Tolna Megyei Népújság, 1977. december (26. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-29 / 305. szám
1977. december 29. “Képújság 5 FIATALOK FIATALOK FIATALOK FIATALOK KISZszervezet alakult (TUDÓSÍTÓNKTÓL) December 21-én Szekszárdim, a Gyermek- és Ifjúságvédő Intézetben, ünnepélyes keretek között megalakult a KISZ-szervezet. Az alakuló ülésen részt vett a városi KISZ-bizottság képviselője, az intézet vezetője és pártösszekötője. A KlSZ-szerve- zet megválasztotta a veze* tőséget, majd megbeszélték a következő időszak akcióprogramját. Demjén Mária Csak tiniknek Már elkészültek a jövő nyárra szánt lábbelik modelljei. Ezek közül választottuk ki ezt a sarut, amit csak tizenéveseknek ajánlott a Minőségi Cipőgyár tervezőgárdája. A színes műanyag talpba tetszés szerint lehet bőrszíjat, szalagot vagy akár erős spárgát fűzni. Fiatalok, figyelem ! Vetélkedők, pályázatok az 1978-as forradalmi ifjásági napokra A KISZ Tolna megyei Bizottsága, a megyei tanács művelődésügyi osztálya, a múzeum, a levéltár, a megyei művelődési központ, a KÓTA Tolna megyei Szervezete az idén is meghirdeti a jövő évi forradalmi ifjúsági napokra a már hagyományos pályázatokat. KISZ-szervezeteknek, ifjúsági kluboknak hirdetik meg a megyei honismereti vetélkedőt. Témája: Tolna megye a XVIII—XIX. századi magyar szabadságmozgalmak történetében, a mozgalom ideológiai háttere és Marx születésének 160. évfordulója, Marx munkássága, elméletének jelentősége. Ajánlott irodalom: A Tolna megyei Levéltár közleményei I—VI. kötetéből az ide vonatkozó anyag, Marx—Engels: Kommunista Kiáltvány. A honismereti vetélkedő sorozaton ötfős csapatok vehetnek részt. Valamennyi részt vevő csapatot emléklappal, a megyei döntő résztvevőit belföldi úttal jutalmazzuk. AMATÖR KÉPZŐMŰVÉSZEKNEK ösztöndíjat ad a megyei KISZ-bizottság. Pályázhatnak a megye területén élő grafikus, szobrász, festő, tűz- zománcozó alkotók, akik nem tagjai a Magyar Népköztársaság Képzőművészeti Alapjának. A pályázóknak részletes és áttekinthető pályatervet kell készíteni, amely tartalmazza az alkotás tervezetét, anyagát, az anyag esetleges pénzügyi kihatását. (Az 5000 forint feletti pályamunkák anyagi fedezetét a KISZ Tolna megyei Bizottsága nem A legutóbbi pályázatra érkezett alkotások egyike, Bakó László Madách' portréja vállalja.) Előnyben részesülnek azok a pályaművek, amelyek Tolna megyei témával és az ifjúság mozgalmi életével kapcsolatosak. HÁROM TAVASZ címmel az idén is meghirdetik a rendező szervek az ifjúsági irodalmi színpadok és színjátszó csoportok számára a bemutató, illetve minősítő versenyeket. Bemutatkozási lehetőséget biztosítanak az ifjúsági irodalmi színpadok színjátszó csoportok számára és szakemberek bevonásával, tanácsával segítik további fejlődésüket. A csoportok részt vehetnek szerkesztett irodalmi műsorral, modem színpadi művekkel, mai életünkből merített vagy a múlt eseményeit feldolgozó dokumentumjátékkal. A műsorok kapcsolódhatnak a VIT történetéhez, a latin-amerikai népek haladó mozgalmaihoz, az „Antiimperialista szolidaritás, béke, barátság” jelszóban kifejezett eszmékhez. A nevező csapatok törekedjenek az ízléses megformálásra, a kulturált, tiszta beszéd- technikára. A műsoridő maximálisan 20 perc lehet. Az előző három pályázatra február 1-ig lehet jelentkezni a megyei KISZ-bizottságon. 