Tolna Megyei Népújság, 1977. december (26. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-10 / 290. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Mai számunkból I KÉSZÜLŐDÉS A BESZÁMOLÓ TAGGYŰLÉSEKRE (3. old.) A MUNKAJOGI KÉRDÉSEK HELYTELEN ÉRTELMEZÉSE (3. old.) CSALÁD — OTTHON (4. old.) OLVASÓSZOLGÁLAT HÁROMSZÁZ­HARMINCEZER CSIZMA (3. old.) XXVII. évfolyam, 290. szám ÁRA: 0,80 Ft 1977. december 10., szombat A pedagógusok és a közélet A TANÁR, a tanító hivatásából adódóan is fogé­kony a közösség, a társadalom gondjai iránt. Törté­nelmünk korábbi korszakaiban is jellemző sajátossága volt e rétegnek, hogy nagy számban voltak soraiban a nép sorsának jobbításán fáradozók. S ez a tradíció — új tartalommal — tovább hagyományozódott a mába. A hatvanas évek végéről származó országos szo­ciológiai felmérés szerint a vidéki pedagógusok jelen­tékeny része folytat közéleti tevékenységet, s a jelen évtizedben ez a szám bizonyára nem csökkent, sőt, tovább fokozódott. Miként nem egy örvendetes és kedvező folyamat­nak, ennek is akadnak azonban bizonyos vadhajtásai, kedvezőtlen kihatásai. Jelen esetben e tevékenység mértékével vannak gondok. Itt is tetten érhető az az igazság, hogy ha mértéken felül túlhajtanak egy fo­lyamatot, akkor annak hatása a célzat ellenkezőjébe csaphat át, s jó következmények helyett immár rosz- szak származnak belőle. ... Rangos párttestület ülésén támadt vita a közel­múltban erről a kérdésről. Az iskolai pártmunkát tár­gyaló napirend vitájában némelyik hozzászóló annak a véleménynek adott hangot, hogy az adott területen szükség lenne a pedagógusok közéleti aktivitásának további erőteljes fokozására. A vita más résztvevői viszont — éppen ellenkezőleg —, úgy foglaltak állást, hogy ebben a tekintetben immár nem a növekedést, hanem a csökkenést kellene előirányozni, célul tűzni. Példákkal támasztották alá, hogyan akadályozza egyik­másik tanár iskolai tevékenységét a folytonos más irányú igénybevétel, s miként okoz gondokat a túlzott közéleti megterhelés némelyik tantestület munkájában. A vitában végül is ez az utóbbi állásfoglalás bizo­nyult meggyőzőbbnek, s az elfogadott határozat a mértéktartásra, a megterhelés csökkentésére utasítot­ta az érintett pártbizottságokat, pártszervezeteket. Természetesen szó sincs arról, mintha az iskola falai közé zárkózó, a szélesebb közönség ügyeitől el­húzódó tanár, tanító lenne most már az ideálunk, s a pártszervezeteket ezután az ilyen magatartás nép­szerűsítésére biztatnánk. Ellenkezőleg, az iskolai fa­lak kitágítása, az iskola és a társadalom sokrétű kap­csolatainak további szélesítése alapvető feltétele a hatékony nevelőmunkának. Hiszen a tanulóknak az „életre”, a fejlett szocialista társadalom építésére — való felkészítése lehetetlen a tantestület sokrétű tár­sadalmi tapasztalata nélkül. NEM KÉSZÍTHET FEL JÓL a jövendő társadal­mi feladatokra az a pedagógus, akinek a dolgozó em­ber kizárólag mint „X apuka”, vagy „Y anyuka” je­lenik meg, aki más összefüggésben nem ismeri életét, tevékenységét, problémáit. De szélesebb értelemben véve, a társadalom, a párt sem mondhat le a külön­böző politikai, ideológiai, közművelődési feladatok megoldásában a jól felkészült, hozzáértő kommunista és pártonkívüli pedagógusok közreműködéséről. E köz­ügyek intézésében részt venni nemcsak belső kötele­zettség, de természetes — a szocialista demokráciából — fakadó — jog is