Tolna Megyei Népújság, 1977. december (26. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-30 / 306. szám
A 1ÍÉPÚJSÁG 1977. december 30. A közművelődés kérdései Klubélet nyugdíjaskorban A Baranya és Tolna megyei népművelők számára idén első ízben kiírt módszertani pályázat I egyik díjnyertes munkájából idézünk egy részletet. A SZEKSZÁRDI nyugdíjasok klubja 1971. november 14-én alakult meg. A klub éves munkaterveinek kidolgozása és megvalósítása, valamint hatásának lemérése igazolja, hogy milyen nagyszerű lehetőség a nyugdíjasklub, mint közművelődési forma. A megadott cél, a klubtagok társadalmi, történelmi, kulturális fejlődésének lehetőségét megteremteni és megad* ni; az életmód megváltozásához igazítani a tudatot és szellemi tartalommal megtöltött szórakozásról gondoskodni. A megalakulás évében két hetenként volt klubfoglalkozás. Mikor mód adódott rá, én ezen változtattam, mert a még ki nem épült kapcsolatok a megszakításokkal tér* mészetszerűen elszakadnak. Ez áll a nyári foglalkozások elmaradására, illetve a nyári szünet bevezetésére is. Tartós és állandó kapcsolatnak kell lenni, hogy a hiányérzet jelentkezzék. Minden foglalkozás (program megkezdése) előtt lehetőséget kell adni, sőt meg kell teremteni a módot egymás jobb megismerésére. Részt kell kérni és vállalni a vezetőknek a ta* gok magánéletében, nem kérdés-felelet formájában, hanem a megértő együttérzés kiépítésében. Rossz hangulat, esetleg a testi vagy lelki disszonanciára való felfigyeléssel. A megértő meghallgatás kinyitja az emberek lelkét, de igazzá válik az a közmondás, hogy a megosztott öröm dupla öröm; a megosztott fájdalom, fél fájdalom. Mindenkihez meg kell találni a hangot, amire az ő egyénisége rezonál. A figyelmesség, mellyel az egyén egy az egyenlők kö- zöttnek érzi magát, biztonságérzéssel és önbizalommal tölt el mindenkit. A hasonló korosztályhoz tartozóknak hasonlóak a problémáik és ezék megoldásában sokat segíthetünk egymásnak. (A klubvezető a tagság korosztályába tartozzon.) A KLUBFOGLALKOZÁSOK hangulata is megváltozott, a szemlélet és a kiépült emberi kapcsolatok nyomán. Az egyéniség megváltozásának külső és belső jegyei önmagukért beszélnek. Többet törődnek a tagok önmagukkal, nem az egymással való egészségtelen vetélkedéssel, hanem az egészséges önbizalmat fejlesztő kultúrvisel- kedéssel. Sok klubtag gyermeke keresett fel azzal a kölcsönös örömmel, hogy édesanyját vagy édesapját az össze jövetelek, az előadások, a jó mozik és színházak, Vagy a kirándulások teljesen átformálták. Van terve és célja a szabad idejére, és ezek megvalósulása és az élmények elmesélése öröme az egész családnak. A közös szórakozások: színház, mozi, hangverseny, kirándulás, stb. egy-egy lépcsőfok, amellyel közelebb kerülünk egymáshoz. Igazi kollektívává az első kirándulás kovácsolt, Pécsre és környékére 1972. áprilisában. Nem tudom, hogy az új, ismeretlen környezet, az együtt átélt örömök, a gyermekkorunkat felidéző közös kirándulások vagy a kaleidoszkóp törvényei szerint alakuló, ugyanannak a közösségnek másmás kapcsolódásából kialakult csodálatos változatai _a magyarázat, de új emberekkel jöttem vissza Pécsről. Szerintem akkor született meg a klub. így fejlődött évről évre, s ma el sem tudjuk képzelni az életünket a klub nélkül. A szerteágazó élménybeszámolók a klubról, a családban és az ismerősök között eredményezték, hogy a tagság létszáma állandóan emelkedik. A KLUBNAK ma 120 tagja