Tolna Megyei Népújság, 1977. december (26. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-28 / 304. szám

V Képújság Önök kérdeztek Ma, az október 21-i sajtó- konferenciára beérkezett és ott idő hiányában válaszo- latlanul maradt kérdésekre Sipőcz Győző, a Tolna me­gyei Tanács V. B. építési, közlekedési és vízügyi osz­tályának vezetője válaszol. — Lapunk rend- ; szeresen közli azo­kat az időpontokat. amikor a Sió-csatornán szennyvízeresztés van. Ez fontos, hiszen a csatorna és környéke ilyenkor erősen szennyezett, sőt, bizonyos növényi kultúrák még a szennyvízeresztést követően is méreggel telítettek. Az emberek ilyen formában értesülnek a veszélyről, de ez semmit sem változtat azon a tényen, hogy időn­ként tömeges halpusztulás van. Nem lehetne-e a ter­mészet védelme érdekében az eddigieknél hatékonyabb intézkedéseket foganatosí­tani? (Tolna megyei Nép­újság). — Az időszakos tömeges halpusztulás a szennyvíz­leeresztéssel függ össze. Ma­gasabb vízállásnál kisebb koncentráció jelentkezik. Az alacsony vízállásnál az oxi­génhiány idézi elő a töme­ges halpusztulást. A mér­tékadó szennyezés megyén kívülről érkezik, közismer­ten Tolna megye élővízfo­lyósainál a befogadó jelleg a meghatározó. Ezért a me­gye vezetői a központi szer­vekhez fordultak a hatéko­nyabb intézkedések megté­tele érdekében. Eredménye­ként a komplex rendezési terv elkészült, amelynek gazdasági, biológiai hatásai 1980 után hoznak ered­ményt. Most a szennyvíz­kibocsátó üzemek szennyvíz- tisztító berendezéseinek re­konstrukciója és bővítése folyik, ami a korábbiakhoz viszonyítva javulást ered­ményez. — Mikor és ho­gyan oldják meg *t' Tolna község sze­mé telszállítását? (Rózsa György, a Magyar Rádió Krónika rovatának tudósító­ja). — Tolna nagyközség 1977. évi feladattervében köztisz­tasági célra 352 ezer forint fejlesztési előirányzat van biztosítva a szemétszállítás előfeltételeinek megterem­tése érdekében. A rendel­kezésre álló pénzügyi fede­zet egy fix platós, egy bil­lenő platós és egy vontató beszerzésére ad lehetőséget. A szállítóeszközökkel a szervezett szemétszállítás megoldható. . — Milyen tervek >lwit vannak a másod- ' rendű útvonalak ja­vítására? (Szabó László, Népszabadság). — A másodrendű útvona­lak alatt a 3—4 méter szé­les, burkolattal rendelkező alsóbb rendű utakat értjük. A legnagyobb problémát a burkolatok alacsony teher­bírása okozza. Ehhez páro­sul, hogy a szilárd burko­lat mellett lévő útpadkák is igénybe vannak véve a két­irányú közlekedés biztosítá­sának céljából. Ez viszont azt jelenti, hogy esős idő­ben a helyrehozott útpad­kák azonnal kikátyúsodnak, gödrösödnek. E tényezők ál­landó jelleggel igényelnék a napi karbantartást, amely viszont a rendelkezésre álló géppark hiányosságai miatt nem teljesíthető. Meg­oldást jelent e keskeny utak szélesítése, amely a kétirá­nyú forgalom lebonyolítását zavartalanul biztosítja. Ez a program folyamatban van, e célra előirányzott összeg az V. ötéves tervben 100,2 millió forint. — Mikor kapcsol­ják be Szekszárdot ■ -■ a crossbar-rendszer­be? (Görgényi Zoltán — Magyar Rádió pécsi stúdió­ja). — 1979-ben a munkála­tok befejeződnek és a cross­bar-rendszerbe való bekap­csolás megtörténik. — — Van-e kilátás lényeges javulásra a postai kézbesítések és telefonviszonyok terüle­tén? (Tolna megyei Nép­újság). — Az utóbbi két évben a hírlapkézbesítések területén jelentkeztek fennakadások. Ennek oka, hogy a postai szolgáltatás is munkaerő- hiánnyal küzd (hírlapkézbe­sítő). E kedvezőtlen jelenség különösen a szombat, vasár­napi szolgáltatásra vonatko­zik. A posta a meglévő munkaerő hatékonyabb igénybevétele céljából be­vezette a hírlap és a pos­tai küldemények kézbesíté­sének különválasztását. Ez­zel a megoldással a hírla­pok kiszállítása jobban biz­tosítható, és gyorsabbá te­hető. A telefonviszonyokban jelentkező hiányosságok je­lentős részét az 1979. évben átadásra kerülő Budapest— Szekszárd koax-kábel meg­oldja. — Tolnán miért nem lehet egy új­!