Tolna Megyei Népújság, 1977. december (26. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-07 / 287. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XVII. évfolyam, 287. szám ÁRA: 0,80 Ft 1977. december 7., szerda Mai számunkból MUNKAEBÉD ÉS „VETŐMAG” (3. old.) VISSZHANG ÉJSvi (3. old.) TÉLAPÖÖNÖK KÉRDEZTEK — KÖSZÖNTÖ (4. old.) (4. old.)* A megyei tanács vb tárgyalta: remonoKtatas liiiili®iAp||«i 1 RillilniiiiiMlAiit ■t wiviii w■ ssriipagwííswy^p»■ Magyar felszólalás Belgrádban Nemzetiségi politikánk hozzájárul az európai légkör javításához Önkiszolgáló? HÁNY önkiszolgáló élel- niszerbolt vagy ABC- íruház van az országban? V. pontos válaszhoz nem izükséges komputer, de r»ég zsebszámológép sem. Viert bár önkiszolgálónak íevezzük mindazokat az izleteket, amelyekben szájadon emelhetünk le az illvány okról árut, valójá- jan — két budapesti és így székesfehérvári ABC- iruházat kivéve — az élelmiszer-kereskedelemben dáig csak részleges önkiszolgálást vezettek be. A sajtot, a felvágottat, a jékárut, a húst, a zöldséget, a gyümölcsöt, a hi- legkonyhai készítményetet, a süteményeket mind- náig hagyományos módon szolgálják ki Hogy mégis ez a módszer, ez a félmegoldás, ez i félönkiszolgálás terjedt äl az egész országban, annak elsőrendű oka, hogy az ipar egyelőre az élelmiszereknek csak egy részét szállítja fogyasztói csomagolásban. Azt sem régóta, hiszen sokan emlékszünk még arra, mikor a boltban zsákból mérték a lisztet, a cukrot, kannából a tejet, tejfölt, sőt, némely településen még ma is hasonlóképp árusítanak. A jövő azonban kétségkívül a teljes önkiszolgálásé: ezt kívánja a vevő kényelme és a kereskedelem gazdaságossága egyaránt. Egyes felvágottak és a tőkehús ipari előrecsoma- golása már megkezdődött, ha kis mennyiséget is, de már fogyasztói csomagolásban is szállítanak a húsipari vállalatok. Néhány- féle sajt szintén csomagolva kerül forgalomba, almát, hagymát, krumplit, déligyümölcsöt is be tudnak szerezni a boltok hálóban, kis zsákban. A többit az önkiszolgálásra intenzíven törekvő élelmiszer-áruházakban a kereskedők maguk csomagolják. Nem könnyen. Ehhez ugyanis gépeket, csomagolóanyagot, gyorsmérleget, az árat feltüntetű masinát kell beszerezniük. Sőt, át kell szervezni a munka- folyamatokat, át kell rendezni az eladóteret is, és helyet kell teremteni a csomagoláshoz. A valódi ön- kiszolgáló boltban megváltozik az eladók feladata: az árufeltöltésre és a csomagolásra szűkül. TULAJDONKÉPPEN ez kényszermegoldás. A valódi az lesz, amikor az ipar mindent, a kenyeret éppúgy, mint a felvágottat, sajtot, fogyasztói csomagolásban szállítja. De — mint a példák bizonyítják — addig is van mód a teljes önkiszolgálás bevezetésére. Megteheti bármely bolt, ABC-áruház, amelyik nem sajnálja a pénzt az eszközök beszerzésére, a fáradtságot a munkafolyamatok átszervezésére, Kivívja ezzel a vásárlók elismerését, akik a megszokottnál gyorsabban és egyszerűbben jutnak a napi élelmiszerekhez. (g. zs.) Tegnap délután tartott ülésén a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága az ügyrendnek megfelelően előterjesztett elnöki jelentés, illetve tájékoztató jóváhagyását követően tárgyalta meg — Somorjai Sándor osztályvezető jelentése alapján — a Tolna megyei Tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályának tevékenységét. A testület azt állapította meg, hogy ez a fontos szakigazgatási szervünk, ágazati irányító munkáját és valahány feladatát megfelelő módon látja el. A végrehajtó bizottság ugyanakkor határozatba foglalta azokat a szükséges intézkedéseket is, melyek a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztály munkájának hatékonyságát hivatottak növelni. A Tolna megyei Tanács V. B. ezután foglalkozott a felnőttoktatás megyénkbeli helyzetének értékelésével. E napirend vitájának alapját az a beszámoló szolgáltatta, amit dr. Vadas Ferenc, a művelődésügyi osztály vezetője