szőlőtelepítés, -felújítás, terméshozamok növelése). MENTESSÉGET biztosítanak az 1973. évben vagy azt követő években újonnan telepített, valamint az 1977. évtől kezdődően felújított (legalább 25 százalékot elérő tőkehiány pótlású) szőlőterület terméséből előállított italmennyiség után. A mentesség a telepítés (felújítás) évétől számított nyolc évig illeti meg a termelőt. Nem vonják borforgalmi adó alá az 1972—1976. évek átlagánál magasabb hozamokból származó italmeny- nyiséget. Ugyanakkor — e kedvezmények mellett — az átlag alapján történő adóztatás új szabálya azt is jelenti, hogy a termelőnek a következő években az átlagosnál kisebb termés esetén is (kivéve egy esetleges elemi kár bekövetkeztét) meg kell fizetnie az átlag (adóalap) szerinti adót. — Azoknak a termelőknek az adóját, akiknek szőlőterületét az év folyamán természeti csapás (jégeső, fagy, belvíz, stb.) érte, a kár mértékével arányosan az adóhatóság mérsékli, vagy elengedi. A TERMÉSZETI csapást (elemi kárt), annak mértékét a termelőnek a kár bekövetkeztének napjától számított 15 napon belül kell az illetékes községi, városi tanács szakigazgatási szerv (adóhatóság) részére bejelenteni. — Az állami, szövetkezeti felvásárol szerveknek eladott bor (must) mennyiségével (adómentes ital) az átlagtermés alapján megállapított adóalapot, illetőleg a már kivetett adót csökkenteni kell. Az új szabályozás ebben a tekintetben két igen lényeges intézkedést tartalmaz: t — Az adómentes értékesítés csak a tárgyévi borforgalmi adóalapra (adóra) hat ki akkor is, ha az adóalapot meghaladó mennyiség kerül értékesítésre. — Nem csökkenti az adómentes értékesítés a rendeletben meghatározott legkisebb adóköteles italmeny- nyiség után fizetendő adóösszeget. A legkisebb adóköteles italmennyiség általában 250 liter (kedvezményes adótétel alá eső) bor vagy must. Azoknál a termelőknél azonban, akiknek adóalapja az évi 500 litert nem haladja meg, legkisebb adóköteles italmennyiségként az 1972— 1976. években kedvezményesen adózott bor (must) meny- nyiségének egy évi átlagát kell alapul venni. — Az adó mértékére és az adófizetés módjára, illetőleg idejére vonatkozó rendelkezések változatlanok maradtak. A borforgalmi adó általános tétele 8 forint, csa. ládonként — legfeljebb 250 literig — 1,50 forintos kedvezményes tételű adót kell fizetni. Abban az esetben, ha a termelő borát 25 liternél kisebb mennyiségben, vagy 25 forintnál drágábban értékesíti, továbbá akkor, ha a fogyasztói ár nem állapítható meg, a borforgalmi adó literenkénti tétele 9—10 forint. AZ ADÓHATÓSÁGNAK a borforgalmi ‘adó fizetésével kapcsolatos ellenőrzési feladatai (a jogszabályban meghatározott bejelentési kötelezettségek teljesítése, szükség szerinti készletellenőrzés, stb.) változatlanul fennállnak. A szekszárdi borvidék bortermelőinek adóztatására vonatkozóan az általánostól eltérő szabályozás nincs. Ezúton is felhívjuk a termelők figyelmét arra, hogy a jogszabályban meghatározott bejelentési kötelezettségnek minden esetben pontosan tegyenek eleget, elkerülve ezzel a mulasztással együttjáró jogkövetkezményeket (esetleges szankciókat), a borforgalmi adó megállapításával kapcsolatos vitákat. Tolna megyei Tanács V. B. pénzügyi osztálya Disznótorok, kellékek Véres napok előtt állunk. Megkezdődnek a Nagy öldöklések, reggelente halál- hörgéssel telnek meg a falusi udvarok — megkezdődik a disznók öldöklése. Vasárnap János gazda is beballagott Parásztáról, jött a jó hírrel: kész a hízó. Ez annyit jelent, hogy a sertés már hízóvá érett és legalább kétszáz kilós. Az ára, mindig alku tárgya, közöttünk ázonban soha — majd megegyezünk alapon, a vágás után leszámoljuk a napi árat. Tehát nincs évre előre megállapodás, hogy te majd eny- nyiért adod, én megveszem és kész. A piac az piac, a hízó az hízó. Azt meg kell fizetni... Kapom a hírt a másik oldalról: a szekszárdi késesek tele vannak munkával, két műszakban járatják a sikon- gó köveket. Alig győzik a munkát. Nézem az üzletben a ragyogó öldöklő szerszámokat, azt mondják, hogy nem tévedés, egy pár kés potom ezer forint. De ezek a kések Dick-gyártmányúak, azt mondják ezek a világ legjobb kései. A hízónak, meg nekem, a kocaböllérnek, megteszi a harminc forintos magyar nagykés is, amelyet ugyan a Nagy öldöklő Napon legalább kétszer szükséges megköszörülni, de olcsóbb a gyerek ereje, amint hajtja igen nagy örömmel a vizes követ kint az udvaron, mint a fényes Dick-szerszám. az évi kenyér mellé való — és képzeletünkben álljuk csak körül a perzselő szalmalángot, amely a hízó fölött pattogva ég. A felvételek Bátaszéken Porkoláb János portáján készültek — három disznó „haláláról”. Mi meg itt a kis bérházi lakás ablakából csak lessük a hajnali ébredést, fülelünk, hol, merre vívja haláltusáját valamely böllér kése alatt Tavaly azt hittük, majd itt lesznek ezek a méregdrága fűszerek sótlan-ízetlen tölteléket csinálnak a gazdák. Holott ez csak merő ábránd, r---------------------------hiszen a kolbászba ami bele Hőmassiázs a teknőben való, benne kell hogy legyen, úgyszintén a stifolder, meg a szalámi megkívánja a jófajta borsot, paprikát, a hurkafélék a majoránnát, és fehér bors is kívántatik a szalámiba a recept szerint, de az nem kapható. Bél az van. Bőséges a választék, a zsákbamacska bél ugyan tíz méterre íródik a cédulán, de amikor az ember kibontja, fecnikké esik szét legtöbb esetben és még jó, ha a bél nem olyan mint a szita... Azt mondják a statisztikusok, hogy a megye lakossága — beszéljünk kerek számban — kétszázötvenezer fő. Ez a lélekszám valószínűleg hatvanötezer családban él, s ha családonként egy hízót számolunk, akkor is tetemes mennyiségű állatot pusztítunk el a következő napokban — éppen azért, mert van mit levágni. Van rá pénz is, meg a gazdáknál jófajta hízók. Járják már a megyét Baranyából, a bányák környékéről a hízószedők. Itt megvásárolják a jószágot, és Komlón jó pénzért eladják. Minőségellenőrzés az oldalasok felett Holnap már nem a vállat, a gyomrot nyomja Csak a disznó nem iszik... A segédmunka is fontos Kolbászágyú Fotó: Bakó Jenő
