Tolna Megyei Népújság, 1977. december (26. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-28 / 304. szám

V

Képújság

Önök kérdeztek

Ma, az október 21-i sajtó- konferenciára beérkezett és ott idő hiányában válaszo- latlanul maradt kérdésekre Sipőcz Győző, a Tolna megyei Tanács V. B. építési, közlekedési és vízügyi osztályának vezetője válaszol.

— Lapunk rend- ; szeresen közli azokat az időpontokat.

amikor a Sió-csatornán szennyvízeresztés van. Ez fontos, hiszen a csatorna és környéke ilyenkor erősen szennyezett, sőt, bizonyos növényi kultúrák még a szennyvízeresztést követően is méreggel telítettek. Az emberek ilyen formában értesülnek a veszélyről, de ez semmit sem változtat azon a tényen, hogy időnként tömeges halpusztulás van. Nem lehetne-e a természet védelme érdekében az eddigieknél hatékonyabb intézkedéseket foganatosítani? (Tolna megyei Népújság).

— Az időszakos tömeges halpusztulás a szennyvízleeresztéssel függ össze. Magasabb vízállásnál kisebb koncentráció jelentkezik. Az alacsony vízállásnál az oxigénhiány idézi elő a tömeges halpusztulást. A mértékadó szennyezés megyén kívülről érkezik, közismerten Tolna megye élővízfolyósainál a befogadó jelleg a meghatározó. Ezért a megye vezetői a központi szervekhez fordultak a hatékonyabb intézkedések megtétele érdekében. Eredményeként a komplex rendezési terv elkészült, amelynek gazdasági, biológiai hatásai 1980 után hoznak eredményt. Most a szennyvízkibocsátó üzemek szennyvíz- tisztító berendezéseinek rekonstrukciója és bővítése folyik, ami a korábbiakhoz viszonyítva javulást eredményez.

— Mikor és hogyan oldják meg *t' Tolna község szemé telszállítását? (Rózsa

György, a Magyar Rádió Krónika rovatának tudósítója).

— Tolna nagyközség 1977. évi feladattervében köztisztasági célra 352 ezer forint fejlesztési előirányzat van biztosítva a szemétszállítás előfeltételeinek megteremtése érdekében. A rendelkezésre álló pénzügyi fedezet egy fix platós, egy billenő platós és egy vontató

beszerzésére ad lehetőséget. A szállítóeszközökkel a szervezett szemétszállítás megoldható.

. — Milyen tervek

>lwit vannak a másod- ' rendű útvonalak javítására? (Szabó László, Népszabadság).

— A másodrendű útvonalak alatt a 3—4 méter széles, burkolattal rendelkező alsóbb rendű utakat értjük. A legnagyobb problémát a burkolatok alacsony teherbírása okozza. Ehhez párosul, hogy a szilárd burkolat mellett lévő útpadkák is igénybe vannak véve a kétirányú közlekedés biztosításának céljából. Ez viszont azt jelenti, hogy esős időben a helyrehozott útpadkák azonnal kikátyúsodnak, gödrösödnek. E tényezők állandó jelleggel igényelnék a napi karbantartást, amely viszont a rendelkezésre álló géppark hiányosságai miatt nem teljesíthető. Megoldást jelent e keskeny utak szélesítése, amely a kétirányú forgalom lebonyolítását zavartalanul biztosítja. Ez a program folyamatban van, e célra előirányzott összeg az V. ötéves tervben 100,2 millió forint.

— Mikor kapcsolják be Szekszárdot ■ -■ a crossbar-rendszerbe? (Görgényi Zoltán — Magyar Rádió pécsi stúdiója).

— 1979-ben a munkálatok befejeződnek és a crossbar-rendszerbe való bekapcsolás megtörténik.

— — Van-e kilátás

lényeges javulásra a postai kézbesítések és telefonviszonyok területén? (Tolna megyei Népújság).