számunkra Nem e jog korlátozásáról van szó, s nem a szo­cialista emberre jellemző közéleti tenni akarás féke­zéséről. Hanem arról, hogy a politikai szervezetek szemléletében sehol ne következzen be torzulás ebben a kérdésben. Vagyis értsék világosan az iskolai mun­ka, a tanítási óra fontosságát, s azt ne tekintsék má­sodrendűnek különböző más akciókhoz, rendezvények­hez viszonyítva. Legyen egyértelmű számukra, hogy — az MSZMP Központi Bizottsága ez év júniusi ülé­sén elhangzott előadói beszéd szavait idézve — „a pedagógusok társadalmi szempontból legfontosabb te­vékenysége az iskolai munka színvonalas ellátása.” Az egyéb irányú társadalmi tevékenységet úgy kell szer­vezni, hogy az ne keresztezze, hanem előmozdítsa e feladat megoldását, a pedagógusok munkaköri, hiva­tásbeli kötelezettségeinek teljesítését. Erre meg is van minden lehetőség. Csupán nem szabad engedni a legkönnyebbnek tűnő út csábítá­sainak, az olyan gondolatoknak, hogy bármely feladat esetében a legkönnyebb az iskolákhoz fprdulni, hiszen ott — úgymond — „úgysem esik ki az az idő a ter­melésből”. Sokat segíthet a feladatok arányosabb meg­osztása. Nemegyszer tapasztalható, hogy míg egyesek hat-nyolc tisztségnek is gazdái, más tanárok, tanítók hiába kémek megbízatásokat. Amellett az értelmiség egészén belüli kötelességmegosztás arányosítása is ki nál lehetőségeket. A közművelődési párthatározat megszületése után számos pártszervezet fogalmazta meg feladatként, hogy a pedagógusok mellett más értelmiségi rétegeket is az eddiginél jobban be kell vonni a műveltség terjesztésébe. Vitathatatlanul szü­lettek is ebben eredmények, ám az előrehaladás mfg határozottan fokozható lenne. A KÖZ ÜGYEIBEN fáradozó pedagógusokat ott találjuk a politikai, társadalmi, kulturális élet vala­mennyi fontos területén. Közös érdek — és a párt- szervezetek felelőssége! —, hogy energiájuk ésszerűen hasznosuljon, közösségi fáradozásuk ne menjen hi­vatásuk teljesítésének, szakmai tevékenységüknek a rovására, hanem legyen közöttük megfelelő, ésszerű összhang. GYENES LÁSZLÓ A népgazdasági terv teljesítéséről tárgyalta SZOT A jövő évi népgazdasági terv teljesítésével kapcsola­tos szakszervezeti feladatok­ról és a dolgozók kedvezmé­nyes üdültetésének tovább­fejlesztéséről határozott pén­teki ülésén a Szakszervezetek Országos Tanácsa. A népgazdasági terv telje­sítésével összefüggő teendő­ket Herczeg Károlynak, a SZOT főtitkárhelyettesének beszámolója alapján vitatták meg. A beszámoló kiemeli, hogy az 1978-as év legdöntőbb fel­adata a termelés hatékony­ságának az előző évekénél gyorsabb ütemű fokozása. Igen fontos tehát, hogy csak olyan termékekből növeked­jen a termelés, bővüljön az export, s csak olyan beruhá­zásokra fordítsuk erőinket, amelyeket a kellő piacisme­ret, a termelésben elért ha­tékonyság eredményei kellő­en megalapoznak. A szak- szervezeteknek is segíteniük kell a termelési szerkezet át­alakítását, ügyelve arra, hogy az ne oikozzon fennakadást a lakosság ellátásában, más­részt megnyugtatóan oldódja­nak meg a szükséges munka­erő-átcsoportosítással kapcsa latos tennivalók. Az elmúlt évben a közpon­ti rendelkezések egész sora jelent meg a munkaerő-gaz­dálkodás javítására. Bár az ilyen jellegű intézkedések hatása csak hosszabb távon mérhető le, bizonyos kedve­ző jelenségek már tapasztal­hatók. Javult a munkafegye­lem, kevesebben változtatnak munkahelyet. A jövő év egyik fontos