Tolna Megyei Népújság, 1977. december (26. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-07 / 287. szám

1977. december 7 Sajtónapi megemlékezések ötvenkilenc évvel ezelőtt, 1918. december 7-én jelent meg az első magyar legális kommunista lap, a Vörös Újság. Az évfordulón, amely egyben a magyar sajtó nap­ja, kedden délelőtt ünnepséget tartottak a Magyar Sajtó Házában. Ezután koszorúkat helyeztek el a Vörös Újság márvány emléktábláján. Az MSZMP Központi Bizottsá­ga nevében Fodor László osztályvezető-helyettes és Né­meth Jenő alosztályvezető; a Minisztertanács Tájékoz­tatási Hivatala nevében Várkonyi Péter államtitkár, a hivatal elnöke és Lengyel László elnökhelyettes koszo­rúzott. Losonczi Pál fogadta dr. Nahum Goldmant Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke kedden fogad­ta dr. Nahum Goldmant, a Zsidó Világkongresszus ala­pító elnökét, aki részt vett az Országos Rabbiképző In­tézet fennállásának 100. év­fordulója alkalmából rende­zett jubileumi ünnepségen. A fogadáson jelen volt Mik­lós Imre államtitkár, az Ál­lami Egyházügyi Hivatal el­nöke és Héber Imre, a ma­gyarországi izraeliták orszá­gos képviseletének elnöke. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke hivatalában fo­gadta dr. Nahum Goldmant, a Zsidó Világkongresszus alapító elnökét. (Képtávírónkon érkezett.) Biszku Béla kubai látogatásai A Havannától mintegy har­minc kilométerre levő „Ha­bana Libre” nevű cukornád­feldolgozó központot látogat­ta meg hétfőn délután Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára. A délutáni programon a ma­gyar pártküldöttséget elkísér­te Rafael Francia Mestre kubai mezőgazdasági minisz­ter az ötezer holdon gazdál­kodó „Ceiba” citrus- és gyü­mölcsültetvényre, amely egy­ben jelentős állattenyésztési központ is. A Che Guevaráról elneve­zett vidéki középiskola hat­száz tanuló befogadására épült. Itt a hallgatók a kö­telező elméleti ismeretek el­sajátítása mellett napi három órát a citrusültetvények gon­dozására fordítanak. Kairó Diplomáciái szakítás Kereszty András, az MTI tudósítója jelenti: Kedden Kairóban katonai kordon zárta körül az algé­riai, az iraki, a dél-jemeni és a szíriai külképviseletek épületét. Teherautókon szál­lították el a diplomáciai tes­tületek dolgozóinak holmiját. Líbia már tíz nappal koráb­ban megszakította kapcsola­tait Egyiptommal. A kairói lapok támadják a tripoli konferencián részt vett államokat és a Szovjet­uniót. Az Ál Ahram szerint a tripoli értekezletet „a Szov­jetunió ernyője és irányítása alatt” tartották meg. A diplomáciai kapcsolatok megszakítása mindenképpen azt mutatja, hogy Egyiptom az arab országok egy részé­nek éles elutasítása ellenére tovább kíván haladni a jeru- zsálemi találkozóval meg­kezdett úton. Egyiptomi tá­jékoztatás szerint Izrael és Egyiptom kairói megbeszélé­se az Egyesült Államok és az ENSZ képviselőinek jelenlé­tében jövő szerdán kezdődik a kakaói Mena House Hotel­ben. Kedden bejelentették azt is, hogy „előreláthatólag de­cember 9-én” Kairóba érke­zik Cyrus Vance amerikai külügyminiszter. Az amerikai diplomácia vezetőjének láto­gatása az egységes arab front felbomlása után az egyipto-: mi politikai vonal hangsúr lyozott megtámogatását je­lenti. Khaled Mohieddin, az egyiptomi haladó egységpárt vezetője