van. Nyugdíjasaink sokszínűségére jellemző, hogy a tagok soraiban megtalálható az ápoló, a fűtő, a varrónő, az alkalmazott és a pedagógus. Negyven év korkülönbség van a legöregebb és a legfiatalabb klubtagunk között. A tagság többsége egyedülálló nő. kisebb százaléka egyedülálló férfi és házaspár. A megalakulás évében 30 tagja volt a klubnak. Alapítótag ma 16 van. A klubösszejövetelek — 50—60 fő — nagyon látogatottak. Műsoros estéinken 100—150 tag is van, természetesen hozzátartozókkal együtt, ami külön elismerés és öröm számunkra. Egységes és baráti kollektíva alakult ki az elmúlt évek alatt. A tagság összeforrott, de az új tagok is szervesen ötvöződnek a maghoz és rövid idő alatt megtalálják helyüket a közösségben és meleg emberi kapcsolatok fejlődnek ki. Az emberi életkor emelkedése világjelenség. Magyar- országon 1 200 000 nyugdíjas él, a lakosság 17 százaléka, és ez a szám évről évre emelkedik. Visszanézve majdnem hat évi munkámra, világosan látom, hogy a társadalmi hovatartozás, a közösségtől való elszakadás, amely sokszor az elidegenedéshez vezet, a legnagyobb probléma, mely megoldásra vár. A más-más közösségből kiszakadt, különböző szintű és alkatú emberekkel és embereknek kell egy új közösséget kialakítani úgy, hogy karakterük megtartásával a sokszínűség ne rikító, hanem színes legyen. A megalakulás kezdetétől számolni kellett a tagság heterogén összetételével és ezért az egységes célkitűzések mellett, figyelmet kellett fordítani az érdeklődési körök maradéktalan, de sokszínű kielégítésére. AZ ELMÚLT években a közművelődés terveinek megfelelően realizáltuk a célkitűzések megvalósítását. Tovább építettük a klubagok politikai, társadalmi, szemléleti tudását és átalakítását. Célkitűzéseinkben az adott szempontok évről évre megegyeznek, a feladatok -nem változnak, csak kiszélesednek, elmélyülnek, s így az eredményeket elérhetőbbé teszik. A munkánk- eredményes csak akkor lép, ha a szilárd alapokra évről évre rendszeresen építkezünk. Dr. KISS SANDORNÉ klubvezető A felsőoktatási intézmények nappali tagozatán végzett pályakezdő szakemberek munkába lépéséről szóló korábbi jogszabályt módosítja a munkaügyi miniszter 21/1977. (XII. 9.) Mü. M. számú rendeleté, amely szerint a vállalat a pályakezdő szakemberek foglalkoztatására irányuló pályázati felhívást minden év január 31-ig a képzés szakiránya szerinti egy vagy több felsőoktatási intézményhez megküldheti, ha több intézményhez juttatja el a pályázati felhívást, ezt a körülményt ezek mindegyikén fel kell tüntetni. A munkaszerződés megkötésekor a vállalat haladéktalanul köteles erről .tájékoztatni mindazokat a felsőoktatási intézményeket, ahol a pályázati felhívás közzétételre került. Kihangsúlyozandó, hogy a pályázati rendszer megkerülésével, közérdeket sértő módon alkalmazott pályakezdő szakemberek munkaszerződése érvénytelen. A jogszabály a Magyar Közlöny 1977. évi 90. számában jelent meg és kihirdetése napján (XII. 9.) hatályba lépett. Ugyanitt jelent meg a felsőfokú oktatási intézmények nappali tagozatán végzett pályakezdő pedagógusok munkába lépéséről, a pedagógus munkakörök betöltéséről szóló, az e tárgykörben hozott korábbi jogszabályt módosító 9/1977. (XII. 9.) OM. számú rendelet, amely szerint végző óvónő, tanító, általános iskolai tanár, gyógypedagógus foglalkoztatására irányuló pályázati felhívást csak az a munkáltató írhat ki, amely arra a felügyeleti szervtől engedélyt kapott, a végzős pedagógus részére