feladata az lesz, hogy a szákszervezetek is segítsék a jelenleg hatékonyan nem foglalkoztatható dolgozók szervezett átirányítását oda, ahol népgazdasági szempont­ból szükség van rájuk. A főtitkárhelyettes az üze­mi demokrácia fejlesztéséről szólva elsősorban arra tért ki, hogy egész sor helyen máris jól működnek a bizal­mi .testület és a szakszerveze­ti tanács együttes úi fóru­mai. Figyelmeztetett azonban arra, hogy e fórumok mun­kájával kapcsolatos problé­mákra azonnal választ kell adni, mert vannak olyan ta­pasztalatok, hogy a bizonyta­lanság vagy a meddő viták miatt halasztást szenved e fórumok létrehozása. Min­denesetre biztató, hogy a bi­zalmi testület és a szakszer­vezeti tanács együttes ülésein érdemi aktív viták folytak az 1978. évi terv előkészítéséről. A főtitkárhelyettes kitért az idei központi bérintézke­dések végrehajtására is, ki­emelve. hogy különösen a műszakpótlék beveztésének hatására több üzem létszám­gondja enyhült. Az ösztön­zőbb bérért a dolgozók most már jobban vállalkoznak a nehezebb körülmények között végzett munkára. A népgaz­daság erőforrásai nem tették lehetővé, hogy az 1977-ben arra joggal igényt tartó to­vábbi területeken is bevezes­sék a műszakpótlékot. A szakszervezetek szükségesnek tartják, s az 1978-as terv is gondoskodik arról, hogy ezek a problémák mielőbb rende­ződjenek. A továbbiakban arról szólt, hogy az ésszerűbb munkaerő­gazdálkodás elősegítésére folytatódik a bértömeggaz­dálkodás alapján dolgozó vál­lalatok körének kiterjeszté­se. Elsősorban a teljesítmény­hez kötött bértömeggazdálko­dási forma elterjesztése cél­szerű. A szakszervezetek tá­mogatják azt a törekvést, hogy a népgazdaságban az V. ötéves terv végére e bérsza­bályozási forrna váljék jel­lemzővé. A főtitkárhelyettes méltat­ta a jubileumi munkaversemy eredményeit, s utalt arra, hogy a párt Központi Bizott­sága a versenyben legkivá­lóbb eredményeket elért vállalati kollektívákat és szo­cialista brigádokat magas ki­tüntetésben részesíti. 1978. január 1-től a munkaverseny értékelésének új módszerei is életbe lépnek, ezzel kapcso­latban több ágazatban már ki is dolgozták a „kiváló vál­lalat” cím elnyerésének pá­lyázati feltételeit. Ezután rámutatott, hogy a , népgazdaság jövő évi felada­tai szükségessé teszik a dol­gozók alkotókészségének, te­remtő erejének széles körű kibontakoztatását. Olyan ak­tivitásra, kezdeményezőkész­ségre van szükség, mint ami­lyet a jubileumi munkaver­senyben tapasztalhattunk. A SZOT Elnöksége ezért java­solta a tanácsülésnek, hogy a KISZ Központi Bizottságával közös állásfoglalásban kérje fel a vállalatok, üzemek, in­tézmények dolgozóit, a szo­cialista brigádokat, hogy kez­deményezéseikkel, munka- yerseny-vállalásaikkal segít­sék az 1978. évi terv meg­valósítását. A tanácsülés a beszámolót és az állásfoglalási javaslatot egyhangúlag elfogadta. További napirendi pont­ként Duschek Lajosné, a SZOT titkára a dolgozók ked­vezményes üdültetésének helyzetét vizsgálva összegez­te az eredményeket, rámu­tatva, hogy a SZOT szerve­zett kedvezményes jutalom­üdültetésében 1976-ban már 379 ezer felnőtt, szakmunkás- tanuló és gyermek vett részt. Megemlítette még, hogy a vállalati üdültetés is jelentő­sen bővült. Évente 680 ezer dolgozó pihenhet vállalati, intézményi üdülőkben. A vál­lalati üdültetés színvonala azonban nagyon eltérő. Szükséges a SZOT kezelé­sében központi üdülési alap létrehozása, ebből