Tolna Megyei Népújság, 1977. december (26. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-10 / 290. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Mai számunkból I KÉSZÜLŐDÉS A BESZÁMOLÓ TAGGYŰLÉSEKRE (3. old.) A MUNKAJOGI KÉRDÉSEK HELYTELEN ÉRTELMEZÉSE (3. old.) CSALÁD — OTTHON (4. old.) OLVASÓSZOLGÁLAT HÁROMSZÁZHARMINCEZER CSIZMA (3. old.) XXVII. évfolyam, 290. szám ÁRA: 0,80 Ft 1977. december 10., szombat A pedagógusok és a közélet A TANÁR, a tanító hivatásából adódóan is fogékony a közösség, a társadalom gondjai iránt. Történelmünk korábbi korszakaiban is jellemző sajátossága volt e rétegnek, hogy nagy számban voltak soraiban a nép sorsának jobbításán fáradozók. S ez a tradíció — új tartalommal — tovább hagyományozódott a mába. A hatvanas évek végéről származó országos szociológiai felmérés szerint a vidéki pedagógusok jelentékeny része folytat közéleti tevékenységet, s a jelen évtizedben ez a szám bizonyára nem csökkent, sőt, tovább fokozódott. Miként nem egy örvendetes és kedvező folyamatnak, ennek is akadnak azonban bizonyos vadhajtásai, kedvezőtlen kihatásai. Jelen esetben e tevékenység mértékével vannak gondok. Itt is tetten érhető az az igazság, hogy ha mértéken felül túlhajtanak egy folyamatot, akkor annak hatása a célzat ellenkezőjébe csaphat át, s jó következmények helyett immár rosz- szak származnak belőle. ... Rangos párttestület ülésén támadt vita a közelmúltban erről a kérdésről. Az iskolai pártmunkát tárgyaló napirend vitájában némelyik hozzászóló annak a véleménynek adott hangot, hogy az adott területen szükség lenne a pedagógusok közéleti aktivitásának további erőteljes fokozására. A vita más résztvevői viszont — éppen ellenkezőleg —, úgy foglaltak állást, hogy ebben a tekintetben immár nem a növekedést, hanem a csökkenést kellene előirányozni, célul tűzni. Példákkal támasztották alá, hogyan akadályozza egyikmásik tanár iskolai tevékenységét a folytonos más irányú igénybevétel, s miként okoz gondokat a túlzott közéleti megterhelés némelyik tantestület munkájában. A vitában végül is ez az utóbbi állásfoglalás bizonyult meggyőzőbbnek, s az elfogadott határozat a mértéktartásra, a megterhelés csökkentésére utasította az érintett pártbizottságokat, pártszervezeteket. Természetesen szó sincs arról, mintha az iskola falai közé zárkózó, a szélesebb közönség ügyeitől elhúzódó tanár, tanító lenne most már az ideálunk, s a pártszervezeteket ezután az ilyen magatartás népszerűsítésére biztatnánk. Ellenkezőleg, az iskolai falak kitágítása, az iskola és a társadalom sokrétű kapcsolatainak további szélesítése alapvető feltétele a hatékony nevelőmunkának. Hiszen a tanulóknak az „életre”, a fejlett szocialista társadalom építésére — való felkészítése lehetetlen a tantestület sokrétű társadalmi tapasztalata nélkül. NEM KÉSZÍTHET FEL JÓL a jövendő társadalmi feladatokra az a pedagógus, akinek a dolgozó ember kizárólag mint „X apuka”, vagy „Y anyuka” jelenik meg, aki más összefüggésben nem ismeri életét, tevékenységét, problémáit. De szélesebb értelemben véve, a társadalom, a párt sem mondhat le a különböző politikai, ideológiai, közművelődési feladatok megoldásában a jól felkészült, hozzáértő kommunista és pártonkívüli pedagógusok közreműködéséről. E közügyek intézésében részt venni nemcsak belső kötelezettség, de természetes — a szocialista demokráciából — fakadó — jog is számunkra Nem e jog korlátozásáról van szó, s nem a szocialista emberre jellemző közéleti tenni akarás fékezéséről. Hanem arról, hogy a politikai szervezetek szemléletében sehol ne következzen be torzulás ebben a kérdésben. Vagyis értsék világosan az iskolai munka, a tanítási óra fontosságát, s azt ne tekintsék másodrendűnek különböző más akciókhoz, rendezvényekhez viszonyítva. Legyen egyértelmű számukra, hogy — az MSZMP Központi Bizottsága ez év júniusi ülésén elhangzott előadói beszéd szavait idézve — „a pedagógusok társadalmi szempontból legfontosabb tevékenysége az iskolai munka színvonalas ellátása.” Az egyéb irányú társadalmi tevékenységet úgy kell szervezni, hogy az ne keresztezze, hanem előmozdítsa e feladat megoldását, a pedagógusok munkaköri, hivatásbeli kötelezettségeinek teljesítését. Erre meg is van minden lehetőség. Csupán nem szabad engedni a legkönnyebbnek tűnő út csábításainak, az olyan gondolatoknak, hogy bármely feladat esetében a legkönnyebb az iskolákhoz fprdulni, hiszen ott — úgymond — „úgysem esik ki az az idő a termelésből”. Sokat segíthet a feladatok arányosabb megosztása. Nemegyszer tapasztalható, hogy míg egyesek hat-nyolc tisztségnek is gazdái, más tanárok, tanítók hiába kémek megbízatásokat. Amellett az értelmiség egészén belüli kötelességmegosztás arányosítása is ki nál lehetőségeket. A közművelődési párthatározat megszületése után számos pártszervezet fogalmazta meg feladatként, hogy a pedagógusok mellett más értelmiségi rétegeket is az eddiginél jobban be kell vonni a műveltség terjesztésébe. Vitathatatlanul születtek is ebben eredmények, ám az előrehaladás mfg határozottan fokozható lenne. A KÖZ ÜGYEIBEN fáradozó pedagógusokat ott találjuk a politikai, társadalmi, kulturális élet valamennyi fontos területén. Közös érdek — és a párt- szervezetek felelőssége! —, hogy energiájuk ésszerűen hasznosuljon, közösségi fáradozásuk ne menjen hivatásuk teljesítésének, szakmai tevékenységüknek a rovására, hanem legyen közöttük megfelelő, ésszerű összhang. GYENES LÁSZLÓ A népgazdasági terv teljesítéséről tárgyalta SZOT A jövő évi népgazdasági terv teljesítésével kapcsolatos szakszervezeti feladatokról és a dolgozók kedvezményes üdültetésének továbbfejlesztéséről határozott pénteki ülésén a Szakszervezetek Országos Tanácsa. A népgazdasági terv teljesítésével összefüggő teendőket Herczeg Károlynak, a SZOT főtitkárhelyettesének beszámolója alapján vitatták meg. A beszámoló kiemeli, hogy az 1978-as év legdöntőbb feladata a termelés hatékonyságának az előző évekénél gyorsabb ütemű fokozása. Igen fontos tehát, hogy csak olyan termékekből növekedjen a termelés, bővüljön az export, s csak olyan beruházásokra fordítsuk erőinket, amelyeket a kellő piacismeret, a termelésben elért hatékonyság eredményei kellően megalapoznak. A szak- szervezeteknek is segíteniük kell a termelési szerkezet átalakítását, ügyelve arra, hogy az ne oikozzon fennakadást a lakosság ellátásában, másrészt megnyugtatóan oldódjanak meg a szükséges munkaerő-átcsoportosítással kapcsa latos tennivalók. Az elmúlt évben a központi rendelkezések egész sora jelent meg a munkaerő-gazdálkodás javítására. Bár az ilyen jellegű intézkedések hatása csak hosszabb távon mérhető le, bizonyos kedvező jelenségek már tapasztalhatók. Javult a munkafegyelem, kevesebben változtatnak munkahelyet. A