Tolna Megyei Népújság, 1977. december (26. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-07 / 287. szám
177. december 7. KÉPÚJSÁG 3 bogyiszlói eredmények A szövetkezetek készülnek a zárszámadásra (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A megye mezőgazdasági zemeiben befejezték az őszi etakarítási munkákat, az gyedüli feladat a földeken z őszi mélyszántás elvégzé- e. A hó miatt a gazdasá. ok lassabban haladnak a zántással, a felszántandó te- ület kilencven százalékát árták meg eddig az ekék, ehát befejezéshez közeledek ezzel a munkával. A termelőszövetkezetekben lost a leltározás, a mérle- ek elkészítése, a zárszám- dás az egyik legfontosabb eladat. Az elemzés, az el- núlt gazdasági év értékelé- e egybn a következő idő- zak fontos feladataihoz is lapul szolgál; a jövő évi ;azdasági tervek elkészítésé- lez. A hónap elején — já- ásonkénti szervezésben — roordinációs megbeszéléseién vesznek részt a megye zövetkezeteinek szakemberei :s a megyei tanács mező. ;azdasági osztályának, a melyei pártbizottság, a terme- őszövetkezetek területi szövetségének, az állattenyész- ési felügyelőségnek vezető zakemberei. A beszélgetések, anácskozások célja, hogy :gyeztessék a gazdaságok, a negye és a népgazdaság ériekeit, és ennek megfelelően állítsák össze a szövetkezetek a jövő évi termelési terveiket. Különösen nagy hangsúlyt kap a megbeszéléseken a kézi munka igényes növények, a kertészeti kultúrák, a tejtermelés és — az épülő húskombináttal kapcsolatosan — a sertés- tenyésztés helyzetének elem. zése, a tennivalók megbeszélése, a fejlesztés lehetőségének megvitatása. A bogyiszlói Dunagyöngye Mezőgazdasági Termelőszövetkezetben az 1977-es év gazdasági eredményei még nem ismeretesek, hiszen a zárszámadásig sok különböző termelési és egyéb feladatot kell megoldani. A vezetők azonban már a hogyan tovább gondolatával foglalkoznak, hiszen az értékelés és tervezés két elválaszthatatlan munka a mezőgazdasági üzemen belül is. A termelőszövetkezet profiljában alapvető változást nem terveznek, mivel a termesztett növénykultúrák leginkább megfelelnek a tér. mészeti adottságoknak. Fő ágazatok a növénytermesztés, a feldolgozó üzemág. (szárító), az állattenyésztés, a kertészet és a gépcsoport. A növénytermesztésben a legnagyobb területű őszi kalászosok terméshozamának növelését tűzték ki célul. Tervezik a lucerna területének 200 hektárral való növelését, tekintettel a nagy kapacitású szárítóüzemre. Az exportlehetőségek ugyan korlátozottak voltak, de a saját állatállomány takarmányellátásában nagy segítséget tud nyújtani az üzem. A 350 hektáron termesztett kukorica termése gyengébb volt, 1978-ban a terméshozam javítása a cél. Meg kell jegyezni, hogy nagy gondot jelent az egyéni gazdálkodóknak a területbe beékelődő, 200 négyszögöltől 3 kh nagyságig terjedő területeinek a szétszórtsága. Jelenleg részleges földrendezés van folyamatban. Kisebb területen termesztenek még cukorrépát, száraz- és zöldborsót, valamint takarmánynövényeket. A feldolgozó üzemág rövid távú feladata a növény- termesztés melléktermékeinek — szalma, borsószalma — további feldolgozása, a Sina-telepi Állami Gazdaság által létrehozott rendszeren belül. Ez a munka ősszel megkezdődött. A szárítóban 15 vagon kukoricapelletet készítettek, jó minőségben. Most folyik a 20 vagon borsószalma feldolgozása, ezt fogja követni a téli időszakban a szalma feldolgozása. Feladatul tűzték ki a szárító egész éven át történő folya. matos üzemeltetését. A karbantartási munkák elvégzését egy hónapra kívánják csökkenteni. Augusztusban megkezdődött a keverőüzemben havi száz vagon táp előállítása. A folyamatos üzemeltetés biztosítéka a Gabonafelvásárló Vállalattal kötött szerződés. Az állattenyésztésen belül legfőbb feladatként jelentkezik a tej termelésének növelése. Az egy tehénre jutó hozamot kell növelni. A cél el. érésének legfontosabb eszköze e területen a munkafegyelem javítása. A tervek között szerepel a brucella- mentesítés végrehajtása 1980-ig, saját erőből. A kertészet a fóliatelep rekonstrukcióját, valamint a zöldségtermő terület