Tolna Megyei Népújság, 1977. december (26. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-10 / 290. szám
a^PúJSÁG Óvári Miklós felszólalása az Osztrák KP kongresszusán Bécs, Szabó Zoltán, az MTI tudósítója jelenti: Pénteken Bécsben a központi bizottság beszámolója feletti vitával folytatta munkáját az Osztrák Kommunista Párt 23. kongresszusa. A pénteki ülésen felszólalt Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, aki bevezető szavaiban hangsúlyozta, hogy „a magyar munkásmozgalmat létrejötte óta baráti szálak fűzik a szomszédos Ausztria munkásmozgalmához. A hagyományos kapcsolatokat szilárd elvi alapokra helyezte és erősítette, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének hatására 1918 novemberében — szinte egyidejűleg — Magyarországon és Ausztriában is megalakult a kommunista párt. Osztrák elvtársaink, akik maguk is igen nehéz viszonyok közt harcoltak, bátran kiálltak az intervenciós erőkkel küzdő Magyar Tanácsköztársaság mellett. Pártunk sohase felejti el azt a sokoldalú és áldozatkész segítséget sem, amit osztrák elvtársaink nyújtottak a Tanácsköztársaság leverése után, a kegyetlen ellenforradalmi terror éveiben, s mindig hálával gondolunk Ausztria Kommunista Pártjának internacionalista segítségére, a szolidaritás sok nagyszerű megnyilvánulásá. ra. — A marxizmus—leniniz- mus közös eszméin, a szocializmus és a béke közös céljain alapuló bensőséges viszony és jó elvtársi együttműködés jellemzi ma is pártjaink kapcsolatait. A magyar kommunisták — és hozzátehetem, a szocializmust építő magyar nép — nagy figyelemmel kísérik osztrák osztalytestvéreiknek bonyolult körülmények között folytatott sokoldalú küzdelmét a széles néptömegek gazdasági, szociális érdekeinek védelméért," a demokrácia megszilárdításáért, a társadalmi haladásért. Küldöttségünkre mély benyomást tett pártjuk központi bizottságának az ország helyzetéről adott mélyreható elemzése, az a felelősségtudat és tettrekészség, amelyet Ausztria népének sorsáért az osztrák kommunisták tanúsítanak. Ez jut kifejezésre pártjuk kongresszusi téziseiben, az ország demokratikus fejlődéséről megfogalmazott céljaikban is. Meg vagyunk győződve azonban arról, hogy osztrák testvérpártunk következetes, kitartó harca a dolgozók ér_ dekeiért, a társadalmi haladásért siketre vezet. „Pártunk — hangoztatta ezután beszédében Óvári Miklós — internacionalista feladatának tartja, hogy hozzájáruljon a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységének további erősítéséhez, a marxizmus— leninizmus közös eszméinek gazdagításához és gyakorlati megvalósításához. A Magyar Szocialista Munkáspárt a proletár internacionalizmus, a kommunista szolidaritás szellemében fejleszti kapcsolatait valamennyi testvérpárttal és cselekvőén hozzájárul az európai kommunista és munkáspártok berlini konferenciájának dokumentumában megfogalmazott közös célok megvalósításához. — Az enyhülési folyamat szempontjából is jelentősége van annak, hogy Magyarország és Ausztria — bár tár_ sadalmi berendezkedésük különböző — normális, jó szomszédi viszonyt tart fenn egymással. Népeink egyaránt érdekeltek abban, hogy ez a jövőben is így legyen, bővüljön a két ország kölcsönösen előnyös együttműködése, fejlődjenek a politikai, gazdasági, tudományos és kulturális kapcsolatok, s a két nép közötti közvetlen érintkezés is” — mondotta Övári Miklós, majd beszédét e szavakkal zárta: „A magyar kommunisták nevében eredményes munkát kívánok az Osztrák Kommunista Párt 23. kongresszusának. Kívánom, hogy sikereket érjenek el a kongresz. szus határozatainak végrehajtásában, az osztrák dolgozók érdekeit, a társadalmi haladást, a békét szolgáló sokoldalú küzdelmükben. Biztosíthatom Önöket, hogy e nehéz, felelősségteljes munkájukban mindig számíthatnak