jövő év egyik fontos feladata az lesz, hogy a szákszervezetek is segítsék a jelenleg hatékonyan nem foglalkoztatható dolgozók szervezett átirányítását oda, ahol népgazdasági szempontból szükség van rájuk. A főtitkárhelyettes az üzemi demokrácia fejlesztéséről szólva elsősorban arra tért ki, hogy egész sor helyen máris jól működnek a bizalmi .testület és a szakszervezeti tanács együttes úi fórumai. Figyelmeztetett azonban arra, hogy e fórumok munkájával kapcsolatos problémákra azonnal választ kell adni, mert vannak olyan tapasztalatok, hogy a bizonytalanság vagy a meddő viták miatt halasztást szenved e fórumok létrehozása. Mindenesetre biztató, hogy a bizalmi testület és a szakszervezeti tanács együttes ülésein érdemi aktív viták folytak az 1978. évi terv előkészítéséről. A főtitkárhelyettes kitért az idei központi bérintézkedések végrehajtására is, kiemelve. hogy különösen a műszakpótlék beveztésének hatására több üzem létszámgondja enyhült. Az ösztönzőbb bérért a dolgozók most már jobban vállalkoznak a nehezebb körülmények között végzett munkára. A népgazdaság erőforrásai nem tették lehetővé, hogy az 1977-ben arra joggal igényt tartó további területeken is bevezessék a műszakpótlékot. A szakszervezetek szükségesnek tartják, s az 1978-as terv is gondoskodik arról, hogy ezek a problémák mielőbb rendeződjenek. A továbbiakban arról szólt, hogy az ésszerűbb munkaerőgazdálkodás elősegítésére folytatódik a bértömeggazdálkodás alapján dolgozó vállalatok körének kiterjesztése. Elsősorban a teljesítményhez kötött bértömeggazdálkodási forma elterjesztése célszerű. A szakszervezetek támogatják azt a törekvést, hogy a népgazdaságban az V. ötéves terv végére e bérszabályozási forrna váljék jellemzővé. A főtitkárhelyettes méltatta a jubileumi munkaversemy eredményeit, s utalt arra, hogy a párt Központi Bizottsága a versenyben legkiválóbb eredményeket elért vállalati kollektívákat és szocialista brigádokat magas kitüntetésben részesíti. 1978. január 1-től a munkaverseny értékelésének új módszerei is életbe lépnek, ezzel kapcsolatban több ágazatban már ki is dolgozták a „kiváló vállalat” cím elnyerésének pályázati feltételeit. Ezután rámutatott, hogy a , népgazdaság jövő évi feladatai szükségessé teszik a dolgozók alkotókészségének, teremtő erejének széles körű kibontakoztatását. Olyan aktivitásra, kezdeményezőkészségre van szükség, mint amilyet a jubileumi munkaversenyben tapasztalhattunk. A SZOT Elnöksége ezért javasolta a tanácsülésnek, hogy a KISZ Központi Bizottságával közös állásfoglalásban kérje fel a vállalatok, üzemek, intézmények dolgozóit, a szocialista brigádokat, hogy kezdeményezéseikkel, munka- yerseny-vállalásaikkal segítsék az 1978. évi terv megvalósítását. A tanácsülés a beszámolót és az állásfoglalási javaslatot egyhangúlag elfogadta. További napirendi pontként Duschek Lajosné, a SZOT titkára a dolgozók kedvezményes üdültetésének helyzetét vizsgálva összegezte az eredményeket, rámutatva, hogy a SZOT szervezett kedvezményes jutalomüdültetésében 1976-ban már 379 ezer felnőtt, szakmunkás- tanuló és gyermek vett részt. Megemlítette még, hogy a vállalati üdültetés is jelentősen bővült. Évente 680 ezer dolgozó pihenhet vállalati, intézményi üdülőkben. A vállalati üdültetés színvonala azonban nagyon eltérő. Szükséges a SZOT kezelésében központi üdülési alap létrehozása, ebből