a múlt héten a par­lamentben figyelmeztetett arra, hogy a genfi értekezlet alapfeltétele az egységes arab - álláspont kidolgozása, egységes arab delegáció lét­rehozása. A jelenlegi hely­zetben Genf távolabb került a megvalósulástól, mint va­laha volt. Fogadás a finn nemzeti ünnep alkalmából A Minisztertanács és a SZOT vezetőinek megbeszélése Lázár Györgynek, a Mi­nisztertanács elnökének és Gáspár Sándornak, a Szak- szervezetek Országos Taná­csa főtitkárának vezetésével kedden megbeszélést tartot­tak a Parlamentben a kor­mány és a SZOT vezetői. Áttekintették a legutóbbi tanácskozáson > elfogadott megállapodások végrehajtá­sát és egyetértőleg megálla­pították, hogy a vállalt kö­telezettségeket az állami és a szakszervezeti szervek egy­aránt teljesítették. Megvitatták az idei nép- gazdasági terv végrehajtásá­nak tapasztalatait. Az MSZMP Központi Bizottsá­gának értékelésével össz­hangban megállapították, hogy 1977-ben a nehéz kül­gazdasági feltételek ellenére is elérjük alapvető termelési és életszínvonalpolitikai cél­jainkat. Kaarlo Yrjö-Koskinen, a Finn Köztársaság budapesti nagykövete a finn nemzeti ünnep alkalmából hétfőn fo­gadást adott rezidenciáján. A fogadáson részt vett Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke, Apró Antal, az országgyűlés elnöke, Cse- terki Lajos, az Elnöki Ta­nács titkára, Havasi Ferenc, a Minisztertanács elnök­helyettese, Púja Frigyes kül­ügyminiszter, Pozsgay Imre kulturális miniszter, Romány Pál mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter, SchuT- theisz Emil egészségügyi mi­niszter, s a politikai, a gaz­dasági, a kulturális és • a társadalmi élet sok más ve­zető személyisége. Jelen volt a fogadáson a budapesti dip­lomáciai képviseletek sok vezetője és tagja is. Az egységes, független Ciprusért „A Szovjetunió fenntartás nélkül támogatja azt, hogy Ciprus egységes állam ma­radjon és elítéli a sziget- ország felosztására irányuló törekvéseket” — jelentette ki Nyikolaj Rogyionov szovjet külügyminiszter-helyettes Ciprusról történt elutazása­kor. Rogyionov több napig megbeszéléseket folytatott a ciprusi külügyminiszterrel és fogadta őt Szpirosz Kiprianu köztársasági elnök is. E meg­beszéléseken is hangoztatta: a Szovjetunió Ciprus függet­lensége, szuverenitása, terü­leti egysége és el nem köte­lezett nemzetközi jogállása mellett van. „A külföldi csa­patoknak ki kell vonulniok Ciprusról és a katonai tá­maszpontokat fel kell szá­molni” — jelentette ki. Hol tartanak Belgrádban ? Fogalmazni kellene A harminchárom európai és a két észak-amerikai or­szág küldöttei a helsinki zá­róokmányt vizsgálják a Szá­va Palotában, immár hete­dik hete: mi valósult meg abból, amit két esztendővel ezelőtt a legfőbb vezetők Helsinkiben elhatároztak és mi a teendő? Alig van a nemzetközi, az államok kö­zötti kapcsolatoknak olyan része, amelyről itt szó ne es­ne. A határok sérthetetlen­sége, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás, az emberi jogok elveinek érvé­nyesülése épp úgy szerepel a A múlt heteknek két fő jel­lemzője volt: nagyon gondo­san vizsgálták a záróok­mányt, sok értékes gondolat került napfényre — ugyan­akkor éles szóváltásoknak, a nézetek szikrázó összecsapá­sának is színhelye volt a Szá­va Palota. Megállapították, hogy mindenütt