— Az utóbbi két évben a

hírlapkézbesítések területén jelentkeztek fennakadások. Ennek oka, hogy a postai szolgáltatás is munkaerő- hiánnyal küzd (hírlapkézbesítő). E kedvezőtlen jelenség különösen a szombat, vasárnapi szolgáltatásra vonatkozik. A posta a meglévő munkaerő hatékonyabb

igénybevétele céljából bevezette a hírlap és a postai küldemények kézbesítésének különválasztását. Ezzel a megoldással a hírlapok kiszállítása jobban biztosítható, és gyorsabbá tehető. A telefonviszonyokban jelentkező hiányosságok jelentős részét az 1979. évben átadásra kerülő Budapest— Szekszárd koax-kábel megoldja.

— Tolnán miért nem lehet egy új!ísb! ságárusító pavilont létesíteni, ahol többféle képes újságot lehetne venni? (N. N. — Tolna).

— Az igény jogos. A tanács és a posta a problémát közösen oldja meg.

r - ——— Miért szűntették meg a Bátaszék- > ™»a.. r5j 23 óra 05 perckor Mohácsra induló autó- buszjáratot? (Sümegi Éva, Báta, Fő u. 921.).

— A rendkívül alacsony utaslétszám miatt.

— A távolsági buszok miért nem állIfüBi nak meg az újvárosi ABC-áruház előtt? Aki távolsági busszal akar utazni, ki kell mennie a végállomásra. (Sipos Istvánné, Szekszárd, Bakony u. 6.).

— Csak a gyorsjáratú autóbuszok nem állnak meg.

_ — Zártkertben a

m

özsi hegyen van i?*“? 400 öl szőlőm, szeretnék ráépíteni egy igénynek és távlatnak megfelelő feldolgozót (présház-pihenőhelyiség). Az építkezés korlátozva van, csak 16 négyzetméter alapterületű helyiséget engedélyeznek. Mi indokolja, hogy csak ilyen kicsit lehet építeni? (Mezei Béla, Sárpilis, Rákóczi u. 6.).

— A jelzett terület zártkert, a beépítés lehetőségét az Országos Építésügyi Szabályzat szabályozza. Eszerint zártkertben 720 négyzetméternél (200 négyszög- göl) najgyobb földrészleten 12 négyzetmétert meg nem haladó alapterületű gazdasági épület, továbbá előtér nélküli pince méretkorlátozás nélkül építhető. (OÉSZ. I. 10. §. (b) A 16 négyzet- méteres információ tehát téves.

_____ — Varsádról Szeks

zárdra reggel fél 7- kor induló autóbusz- szal csak akkor utazhatunk, ha Gyönkön nem telik meg. Lehet-e bővíteni a járatot egy további kocsival? (Lovas Imre, Varsád, Kossuth u. 65.).

— A Volán 11. számú Vállalata megkeresésünkre közölte, hogy utaslemaradásról eddig bejelentés nem érkezett Varsádról. Járatbővítésre a rendelkezésre álló

autóbuszparkra való tekintettel, lehetőség nincs.

— A posta a tele- ,, fonigényléseket elfogadja, ugyanakkor

bekötni nem tudja a központ telítettsége miatt. Még kilátás sincs arra, hogy a központot bővítsék. Nincs egyáltalán nyilvános telefon, így sürgős esetben éjszaka telefonálni lehetetlen. A vásártéri lakótelepen sürgősen szükség lenne nyilvános telefonra! (Egy, a községét szerető és annak fejlődését figyelő olvasó Tamásiból).

— A telefonközpont igényekhez mért bővítését helyhiány miatt jelenleg megoldani nem lehet (új épület szükséges). Átmeneti megoldást ad a jelenlegi központ kisebb mértékű bővítésére egy lakó elhelyezésével felszabaduló helyiségek e célra történő felhasználása. Ez várhatóan 1978— 79. években megtörténik. A vásártéri lakótelep nyilvános telefonigényét a posta és tanács 1978. évben kielégíti.

— Miért szűntette meg a Volán 11. számú Vállalata a

22 óra 30 perckor induló Paks—Németkér közötti járatot? A Paks—Németkér— Cece közötti autóbuszjárat korábban, 19 órakor indult, miért indul ez a járat 18 óra 30 perckor? A Volán Vállalatnak szeptemben 29- én fentiekkel kapcsolatban írtak, de erre választ még nem kaptak. (Országh Sándor, , Paks, Gyapa-puszta).