ísb! ságárusító pavilont létesíteni, ahol többféle ké­pes újságot lehetne venni? (N. N. — Tolna). — Az igény jogos. A ta­nács és a posta a problé­mát közösen oldja meg. r - ——— Miért szűntet­ték meg a Bátaszék- > ™»a.. r5j 23 óra 05 perc­kor Mohácsra induló autó- buszjáratot? (Sümegi Éva, Báta, Fő u. 921.). — A rendkívül alacsony utaslétszám miatt. — A távolsági bu­szok miért nem áll­IfüBi nak meg az újváro­si ABC-áruház előtt? Aki távolsági busszal akar utaz­ni, ki kell mennie a vég­állomásra. (Sipos Istvánné, Szekszárd, Bakony u. 6.). — Csak a gyorsjáratú autóbuszok nem állnak meg. _ — Zártkertben a m özsi hegyen van i?*“? 400 öl szőlőm, sze­retnék ráépíteni egy igény­nek és távlatnak megfelelő feldolgozót (présház-pihe­nőhelyiség). Az építkezés korlátozva van, csak 16 négyzetméter alapterületű helyiséget engedélyeznek. Mi indokolja, hogy csak ilyen kicsit lehet építeni? (Mezei Béla, Sárpilis, Rá­kóczi u. 6.). — A jelzett terület zárt­kert, a beépítés lehetőségét az Országos Építésügyi Sza­bályzat szabályozza. Esze­rint zártkertben 720 négy­zetméternél (200 négyszög- göl) najgyobb földrészleten 12 négyzetmétert meg nem haladó alapterületű gazdasá­gi épület, továbbá előtér nélküli pince méretkorláto­zás nélkül építhető. (OÉSZ. I. 10. §. (b) A 16 négyzet- méteres információ tehát téves. _____ — Varsádról Szek­s zárdra reggel fél 7- kor induló autóbusz- szal csak akkor utazhatunk, ha Gyönkön nem telik meg. Lehet-e bővíteni a járatot egy további kocsival? (Lo­vas Imre, Varsád, Kossuth u. 65.). — A Volán 11. számú Vállalata megkeresésünkre közölte, hogy utaslemara­dásról eddig bejelentés nem érkezett Varsádról. Járatbő­vítésre a rendelkezésre álló autóbuszparkra való tekin­tettel, lehetőség nincs. — A posta a tele- ,, fonigényléseket el­fogadja, ugyanakkor bekötni nem tudja a köz­pont telítettsége miatt. Még kilátás sincs arra, hogy a központot bővítsék. Nincs egyáltalán nyilvános telefon, így sürgős esetben éjszaka telefonálni lehetetlen. A vá­sártéri lakótelepen sürgősen szükség lenne nyilvános te­lefonra! (Egy, a községét szerető és annak fejlődését figyelő olvasó Tamásiból). — A telefonközpont igé­nyekhez mért bővítését helyhiány miatt jelenleg megoldani nem lehet (új épület szükséges). Átmeneti megoldást ad a jelenlegi központ kisebb mértékű bő­vítésére egy lakó elhelyezé­sével felszabaduló helyisé­gek e célra történő felhasz­nálása. Ez várhatóan 1978— 79. években megtörténik. A vásártéri lakótelep nyilvá­nos telefonigényét a posta és tanács 1978. évben kielé­gíti. — Miért szűntette meg a Volán 11. számú Vállalata a 22 óra 30 perckor induló Paks—Németkér közötti já­ratot? A Paks—Németkér— Cece közötti autóbuszjárat korábban, 19 órakor indult, miért indul ez a járat 18 óra 30 perckor? A Volán Vállalatnak szeptemben 29- én fentiekkel kapcsolatban írtak, de erre választ még nem kaptak. (Országh Sán­dor, , Paks, Gyapa-puszta). — A Paks—Jíémetkér kö­zött közlekedő 22.30-as já­ratot kihasználatlansága miatt szüntette meg a Vo­lán. A paksi üzemek dél- utános műszakban dolgozóit a konzervgyár által bérelt autóbusz hazaszállítja. A közelmúltban tartott egyez­tetésen megállapodás jött létre, hogy a bérelt autó­busz az útvonalon kijelölt megállóhelyeken — ameny- nyiben utas van — megáll és azokat elszállítja. A Paks—Németkér között köz­lekedő 19 órai autóbuszjá­ratát a Volán belső szerve­zési rendszerének megfelelő­en kell 18.30-kor indítani. E járaton utazók hátrányt nem szenvednek. A Volán Vállalatnak szeptember 29- én írt levelére, mivel konk­rét cím nem volt megjelöl­ve, válaszolni nem tudott a szállító