Tolna Megyei Népújság, 1977. december (26. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-11 / 291. szám
Képújság 1977. december 11 mm s*&S Hétfő: Tripoliban pánarab ellenállási front alakult, Irak azonban kivonul az értekezletről — Egyiptom megszakítja diplomáciai kapcsolatait több arab állammal — Koszigin Helsinkiben — Szovjet—amerikai—angol konzultáció Genfben, a teljes atomcsendről — Honecker hanoi látogatása Kedd: A brüsszeli NATO-nagyhéten befejeződik a közös piaci csúcs, megkezdődik a hadügy- és külügyminiszterek tanácskozása — Összeütközések a Bermuda-szigeteken — Üj bantusztán alakul Dél-Afrikában Szerda: Bizalmi szavazás Lisszabonban: megbukik a Soares-kormány — Demokratikus egység-kabinetet követel az Olasz Kommunista Párt Csütörtök: Luandában ülésezik az MPLA kongresszusa — Husszein Damaszkuszban tárgyal — A Román Kommunista Párt országos értekezlete Péntek;. Vance megkezdi közel-keleti körútját — Osztrák pártkongresszus — Amerikai bányászsztrájk — További élénkülés az arabközi diplomáciában Szombat: Rendkívüli választások Ausztráliában — Világszerte megemlékeznek az emberi jogok napjáról — A Szojuz—26 űrhajó felbocsátása a Szovjetunióban A hét 3 kérdése Jóllehet, a világpolitikai folyamatok igazán nem igazodnak a naptári egységekhez, az évvége közeledte mégis nagymértékben felgyorsította és megélénkítette a tárgyalási folyamatokat. Érdemes ezúttal, a hét eseményeiről Sajtókonferenciával zárult Brüsszelben a NATO-minisz- terek szokásos év végi ülése. Képünkön: Luns NATO-fő- titkár és Vance, amerikai külügyminiszter, amint az újságírók kérdéseit hallgatják. (Képtávírónkon érkezett.) 1. Mi jellemzi a közel-keleti diplomáciát? Három értekezlet köré csoportosulnak a közel-keleti hírek, s a nagy kérdőjel, hogy melyikre mikor és milyen részvétellel kerülhet sor. A Szadat elnök által kezdeményezett kairói különkonferenciának egyelőre három és fél résztvevője lenne (Egyiptom, Izrael, az USA, valamint részleges ENSZ-képviselet) — ugyanakkor még folyik a nagy toborzás. A Waldheim részéről javasolt New York-i előkonferenciáról a héten kevesebb szó esett, míg a genfi békeértekezlet szükségességét nyíltan senki sem tagadta, de Kairó, Jeruzsálem és Washington láthatólag ki akarja iktatni, vagy legfeljebb arra használni, hogy az egy kész helyzetet szentesítsen. ben megosztotta az arabokat és szinte tálcán kínálja a manőverezési lehetőségeket a zavarosban halászoknak. A legnagyobb nyomás most Szíriára nehezedik: néhány nyugati lap nyíltan kifejezést ad reményének, hogy Damaszkusz befolyásolásával sikerül majd megvalósítani a közel- keleti rendezést. Természetesen olyan „rendezésről” lenne szó, amely megkerülné a valóságos problémákat s mindent a legnagyobb rendezetlenségben hagyna. 2. Mi a brüsszeli NATO-nagyhét mérlege? A NATO téli tanácsülése — a hagyományoknak megfelelően — mindig a szervezet székhelyén, Brüsszelben kerül lebonyolításra. „NATO nagyhétről” beszélhetünk, hiszen a katonai tervező bizottság és a külügyminiszterek két-kétnapos összejövetele mellett, csúcsmegbeszélést tartott a Közös Piac is, márpedig a kilencek — Írország kivételével — ugyancsak az atlanti tömb soraiba tartoznak. A nagy felvonulás viszonylag sovány eredményeket hozott. A miniszterek egyrésze kénytelen volt állandóan hazatekintgetni, hiszen a NATO-héten megbukott a portugál kabinet, Olaszországban már három párt követeli demokratikus egységkormány megalakítását a kommunisták bevonásával, Hollandiában pedig hetedik hónapjában toporog a kormányválság. Ily módon viszonylag hosszabb lehetett a gond-listák sorolása, mint az igazi vagy vélt orvosságok szemrevételezése. A Közös Piac kormányfői lényegében megrekedtek a válságjelenségek s a különleges problémát jelentő munkanélküli statisztikák taglalásánál s a NATO-tanácskozásokon is a szokott szólamok kerültek előtérbe a szövetség további erősítésének szükségességéről, az egység fontosságáról. Ami viszont új tényezőként jelentkezett: a