történt egy, s más a helsinki záróok­mány megvalósításáért, hol több, hol kevesebb. A ma­gyar küldöttek — diploma­ták, szakértők —, a különbö­ző bizottságokban beszámol­tak a mi eredményeinkről és kívánságainkról. Elmondták egyebek között, hogy a szá­mítástechnika, a környezet- védelem. a mezőgazdaság és az orvostudomány területén fejlődött leginkább együtt­működésünk egy sor tőkés országgal; kulturális megál­témák között, mint az ipari kooperáció, a kereskedelem föllendítése, a tudományos tevékenység összehangolása; a nevezetes „harmádik ko­sárban” pedig az emberi kap­csolatok, a kulturális és az oktatási tapasztalátok cseré­je található. Ha számbavesz- szük a felsorolt témák min­den lehetséges részletét és megszorozzuk harmincöttel — valamennyi küldöttségnek lehet mondanivalója, pana­sza, javaslata mindehhez — nem is csoda, ha hetek óta tárgyalnak és gyorsan nem is érnek a végére. lapodást kötöttünk néhány olyan kormánnyal, amellyel eddig nem volt ilyen szerző­désünk; számos gazdasági intézkedést tettünk, amely­nek hatására könnyebbé vált a kooperáció más államok­kal, külföldi cégekkel; köz­ismertek az utazásokat köny- nyítő magyar rendelkezések. Valamennyi fölszólalónk hoz­záfűzte, hogy egyes nyugati államoktól nagyobb, a mi­énkhez hasonló együttműkö­dési készséget várunk — le­gyen szó a kereskedelemről vagy a vízumkönnyítésekről. Sok küldöttség számolt be hasonló jó hírekről, a helsin­ki záróokmány tehát bevo­nult Európa életébe, s ez mindennél fontosabb. Belgrád nem tükrözné a való nemzetközi helyzetet, ha nem robbantak volna ki viták. A szocialista, valamint a nem szocialista (tehát az atlanti és a semleges) küldöt­tek között a fő nézeteltérés az emberi jogok elve, vala­mint a „harmadik kosár” más szóval, a „humanitárius és egyéb kérdések” körül mu­tatkozik. A nyugatiak állás­pontja szerint a helsinki zá­róokmány (az egész doku­mentum!) végrehajtásának fő mércéje ez a fejezet, pon­tosabban, ennek a fejezetnek csak néhány része, elsősor­ban a szocialista országok vízumkiadási, kivándorlási szabályzata. Nagyon sok időt szentelnek e témának a nyu­gati szónokok, megpróbálják felelősségre vonni egyes szo­cialista kormányokat, bele­mennek még az úgynevezett disszidensek kérdésének tag­lalásába is, voltaképpen ki­állnak azok mellett, akik akár otthon, akár már emigráció­ban támadják szocialista ha­zájuk rendszerét. Számtalan alkalommal csaptak már ed­dig is össze e témakörben Julij Voroncov szovjet és Arthur Goldberg amerikai küldöttségvezető érvei, a szocialista országok is kifej­tették a szovjet küldöttséggel megegyező véleményüket. NE LEGYEN ÍTÉLÖSZÉK Talán nem eléggé köztu­dott — a belgrádi fórumon most szó esett erről is —. hogy az Egyesült Államok máig sem írta alá az emberi jogokról szóló két fontos nemzetközi okmányt, a faji megkülönböztetés felszámo­lásáról, valamint a munká­hoz és a betegbiztosításhoz való jogról szóló konvenciót. Ez tény, de a szocialista or­szágok nem kívánják ítélő­székké változtatni Belgrádot. A szovjet küldött egy sajtó- nyilatkozatában kijelentette: valamennyi résztvevő állam-1 nak sokat kell még tennie, hogy a helsinki záróokmány hatékonnyá váljék és Európa valamennyi lakója élvezze gyümölcseit. Petrán János, a magyar delegáció vezetője, igen