csak határozatlan "időre szóló munkaviszony érdekében lehet pályázati felhívást kiírni. A pályázó egy vagy több, de legfeljebb három álláshelyre nyújthat be pályázatot. A pályázati rendszer szabályait megszegő munkáltatókkal szemben felelősségre vonás keretében a jogszabályban megjelölt jogkövetkezményeket is alkalmazni kell. A rendelet melléklete a munka- viszonyban álló és a pályakezdő pedagógusok pályázatával kapcsolatos feladatok mikénti ütemezését is megjelöli. Indokoltnak tartjuk felhívni a figyelmet a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Értesítő f. évi 33. számában megjelent arra a közlemény- r e , amely a mezőgazdaság, élelmiszeripar és erdőgazdálkodás munkavédelmi helyzetének 10 éves alakulásáról tájékoztat, s amelyből itt csupán az alábbiakat idézzük: „Növelni kell a felelősség- érzetet minden szinten — vezetőknek és beosztottaknak egyaránt — s gondoskodni kell arról, hogy a munka- védelmi tevékenység mindenütt a mindennapi gazdasági munka szerves része legyen.” A közúti forgalmi rend kialakításáról és a közúti jelzések elhelyezéséről, szóló korábbi jogszabályt módosítja a közlekedés- és postaügyi miniszter 7/1977. (XII. 10.) KPM számú rendelete, amely szerint a jelzőtábla hatályát jelzőtáblával kell feloldani, kivéve: a) lakott területen, ha a korlátozás szükségessége útkereszteződésben szűnik meg, b) lakott területen kívül, ha a korlátozás szükségessége szilárd burkolatú utak jól látható kereszteződésében szűnik meg. A jogszabály — amely a' Magyar Közlöny 1977. évi 91. számában jelent meg — más, ún. előjelző táblák elhelyezését is előírja. Dr. Deák Konrád, a TIT városi-járási szervezetének elnöke Mértani rajzú azerbajdzsán szőnyeg Imaszőnyeg Sírván kánságból, XIX. század Keresztmintás kaukázusi szőnyeg Keretes szegélydiszes kaukázusi szőnyeg Távol" áll tőlem, hogy reklámot csináljak az OTP-nek (különösen ingyen), de ami igaz — igaz: Az autónyere- mény-betétkönyv a legmegbízhatóbb tőkebefektetés. Lehet, hogy kedves pénzintézetünknek néhány százalékkal több hasznot jelent ez az ötletes kamatfizetés, mint a hagyományos, de én nem sajnálom tőle, sőt lelkesen kiáltom: Áldott legyen, aki kitalálta! Történt ugyanis a minap, hogy a presszóban mosolyogva közeledett asztalomhoz Csemetke Rudolf barátom. Szeretem Rudit, csak azt nem szeretem, ha már messziről mosolyog. — De jó, hogy látlak — lelkendezik, és odatelepedik az asztalomhoz. — Vársz valakit, tudom. Ne félj, már itt sem vagyok, csak... Rendel egy dupla konyakot, és egy tripla kávét habbal," majd nagy sóhajtva közli, hogy váratlanul „végzetes” pénzzavarba került. A jövő hónapban több tízezer forint fogja verdesni a markát, de addig... Addig azonban szüksége lenne egy tízesre, azaz tízezerre, de minimum egy ötösre, amely összeget azonban csak avval a feltétellel hajlandó elfogadni, hogy megfizeti a kamatot, s erről írást ad. Csemetke Rudolf, jó barátom, korrekt férfiú, aki meg szokta adni a tartozását előbb... vagy utóbb, ha az ember sürgeti, kéri, forszírozza, gyötri. a nyakára jár, fenyegeti, stb. Mielőtt szóhoz jutnék, közli velem, tudja, hogy a múlt héten a kiadótól kaptam egy „kis pénzecskét”. Természetesen azt is tudja, hogy mennyit. Fillérre. Kár is lenne tagadnom, Rudinak mindig tökéletes az információja. — Hát igen — ismerem be —, de... — Tudom, hogy te nem szórod a pénzt — vág a szavamba sietve —, közismert, hogy te milyen szolidan élsz, tehát a summa megvan. Én kissé