Tolna Megyei Népújság, 1977. december (26. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-08 / 288. szám

2 lÍÉPÜJSÁG 1977. december 8, A KISZ KB ülése Szerdán ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága. A tanácskozáson Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkára elnökölt. A testület Kovács Jenőnek, a KISZ KB titkárának elő­terjesztésében tájékoztatót hallgatott meg a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának megün­nepléséről, továbbá a nem­zetközi ifjúsági és diákmoz­galom időszerű kérdéseiről. A KISZ KB megállapította: a magyar ifjúság, együtt egész népünkkel, a világ haladó erőivel, méltó módon köszöntötte közös ünnepün­ket, a Nagy Október évfor­dulóját. A tanácskozáson elfogad­ták a nemzetközi helyzetről, a nemzetközi ifjúsági és diákmozgalom kérdéseiről előterjesztett tájékoztatót. Az európai ifjúsági és diákszer­vezetek elhatározásával kap­csolatban, hogy 1978. január 20—22. között Budapesten rendezik meg az európai if­júsági és leszerelési konfe­renciát, a KISZ KB rámuta­tott: az a tény, hogy a jelen­tős nemzetközi tanácskozás­nak fővárosunk ad otthont, egyben elismerése népünk szocialista építőmunkájának, eredményeinek, a Magyar Népköztársaság következe­tes békepolitikájának, elvi külpolitikájának. A továbbiakban Pásztor Gabriellának, a KISZ KB titkárának előterjesztésében megtárgyalták a fiataloknak az idei népgazdasági terv teljesítésében, a jubileumi munkaversenyben való rész­vételével foglalkozó jelen­tést. Megjelölték a KISZ- szervezetek feladatait a jövő évi népgazdasági tervek tel. jesítésébn, a szocialista mun­kaverseny folytatásában. A KISZ KB megállapította: az ifjúsági szövetség, a KISZ tagsága kivette részét az idei népgazdasági terv telje­sítéséből, a fiatalok hozzá­járultak a hatékonyság nö­veléséhez, a műszaki szín­vonal emeléséhez, a munka- fegyelem javításához, töre­kedtek tudásuk, szakértel­mük gyarapítására! Az egyiptomi parlament ülése Az 1978-as egyiptomi gaz­daságfejlesztési tervről folyó parlamenti vita során Abdel Moneim El-Kaiszuni minisz­terelnök-helyettes, gazda­sági és pénzügyminiszter az ország feszült gazdasági helyzetéről beszélt. Hangoz­tatta, hogy Egyiptom nem tudja kellőképpen gyorsan és hatékonyan leküzdeni a gazdasági élet nagy problé­máit és mélyen gyökerező nehézségeit. Kaiszuni ki­egyensúlyozatlannak minő­sítette az egyiptomi beruhá­zási tevékenységet, ugyanak­kor követelte a „nyitott ka­puk” politikájának követke­zetesebb megvalósítását. A miniszterelnök-helyettes be­jelentette, hogy bővíteni kí­vánják az arab és a más külföldi tőkével való együtt­működést, s erősíteni a ma­gánszektort. Mamduh Szalem egyiptomi kormányfő szerdán tájékoz­tatta a parlamentet azokról az okokról, amelyek a tri­poli dokumentum aláíróihoz fűződő diplomáciai kapcsola­tok megszakítására bírták rá Szadat elnököt. Ezt megelő­zően a kormány Szadat el­nökletével plenáris ülésen foglalkozott ugyanezzel a kérdéssel. Szíria, Líbia, Algéria és Irak diplomáciai képvisele­tei még a kedd éjfélre ki­tűzött határidő előtt teljes létszámban elhagyták Kai­rót. Egyiptomi külügymi- nisztériumi források szerint a Jemeni Népi Demokrati­kus Köztársaság nagykövete azzal a kéréssel fordult But- rosz Ghali külügyminiszter­hez, hogy mint országának képviselője az' Arab Ligá­ban, az egyiptomi főváros­ban maradhasson. Egyelőre nem ismeretes, eleget tesz­nek-e kérésének. A szerdai A1 Ahram sze­rint Egyiptom Szaúd-Arábiát kérte fel arra, hogy képvi­selje érdekeit Szíriában, Irakban és Dél-Jemenben, líbiai és algériai érdekeinek képviseletével pedig Tuné­ziát kívánja megbízni. Az egyiptomi külügymi­nisztériumban egyébként ér­tetlenséggel fogadták két bejrúti lapnak azt a keddi hírét, hogy Szaúd-Arábia le­állítja egyiptomi segélyprog­ramját. „Nincs tudomásunk ilyen döntésről” — hangoz­tatta egy meg nem nevezett magas rangú külügyi