a magyar kommunisták, a magyar nép támogatására, szolidaritására.” Az Osztrák Kommunista Párt 23. kongresszusa szombaton folytatja munkáját. • • Ünnepség Luandában Luanda, Kurucz János, az MTI kiküldött tudósítója jelenti : Befejezéséhez közeledik az MPLA első kongresszusa. Pénteken Luandában a küldöttek egész nap zárt ajtók mögött tanácskoztak, a határozatok végső megfogalmazásán munkálkodtak. A munka feszítettségét jól mutatja az is, hogy a külföldi vendégek csütörtök esti felszólalásai után a küldöttek pénteken hajnalig dolgoztak. Pénteken Luanda egyik terén rövid ünnepséget rendeztek, amelyen az MPLA vezetőin kívül a kongresz- szus vendégei is részt vettek. Közöttük a magyar küldöttség, amelyet Aczél György, az MSZMP PB tagja, a Minisztertanács elnökhelyette. se vezet. Az Angolai Nemzeti Felszabadító Mozgalom egyik mártírjáról, Jósé Mendes de. Carvalhóról — mozgalmi nevén Hoji Ya Henda parancsnokról — emlékeztek meg szoborportréja leleplezésével. A hős katona 1968. április 14-én esett el egy portugál laktanya elleni akció során. A szoborportrét Agostinho Neto, az MPLA elnöke leplezte le. A harcban elesett hősnek az ünnepségen az Angola hőse kitüntetést adományozták, amelyet édesapjának nyújtottak át. A küldöttségek a főváros nevezetességeivel ismerkednek. Képünkön: Andrej Kirilenko, az SZKP KB PB tagja és a szovjet küldöttség megtekinti a luandai kikötőt. (Képtávírónkon érkezett.) RAN$flÁMA MOSZKVA Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke és Alek-i szej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke táviratban mondott köszönetét Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának, Losonczi Pálnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének és Lázár Györgynek, a Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsa elnökének a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója alkalmából küldött üdvözletekért és jókívánságokért. BUDAPEST A fővárosi, megyei, megyei városi tanácsok elnökei Papp Lajos államtitkárnak, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének vezetésével pénteken ülést tartottak a Parlamentben. Az értekezleten Bíró Ferenc, az Országos Tervhivatal elnök- helyettese beszámolt a tanácsi gazdaság 1976—77. évi fejlesztésének főbb tapasztalatairól, majd a jövő évi tervezési feladatokról. LONDON James Callaghan brit miniszterelnök a jövő év januárjában Indiába, Bangla- desbe és Pakisztánba látogat. Callaghan útjára előreláthatólag 1978. január 6. és 14. között kerül sor. fi homo sapiens fogai December 10.: az emberi jogok napja Az emberi jogok fogalmának kialakulását általában a francia forradalomtól számítják. Az emberi jogok — írja találóan az egész szocialista jogtudomány közismert szakértője a kérdésben, Szabó Imre akadémikus — „vándorló, makacs, több társadalmi rendszeren áthúzódó jogok; ez adja azt a bizonyos ,örök’ látszatot, holott valójában csak tartós jogok”. Mint ilyenek, az emberi jogok elválaszthatatlanul kötődnek a társadalmi rendszerekhez, s kapcsolódnak az államtípusokhoz is. Hiszen épp az állam az, amely törvényeivel és apparátusával biztosítja e jogok érvényesülését, s ugyanezt teszi a kötelezettségekre vonatkozóan is. Az emberi jogok biztosításának nemcsak és nem egyszerűen deklarálása, hanem ezek szavatolása a társadalmi rendszer lényegét tárja fel. Ebben az értelemben is elmondhatjuk, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom mérföldkövet jelentett. A forradalom első dekrétuma a békére hívott fel, egy olyan háború tetőzése idején, amely milliónyi embert legalapvetőbb jogától fosztott meg — az élettől. A szocialista rendszerek ebben az értelemben is a történelmi folytonosságot képviselik, és ma nemcsak alkotmányaikban deklarálják a békepolitikát, nemcsak tiltják a