tíz hektárral történő növelését végzi 1978-ban. Ez évben a paradicsom átvétele nehezítette a szedés ütemét, ez bizonyos mennyiségű termésmegsemmisüléshez vezetett. A gyümölcskertészeten belül az eddig elért hozamok szin- tentartása a cél. Az ötéves tervben szerepel a metszési munkák gépesítése. A következő évben az öntözött területek nagyságát szeretnék növelni a kertészeten és a növénytermesztésen belül is. A gépcsoport legfontosabb feladata a jövő évben a félkész gépműhely és járulékos épületeinek befejezése. Ez feltétele a jobb, szakszerűbb gépjavításnak és karbantartásnak. A termelőszövetkezet nem tervez gépvásárlást 1978-ban. GÖRBE JOZSEFNE öSSSi Épül óm üzemcsarnok ..... . .. Két és fél éve telepedett le Szekszárdon a Gyár- és Gépszerelő Vállalat. Az AGROKER telepét vették meg, és rendezték be szakmunkásképző-műhelynek, illetve irodaháznak, szociális létesítményeknek. A régi teleppel szemben megkezdték egy betonvázakból álló csarnok építését. Képünket az épülő üzemről készítettük. Itt kapnak helyet a különféle speciális he gesztőműhelyek — raktárak, stb. llj üzemek a bólyi kombinátban A Bólyi Mezőgazdasági Kombinátban ünnepélyesen átadták rendeltetésének a dunai új kikötőt és az agrokémiai bázist (képünkön). A kikötő a termények vízi úton történő, olcsó szállítását teszi lehetővé, az agrokémiai bázison pedig korszerűen, gazdaságosan tudják tárolni a kemikáliákat. Visszhang A Népújságban november 24-én megjelent „A szép, egészséges csemetékből válogathatunk” című cikkhez a következő véleményt fűzzük: A Siófoki ÁG-tól 1977. szeptember 28-án megrendeltünk 8760 különböző gyümölcsfacsemetét, és bogyós gyümölcsűeket, ezzel szemben 1977. november 16-án 3210 csemetét kaptunk. A Kecskeméti Á. G. borbási faiskolájától 3400 darab, több fajta gyümölcsfacsemetét rendeltünk, melyből 950-et kaptunk. Őszibarackból és szőlőoltványokból egyet sem. így ezen cikkekből nem szegényes a választék, hanem egyáltalában nem kapható. Az 1976—• 77. évi gyümölcsfacsemete- értékesítési szezonban 150 ezer forint értékű forgalmat bonyolítottunk le, a szűkös választék mellett. Mi szerettük volna emelni a forgalmat ez évben is, hisz ezért vettük fel a kapcsolatot két gyümölcsfacsemete-előállító gazdasággal. Ponekker Zsigmond ig. elnökhelyettes A vállalati szervezés A tapasztalatok egyértelműen bizonyítják, hogy a munkaerő ésszerű kihasználása csakúgy, mint a termelés zavartalansága vagy a beruházások sikeres lebonyolítása, főként a vállalati szervezéstől függ. Ezért kíséri a kormányzat is nagy figyelemmel a szervezési munka helyzetét, s elemzi hibáit, amelyek főként a vállalati önállóság bővülésével váltak felismerhetővé, szinte tapint- hatóvá. Az is kitűnt, hogy csak hosszan tartó állhatatos munkával lehet e hibákat visszaszorítani. A Minisztertanács pénteki ülésén azt állapíthatta meg, hogy bizonyos előrelépés már történt a vállalati szervezés korszerűsítésében. A munka javítását azonban tovább kell fokozni, mert annak üteme nem kielégítő. Főként a vállalatokra vonatkozik ez, de sok még a megoldatlan feladat a szervező intézetekben, sőt az irányító szerveknél is. Számottevő teendők vannak a szervező szakemberek képzésében, a szervezéstechnikai eszközök megteremtésében, és nem utolsósorban sokat kell még tenni az emberek szemléletének megváltoztatásáért. A vállalatok egy része úgy véli, hogy szervezeti-működési szabályzat kidolgozásával lényegében el is végezte feladatát, jó néhány helyen még hozzá sem kezdtek az elavult szervezési módszerek, munkavégzési feltételek és körülmények elemzéséhez, még kevésbé azok javításához, korszerűsítéséhez. Hazánkban is egyre több számítógépet alkalmaznak, ezek a szervezés korszerűsítéséhez is jó lehetőségeket teremtenek, amit azonban a vállalatok egy része nem használ ki kielégítő mértékben. Pedig magának a számítás- technikának az alkalmazása is nagymértékű alapozó, előkészítő szervezést igényel. Mivel ez sokhelyütt elmarad, a számítástechnikai berendezések alkalmazása sem érheti el az elvárható szintet. A szervezés legfőbb hibái közé sorolható az is, hogy hazánkban