nyugat-európai szövetségesek első ízben igényeltek rendszeres tájékoztatást az amerikaiak részéről a SALT-tárgyalások állásáról s a kiszivárgott hírek szerint, Brown amerikai hadügyminiszter sürgetése ellenére, nem mutattak különös lelkesedést a neutronfegyver nyugat-európai állomásoztatására. A NATO-ban tulajdonképpen folytatódik az igazi vita: amikor az enyhülés bizonyos kezdeti eredményekre vezetett, hogyan lehet fenntartani a szövetség régi vonalát, amely szembenáll a fegyverkezési verseny minden korlátozásával? Ráadásul olyan körülmények között, mikor bebizonyosodott, hogy nem váltak be az egyoldalú előny- szerzésre irányuló amerikai törekvések a SALT-tárgyalá- sokon s legfeljebb érzékeny időveszteségeket okozhattak az 1977-es esztendő folyamán. 3. Miről tárgyalnak Genfben? Genfben természetesen sok mindenről tárgyalnak, a héten is volt egy szokásos szakértői találkozó SALT-ügyek- ben. Üj témája van viszont a szovjet—amerikai—angol konzultációnak, amely a teljes atomcsend kérdését tűzte napirendre. szólva, legalább utalni a sokoldalú magyar párt- és állami diplomáciára: magas szintű delegációink tettek látogatást Latin-Amerika több országában, Angolában, Bécsben és Koppenhágában, hivatalos tárgyalásokat folytatott Budapesten burundi külügyminisztere s a diplomata kérésére Kádár János fogadta az amerikai nagykövetet. Hazánk, a békés egymás mellett élés, a kölcsönös érdekek alapján a széles körű kapcsolatépítésre törekszik, s ezért volt sajnálatos mozzanat, amint a magyar állásfoglalás is kifejtette, hogy Kairóban bezáratták a magyar kulturális intézetet. Ami a tágabb kitekintést illeti, az elmúlt napokban a Közel-Kelet hírei, a genfi és brüsszeli jelentések keltették a legnagyobb érdeklődést. A nukleáris korszak egyik haditechnikai sajátossága, hogy a hadgyakorlatok, vagyis a kísérleti robbantások nemcsak a fegyverkezési verseny felpergetését szolgálják, de ugyanúgy mérgező anyagot juttatnak a légkörbe, mint a háborús feltételek között történt detonációk. Az atomcsend tárgyalások ezért önmagukban is jelentősek, de általában elősegítik a szélesebb értelemben vett atomleszerelést. 1963-ban a három hatalom részleges atomcsend egyezményt írt alá, a légkörben, a kozmoszban, az óceánok szintje alatt eltiltották a robbantásokat. Folytatódtak a földalatti kísérletek, s azokat csupán .részlegesen voltak képesek mérsékelni. A hatvanadik évforduló alkalmából Leonyid Brezsnyev új javaslatokat terjesztett elő a teljes atomcsendre vonatkozólag, többek között javasolta a békés célú robbantások moratóriumát, vagyis átmeneti felfüggesztését. (A nyugatiak ugyanis arra hivatkoztak: nem tudnak különbséget tenni a békés illetve nem békés kísérletek között, ezért inkább nem járulnak hozzá az atomcsendhez.) A szovjet kezdeményezés nyomán most megkezdődött a konzultáció és remélhetőleg nem lesz akadálya a három hatalom kötelezettségvállalásának. Ez bizonyos értelemben ismét csak részleges lehet, miután Peking és Párizs egyelőre nem hajlandó részt venni a tárgyalásokon. Nyilvánvaló azonban, hogy a szovjet—amerikai—angol megbeszélések előrehaladása és sikere nagy erkölcsi és politikai súllyal figyelmeztethet majd a távolmaradók felelősségére is. RÉTI ERVIN Érthetően mozgásban van az arab diplomácia. Tripoliban ellenállási front alakult hat résztvevővel, de Irak az utolsó percben kivált, s a szövetség hatékonyságát tovább gyengíti, hogy egyes irányzatok általában elvetik a politikai rendezést, s nem helyezkednek reális álláspontra. Közben megjelent a színen Husszein király, végigutazott több arab fővárost, s noha alapvető egyetértését nyilvánította Szadattal, a kairói konferenciától mégis- húzódozik. Asszad Szíriái elnök viszont három olajállamba utazott, hogy támogatást találjon az öböl térségében is. Kairó' időközben „előre menekült”, megszakította a diplomáciai kapcsolatokat bírálóival és féktelen szovjetellenes rágalomhadjárattal próbálja elterelni a figyelmet jócskán növekvő gondjairól. Nehéz