tisztvi­selő. Három vezető kairói lap — az A1 Ahram, az A1 Akhbar és az A1 Gumhurija szerdai számukban „Egyip­tom elleni ellenséges lépé­sek megszervezésével” vá­dolták, s élesen támadták a Szovjetuniót. A hírügynökségek ezzel kapcsolatban felhívják a fi­gyelmet arra, hogy a Szov­jetunió-ellenes sajtóakciót négy nappal megelőzően Kairó „konzultációkra” haza­hívta moszkvai nagykövetét. Tanácskozik az MPLA kongresszusa Rau! Castro bosxédo A kubai internacionalista csapatok angolai jelenlétének kérdése elvi kérdés, amely kizárólag a két országra tar­tozik — jelentette ki az MPLA kongresszusán Raul Castro, a Kubai KP KB má­sodtitkára, a kubai küldött­ség vezetője. „Az Angolai Népi Felsza- badítási Front fórumának emelvényéről szeretnénk is­mételten leszögezni — mon­dotta a szónok —, hogy Ku­ba számára elvi kérdések soha nem képezhetik alku tárgyát. Az Egyesült Államok kor­mánykörei csak idejüket fe­csérelik, amikor az orszá­gunkhoz fűződő államközi kapcsolatok javításához fel­tételként szabják meg a ku­bai internacionalista csapa­tok Angolából történő kivo­nását. E csapatok nagyság­rendjére, tartózkodási idejé­re, összetételére, küldetésére vonatkozó bármiféle döntés meghozatala egyedül és ki­zárólag az angolai és a ku­bai kormány, az MPLA és a Kubai Kommunista Párt ha­táskörébe tartozik” — jelen­tette ki a kongresszusi kül­döttek tapsvihara közepette Raul Castro. Luandában tartja első kongresszusát az Angolai Népi Felsza­badító Mozgalom, az MPLA. Képünkön: a szovjet küldöttség vezetője, A. Kirilenko beszédét mondja. (Képtávírónkon érk.) Óvári Miklós Bécsbe utazott Ausztria Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak meghívására szerdán Bécsbe utazott az MSZMP küldöttsége, amely rászt vesz az AKP december 8-án nyíló XXIII. kongresszusán. A de­legációt Óvári Miklós, a Po­litikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára vezeti, s tagjai: Horváth Miklós, az MSZMP Vas me­gyei Bizottságának első titká­ra és Horn Gyula, a KB kül­ügyi osztályának helyettes vezetője. A küldöttséget a Keleti- pályaudvaron Győri Imre, a Központi Bizottság titkára búcsúztatta. (MTI) „Kincstári derűlátás” Szerda esti kommentárunk. A brüsszeli Charlemagne-palotában véget ért a közös piaci országok immár hagyományos év végi csúcsértekezlete. A hivatalos közlemények ezúttal nem fukarkodnak a „siker” kifejezéssel és nem győzik hangsúlyozni, hogy a résztvevők „újabb nagy lépést tettek” integrációjuk megvalósítása felé. Ugyanakkor a nyugati lapok döntő többsége, enyhén szólva, nem osztja a hivatalos lelkesedést és több tekintélyes kommen­tátor is „kincstári derűlátásról” beszélt. Mi az igazság? A lényeget valahogy úgy lehetne meg­fogalmazni, hogy Brüsszelben a legutóbbi csúcsértekezlethez képest valóban született egy-két kompromisszum, de ezek el­törpülnek a megmaradt nehézségekhez képest. A kilencek legfontosabb megállapodásának a közös el­számolási egységgel kapcsolatos döntés tűnik. Ez azt jelenti, hogy a jövőben egymás közötti anyagi ügyleteiket legalább részben megpróbálják függetleníteni a nemzeti valuták nagyon is rapszodikus áringadozásaitól. Ettől egyebek között azt re­mélik, hogy a jövőben — már a tavaszi koppenhágai csúcs idején is — kevesebb lesz az eddig oly gyakori, az „igazság­talan teherelosztást” támadó hang. Az elszámolási egység értéke valamivel több mint egy dollár — ebben kell majd befizetniük a tagországoknak költ­ségvetési hozzájárulásaikat — állítólag az eddiginél jóval „igazságosabban”. A múltban ugyanis az egyes országok egy­mástól alaposan eltérő pénzügyi körülményei nyomán az NSZK-ra aránytalanul nagy, Angliára aránytalanul kis ősz- szeg jutott. Ebből eleve az következik, hogy a mostani dön­tést Bonnban jóval nagyobb örömmel fogadták, mint Lon­donban... Anglia ellenállása miatt most sem születhetett meg a ha­tározat az európai parlament megválasztásával