Tolna Megyei Népújság, 1977. december (26. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-10 / 290. szám

1977. december 10. Készülődés a beszámoló taggyűlésekre Évről évre visszatérő-------------------- program i lyenkor, az esztendő vége- felé a párt-alapszervezetek- ben: készülődés az éves munkát értékelő, elemző be­számoló taggyűlésre. A tag­gyűlés mérlegre teszi a ve­zetőség, az egész alapszerve­zet a egyéniként a párttagok egyéves munkáját, értékeli az eredményeket, rámutat a hibákra, fogyatékosságokra, egyben meghatározza, hogyan kell a következő esztendőben dolgozni. December elejéig megbe­szélték — párt-vb, üzemi, községi pártvezetőségi ülése­ken a teendőket, elkészítet­ték az ütemtervet, így 1978 január-februárban mindenütt megtartják a taggyűlést. A titkári értetkezletek novem­ber végéig fejeződtek be, a beszámoló taggyűlésre való felkészülésnek a párttagság tömegeit megmozgató mun­kája a héten kezdődött, párt- csoport-értekezletekkel. Felkészült erre csaknem mindenütt a vezetőség is, a párttagság is. És ezeken a beszélgetéseken nemcsak a kongresszusi, a központi bi­zottsági határozatok kerül­nek szóba — hogyan hajtot­ta végre az alapszervezet, mit tettek a kommunisták —, hanem „muníció” az egy évvel ezelőtti taggyűlés be­számolója, vitája, valamint a tagkönyvcsere előkészítése során folytatott beszélgetések tanulságai is. — Mit tettünk azóta, javult-e a munkánk, hol van még lemaradás. Mondjátok el, elvtársak, ho­gyan látjátok a pártvezető­ség tevékenységét, mit ta­láltok jónak, vagy javítan­dónak a pártcsoport munká­jában, ki-ki hogyan látja a maga tevékenységét. Persze, a bizalmi nemcsak kérdez, hanem rendszerint elsőnek mondja el vélemé­nyét, azt is, amiről a veze­Megfelelően alkalmazzák-e a MÉM irányítása alá tarto­zó állami mező- és erdőgaz­dasági üzemekben a dolgozó nők és a fiatalkorúak érdek- védelmét szolgáló munkajogi rendelkezéseket? A Legfőbb Ügyészség irányításával 116 vállalatnál végzett vizsgálat­ba valamennyi főügyészség bekapcsolódott. Dr. Lévai Tibor, a legfőbb ügyész helyettese erről tájé­koztatta az MTI munkatár­sát. — A vizsgált munkahelye­ken a dolgozók 27,3 százaléka nő. Miniszteri utasítás írja elő: mindenütt állítsák össze a lányok, asszonyok számára alkalmas, illetve alkalmassá tehető munkakörök jegyzé­két. Ez 43 vállalatnál hiány­zik. örömmel nyugtázhatjuk viszont: sehol sem tagadták meg terhes nő alkalmazását. Sőt, általános tapasztalat, hogy a határozott időre al­kalmazott nődolgozók mun­kaszerződését sok esetben éppen a gyermekgondozási segélyre való jogosultság megszerzése érdekében újít­ják meg. A leendő anyákat — átlag- keresetük meghagyásával — könnyebb munkára helye­zik, vagy gyermekük egyéves koráig lehetőleg délelőtti műszákba osztják be. A Kis­kunsági Erdő- és Fafeldol­gozó Gazdaság jánoshalmi ládaüzeme még délelőtti kis­mamaműszakot is rendszere­sített. A szülési szabadságot tőség tájékoztatta, „ügy lát­juk, Kiss elvtársnak hasz­nált, hogy az öt funkciójá­ból kettőt levettünk a vál­láról, a megmaradó hármat jobban látja el. Nagy elv­társnak is jól jött, hogy a Vöröskeresztbe küldtük párt­megbízatással, Kovács elv­társról jó információkat kap­tunk a népfronttól, megállja a helyét.” Persze, vannak, akiket el kell marasztalni, vagy éppen biztatni a kez­deményezésre, a mozgalmi munkára. És a tagkönyv­csere alkalmával lefolyta­tott beszélgetések tapasztala, tairól, pontosabban, az ott elhangzott javaslatok, észre­vételek „sorsáról” sem lehet mindenütt olyan képet adni, hogy „megvalósítottuk”, „nincs már gondunk rá.” Nagyon fontosak ezek a------sZ------ pártcsoport-érte­k ezletek, hisz itt — kötet­len formában — öt, nyolc, tizenegy ember hányja-veti meg, mit csináltak jól, mit kellene és lehetne még job­ban végezni. Szóba kerülnek a helyi problémák. A veze­tőség mindenütt „súlyponto­kat” képezett, mire kell kü­lönösen nagyobb figyelmet fordítani. Simontornyán pél_ dául az üzemi pártszer­vezetekben nemcsak a gyár, a pártvezetőség, az alap­szervezeti vezetőség gazda­sági tevékenységéről van szó, hiszen „kijött” jó egy évvel ezelőtt, hogy meglehe­tősen hiányos az üzemi párt- szervezetek tagságának üze­men kívüli politikai, közéleti tevékenysége. Azóta már történt változás, ám még mindig előfordult, hogy egy- egy tanácstagi beszámolón nem jelentek meg a körzet­ben lakó üzemi dolgozó párt­tagok. Volt, ahol igen, és ak_ tívak is voltak. Simontor­nyán olyan „eligazítást” kaptak a pártcsoportvezetők, — és ez merült fel a tavalyi beszélgetéseken is —, hogy is jogszerűen biztosítják a vállalatok. Viszont több he­lyen felfigyeltünk arra: a terhes nők látszólagos érde­keire apellálva a 20 hét szü­lési szabadságból négy hetet nem a szülést megelőzően adtak ki. A szülési szabadsá­got — hasonlóan a más cí­men járó szabadsághoz — kérés nélkül kell kiadni. Törvénysértőnek minősül te­hát a Hortobágyi és a Bödön- háti Állami Gazdaság eljárá­sa, mivel itt a négy hét sza­badságot a szülést megelőző­en azért nem adták ki, mert a terhes nő azt nem kérte. — A vizsgált vállalatoknál csaknem 5000 fiatalkorút fog­lalkoztatnak. Megnyugtató: mindenütt komolyan veszik az őket érintő tilalmi munka­körök jegyzékét. A vállala­tok 20 százaléka rosszul szá­mította ki a fiatalkorúakat megillető pótszabadságot: többnyire azért, mert nem a 16, illetve a 18 éves kor el­érésének évét vették figye­lembe, hanem a meghatáro­zott életkor elérésének hó­napját. Emiatt például aki április 1-én töltötte be a 16. évét, az nem Jjapta meg az egész évre járó 12 nap sza­badságot, hanem csak egy­negyedét. — A vizsgálat alapján az ügyészségek 19 óvást, 78 fel­szólalást és 2 figyelmeztetést nyújtottak be, 78 esetben jel­zéssel éltek. Büntető eljárást kezdeményeztek az ÉRDÉRT Vállalat vásárosnaményi forgácslapgyáránál négy dol­essék szó arról, mit csinál­nak a párttagok gyerekei. Bent vannak-e — és hogy dolgoznak — a KISZ-ben, az úttörőmozgalomban. A ve­zetőség úgy látja — és ez részleteiben a pártcsoport­megbeszéléseken is szóba ke­rül —, hogy az elmúlt egy esztendő alatt javult a párt­építési munka, korábban formális volt a KISZ ajánló tevékenysége, azóta már változás történt. De számba veszik azt is, hogy két-há- rom évvel ezelőtt fel akar­tak valakit venni a pártba, de akkor még nem volt al­kalmas rá. Most mi van ve­le? Faddon, a községi alap­szervezetnél sorra veszik a tavalyi beszélgetésekről ké­szült feljegyzéseket, végig­mennek a „listán”, milyen intézkedések történtek, meg­kérdezik a párttagokat, mi­lyennek láiják a községpo­litikát. Szóba került már, hogy az. ÁFÉSZ korszerűsí­tette néhány boltját, azelőtt gyakran késett a kenyér-, péksütemény-szállítás, most is van még ilyen, de csak elvétve, ritkán. Sok baj volt a közvilágítással, ma már nincs. Amikor tavaly a tag­-------------- könyvcserevel k apcsolatos beszélgetések ta- pasztalatait-tanulságait ösz- szegezték az alapszerveze­tek, szinte mindenütt fel­merült az a kívánság, hogy az ilyen beszélgetéseket rendszeresíteni kell. Termé­szetes, hogy nincs minden évben mód olyan nagy erő­ket koncentrálni egy fel­adatra. És nincs is szükség rá. A héten megkezdődött pártcsoport-megbeszélések alkalmasak arra, hogy ér­tékeljék, elemezzék az alap- szervezetben folyó