a munkásoknak még ma is — mintegy 20 százaléka foglalkozik anyagmozgatással, belső szállítással, vagyis arányaiban kétszer annyian, mint az iparilag fejlett országokban. Csak kezdeti eredményeket értek el a munkavégzés műszaki-gazdasági mutatóinak, egyebek között az anyag-, létszám- és munkanormáknak tudományos kialakításában, célszerű alkalmazásában, jóllehet a mérhető munkanormákkal dolgozók arányának romlása 1975-ben megszűnt, s azóta már némi javulás is tapasztalható. A kormány elvárja a vállalatoktól, hogy jobb szervezőmunkával alapozzák meg fejlesztési, beruházási tevékenységeiket, lényegesen javítsák a szervezőmunka terv- szerűségét. A vállalatoknak az eddigieknél jóval többet kell tenniök a szervezői szak- apparátus megerősítésért, nagyobb energiát kell fordíta- niok a belső irányítási rendszer korszerűsítésére, a munkafolyamatok összehangolására, a munkavégzés módszereinek, a munkahely kialakításának tervszerű fejlesztésére. A szervezőintézeteknek a vállalati szervezés tényleges gyakorlati, módszertani és kutatási bázisává kell válniuk. A kormány határozata értelmében a jövőben a Munkaügyi Minisztérium egy megalakuló tárcaközi bizottság közreműködésével gondoskodik arról, hogy megteremtődjön a vállalati szervezőmunka és a gazdaság- politikai célok közötti összhang. Segíti majd a több ágazatot érintő normaadatrendszerek kidolgozását, a bevált hazai és külföldi szervezési módszerek, tapasztalatok elterjesztését, s gondoskodik arról, hogy a vezetők szervezett formában juthassanak hozzá a szükséges ismeretekhez. Gazdasági jegyzet- Munkaebéd és „vetőmag” Nyelvöltögető gondolatokat kölcsönzött nem egy- egyszer az a látvány, amikor negyven-ötven hivatali kocsit láttam valahol parkolni — tapasztalatcsere, szakmai bemutató esetén. Kételkedtem abban, hogy ezeknek a — valóban hasznos tanácskozásoknak, hatékony, aktív szerepük lehet a jobb, okosabb módszerek elterjesztésében. Gyakran külsőségeiben is valamiféle protokoll — találkozásokhoz hasonlítottak az összejövetelek — természetesen közpénzen. Megyénkben, ebben az esztendőben több mint száz különböző szakmai-elméleti, gyakorlati bemutatót, tanácskozást szerveztek a mezőgazdasági szakemberek részére. Ha csak a nagy átlag számaival nézünk is utána — mintegy ötezer ember ismerkedhetett meg az ott elhangzó, követendő gyakorlattal, elmélettel. Nézegetve a statisztikát a megye mezőgazdasági üzemeiről, a mezőny tagoltsága is alátámasztani látszik a már említett „nyelvöltögetést.” Felmerül a kér- / dés, vajon hogy alkalmazzák a tapasztalatokat — ha mégis ilyen különbségek maradnak közel hasonló adottságú szövetkezetek között? Talán mégsem csal a látszat? Régi szakemberrel beszélgettem kételyeimről, aki sokéves tapasztalatát, rutinját egyetlen lefegyverző mondatba sűrítve válaszolt még a ki nem mondott kérdésemre is: „Nem minden mag kel ki, még ha jó is a vetés. És mégis vetnünk kell...” A válasz, az ellenkezés kisördögét egycsapásra a „padlóra vitte”. Igaz, ilyen esetekben sokkal inkább azt kell számolni, hogy mondjuk a dalmandiak által rendezett hibridkukorica-bemutató hatására, hány helyen kísérelik meg követni — természetesen a maguk eszközeivel — a valóban követendő módszert. Vagy mondjuk a bonyhádiak legelőhasznosítását, az ott látottakat még jó néhány helyen kezdik bevezetni — mégha egyelőre óvatosan araszolva is.... Tovább nőtt az iparszerű növénytermesztés, állattartás tábora a megyében — és, bár ez statisztikailag aligha igazolható, nyilván nem kevés szerepe volt ebben a tapasztalatcseréknek, bemutatóknak. Vetni kell... E gondolatokon lovagolva nem akarok átesni a paripa — túlsó oldalára. Mert igaz ugyan, hogy vetni kell, de nem mindegy, hogy milyen talajba. Jó lenne, ha a tapasztalatcsere — magába foglalná a szó teljes gondolati tartalmát. Csere lenne, a hasznos gondolatok, használható tapasztalatok cseréje. Amely révén ki-ki a gyakorlatban is kamatoztatható módszerek birtokába jut. Ebben az esetben — ha minél több gondolatmag szökken kalászba — aligha késztet fintorgásra bárkit a „munkaebédek” néha kétes illata... gyvgy