finanszí­roznák az üdülők befogadó- képességének bővítését. A SZOT titkára az üdül­tetés fejlesztésének fő for­mái között a gyógyüdülte- tést, a családos üdültetést, a nyári csoportos gyermek- és szakmunkástanuló-, valamint a GYES-en lévők üdültetését emelte ki. 1980-ban a tervek szerint 403 ezer embert akar­nak szakszervezeti kedvez­ményes üdültetésben részesí­teni, 24 ezerrel többet mint 1976-ban. A tanácsülés a kedvezmé­nyes üdültetés fejlesztéséről szóló tájékoztatót és határo­zati javaslatot is egyhangú­lag elfogadta. A tanácsülés megválasztot­ta azt a küldöttséget, amely a magyar szakszervezeteket 1978. április. 16-a és 23-a kö­zött Prágában a IX. szakszer­vezeti világkongresszuson képviseli. A delegációt Gás­pár Sándor, a SZOT főtitkára vezeti majd. (MTI). Havasi Ferenc Csongrádban Havasi Ferenc, a Miniszter- tanács elnökhelyettese pénte­ken Szegedre látogatott. A párt oktatási igazgatóságának épületében részt vett és fel­szólalt a Csongrád megyei pártbizottság kibővített ülé­sén, amelynek napirendjén az MSZMP Központi Bi­zottságának legutóbbi, de­cemberi ülésével kapcsoslatos tennivalók, a megyei párt- bizottság 1977. évi gazdaság­politikai állásfoglalásának teljesítéséről szóló jelentés, továbbá az 1978. évre szóló megyei gazdaságpolitikai ál­lásfoglalás szerepelt. Az előterjesztéseket a me­gyei pártbizottság, javasla­tokkal kiegészítve, a helyi eredményeket és feladatokat elemző felszólalások után elfogadta. (MTI). Teljesítették a tervüket Újabb 30 ezer pár kesztyű A Pécsi Kesztyűgyár dom­bóvári üzemének dolgozói de­cember 9-én teljesítették éves tervüket. A tervük négyszáz- ezer kesztyű elkészítését írta elő. A dombóvári üzem dol­gozói úgy számolják, hogy év végéig még mintegy 25—30 ezer pár kesztyűt tudnak el­készíteni. Javult megyénk egészségügyi helyzete Tegnap Szekszárdon, a me­gyei pártbizottság oktatási igazgatóságán egészségügyi aktívaértekezletet rendeztek. A tanácskozáson a megye egészségügyi vezetői és a já­rási, városi pártbizottságok egészségüggyel foglalkozó munkatársai vettek részt. Az aktívaértekezleten megjelent dr. Vidovszíky Kálmán, az MSZMP KB alosztályvezető­je, dr. Király Ernő, a megyei pártbizottság titkára és Csá­szár József, a megyei tanács általános elnökhelyettese. Dr. Király Ernő vitaindító­jában üdvözölte a megjelen­teket, majd az MSZMP XI. kongresszusa óta az egészség­ügy területén megyénkben bekövetkezett változásokról beszélt. Mint elmondotta, me­gyénk egészségügyi helyzete javult, még alkalmasabbá vált a gyógyító, megelőző munka és szociális gondosko­dás feladatainak ellátására. Ismert munkaerőgondjaink ellenére, jól irányított és fe­gyelmezett munkával a lét­számhiánnyal küszködő he­lyeken is biztosítva van a la­kosság ellátása. Ezt követő­en az orvosetika napirenden lévő kérdéseiről beszélt, vita­indítója befejezéséül pedig ,a szakmai integráció kérdései­ről. A vitaindító előadás után a járások főorvosai tájékoztat­ták az akitívaértekezlet részt­vevőit a területükön jelent­kező gondokról és eredmé­nyekről. A hozzászólók be­széltek a körzeti orvosok szakosodásának nehézségeiről, az ápolónőik továbbképzésé­nek hiányáról, a körzeti or­vosok magánrendeléseinél jelentkező irányításbeli hiá­nyosságokról. Többen szóltak az üzemorvosi hálózat kiépí- fetlenségéről, az integráció és az orvosetika kérdéseiről. , . Dr. Király Ernő vitaindító előadását tartja

Next

/
Thumbnails
Contents