kapcsolatos, immár maratoni vitában és számos más kérdésiben. A kilen­cek abban viszont egyetértettek, hogy közösen kell lépéseket tenniök a nyomasztó amerikai és japán konkurrenciával szemben. Szinte valamennyi megfigyelő egyetért abban, hogy a brüsszeli csúcsra rányomta bélyegét egy kiábrándító tény — méghozzá olyan tény, amelynek orvoslására a jelenlegi struk­túrában még kilátás sincs. Arról van szó, hogy a Közös Piac „sikeresnek” minősített csúcsértekezlete kilenc olyan orszá­got képviselt, amelyben a munkanélküliek összlétszáma meg­haladja a hatmilliót! HARMAT ENDRE LAPZÁRTA Peking karom temaja Ha valaki megpróbálná rendezni azt a sokféle, első­sorban nyugati hírszolgálati irodáktól és Pék ingben tevé­kenykedő nyugati diploma­táktól származó értesülést, félig-meddig megerősített hírt, amely a kínai politika új vonaláról naponta érkezik, három fő témakört különböz­tethetne meg: Az első és valószínűleg mennyiségileg, legnagyobb hírtömeg „a né­gyek bandája” tevékenységét megbélyegző jelentés, elem­zés, cikk — ezeket úgy kelle­ne nyilvántartania, mint a folyamatban lévő erőteljes tisztogatás adatsorát. A má­sodik témakör együtt tartal­mazza a katonai készülődés­ről és a gazdasági élet fel­lendítéséről szóló lépések híranyagát. Ide kell illesz­teni azokat a jelentéseket is, amelyek Pekingnek különbö­ző nyugati (amerikai és nyu­gat-európai) körök felé inté­zett felhívásait foglalják ösz- sze. A harmadik témakör az, amely immár esztendők óta változatlanul jelen van a kí­nai politika szinte minden megnyilvánulásában: a leg­különbözőbb szovjetellenes szövegek ismétlése, lépések sora. o Néhány nappal ezelőtt több — nem egészen egybehang­zó — nyugati jelentés adta hírül, hogy a „négyek ban­dája” hívei közé sorolták azt a zeneszerzőt is, aki egy régi parasztdalt írt át, hogy ab­ból elkészüljön a „Győz a vörös kelet” című valamiféle himnuszpótlék. Egyáltalán: az élet legkülönbözőbb terü­leteire is kiterjed a tisztoga­tás. Még az idén tavasszal kezdődött a tisztogatás erő­teljesebb szakasza — azóta tudunk halálbüntetésekről is. Ám a legvilágosabb össze­függést „a négyek bandája” szereplése és így a hatalmi harc, valamint a felelősségre vonások között a Honan tar­tománybeli őszi per mutatta. Itt azért ítélték halálra és végeztek ki tizenkét embert, mert a hatalmi harcnak ab­ban a szakaszában, amikor éppen egy Teng Hsziao-ping ellen támadáshullám volt so­ron, a tartomány egyik ré­szében eltávolították a köz- igazgatási vezetőket, és ma­gukhoz ragadtak a hatalmat. Mind több olyan jelentés ér­kezik Pekingből, amely azt bizonyítja, hogy a tisztogatás során több ítélet és kivégzés volt, mint amennyiről a pe­kingi hírközlőszervek — nemegyszer csak helyi lapok­ban — beszámoltak. o A második témakört ille­tően az egyik legérdekesebb és legjellemzőbb hír szerint Pekingben egy új vadász- repülőgép tervezésén és gyár­tásán dolgoznak. Még 1976- ban nyugat-európai orszá­gokból (mindenekelőtt az NSZK-ból) Peking nagy mennyiségű alumíniumot vá­sárolt; ennek egy része szol­gálná az F—12-nek nevezett új vadászrepülőgép gyártását. (Kétszeresen is jellemző egy amerikai jelentés. „Kína ar­ra készülődik, hogy a kor­szerű szovjet harci gépek mintájára, új, fejlett vadász- repülőgépet állítson elő. Az alkatrészeket Egyiptom bo- csátaná Kína rendelkezésére, cserébe MÍG—17-es pót­alkatrészek adásáért. A szov­jetellenes jelszavakat ismé­telgető Peking tehát attól a Kairótól kér szovjet repülő­gép-alkatrészt, amely világ­szerte azt magyarázgatja, hogy „nem kapott Moszkvá­tól pótalkatrészeket.”) Egész sorozatot lehetné kö­zölni, idézni a legkülönbö­zőbb kínai lapok nyugatra is eljuttatott szovjetellenes rá­galmaiból, kiáltozásaiból. Ezek helyett és ezek jellem­zéséül helyesebb egy tokiói lap tudósítását ismertetni. A Jomiuri Simbun írja, hogy „egy magas rangú kínai ka­tonatiszt Pekingbe látogató nyugalmazott japán