léha vagyok, te ezért sokszor és joggal. Most szentül elhatároztam, hogy magam is a szolidság útjára lépek. Ehhez kérem a segítséget, és nem ingyen. Megfizetem a rendes kamatot, és kezesekkel garantálom a pénz visszafizetését. — Boldogan állnék rendelkezésedre, de... — Ha te is azt mondod, hogy „de”, akkor csak egy megoldás marad a számomra: a kötél. — Nem hagytad befejezni a mondatomat. — Bocsáss meg! — Az a helyzet, hogy az OTP-ben van a pénzem. — Azon ne múljék, öregem, én is adok annyi kamatot, mint ők. Ajánlanék többet is, de tudom, hogy te úgysem fogadnád el. Tehát? — Rendben van, csak abban állapodjunk meg, hogy Zsiguli, Wartburg vagy Trabant? — Mit beszélsz? — Nézd, nem akarok keresni rajtad, legyen egy Trabant. — Te autónyereményre tetted be a pénzedet? — Föláll, megvetően végigmér, tekintetében súlyos szemrehányás. — De ha az életedről van szó, én... — rebegtem. — Köszönöm, csak hagyjad! — sziszegi vérig sértve, és egy hajtásra kiissza a konyakját, egy másikra a kávéját, s kezet sem nyújt, indul. A válla fölött dobja vissza, hogy: — Volt szerencsém! Azzal vigasztalódom, hogy azért nem haragudhatott meg nagyon, mert különben nem hagyta volna rám a cechét. SOLYÓM LÁSZLÓ Szőnyegek Azerbajdzsánból Az Iparművészeti Múzeum nagytétényi kastélymúzeuma a Nagy Októberi Forradalom tiszteletére kiállítást rendezett a múzeum legszebb régi Azerbajdzsán szőnyegeiből. Az 1977. október 9-től 1978. március 5-ig nyitva tartó kiállításon a látogatók először gyönyörködhetnek azerbajd- zsáni szőnyegekben, és az ezt kiegészítő keleti fegyverek, kancsók és tálak, kerámiák, fafaragások együttesében. Az Iparművészeti Múzeum európai hírű kaukázusi szőnyegtárát különböző városok, falvak és vidékek neve (Kazak, Susa, Sírván, stb.) szerinti csoportosításban mutatja be. Északkelet-Azerbajdzsánban a mohamedán időszámítás szerinti 22. évben (i. sz. 642- ben) már kiváló szőnyegeket készítettek. Híresek voltak a Moghani-sztyeppe csovaljai (szőnyegtarisznyái) és szövött szőnyegei. Nahicseván, Sírván, Baku építőmesterei valószínűleg nemcsak épületeket és díszítéseit tervezték, hanem készítettek szőnyegmintarajzo- kat is. A szőnyegkészítés a legelterjedtebb népművészeti ágazat a Kaukázusban. Minden nő tudott szőnyeget szőni vagy csomózni. A nők készítették a csovalokat, a hurdzsinokat (a szamarak nyergére akasztható átalvető- tarisznyákat), a hejbákat, a papart (nyeregtakarót), a párosával gyártott kilimszár- nyakat. Szőnyegtakaróból volt a függöny, az öv, az ágyneműtartó (mafracs), a fakanáltartó és a sótartó is. A mezőgazdaság nem volt képes egész éven át a nőket foglalkoztatni, így rendszeresen készítettek eladásra is szőnyegeket a helyi piacra és külföldre, ahová kereskedők juttatták el már a középkori Európába. A szőnyeg anyagát a hegyi legelőkön élő birkanyájak adták, a növényi festékanyag a kaukázusi erdőkben, réteken és házi kertekben termett. 1872-ben a rossz minőségű vegyi festékek használatával hanyatlásnak indult a kaukázusi szőnyegművesség; az újabb eredményeket csak a szovjethatalom éveiben érték el. A kiállítás egyik legértékesebb darabja a XVI. századi horgas-kampós mintázatú Gendzse szőnyeg. A ritkaságnak számító régi sírván imaszőnyegek egyikén ijedt szemű emberkét és kutyát ábrázolt a takácsnő, a másikon jól ismert medallion látható, s a szőnyeg keretét a Kaukázusban mindenhol alkalmazott boroskehely- és búza- kalász-motívum díszíti. SIMON J. ZAVEN iVkTT^vHfflCTi7i