— A Paks—Jíémetkér között közlekedő 22.30-as járatot kihasználatlansága miatt szüntette meg a Volán. A paksi üzemek dél- utános műszakban dolgozóit a konzervgyár által bérelt autóbusz hazaszállítja. A közelmúltban tartott egyeztetésen megállapodás jött létre, hogy a bérelt autóbusz az útvonalon kijelölt megállóhelyeken — ameny- nyiben utas van — megáll és azokat elszállítja. A Paks—Németkér között közlekedő 19 órai autóbuszjáratát a Volán belső szervezési rendszerének megfelelően kell 18.30-kor indítani. E járaton utazók hátrányt nem szenvednek. A Volán Vállalatnak szeptember 29- én írt levelére, mivel konkrét cím nem volt megjelölve, válaszolni nem tudott a szállító vállalat.

a megye vezetői válaszolnak

Motiban

Dzsentri, lengyel módra

A hatvanas éveiben járó, kétszeres állami díjas lengyel filmrendezőt, Jan Rybkows- kit kevéssé ismerjük Magyar- országon. Munkásságáról ugyan hallottunk, de idáig egyetlen filmjét sem láttuk. Most bemutatott művének alapötletét Gabriela Zapolska művei, mnidenekelőtt a Dulszka asszony erkölcse című drámája adta.

A század elejei nyárspolgári erkölcs kétarcúságáró1 számos kiváló mű született, köztük akad nem egy „cselédtörténet” is — ahogy a Dulszka asszony erkölcse című film lényegét jelölhetnénk.

A tisztes, úri házban mindenné! fontosabb az „erkölcs”, vagyis, az erkölcs látszata. A ház asszonya — ura és irányítója — Dulszka asz- szony, sajátos módon osztályozza, hogy mi tartozik ide. és mi nem. Makulátlan hírű házából kiutasítja annak a lakónak a feleségét, aki ön- gyilkosságot kísérelt meg, elkeseredésében, amiért elhagyta a férje. Lágytojását kanalazva fejtegeti ki ezzel kapcsolatos nézeteit, mondván, hogy ki látott már grófi ház előtt mentőt? Senki, világos, így a Dulszka család bérháza előtt sem láthatna. Persze, ha még meghalt volna az asszony, de még életben is maradt...?

A szerencsétlen nőnek mennie kell. Maradhat viszont a prostituált, tőle lehet a legmagasabb lakbért beszedni. Dulszka asszony lelkiismerete mégis nyugodt; hiszen nem köszön vissza a bámőnek...

A család utálatos légkörét ketten viselik nehezen a Dulszkiák közül. Melja, a gimnazista lány, aki még nem tudja, csak érzi, hogy családja életvitele tele van hamissággal. A másik Zby- sek, a lump nagyfiú, ő viszont nem jut tovább, mint hogy éjszakai mulatókban pezsgőbe áztassa állandó csömörét.

A botrány végül is miatta tör ki. A fiú megkívánja fiatal cselédlányukat, és a lány nem tud menekülni előle. Annál is inkább nem, mert bár asszonyának, az erkölcsös Dulszkának többször panaszkodik a fiatalúrra, annak esze ágában sincs megfékezni Zbyseket. Sőt, ahogy elejtett megjegyzéseiből kiderül, még örül is neki, hogy a fiú otthon tombolja ki magát. Az már nem vág össze az asz- szonyság elképzeléseivel, hogy Hanka, a cselédlány teherbe esik. A fiatalúr is nagyon gondterhelt. Amikor megtudja, hogy „erkölcsös” anyja és az egész tisztelt família tudott róla, hogy a lányt belekényszerítette a viszonyba, elhatározza, elveszi feleségül.

A lehetetlen frigy híre nyomán felborul a Dulszki família nyugalma. Szerencse, hogy a tágabb családban akad egy nagynéni, aki a fiú szerelmi szolgálataiért cserébe elsimítja a dolgot. Hanka

pénzt kap és távozik, a pi- pogya Dulszki úr elvágtat a bordélyházba, a kislányok továbbra is járnak a tánciskolába, az élet megy tovább.

Rybkowski magabiztosan teremtette meg a fullaszt® polgárház légkörét, ebben segítette a jó operatőri közreműködés. A film mégis hosszabbnak tűnt a kelleténél, s bár a megszólaló sanzonokat kitűnően adták elő — sajnos, nem tudjuk, hogy kik — úgy éreztük, egy kicsit sok volt a dal. Lehet, hogy csak a túl pontos fordítás miatt, a sanzonszövegek didaktikusnak tűntek.