tisztek­kel közölte, hogy szovjet csa­patok egymillió négyzetkilo­méternyi kínai területet tar­tanak törvénytelenül meg­szállva”. A tokiói lap mun­katársa bsezélgetett a Kíná­ban járt nyugalmazott tisz­tekkel, akiknek vendéglátója Hszu Hsziang-csen marsall volt. Az idős katonai vezető állította, hogy „a szovjet csa­patok a két ország közötti vitatott határ mentén éjsza­kai támadásokat hajtanak végre, így próbálván kínai területre visszatolni a határ­jelzéseket”. Hszu Hsziang- csen megkísérelte indokolni a kínai politika szovjetelle­nes vonalának kérlelhetet- lenségét. „Ha enyhe politikát folytatunk a Szovjetunióval szemben, az sietteti egy vi­lágháború kitörését — mon­dotta, és hozzátette azt is: — a szovjet—kínai vita foly­tatódni fog, akár tízezer évig is”. A marsall érdekes mó­don most már nem a képte­len határproblémáról, hanem ideológiai ellentétekről be­szélt. Az agg marsall szovjetelle­nes kijelentéseivel egy idő­ben több olyan cikk is meg­jelent, különböző kínai la­pokban, amely örömmel re­gisztrál katonai költségvetés­növekedést egyes nyugat­európai országokban, NATO- stratégák fegyvercsörtető ki­jelentéseit; kommentárként azt hangoztatva, hogy „a szovjet terjeszkedési elképze­lések egyik fő terepe Nyugat- Európa”. o A szovjetellenes hangokkal egy időben Pekingben nem titkolják, hogy Kína új ve­zetése mindenekelőtt a gaz­dasági kérdésekben is leg­nagyobb tekintélynek tartott Teng Hsziao-ping, a legsür­gősebben nyugati gyárakat és berendezéseket kíván vá­sárolni. November elején, amikor Charles Yost, az ame­rikai—kínai kapcsolatok amerikai nemzeti bizottságá­nak elnöke Pekingből Hong­kongba érkezett, elmondta, hogy minden Pekingben folytatott megbeszélésnek az volt a lényege, hogy Kína mielőbb igyekszik külföldi technológiához hozzájutni. Charles Yostot fogadta Teng Hsziao-ping is. „Nem derült ki a beszélgetésekből, hogy milyen országokból kívánják beszerezni a technológiát” — mondotta Yost. önkénytelenül is felmerül egy Teng-mondat: „Mindegy, hogy a macska fekete vagy fehér, csak az a fontos, hogy egeret fogjon”. Most a leg­különbözőbb nagy monopó­liumok embereivel való tár­gyalásoknál is, úgy látszik az egérfogás tudománya az egyetlen követelmény. C. M. I MOSZKVA Leonyid Brezsnyev, Alek- szej Koszigin és más szovjet vezetők álltak díszőrséget szerdán Alekszandr Vaszi- levszkij marsall koporsójá­nál. A marsall hosszú és sú­lyos betegség után hétfőn hunyt el Moszkvában 83. életévében. Alekszandr Vaszilevszkij marsallt a Vörös téren a Kreml falánál temetik el. BERLIN Uj, ötéves együttműködési megállapodást kötött a Ma­gyar Rádió és a Német De­mokratikus Köztársaság Rádiója. Az egyezményt dr. Hárs István, a Magyar Rádió elnöke és Rudolf Sin­ger, az NDK minisztertaná­csa mellett működő állami rádióbizottság elnöke szerdán írta alá Berlinben. Az alá­írásnál jelen volt dr. Szűrös Mátyás berlini magyar nagy­követ. NICOSIA Szerdán reggel „percekke a felszállás után a ciprus Akrotiriben lévő brit légi támaszponton lezuhant eg; U—2 típusú amerikai felde rítő repülőgép. Pilótája szőr nyethalt. A gép a támasz pont épületeinek, köztük táv beszélőközpontjának tetőze tén tört pozdorjává. Az U­2-es — brit tájékoztatás sze rint — a Sinai félszigetre tar tott volna az egyiptomi­izraeli csapatszétválasztás vonal ellenőrzésére. GENF Az ENSZ genfi székhelyér a Nemzetek Palotájának al kalmazottai szerdán sztrájk ba léptek, tiltakozásul egye bérek és fizetések 17 száza lékos csökkentése ellen. A 2 órásra tervezett munkabe szüntetés elsősorban az ENS kereskedelmi és gazdasál fejlesztési értekezlete töb bizottságának tevékenység* bénítja meg. Púja Frigyes külügyminiszter hivatalában fogadta Jósé Caba- cót, a Mozambiki Népi Köztársaság közlekedés- és postaügy miniszterét. Képünkön: (balról a második) Jósé Cabaco, (szem­ben) Púja Frigyes. (Képtávírón kon érkezett.)

Next

/
Thumbnails
Contents