pártmun­kát, jó alapot adjanak a beszámoló elkészítéséhez. gozó ellen, akik munkaköny­vüket meghamisítva, a való­ságosnál magasabb általános iskolai végzettséget tüntettek fel. Szabálysértési eljárás megindítását indítványozták a Városlődi Állami Gazdaság Zsófia-puszta területének ve­zetőjével szemben, mivel több dolgozót munkakönyv nélkül foglalkoztatott. Több helyen derült fény arra, hogy eltűrték a terhes nők „önkéntes” túlórázását. Az ügyészségek intézkedtek: a minisztertanácsi rendelet­ben meghatározott tilalmat még a terhes nő beleegyezé­sével sem szegjék meg. — Nincs minden rendben a 18 éven aluli gyermekek után járó pótszabadságok kö­rül sem. A gazdaságok egy­negyedénél a szabadságok ki­adásakor törvénysértést kö­vettek el. Mivel a Mü. M.- rendelet a gyermekes anyák részére fizetett szabadnapot biztosít, ezt úgy „értelmez­ték”, hogy a gyermekes anyá­kat a kétféle kedvezmény együttesen nem illeti» meg. Ezért csak a fizetett szabad­napokat adták ki. A két jog- intézmény pedig egymástól eltér, mert a pótszabadság csak három, vagy ennél több gyermekes anyáknak jár, míg a fizetett szabadnap már egy gyermek után is megil­leti az anyákat. Az ügyész­ségek mindenütt intézkedtek e hibák megszüntetésére — mondotta befejezésül dr. Lé­vai Tibor. (MTI) Fáztak a gyerekek? Kéményseprők olajkályha­iigyben Nem tartozik szorosan a témához, de én azt kedve­lem, amikor oda megyünk, ahova az ügy elintézése kész­tet bennünket. Ha nincs és nem tudok téglát vásárolni, nem a ZÖLDÉRT ajtaján ko­pogtatok. Az emberben ki­alakul az évek során egy olyan eligazodási készség, amely hivatott intézkedni, az élet bonyolult és kevésbé bonyolult témáiban eligazod­junk. Például az olajkályaügyben is. Tudom, hogy van a me­gyében a szolgáltató ktsz és a kéményseprő vállalat, amely hivatott intézkedni ebben a szakmában szolgálni a lakosságot. Tudom: az a dolguk, hogy a rossz kály­hákat éghető állapotba hoz­zák. A tolnai gimnáziumban el­romlottak a kályhák. Miután valamennyit egy időben vet­ték, egy időben égtek el a dobok, a kályhák legfonto­sabb alkatrészei. Dob, a szer­vizben, a javító cégnél nincs, így a munkát nem is tudták elvégezni. Sőt: a kályha­dobokat készítő marcali cég beszüntette a gyártást, így a Szekszárdon székelő szolgál­tató szövetkezet legjobb aka­rata mellett sem tudta a ja­vítást elvégezni, ezért fáztak a gimnázium tanulói. A szülői munkaközösség végső kétségbeesésében a Népszabadságot kereste fel, hátha kapnak onnan segítsé­get. Dobot a pesti szerkesz­tőség nem tudott adni, csípős glosszája azonban talált, hi­szen a szerdán megjelent kis írás után, szombaton már azt közölhették, hogy az illeté­kesek „dicséretes” módon in­tézkedtek, küldenek dobokat. Vasárnap, a cikk olvasása után, a Tolna megyei Ké­ményseprő és Tüzeléstechni­kai Vállalat igazgatója maga mellé vette egyik jó szerelő­jét és elment a tolnai gim­náziumba. Ott Rencz Antal gondnokkal tárgyaltak: kö­rülnéznek a vállalat megyei kirendeltségein, ha van dob, megjavítják a kályhákat, mi­után ez is a dolguk. Abban is megállapodtak — mert még a ktsz nem kapta meg a dobokat —, hogy beszélnek a szolgáltatókkal, és bízzák a kéményseprőkre a munkát. A rendelést módosította a gimnázium gondnoka, a szö­vetkezet illetékesei ezt tudo­másul vették. Hétfőn a ké­ményseprők körülnéztek rak­táraik táján és találtak hét dobot és a javításhoz szük­séges egyéb alkatrészeket. Horváth Dávid brigádja — Nagy Gábor és Nagy József — kedden egész nap dolgo­zott, megjavították a gimná­zium olajkályháit, s szerdán a gyerekek melegedhettek kedvükre. Tudjuk, nagyon rossz az olajkálynák