háborúra való uszítást, hanem létükkel, súlyukkal, egész nemzetközi tevékenységükkel biztosítani kívánják az élet jogát az egész emberiség számára. Ezt teszi a magyar alkotmány is. ALKOTMÁNYOK FUNDAMENTUMA A szocialista országok ma olyan jogok teljességét is biztosítják polgáraik számára, amelyek társadalmilag igazán megalapozó jellegű jogok, amelyek a szocialista alkotmányok fundamentumát képezik, s amelyeken az állampolgárok többi, a szocialista alkotmányokban ugyancsak részletesen kifejtett joga nyugszik. Ilyenek a szociális jogok, a gazdasági jog, a kulturális jogok. „...Az állampolgároknak joguk van az élet, a testi épség és az egészség védelméhez.” „Ezt a jogot a Magyar Népköztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, az emberi környezet védelmével valósítja meg.” Gyakorlatilag hazánkban minden magyar állampolgár orvosi ellátásra jogosult, minimális térítés ellenében gyógyszert kap. Ide tartozik egyik legnagyobb társadalmi vívmányunk: a társadalom- biztosítás, amely széles körű ellátást nyújt. Alkotmányunk megfogalmazza a nők egyenjogúságát, előírja munkalehetőségeik és munkafeltételeik megfelelő biztosítását: a terhesség és szülés esetére fizetett szabadságot ír elő, s külön kiemeli az anyaság és a gyermek fokozott törvényes védelmét. KÖTETEKNÉL IS TÖBBET MOND A művelődéshez való jog magába foglalja a közműve,- lődés kiterjesztését és általánossá válását; az ingyenes és kötelező általános iskolát, továbbá a közép- és felsőfokú oktatást, a felnőtt dolgozók továbbképzését, amelyek állami támogatással valósulnak meg. Lakosságunknak 20 százaléka tanul, képezi magát. Az a tény, hogy a szocialista országok — a múltból örökölt elmaradottság, s újkeletű világgazdasági nehézségek ellenére is — képesek minden állampolgáruknak a munkához való jogát biztosítani, mialatt a legfejlettebb tőkés államokban 15 millió ember van munka nélkül, önmagában köteteknél többet mond a tőkés országok dolgozóinak a szocialista rend lényegéről. Az, hogy a szocializmus deklarálta, s biztosította is a jogot az egészségvédelemhez, a művelődéshez mindenki számára, önmagában olyan lépést jelentett az. egyenlőség ideáljának megvalósítása felé is, amely példa nélkül áll az emberiség történetében. Hiszen ezúttal vált először függetlenné a vagyontól az egészség feltételeinek biztosítása, az ember lehetősége a szellemi gyarapodásra. Mindezek a jogok egyáltalán nem függetlenek az úgynevezett hagyományos polgári és politikai jogok érvényesülésétől. Mert ugyan mit ér a politikai szervezkedés ünnepélyesen kinyilvánított jogával az a munkás, aki éppúgy nem kap emberhez méltó munkát, mint ahogy nem kapott apja sem? És ilyen munkanélküli családok például a legfejlettebb tőkés országban — az Egyesült Államokban százezer számra élnek, vagy inkább tengődnek. Vagy mit ér a szabad Magyar küldöttség Kubában 1977. december 10. Bias Koca Calderio, a Kubai Köztársaság elnökhelyettese, a KKP PB tagja fogadta a Biszku Béla, az MSZMP KB titkára, a PB tagja vezetésével Kubában tartózkodó magyar pártküldöttséget. A magyar-szovjet baráti társaságok együttműködése Pénteken délután a Barát, ság Házában aláírták a Magyar—Szovjet Baráti Társaság, valamint a Szovjet Baráti Társaságok ‘ Szövetsége és a Szovjet—Magyar Baráti Társaság 1978—80-ra szóló együttműködési tervét, továbbá a két társaság 1978. évi együttműködési jegyzőkönyvét. Az 1978—80. közötti időszakra szóló program az együttműködés hosszabb távú tervezésével lehetővé te. szí az eredményesebb közös tevékenységet. A két testvértársaság a jövőben is az SZKP XXV. és az MSZMP XI. kongresszusa határozatainak, valamint a két ország megújított barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződésének szellemében folytatja munkáját, tevékenyen hozzájárul