vállalat. a megye vezetői válaszolnak Motiban Dzsentri, lengyel módra A hatvanas éveiben járó, kétszeres állami díjas lengyel filmrendezőt, Jan Rybkows- kit kevéssé ismerjük Magyar- országon. Munkásságáról ugyan hallottunk, de idáig egyetlen filmjét sem láttuk. Most bemutatott művének alapötletét Gabriela Zapolska művei, mnidenekelőtt a Dulszka asszony erkölcse cí­mű drámája adta. A század elejei nyárspol­gári erkölcs kétarcúságáró1 számos kiváló mű született, köztük akad nem egy „cseléd­történet” is — ahogy a Dulsz­ka asszony erkölcse című film lényegét jelölhetnénk. A tisztes, úri házban min­denné! fontosabb az „er­kölcs”, vagyis, az erkölcs lát­szata. A ház asszonya — ura és irányítója — Dulszka asz- szony, sajátos módon osztá­lyozza, hogy mi tartozik ide. és mi nem. Makulátlan hírű házából kiutasítja annak a lakónak a feleségét, aki ön- gyilkosságot kísérelt meg, el­keseredésében, amiért el­hagyta a férje. Lágytojását kanalazva fejtegeti ki ezzel kapcsolatos nézeteit, mond­ván, hogy ki látott már grófi ház előtt mentőt? Senki, vi­lágos, így a Dulszka család bérháza előtt sem láthatna. Persze, ha még meghalt vol­na az asszony, de még élet­ben is maradt...? A szerencsétlen nőnek mennie kell. Maradhat vi­szont a prostituált, tőle lehet a legmagasabb lakbért be­szedni. Dulszka asszony lel­kiismerete mégis nyugodt; hiszen nem köszön vissza a bámőnek... A család utálatos légkörét ketten viselik nehezen a Dulszkiák közül. Melja, a gimnazista lány, aki még nem tudja, csak érzi, hogy családja életvitele tele van hamissággal. A másik Zby- sek, a lump nagyfiú, ő vi­szont nem jut tovább, mint hogy éjszakai mulatókban pezsgőbe áztassa állandó csö­mörét. A botrány végül is miatta tör ki. A fiú megkívánja fia­tal cselédlányukat, és a lány nem tud menekülni előle. Annál is inkább nem, mert bár asszonyának, az erköl­csös Dulszkának többször pa­naszkodik a fiatalúrra, annak esze ágában sincs megfékez­ni Zbyseket. Sőt, ahogy elej­tett megjegyzéseiből kiderül, még örül is neki, hogy a fiú otthon tombolja ki magát. Az már nem vág össze az asz- szonyság elképzeléseivel, hogy Hanka, a cselédlány te­herbe esik. A fiatalúr is na­gyon gondterhelt. Amikor megtudja, hogy „erkölcsös” anyja és az egész tisztelt fa­mília tudott róla, hogy a lányt belekényszerítette a vi­szonyba, elhatározza, elveszi feleségül. A lehetetlen frigy híre nyomán felborul a Dulszki família nyugalma. Szerencse, hogy a tágabb családban akad egy nagynéni, aki a fiú szerelmi szolgálataiért cseré­be elsimítja a dolgot. Hanka pénzt kap és távozik, a pi- pogya Dulszki úr elvágtat a bordélyházba, a kislányok to­vábbra is járnak a táncisko­lába, az élet megy tovább. Rybkowski magabiztosan teremtette meg a fullaszt® polgárház légkörét, ebben segítette a jó operatőri köz­reműködés. A film mégis hosszabbnak tűnt a kelleté­nél, s bár a megszólaló san­zonokat kitűnően adták elő — sajnos, nem tudjuk, hogy kik — úgy éreztük, egy kicsit sok volt a dal. Lehet, hogy csak a túl pontos fordítás mi­att, a sanzonszövegek didak­tikusnak tűntek. VIRÁG F. É. 1977. december 28. A Szegedi Nemzeti Színház az évad egyik legjobb előadá­sával örvendeztetett meg bennünket: Donizetti operája hibát­lanul szólalt meg előadásukban. A Szerelmi bájital érthetet­len módon nagyon régóta hiányzik az Operaház műsoráról, pedig a Don Pasquale szerzője itt sem tagadja meg önmagát. Igazi bel canto, számos zenei ötlet jellemzi, s jelent mindig sikert. A szegedi előadásnak központi alakja, a siker igazi for­rása Gregor József, aki nemcsak legjobb basszistánk, hanem kitűnő színész is. Gyönyörű hangja, biztos szereptudása, ko- médiázó kedve a szó igazi értelmében betölti a színpadot. Szerencsére Berdál Valériában, Réti Csabában, Vághelyi Gá­borban méltó társakra talált. Horváth