Tolna Megyei Népújság, 1977. december (26. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-07 / 287. szám
a ^Wépújság 1977. decembei Önök kérdeztek Ma azokat a kérdéseket gyűjtöttük csokorba, amelyek az október 21-i sajtókonferenciára Bonyhádról érkeztek be. A kérdésekre dr. Hegedűs János, Bonyhád város tanácselnöke válaszol. igénybe vett szemétszállítás után — a megszabott díjat megfizetni. — Köteles-e szemét- szállítási díjat fizetni az, akitől megfelelő tárolóedény hiányában nem szállítják el a szemetet? — Az alacsony nyugdíjjal rendelkezők is kötelezhetők a kb. 600 forint árú szeméttároló edény megvásárlására? (Kari Henrik Bonyhád, Rákóczi u. 13., dr. Kovács Zoltán Bonyhád, Somogyi u. 7.) — A bonyhádi Városi Tanács 4 1977. (VIII. 1.) számú rendeletével kötelezővé tette az intézményes szemétszállítás bevezetését, a település szilárd burkolattal ellátott utcáiban. E rendelet szerint a szemét gyűjtésére alkalmas kukaedény beszerzése a tulajdonos kötelessége. Tekintettel arra, hogy a kukaedényeket a kereskedelem csak korlátozott számban tudta biztosítani, ezért azok a tulajdonosok, akik megfelelő tárolóedény hiányában nem tudják igénybe venni a szemétszállítási szolgáltatást, díjat sem kötelesek fizetni. A szemétszállítás igénybevételének kötelezettsége alól a városi tanács vb műszaki osztálya egyéni kérelemre felmentést adhat. Kari Henrik is kérte a szemétszállítási kötelezettség alóli mentesítést, amelyet a műszaki osztály azért utasított el, mert a kérelmező nem a tanács- rendeletben meghatározott módon kezeli a háztartási szemetet és szociális körülményei sem indokolták a felmentés megadását. Ezek alapján a kukaedény beszerzését követően köteles — az — Mikor korszerűsitik Bonyhádon a villamossági, vas-edény, háztartási szaküzleteket? (Szepesi Tibor, Bonyhád, Alkotmány u. 16.) — A városi tanács középtávú kereskedelmi fejlesztési koncepciója szerint már a következő évben megkezdődik a 700 négyzetméter alap- területű Otthon elnevezésű, iparcikkeket árusító áruház létesítése a Rákóczi utcában. A beruházás várhatóan 1979 végére, illetve 1980 elejére fog megvalósulni. — Miért nem lehet Bonyhád városban a 0—6 éves korú gyermekeknek kedvezményes áron tejet vásárolni, mint más városban, például Dunaújvárosban? (Pándi Tamásné Bonyhád, Fáy Itp. 4.) — Magyarországon hét kiemelt település van, ahol a 0—6 éves korú gyermekek részére kedvezményes áron lehet tejet vásárolni. A kiemelt települések: a főváros, a megyei jogú városok és a kiemelt ipari központok. — Hogyan lehetne intézkedni az iránt, hogy egy tanácsi kezelésben lévő ház házmestere a feladatkörébe tartozó teendőket megfelelően elvégezze? (Bonyhád, Perczel M. u. 61. számú ház lakói). — A Bonyhád, Perczel Mór u. 61. szám alatti lakóépület házmesteri teendőinek ellátását a városi tanács vb műszaki osztálya a költségvetési üzemmel felülvizsgáltatja. A lakógyűlés — amelyen az üzemeltető és a lakók egyaránt részt vesznek — alkalmas fórum a hiányosságok feltárására. Az elmúlt évben megtartott lakógyűlésen, illetve azóta, a lakók nem tettek észrevételt, bejelentést az említett kérdéssel kapcsolatban. A tanácsi kezelésben lévő lakóházak házmesterei Bonyhádon a költségvetési üzemnek az alkalmazottai, ezért e szervnek a feladatuk maradéktalan elvégzéséért munkajogi felelősséggel tartoznak. A városi tanács vb műszaki osztálya javasolja, hogy az ez évben sorra kerülő lakógyűlésen, amelyen a költségvetési üzem felügyeleti szerve is részt vesz, a lakók mondják el az összes jogos panaszukat. A műszaki osztály mulasztások esetén felelősségre vonást kezdeményez. — Miért szüntették meg Bonyhádon a bíróságot és lesz-e városi bíróság? (Potyondi Sán- dorné Bonyhád, Bacsó B. u. 32.) — A 2—3 bírás járásbíróságokat egy országos igazságügyi program keretében kellett megszüntetni és 4—5 bí- rójú I. fokú bíróságokat létrehozni. Ennek legfőbb indoka az volt, hogy a kis létszámú járásbíróságokon nem lehetett megfelelően biztosítani a bírók szakosodását, a helyettesítést és a célszerű munkaszervezést. A bonyhádi járásbíróság ügyforgalma a megyében a legkisebb volt, (különösen a büntető, de a polgári ügyekben is), ezért és a már említett központi intézkedés miatt történt ennek a bíróságnak — és több, más megyében lévő hasonló nagyságrendű járásbíróságnak — megszüntetése, illetve körzetesítése. A Szekszárdi Járás- bíróság látja el Bonyhád város és a járás lakosainak büntetőügyeiben, illetve polgári jogvitáiban az igazságszolgáltatási feladatokat, amit a már közölteken túlmenően indokolttá tett Bonyhád, valamint a járásbeli községek és Szekszárd közötti csekély távolság, valamint a jó közlekedés. Városi bíróság létrehozására a jövőben sem kerül sor. — Milyen elképzelések vannak a Perczel- kerti kastéllyal kapcsolatban, ha az új művelődési