alkatrész-ellátá­sa, ez a kályhajavítási ügy még inkább alátámasztja azt a tényt, hogy koncentrálni kellene az alkatrészgyártást, felelősségre vonni azokat, akiknek kötelességük alkat­részt is gyártani, és nem gyártanak — és néha mond­junk köszönetét az olyan vál­lalatok munkásainak, akik ugyan hivatásukat teljesítik, de mégis többet adnak a munkába lelkiismeretből, szakmai szeretetből nemcsak azért, mert jó szakembernek tartják magukat, hanem azért is, mert a javító mun­kásnak, az igazgatónak is van gyereke, netán unokája, és az is fázik, ha rossz a kályha. A kéményseprők, valljuk be, hivatástudatukról állítot­ták ki jó bizonyítványukat, amikor a tolnai gimnázium kályháit igen gyorsan fűt­hető állapotba hozták.-Pj­(J) A munkajogi rendelkezések helytelen „értelmezése” Dr. Lévai Tibor, a legfőbb ügyész helyettese az országos vizsgálat tapasztalatairól ^PÚJSÁG 3 Tölgy a mérlegen A Faipari Kutató Intézetben fontos kísérleteket végeznek különféle faanyagokkal. A fák szerkezetét, teherbíró ké­pességét, szilárdságát speciális berendezésekkel vizsgálják. Képünkön: a tölgyfa hajlítószilárdságát mérik. (MTI-fotó — E. Várkonyi Péter felvétele — KS) Korábban kézbesítik a nyugdíjakat A szokásosnál korábban, december 14-én kezdi meg, s még az ünnepek előtt, legké­sőbb 23-án befejezi — a Pos­ta az esedékes havi nyugdí­jak kézbesítését — közölték a Posta-vezérigazgatóságon. A kijelölt postahivatalok december 11-én és 18-án, ezüst- és aranyvasárnap a ke­reskedelem igényeinek meg­felelően két-bárom órás pénz- felvételi szolgálatot tartanak. A szombatonként egyébként zárva tartó postahivatalok közül a nagyobbak december 17-én és 24-én szükség sze­rint állnák a közönség ren­delkezésére. Az általános rendtől eltérően teljes cso­magkézbesítés lesz december 18-án, vasárnap, valamint 24- én és 31-én, szombaton, s még az ünnepek alatt is ház­hoz kézbesítik az expressz, valamint a gyorsan romló élelmiszertartalmú csomago­kat. A levélkézbesítés az ün­nepek alatt szünetel, az egy­re növekvő levél- és csomag­mennyiség elszállítására a jövő hét elejétől karácsonyig 11 vonalon a személyvonatok­hoz soron kívül mozgópostá­kat kapcsolnak és szükség esetén kisegítő meneteket is indítanak. A gépkocsiszállí­tást több mint 400 járattal erősítik meg. Háromszázharmincezer csizma Két év alatt megduplázzák a gyártott gumicsizmák szá­mát a Földvár Gumiipari Szövetkezetben. Tavaly 140 ezer pár került le a gépekről, s a tervek jövő évre 330 ezer pár gyártását írják elő. A nö­vekedést az teszi lehetővé, hogy a szövetkezet befejezte a négy évvel ezelőtt megkez­dett három lépcsősre terve­zett bővítés első két ütemét. A nagyközség központjából 1974 végén a falu szélére te­lepült a hengerüzem, utána el­készült az 1200 négyzetméte­res üzem- és 600 négyzetmé­ter alapterületű raktárcsar­nok. A beruházás az új gépek vásárlásával együtt összesen 14 millió forintba került. Nagy segítséget jelentett az építkezésben, hogy a szövet­kezet dolgozói több ezer óra társadalmi munkával járul­tak hozzá az új üzem elké­szítéséhez. Ez a társadalmi- munka-ákció most sem zárult , le, az irodadolgozók például az elmúlt héten, a hirtelen beköszöntött télben 400 fa­csemetét ültettek el az új üzem körül. A géppark bővítése tovább folytatódik, ezt lehetővé te­szi az OKISZ-íól kapott 2 millió forint vissza nem té­rítendő összeg, és az ugyan­ekkora kölcsön. Éhnek fejében a szövetke­zet vállalta, hogy 1979-ben Dunaföldváron megkezdi a női gumicsizmák gyártását is. Az idén 240 ezer pár gumicsizma készül el a tavaly üzembe állított csehszlovák gépeken. Fotó: Szepesi

Next

/
Thumbnails
Contents