finanszíroznák az üdülők befogadó- képességének bővítését. A SZOT titkára az üdültetés fejlesztésének fő formái között a gyógyüdülte- tést, a családos üdültetést, a nyári csoportos gyermek- és szakmunkástanuló-, valamint a GYES-en lévők üdültetését emelte ki. 1980-ban a tervek szerint 403 ezer embert akarnak szakszervezeti kedvezményes üdültetésben részesíteni, 24 ezerrel többet mint 1976-ban. A tanácsülés a kedvezményes üdültetés fejlesztéséről szóló tájékoztatót és határozati javaslatot is egyhangúlag elfogadta. A tanácsülés megválasztotta azt a küldöttséget, amely a magyar szakszervezeteket 1978. április. 16-a és 23-a között Prágában a IX. szakszervezeti világkongresszuson képviseli. A delegációt Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára vezeti majd. (MTI). Havasi Ferenc Csongrádban Havasi Ferenc, a Miniszter- tanács elnökhelyettese pénteken Szegedre látogatott. A párt oktatási igazgatóságának épületében részt vett és felszólalt a Csongrád megyei pártbizottság kibővített ülésén, amelynek napirendjén az MSZMP Központi Bizottságának legutóbbi, decemberi ülésével kapcsoslatos tennivalók, a megyei párt- bizottság 1977. évi gazdaságpolitikai állásfoglalásának teljesítéséről szóló jelentés, továbbá az 1978. évre szóló megyei gazdaságpolitikai állásfoglalás szerepelt. Az előterjesztéseket a megyei pártbizottság, javaslatokkal kiegészítve, a helyi eredményeket és feladatokat elemző felszólalások után elfogadta. (MTI). Teljesítették a tervüket Újabb 30 ezer pár kesztyű A Pécsi Kesztyűgyár dombóvári üzemének dolgozói december 9-én teljesítették éves tervüket. A tervük négyszáz- ezer kesztyű elkészítését írta elő. A dombóvári üzem dolgozói úgy számolják, hogy év végéig még mintegy 25—30 ezer pár kesztyűt tudnak elkészíteni. Javult megyénk egészségügyi helyzete Tegnap Szekszárdon, a megyei pártbizottság oktatási igazgatóságán egészségügyi aktívaértekezletet rendeztek. A tanácskozáson a megye egészségügyi vezetői és a járási, városi pártbizottságok egészségüggyel foglalkozó munkatársai vettek részt. Az aktívaértekezleten megjelent dr. Vidovszíky Kálmán, az MSZMP KB alosztályvezetője, dr. Király Ernő, a megyei pártbizottság titkára és Császár József, a megyei tanács általános elnökhelyettese. Dr. Király Ernő vitaindítójában üdvözölte a megjelenteket, majd az MSZMP XI. kongresszusa óta az egészségügy területén megyénkben bekövetkezett változásokról beszélt. Mint elmondotta, megyénk egészségügyi helyzete javult, még alkalmasabbá vált a gyógyító, megelőző munka és szociális gondoskodás feladatainak ellátására. Ismert munkaerőgondjaink ellenére, jól irányított és fegyelmezett munkával a létszámhiánnyal küszködő helyeken is biztosítva van a lakosság ellátása. Ezt követően az orvosetika napirenden lévő kérdéseiről beszélt, vitaindítója befejezéséül pedig ,a szakmai integráció kérdéseiről. A vitaindító előadás után a járások főorvosai tájékoztatták az akitívaértekezlet résztvevőit a területükön jelentkező gondokról és eredményekről. A hozzászólók beszéltek a körzeti orvosok szakosodásának nehézségeiről, az ápolónőik továbbképzésének hiányáról, a körzeti orvosok magánrendeléseinél jelentkező irányításbeli hiányosságokról. Többen szóltak az üzemorvosi hálózat kiépí- fetlenségéről, az integráció és az orvosetika kérdéseiről. , . Dr. Király Ernő vitaindító előadását tartja