központ elkészül és jelenlegi helyéről a művelődési központ új épületbe átköltözik? (Lőrinczy András, Bonyhád, Radnóti u. 18.) — Az új művelődési központ elkészültével a Perczel- kerti kastélyban főként könyvtárt, olvasótermet és zenehallgató termet alakítanak ki. Ekkor kerülhet sor a könyvtár jelenlegi könyv- állományának 50 ezer kötetre való fejlesztésére. — Mikor oldják meg Börzsöny vízellátását? (Nagy István, Bonyhád—Börzsöny.) — A börzsönyi városrész vízellátásba való bekapcsolására a jelen tervidőszakban nem kerül sor. Ennek oka, hogy a nagy terepszintkülönbség miatt, külön átemelő berendezést kellene létesíteni, amelynek anyagi fedezete nem biztosítható. Bonyhád városban az ivóvízalapellátás teljes biztosításához (kútfúrások és magastározók építése) 20 millió forintos beruházásra van szükség, amelynek megvalósítása után tudjuk programozni — Börzsöny vízellátásának megoldását — a következő tervidőszakban. a megye vezetőt válaszolnak A mezőgazdasági termékforgalomról szól a Minisztertanács 45/1977. (XI. 24.) számú rendeleté, amely szerint a mezőgazdasági termékek értékesítésének és tervszerű felhasználásának biztonsága érdekében törekedni kell arra, hogy a mezőgazdasági termékforgalom előre megkötött szerződések útján valósuljon meg. A rendelet szerint a mezőgazdasági termelő a saját tenyésztésű, nevelésű, hizlalású szarvasmarhát és lovat csak jogszabályban meghatározott esetekben vághatja le, a vásárolt szarvasmarhát, lovat és sertést a vevő csak jogszabályban meghatározott esetekben vághatja le, illetőleg a meghatározott tartási idő eltelte előtt csak a kijelölt gazdálkodó szervezetnek adhatja el. A kijelölt állami vállalat viszont köteles a mezőgazdasági termelő által felkínált kenyérgabonát teljes mennyiségben megvásárolni. A rendelet — amely a Magyar Közlöny idei 85. számában jelent meg — 1978. évi január hó 1-én lép hatályba, végrehajtásáról a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter gondoskodik, akinek idevonatkozó rendelkezéseiről — azok megjelenése után — ugyancsak tájékoztatást adunk. A Kereskedelmi Értesítő f. évi 38. ázámában közlemény jelent meg a mező- gazdasági termelőszövetkezetek által üzemeltetett kereskedelmi és vendéglátó egységek vizsgálatáról. A vizsgálat megállapításai szerint az mgtsz-ek hálózati ellenőrzése nem kielégítő, a vizsgált egységek 60 százalékában 1977. I. félévben nem végeztek dokumentált eile őrzést, egyes helyeken 4- évre visszamenőlegesen se „ehelyett különböző fele] beosztású dolgozók látog tásszerű ellenőrzése vált gy korlattá.” A boltokban, ve déglátó üzletekben a bizon lati fegyelem lényeges kedvezőtlenebb, mint az áll mi, illetve ÁFÉSZ-egysége ben, nem megoldott a kere kedelmi és vendéglátóip; tevékenység szakszerű jogszerű irányítása és eile: őrzése. A közlemény tájéko tatást ad a vizsgálat son tett intézkedésekről, ugyai akkor felhívja a kereskedő mi és vendéglátó tevékenys get folytató mgtsz-ek vez tőinek figyelmét a teem további intézkedésekre, tanácsokat pedig felkéi hogy „a maximális segítsél nyújtás mellett fokozottal ban ellenőrizzék az e terüli ten folyó munkát.” Úgy véljük, a köziemén; ben írtak szemelőtt tartás; val sok kellemetlenség elő; hető meg. Az Építésügyi és Városié, lesztési Minisztérium a t< metői síremlékek állításává összefüggő díj felszámítás; nak kérdéseiről adott 1 7/1977. szám alatt elvi ál lásfoglalást, amely szí rint a temetők fenntartói sírhely használatáért jogc sultak díjat felszámítani, sírhely használati jogosuk ság azonban magába foglá ja a síremlék állítási jogc sultságot is, tehát külön sír emlék állításának „engedi lyezéséért” díjat felszámít; ni nem lehet, ez ugyan ugyanazért a használatéi kettős díjfelszámítást jeler tene. Dr. Deák Konrád, a TIT városi-járási szervezetének elnöke A bölcsődében — ahol képriportunk készült — olyan kis gyerekekhez jött el a Télapó, akiknek nyiladozó értelme még nem egészen fogta fel, ki is az a Télapó. A különös külsejű, nagy szakállú bácsit szeretettel vették körül. Ajándéko. kát hozott — és mert az ilyen kis gyerekeket még nem lehet félrevezetni — ha értelmükkel nem is, de valahol mélyen talán felfogták, hogy kinek az ajándékait. — Tamási —z. Fotó: Komáromi Zoltán Kemény hideggel, hóval jött az idei Télapó. A Télapó, aki fagyos tél előhírnökeként ajándékkal ked. veskedik a gyerekeknek. A Télapó nem a titokzatos ajándékozót jelenti a legtöbb családban, hanem a szülők ajándékait átadó jóságos bácsit. Hosszú évszázadok óta hozzátartozik a családok életéhez éppúgy, mint a karácsony ünnepe, vagy a tavaszt köszöntő húsvét. A szülők jósága, szeretete hozta létre. A Télapó mögé bújva az ő ajándékaik — szeretetük megannyi apró jele — kerül napvilágra. És ezt egyre kevesebb helyen titkolják. De a Télapó varázsa így is megmaradt.