7100 Szekszárd, Beloiannisz u. 2. A FORRADALMI ÉS MUNKÁSMOZGALMI DALOK XII. megyei fesztiváljára kerül sor jövőre. A fesztivál célja: a forradalmi és munkásmozgalmi zenei hagyományok ápolása, bemutatkozási lehetőséget biztosítani felnőtt és ifjúsági kórusainknak, hogy új és régi művekkel legyenek népszerűsítői a mozgalmi daloknak. A fesztivál jellegének megfelelően egy- egy kórus műsoranyagában a mozgalmi dalok legyenek túl- súlyban. Műsoridő maximálisan 10 perc. A közös műsorszám a fesztivál zárásaként, Balázs Árpád: Dalol az ifjúság című műve. A jelentkezéseket a Babits Mihály Megyei Művelődési Központ címére (7100 Szekszárd. Mártírok tere 10.) 1978. január 15-ig kell beküldeni. A megyei KISZ-bizottság legutóbbi, a népi ellenőrzési bizottsággal együttes ülésén vitatta meg többek között, a helyi tanácsok és a KISZ együttműködését. A vizsgálatban részt vettek a megyei tanács ifjúsági bizottságának, a megyei KISZ-bizottságnak a tagjai és apparátusa, valamint az SZMT ifjúsági bizottságának tagjai. A vizsgálat megállapította, hogy a tanácsok döntő többségének szervezeti és működési szabályzata feladatként rögzíti az együttműködési megállapodás megkötését a KISZ-szervezettel. A megállapodások az alábbi fő témaköröket tartalmazzák. A fiatalok közéleti nevelése, bevonásuk a tanácsi területek, bizottságok munkájába. Egymás rendezvényein való kölcsönös részvétel, kölcsönös tájékoztatás. Községfejlesztésben, társadalmi akciókban való részvétel, kulturális és sportfeladatok biztosítása. Az úttörőcsapat és a KISZ-szervezet működési feltételeinek biztosítása, ifjúságpolitikai alap létrehozása, és a KISZ-szervezet részvétele a társadalmi és a családi ünnepeken. A megállapodások értékelése döntő többségében évenként megtörténik. A diákok szabad ideje A varsói pedagógiai kutatóintézet adatai szerint a lengyel iskolások napi elfoglaltsága fokozódik, és egyre kevesebb szabad idejük marad. Az általános iskolák felsőbb tagozataiban a napi 8 órát is meghaladja a tanulás. A falusi gyermekek még rosszabbul állnak a szabad idővel. A középiskolákban csupán a házi feladatok elvégzése napi 4 órát vesz igénybe. A Lengyelországban bevezetés előtt álló oktatási reform kiterjed mindezekre a hiányosságokra, és remélhetőleg gyökeres változást eredményez. Vájárutánpótlás Ajkán a 301. számú Szakmunkásképző Intézetben, a vasas-szakmák mellett, vájárokat is képeznek. Évről évre többen jelentkeznek bányásztanulónak. Képünkön: a vájártanulók egy csoportja a tanműhelyben. (MTI fotó, Rózsás Sándor felvétele — KS) Manekeniskola Az Állami Artistaképző Intézet nyolcadik alkalommal rendezi meg a manekenképző tanfolyamot. A 21 hallgató — a nyolchetes tanfolyamon — 160 órában sajátítja el a szakma alapvető ismereteit. A többi között pantomimt, színpadi mozgást tanulnak. (MTI fotó, Balaton József felvétele — KS) Nemcsak a jegenyefák... ... hanem a mai és a holnapi fiatalok sem nőnek az égig — nyugtatott meg dr. Eiben Ottó antropológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem embertani tanszékének vezető tanára. Pedig a közelmúlt években sokan már attól féltek, hogy újra kell szabatni a villamosokat, autóbuszokat, talán még a metróalagutat is át kell építeni, hogy a jövő generáció tagjai elférjenek a járműveken. — A testmagasságnak immár másfél évszázada megfigyelt növekedése, a „sze- kuláris trend” és a gyermekkori fejlődés meggyorsulása, az akceleráció nálunk valóban még ma is eleven folyamatnak tűnik — mondotta a biológiai tudományok kandidátusa. — De mi a valóság? — A testmagasság az emberiség történetének szinte egész folyamata alatt állandóan nőtt. Az eddig előkerült csontleletek szerint elődeink mintegy 3 millió évvel ezelőtt, körülbelül 140— 150, körülbelül félmillió esztendeje átlagosan 160, 240 ezer évvel ezelőtt 160—170 centiméter magasak voltak, a cromagnoni ember viszont már elérte a mai, 170 centi- méteres