Zoltán rendezése ter­mészetesen a vígoperai jelleget hangsúlyozza. A Szerelmi bájital ebben az évadban csak egyszer került színre, remélhetőleg az új évad a többi bérletest is megörven­dezteti ezzel a pompás előadással. TV-NAPLÓ Jókai Valószínűleg a teljes Jókait filmre kellene vinni, mind a száz kötetet, váljék végre közkinccsé ez a csak világirodalmi mértékkel mérhető regényírónk. Olvasva, vagy filmen látva, folyton azt érezzük, még ma is méltatlanul bánunk vele, mintha nem tudnánk feledni Gyulai (Pál mérges kritikáit. Persze Gyulainak is volt némi igaza, amikor a realizmust kérte számon, de ez az igazság rögtön elillan, amikor Jókai belekezd történetébe. Egyszóval a száz kötet megfilmesítése mellett szavaznék, azzal a fenntartással, hogy ne így. Bíró Zsuzsa, aki filmre írta a Szerelem bolondjait, átdolgozóként nem tudott méltó társa lenni Jókainak, végig valami elnagyolást éreztünk, mert a kiragadott és egymás mellé állított jelenetek nem tudták fel­idézni a regény hangulatát. S talán ez az a pont, ahol tulaj­donképpen minden Jókai-átdolgozó megbotlik, nem tudja át­venni Jókai szeretetreméltóságát, azt a hasonlíthatatlan ked­vességet, ami minden írását jellemzi. Pedig épp ez Jókai titka, ami átsegíti minden nehézségen, s akkor is, midőn hő­seit képtelen helyzetekbe sodorja fantáziája, derűs könnyed­séggel vágja ki magát. Am a mesemondó mellett ott áll a korát éber szemmel figyelő mester is, aki — mint a Szerelem bolondjaiban — valósággal dokumentumregényt írt. Mert nagyon kevés írónk volt, aki ilyen gyorsan reagált a kor eseményeire, mint ő, s a kritika épp napjainkban fedezte fel, hogy mennyire valóságos képet tudott rajzolni 48 eseményei­ről, s magáról Petőfiről, akivel kapcsolatban a legszavahihe­tőbb tanú. Mikszáthtól tudjuk, hogy a Szerelem bolondjai „a közön­ségnek annyi élvezetet okozott, mint legjobb regényei, őt magát pedig egyetlen műve sem tette olyan boldoggá, mint éppen ez”. De valamiképp elsikkadt ez a filmen, mintha na­gyon kellett volna sietni vele, az átdolgozónak éppúgy, mint Hajdufy Miklós rendezőnek, s így lett belőle egy kalandos történet, de nem lett belőle az, aminek Jókai szánta: valóságos korban élő emberek érdekes története. Irodalomtörténetében Szerb Antal szinte megilletődve írja róla: „Stílusából, meséiből, humorából máig is az emberre mosolyog a szeme... El nem apadó mesélő kedvével ma is ott ül a betegek ágya mellett, és szívesen dől a gyötrődő széké­nek karjára: a jóbarát Jókai.” Azt hiszem, épp ezt nem éreztük ebben a filmben. A jó­barát Jókai valahol a háttérben maradt, a könyv lapjain. CSÁNYI LÁSZLÓ Rádió Minek ? Végy egy elektromérnököt, egy orvost, egy biokémikust, egy geológust, egy fizikust, egy pszichiátert, egy történészt és egy régészt, mely utóbbi két foglalkozás nincs is túl messze egymástól. Ültesd őket egy kerek asztal köré, bár az se baj, ha nincsen asztal, vagy netán csak hatszögletű áll rendelkezésre, mert ezt a rádióhallgató amúgy se látja. Adjál nekik 25 percet, hogy keresztbe-kasba kérdezzenek egymástól és biztos lehetsz benne, hogy nem hallasz os­tobaságokat. Ezt tette az elmúlt hétfőn a Kossuth Rádió hullámhosszán Simonffy Géza és egyáltalán nem csinált rossz műsort „Ma Önök kérdeznek!” címmel. De ha történetesen egy növénynemesítőt, parazitológust. talajkémikust, meteorológust, dermatológust, űrhajóst és búvárhajó-parancsnokot választott volna e célra, aligha született volna silányabb eredmény. Legfeljebb nem a Vereckei-szoros járhatóságáról és a történelem számító- gépes programozásáról hallottunk volna, hanem másról. Értelmes embereknek ugyanis nem nehéz egymástól ér­telmes dolgokat kérdezni. De ilyen formában: — minek? (O. 1.) Jovö héten a Ki látott címein? című magyar filmről írunk jegyzetet

Next

/
Thumbnails
Contents