helyzetbe került a palesztin mozgalom, az arab világ jobboldala láthatóan szakadást kíván előidézni a PFSZ soraiban. Ilyen körülmények között érkezik a közel-keleti térségbe Cyrus Vance amerikai külügyminiszter. Az Egyesült Államok minden jel szerint a különbéke tárgyalásokat akarja előmozdítani, amelyek még- inkább bonyolítanák a válságot és újabb konfliktusok magvait ültetnék el. A tények tanúsága szerint igaza lett az előrejelzéseknek: Szadat útja, amelyről olyan szellemesen állapították meg, hogy „elsiette az elkerülhetetlent”, hallatlan mértékMost került sor a Szadat-Iátogatás miatt elhalasztott angliai Begin-utazásra. Képünkön: az izraeli kormányfő dr. David Owen brit külügyminiszterrel és az angol kormány más tagjaival. (Képtávírónkon érkezett.) Moszkva Fold körüli pályán a Szojuz-26 Szombatra virradóra a Szovjetunióban Föld körüli pályára bocsátötták a Szojuz—26 űrhajót fedélzetén Jurij Romanyenko és Georgij G recsko kozmonautákkal, akik képünkön indulás előtt a bajkonuri repülőtéren láthatók. (Telefotó — TASZSZ—MTI—KS) (Folytatás az 1. oldalról) indult útjára. Az első jelentést a Moszkvai Rádió helyi idő szerint, röviddel hét óra után sugározta, s mindjárt helyszíni közvetítést is adott az új űrhajó rajtjáról. A rajt után a két űrhajós jelentette: valamennyi berendezés kifogástalanul működik, közérzetük jó. A Szojuz—26. ebben az időben már orbitális pályán keringett Földünk körül. döntött, hogy visszatér a Földre. Mint ismeretes, október 9- én a Szovjetunióban felbocsátották a Szojuz—25. űrhajót, amelynek hasonló feladatokat kellett volna megoldania. Vlagyimir Kovaljonok parancsnok és Valerij Rju- min feldélzeti mérnök azonban, a program kisebb nehézségei miatt, a földi irányító központtal egyetértésben, úgy Pihenőre tértek az űrhajósok a Szojuz—26. fedélzetén, miután végrehajtották a szükséges ellenőrző műveleteket és az űrhajót pontosan megadott pályára állították, Romanyenko és Grecsko moszkvai idő szerint déli 12 órától este 21 óráig kapott pihenőt az éjszakai rajt után, Ebben az időszakban ugyanis az űrhajó és a szovjet földi megfigyelő állomások között nem volt közvetlen „rádióláthatóság”. A telemetrikus adatokat az Atlanti- és a Csen des-óceánon két szovjet megfigyelő hajó, a Gagarinról, illetve Komarovról elnevezett „űrkövető” hajó veszi fel, a kozmikus távközlési rendszer segítségével közvetíti. Az ember, aki túllépte hatáskörét 1977. november 4-én Wittner István, a Tamási Állami Gazdaság mezőgazdasági mérnöke túllépte a hatáskörét — kitüntette a feleségét. Az ünnepélyes aktusra lakásukon, szigorúan titokban került sor, mégis kitudódott. Tanulságként közöljük az esetet úgy, ahogy az a valóságban megtörtént. És amiért megtörtént. Wittner István mezőgazda- sági mérnököt 1977. november 4-re Budapestre, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumba hívták. Legszebb ruháját öltötte magára. A jól végzett munkájáért kapott jutalmat, a Munka Érdemrend ezüst fokozatát dr. Romány Pál mezőgazda- sági és élelmezésügyi minisztertől Vette át. Nagyon boldog volt. Hazafelé jövet végiggondolta életét. Hamarosan nyugdíjba megy. Szép volt ez a búcsúztatás. Korábban is elismerték a munkáját: erről tanúskodik a két Kiváló Dolgozó jelvény és az 1959-ben kapott Munka Érdemrend bronz fokozata. Hazaérve, a felesége nagy örömmel fogadta. Könnyes szemmel, elcsukló hangol gratulált és kérte, hogj mondjon el mindent a kitüntetési ünnepségről: kik vol tak ott, voltak-e köztük is merősök, hogyan volt feldí szítve a terem, nem voltak-i bizonytalanok a léptei, ami kor kiment, hogy átvegye ; kitüntetést, milyen volt a: ünnepség utáni fogadás, : kitüntetettek között voltak-i nők, és ha igen, hányán...? Wittner István önfeledtéi mesélt egészen addig a pilla natig, amíg tekintete me nem akadt a kitüntetésein, i két Kiváló Dolgozó jelvény a Munka Érdemrend ott vol előtte az asztalon. A felesége elkapta a tekin tétét és megjegyzte: — Emlékszel ? Együtt kezd tűk és...