átlagot. A növekedés átmenetileg is csak a középkorban fordult ellenkezőjére, viszont a múlt század közepétől — túlnyomórészt a sorozási lajtsro- mok adatai szerint — mindenütt, nálunk is folyamatos volt a növekedés. Magyarországon például körülbelül egy évszázad alatt a katonaköteles korú férfiak átlagos magassága 162,6 centiméterről 171,1 centiméterre, tehát 9 centiméterrel nőtt meg, ezzel tulajdonképpen igazolva a skandináv antropológusnak, Hultkrantznak azt az 1910- es évek táján tett megállapítását, hogy az emberiség átlagos testmagassága évtizedenként 9 milliméterrel növekszik. A mai átlagtól természetesen vannak nagy eltérések is. A Felső-Nílus mentén például az átlag 180 centiméter, és nem ritkák a kétméteres óriások, a pigmeusok viszont csak 130— 140 centiméterre nőnek meg. — Az akceleráció lényegesen fiatalabb jelenség — folytatta az antropológus. — Először 1936-ban vették észre a tünetet. Nevezetesen azt, hogy a korábbi nemzedékekhez viszonyítva az újszülöttek nagyobbak és súlyosabbak az első fogak korábban (őrnek át, hamarabb következik be a fogváltás, gyorsabb a növekedés, és ami a legfeltűnőbb és legfontosabb változás: előbb kezdődik meg a serdülés. Az emberi életnek ez a legdrámaibb, két-három éves szakasza, amikor például a növekedés évente eléri a 8— 10 centimétert is, a század elején még 15—16 éves korban kezdődött, sőt, Magyar- országon Semmelweis a lányok serdülő korát még 15— 19 életévük közé tette. Ma viszont a serdülés átlagos kora a 13. év, de akadt már olyan eset, hogy a serdülő lány még a 12. életévét sem töltötte be teljesen. — A „nagylánnyá” érés leglényegesebb eleme, a menarche hazánkban 1959— 1961 között még átlagosan a 13,23 éves, 1965-ben már a 13,13 éves lányoknál érkezett el, 1970-ben viszont Fejér megyében 12,8, sőt, Székesfehérvárott 12,6 éves „igazi nagylányokat” is találtak, ami már közel jár az eddig világszerte mért legalacsonyabb — 11,8, 12,5 éves értékhez. — A testmagasság folyamatos növekedését — mondta dr. Eiben Ottó — először az urbanizáció és az iparosodás által előidézett népességkeveredéssel magyarázták. Most azonban egyre inkább úgy látszik, hogy sokkal nagyobb szerepet játszik mindkét vonatkozásban, tehát a testmagasság növekedésében és az akcele- rációban is a környezeti hatások változása. Az tudniillik, hogy az utóbbi időben a gyerekek sokkal jobban táplálkoznak, több teljes értékű fehérjéhez és fontos ásványi sóhoz jutnak, megjavultak a higiéniai és a lakásviszonyok, rendszeres és a korábbinál jóval magasabb szintű az orvosi ellátás, a fiatalok több napfényt kapnak, többet sportolnak, stb. A kedvezőbb környezeti tényezők dr. Eiben Ottó szerint igazában nem is az ak- celerációt idézik elő, hanem a retardációt szorítják visz- sza, vagyis nem annyira gyorsítják a fejlődést, mint inkább fokozatosan háttérbe szorítják azokat a körülményeket, amelyek a fejlődést akadályozzák. Ha ez igaz, márpedig ennek egyre több bizonyítéka van, akkor ma a fejlődésnek már abban a szakaszában tartunk, amikor az ember génjei csaknem korlátlanul végre tudják hajtani a növekedésre vonatkozólag bennük kódolt parancsokat. Az emberi evolúció természetesen ma is tart, de ezt a fejlődést most már nem annyira a biológiai, mint inkább a ^ társadalmi tényezők befolyásolják. DR. TÖRÖK ZOLTÁN A jelek szerint tehát az emberiség elérte azt a magasságot, amelyre adottságai predesztinálják, és nincs sok valószínűsége annak, hogy akár á sze- kuláris trendnek, akár az akcelerációnak a közelmúlthoz hasonló jelentős szerepe lehessen az emberiség további fejlődésében. A KISZ és a helyi tanácsok együttműködése