higgadtan fogalmazott egy heves szópárbaj közepet­te: valamennyi államnak együtt kell működnie az em­beri jogok érvényesítésében, de ez csak úgy lehet haté­kony, ha tiszteletben tartják egymás alkotmányos rendjét; megengedhetetlen, hogy egyes kormányok jogot for­máljanak arra, hogy felülbí­rálják más országok törvé­nyes szerveinek eljárását. Még a nyáron, az előkészí­tő eszmecserén megállapod­tak abban, hogy a bizottsá­gok december közepéig ösz- szefoglalják munkájuk ered­ményét és előterjesztik ja­vaslataikat a zárónyilatkozat szövegére. Ideje lenne elkez­deni e nyilatkozat megfogal­mazását. Beszélni kellett a múltról, igaz, enélkül nem lehetett Volna levonni a ta­nulságokat, de fontosabb a jövő teendőinek meghatáro­A magyar küldöttség a Száva Palotában (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÉSZSÉGET VÁRUNK Burundi Afrikában, az Egyenlítőtől délre helyezkedik el a vál­tozatos felszínű, trópusi ég­hajlatú, 27 834 knr területű ország, a Burundi Köztársa­ság. A közel 4 milliós lakosság 86 százaléka a bantu nyel­veket beszélő hutu, 12 száza­léka hamita tuszi, közel 2 százaléka batva nemzetiségű. A 16—18. században a2 Etiópiából jött tuszik az ős­lakosságot leigázták és feu­dális királyságot alapítottak. 1890-től a német gyarmatosí­tók Ruanda-Urundi néven Német-Kelet-Afrikához csa^ tolták a Livingston által fel­tárt területet. Az első világ­háború után népszövetségi mandátum, a második világ­háború után ENSZ-gyámság alá került az ország. Burundi 1962. július 1-ér független alkotmányos mo­narchia, majd 1966. novem­ber 29-től köztársaság. Elmaradott agrárország területének felén mezőgaz dasági termelés folyik amellyel a munkaképes la kosság 90 százaléka foglal kozik. A hutu nemzetséghez tar tozó kapás földművelők fő leg maniókát, babot, borsót kukoricát, földi mogyorót dohányt termesztenek. A tu szí állattenyésztők szarvas marhát,' juhot, sertést é kecskét tartanak. Az euró paiak kezében lévő ültetvé nyékén kávét, gyapotot, teá termelnek. Bányászatában é az iparban jelentős a külföl di — főleg belga — tőke. — TERRA — zása, és ezt tartalmazza máj a nyilatkozat, amelyet a t£ lálkozó végén közösen, egye értéssel kell elfogadniuk. HADGYAKORLATOK, VÍ5 ÜT, NYELVTANÍTÁS Már eddig is több mii hetven előterjesztés fekszik titkárság asztalán. A üsté szerepel a szovjet javask hogy ne tartsanak Európábí 50—60 ezer fősnél nagyol hadgyakorlatokat: a magy rok többek között a kevés elterjedt nyelvek oktatás nak, az e nyelven írt Írod lom minél szélesebbkörű 1 fordításának előmozdítás szorgalmazzák; Ausztria egységes európai víziútren szer kialakítását kívánj Svájc a vitás kérdések bék rendezésére nemzetközi fór mot, döntőbíróságot hozi létre. E példák azt mutatja hogy nemcsak viták dúln, Belgrádban. e szülési fájdí mák közepette' hasznos te vek is körvonalazódni Igaz, olyan javaslatok is n pirendre kerülnek ma. amelyek nem fogadhatók vagy ebben a formában ne nyerhetik el az egységes j váhagyást, s mi több, napo ta nyújtanak be új és új p pírokat. Amíg valamenr sorra kerül és mindegyikl kapcsolatban megegyezés ; hét létre, — eltelik jó p hét. Ezért föltételezik, hog; belgárdi „diákok” téli szűr tét kapnak majd és taná kozásuk belenyúlik a febi árba. TATÁR IMRI

Next

/
Thumbnails
Contents