a két párt kongresszusi határozatainak végrehajtásához. Az aláírásnál jelen volt Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az MSZBT elnöke, Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Vlagyimir Jakovlevics Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. * Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az MSZBT elnöke pénteken a Parlamentben fogadta a Szovjet—Magyar Baráti Társaság küldöttségét, amely Vaszilij Mihajlovics Sztriga- nov vezetésével tartózkodik hazánkban. A delegációt fogadta Győri Imre, az MSZMP KB titkára is. A baráti légkörben lezajlott találkozón részt vett Nagy Mária, az MSZBT főtitkára, Ritter Tibor, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese, jelen volt Vlagyimir Jakovle- vics Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Törvényi összefoglalás Az állami tulajdonnal való gazdálkodás kérdéseit jelenleg kormányrendelet szabályozza. Immár tíz esztendeje, s ez idő alatt igencsak megértek a feltételek az állami vállalatok szervezeti és működési alapelveinek, jogainak és kötelezettségeinek, gazdálkodásának és irányi, tásának törvényi szintű ösz- szefoglalására — hangsúlyozta dr. Korom Mihály igazságügyi miniszter pénteken az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi, valamint ■> ipari bizottságának együttes ülésén, amelyen ot volt a terv- és költségvetés bizottság számos tagja is A képviselők meghallgatv: a miniszter tájékoztatóját megvitatták a ház asztalár: kerülő törvényjavaslatot. szólás joga annak, aki nem tanulhatott, nem tud írni, akit nem tanítottak meg olvasni, számolni, a legegyszerűbb munkafolyamatokat elvégezni. Néha úgy tűnik, hogy az ilyen ember számára biztosított jogokról beszélni — ez áz ember kigúnyolása. SZOCIALISTA IDEÁLOK A szocialista országok, amelyek a társadalomépítés folyamatában mind teljesebben biztosítják az emberi jogokat, egyszersmind alkotmányaikban, törvénykezésükben a kötelességeket is meghatározzák. A szocialista jogot, az alkotmányokat az a szemlélet hatja át, hogy az emberi méltóságot a jogok és kötelességek egységbe foglalása és egyensúlyba állítása biztosítja, jogok és kötelességek feltételezik egymást. Az utóbbiak közül kiemelkedik a becsületes munka feladata, s ide tartozik a törvények betartásán túl a szocialista együttélés szabályainak betartása is, ami az emberek közti új viszony kifejezője. S a szocializmus úgy biztosítja az ember jogait, hogy nem állítja azokat szembe a közösséggel, hanem az alkotást, a szabad munka energiáját a társadalom szolgálatába állítja. Az ENSZ 1945-ben .elfogadott alapokmánya — amely utal az emberi jogokra — az 1948-ban elfogadott Ember jogok egyetemes deklaráció ja, majd az ennek nyomát jóval később tető alá hozot két ENSZ-közgyűlési egyez mény felfogása már tükröz azt, hogy a szocialista ideálok térhódításának és mate rializálódásának hatása aló a tőkés államok sem vonhat ják ki magukat. Igaz, hogj az 1952-es határozat alapját 1966-ban elfogadott ké egyezmény (az egyik a pol gári szabadságjogokat, a má sik a gazdasági, szociális é kulturális szabadságjogoka tartalmazta) hatályba lépésé re még csaknem egy évtize dig várni kellett. Az ok: míj a szocialista államok azon nal elfogadták ezeket a egyezményeket, addig a leg fejlettebb tőkés országol vagy késve írták alá, vág; — néhányan — mindmái: nem ratifikálták ezeket. A lármás nyugati kam pány, amely az emberi jo gok ürügyén indult, nem vé letlenül fulladt be. Hisz ép; a szocializmus az, amel; igent mond az emberi jogo! maximális biztosítására. S a emberi jogok alkalmazása i tükrözi a szocialista demok rácia humanista lényegé fejlődési tendenciáit és nag meggyőzőerővel demonstrál ja: szocializmus és demokrá cia feltételezik egymást, egy mástól elválaszthatatlanok. V. P.