terjesztett elő. A végrehajtó bizottság ezt megelőzően 1972-ben foglalkozott a felnőttoktatás kérdéseivel önálló napirendként. Akkor tízéves időszakot tekintett át, most 15 év változásait vehette számba. Jelenleg, megyénk 15 éven felüli lakosságának 51,9 százaléka rendelkezik általános iskolai, 6,4 százaléka középiskolai és 2,6 százaléka felsőfokú végzettséggel. Ha azt vesszük alapul, hogy 1948-ben a 15 év feletti lakosságnak mindössze 8,8 százaléka rendelkezett nyolc általános iskolai, vagy ennek megfelelő végzettséggel, mindjárt szemléletesebbé válnak azok a műveltségbeli eredmények, melyek kétségkívül gazdasági, társadalmi fejlődésünk alapján alakulhattak ki. A Pamuttextil Művek tolnai gyárában egy 124 millió forintos gépi beruházás kezdődött az idén. Ennek keretében kicserélik a régi, elavult gépeket, új, négyszínváltós, mikrovetélős, SZTB típusú szovjet automata gépekre. Ezt a beruházást foA hetvenes évek elején vált fokozott mértékben szükségessé az általános iskolai végzettség megszerzését segítő, új felnőttoktatási forma bevezetése. A hagyományos formában, a dolgozók általános iskoláiban 468 dolgozó szerzett végzettséget. Szekszárdon és Dombóváron jelenleg ebben a formában 132 felnőtt végzi tanulmányait. Kedveltek az 1970 óta folyamatosan szervezett, magánvizsgára előkészítő tanfolyamok, melyeken csaknem háromezren szereztek eddig általános iskolai bizonyítványt. A végzettek közül 375 a cigány dolgozók száma. Egyébként, az 1976,/77-es tanévben a rádió és televízió által indított Mindenki iskolája teremtett új lehetőségeket a tanulni szándékozó felnőtteknek. Az elmúlt tanévben e forma keretei között 104-en jutottak általános iskolai végzettséghez. Az írástudatlanság felszámolását szolgáló alapismereti tanfolyamokon 1970 óta mintegy ötszázan tanultak meg — döntően cigány dolgozók — írni és olvasni. Változatos formákat ölel fel a középiskolai felnőttoktatás, amiben szerepet játszik megyénk valahány középiskolája és két szakmunkásképző intézete. Míg 1974— 75-ben 2856-an tanultak fel- nőtteink középiskolában, az 1977—78-as tanévben 3201-en tanulnak. Ebben a kategóriában a szakközépiskolai felnőtt hallgatók növekvő száma jól jelzi a kvalifikált szakmunkások iránti munkaerőigény emelkedését. A felsőfokú tanulmányokat folytató levelező hallgatók segítésére 1973-tól 77-ig kísérleti jelleggel intézmény- közi konzultációs központ működött megyénkben a Felsőoktatási Pedagógiai Kutatóközpont irányításával és kozatosan hajtják végre, úgy, hogy közben a szövődében folyamatos termelő munka folyik. Ezek szerint 1977-ben harminc, 78-ban negyven, 79- ben harminc új automata gép áll munkába. Ezekkel a gépekkel és kiegészítő berenadott segítséget 250—300 pedagógusnak, műszaki és mezőgazdasági mérnöknek, az egyéni tanuláshoz. A tanítóképző főiskola létrehozásával ez az önálló szervezeti keret megszűnt. Átmenetileg a konzultációs központ szerepét a megyei felnőttoktatási stúdiónak kell átvennie. Jóllehet az üzemek dolgozóinak továbbképzéséről az utóbbi években több jogszabály is intézkedett, még mindig nem jellemző a vállalatok, üzemek átgondolt, munkaerő-fejlesztési koncepcióra épülő képzési, továbbképzési terve. E megállapítás kapcsán vita alakult ki, amiben szót kért Deli Sándor, az SZMT titkára, Békés Ferenc, a megyei tanács oktatási, szakmunkásképzési és sport- bizottságának elnöke, Varjas János ifjúsági titkár, végül Egyed Róbertné, a Kulturális^ Minisztérium képviselője. Leszögezték, hogy a felnőtt- oktatás helyzete általában és e vonatkozásban is tiszteletre méltó eredményeket tud felmutatni, de azért a felnőttoktatás fejlesztésének további feladatai sem csekélyek. Az is elhangzott, hogy különösen a mezőgazdaság technikai fejlődése kíván intenzívebb szakmunkásképzést és továbbképzést. Dr. Szabópál Antal összefoglalóját követően a végrehajtó bizottság elismerését és köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik munkájukkal elősegítették a felnőttoktatás fejlődését. A testület végül a bejelentések tárgyalását megelőzően hallgatta meg a megyei tanács elnökének tájékoztatóját, az általa vezetett tanácsi delegáció ez év november 3. és 9-e között Tambovban tett látogatásáról. dezésekkel a gyár meg tudja tartani a régi profilját, vagyis tovább gyártják — magasabb színvonalon, kevesebb élő munka ráfordítással — a nyugati piacon keresett, tarkán szőtt abroszokat, törlőket és ágyneműket. Míg a régi gépekből egy szövő néPolák Anna még regi gépen dolgozik A belgrádi találkozó bizottságokban folytatta tanácskozását az eddig beterjesztett javaslatokról. Az 1- es számú munkabizottságban többek között az a jugoszláv javaslat szerepelt napirenden, amely a helsinki záróokmánynak a nemzeti kisebbséget érintő ajánlásai végrehajtását kívánja elősegíteni. A vitában felszólalt dr. Petrán János nagykövet, a magyar küldöttség vezetője. A magyar törvények — húzta alá a magyar küldött — a nemzetiségeknek szavatolják mindazokat a demokratikus jogokat, amelyeket az emberi jogok egyetemes nyilatkozata és a helsinki záróokmány tartalmaz. Ez lehetővé teszi a Magyarországon élő nemzetiségek számára, hogy megkülönböztetés nélkül élvezzék a politikai jogok teljes körét, így az arányos képviselet lehetőségét az államhatalmi, államigazgatási és társadalmi szervekben, a gazdasági, társadalmi egyenjogúságot. Ide tartoznak azok a sajátos jogok is, amelyek feltétlenül szükségesek a nemzetiségek Albert Muganga, a Burundi Köztársaság külügyminisztere Púja Frigyes külügyminiszter meghívására hétfőn este hivatalos látogatásra Budapestre érkezett. A Ferihegyi repülőtéren a fogadására megjelent Púja Frigyes, valamint a Külügyminisztérium több vezető munkatársa. Ott volt Libere Nda- bakwaje, a Burundi Köztársaság hazánkban akkreditált nagykövete. Albert Muganga, a Burundi Köztársaság külügyminisztere kedden délelőtt a Hősök terén megkogyet kezelt, addig az újakból 8 gépet tud kiszolgálni, ami a nagyobb teljesítmény miatt 10 réginek felel meg. Javulni fognak a munkakörülmények is, lényegesen kisebb lesz a zajszint, sajnos csak akkor, ha a beruházás befejeződik, és az utolsó öreg gépek is kilétének fenntartásához, mint az anyanyelv használatának és oktatásának, kultúrájuk megőrzésének és ápolásának joga. A magyar küldöttség vezetője kifejtette, hogy a Magyar Népköztársaság kormányának álláspontja szerint a nemzetiségek léte fontos tényező az államok és nemzetek baráti kapcsolataiban. Mindez összhangban áll azzal a ténnyel, hogy a nemzetiségek állampolgár- sági hovatartozása, mindennapi élete, a munkakörülmények és gazdasági helyzetük erős szálakkal kapcsolja őket szülőföldjükhöz, annak nemzetéhez. Ugyanakkor Magyarország következetesen elősegíti a nemzetiségek kapcsolatát anyanemzetükkel is. A magyar felszólaló végezetül hangsúlyozta, hogy nemzetiségi politikánk és gyakorlatunk teljes egészében megfelel a helsinki záróokmány betűjének és szellemének, ily módon konstruktívan hozzájárul az összeurópai légkör általános javításához. szorúzta a magyar hősök emlékművét. A koszorúzást követően a Külügyminisztériumban Púja Frigyes és Albert Muganga között hivatalos tárgyalásra került sor. A miniszterek tájékoztatást adtak hazájuk fejlődéséről, megbeszélték az előtérben álló nemzetközi kérdéseket, különös tekintettel Európára és Afrikára, s megvizsgálták, hogy miként lehetne továbbfejleszteni a kétoldalú kapcsolatokat. kerülnek a szövődéből, mert ma még egy elavult gép nagyobb zajt csinál, mint tíz új. A tolnai gyár a nagy átállás ellenére a 77-es évet jól zárja. Az előzetes felmérések alapján a tervezettnél negyvenezer négyzetméterrel több szövet kerül le a gépekről. Szazhuszonnegymíllíos beruházás Tolnán Magyar-burundi tárgyalások Nagy Lászlóné, a gyár egyik kiváló szövője Hodován Erzsébet az első 16 új gép közül nyolcat kezel