VIRÁG F. É.

1977. december 28.

A Szegedi Nemzeti Színház az évad egyik legjobb előadásával örvendeztetett meg bennünket: Donizetti operája hibátlanul szólalt meg előadásukban. A Szerelmi bájital érthetetlen módon nagyon régóta hiányzik az Operaház műsoráról, pedig a Don Pasquale szerzője itt sem tagadja meg önmagát. Igazi bel canto, számos zenei ötlet jellemzi, s jelent mindig sikert.

A szegedi előadásnak központi alakja, a siker igazi forrása Gregor József, aki nemcsak legjobb basszistánk, hanem kitűnő színész is. Gyönyörű hangja, biztos szereptudása, ko- médiázó kedve a szó igazi értelmében betölti a színpadot. Szerencsére Berdál Valériában, Réti Csabában, Vághelyi Gáborban méltó társakra talált. Horváth Zoltán rendezése természetesen a vígoperai jelleget hangsúlyozza.

A Szerelmi bájital ebben az évadban csak egyszer került színre, remélhetőleg az új évad a többi bérletest is megörvendezteti ezzel a pompás előadással.

TV-NAPLÓ

Jókai

Valószínűleg a teljes Jókait filmre kellene vinni, mind a száz kötetet, váljék végre közkinccsé ez a csak világirodalmi mértékkel mérhető regényírónk. Olvasva, vagy filmen látva, folyton azt érezzük, még ma is méltatlanul bánunk vele, mintha nem tudnánk feledni Gyulai (Pál mérges kritikáit. Persze Gyulainak is volt némi igaza, amikor a realizmust kérte számon, de ez az igazság rögtön elillan, amikor Jókai belekezd történetébe.

Egyszóval a száz kötet megfilmesítése mellett szavaznék, azzal a fenntartással, hogy ne így. Bíró Zsuzsa, aki filmre írta a Szerelem bolondjait, átdolgozóként nem tudott méltó társa lenni Jókainak, végig valami elnagyolást éreztünk, mert a kiragadott és egymás mellé állított jelenetek nem tudták felidézni a regény hangulatát. S talán ez az a pont, ahol tulajdonképpen minden Jókai-átdolgozó megbotlik, nem tudja átvenni Jókai szeretetreméltóságát, azt a hasonlíthatatlan kedvességet, ami minden írását jellemzi. Pedig épp ez Jókai titka, ami átsegíti minden nehézségen, s akkor is, midőn hőseit képtelen helyzetekbe sodorja fantáziája, derűs könnyedséggel vágja ki magát. Am a mesemondó mellett ott áll a korát éber szemmel figyelő mester is, aki — mint a Szerelem bolondjaiban — valósággal dokumentumregényt írt. Mert nagyon kevés írónk volt, aki ilyen gyorsan reagált a kor eseményeire, mint ő, s a kritika épp napjainkban fedezte fel, hogy mennyire valóságos képet tudott rajzolni 48 eseményeiről, s magáról Petőfiről, akivel kapcsolatban a legszavahihetőbb tanú.

Mikszáthtól tudjuk, hogy a Szerelem bolondjai „a közönségnek annyi élvezetet okozott, mint legjobb regényei, őt magát pedig egyetlen műve sem tette olyan boldoggá, mint éppen ez”. De valamiképp elsikkadt ez a filmen, mintha nagyon kellett volna sietni vele, az átdolgozónak éppúgy, mint Hajdufy Miklós rendezőnek, s így lett belőle egy kalandos történet, de nem lett belőle az, aminek Jókai szánta: valóságos korban élő emberek érdekes története.

Irodalomtörténetében Szerb Antal szinte megilletődve írja róla: „Stílusából, meséiből, humorából máig is az emberre mosolyog a szeme... El nem apadó mesélő kedvével ma is ott ül a betegek ágya mellett, és szívesen dől a gyötrődő székének karjára: a jóbarát Jókai.”

Azt hiszem, épp ezt nem éreztük ebben a filmben. A jóbarát Jókai valahol a háttérben maradt, a könyv lapjain.

CSÁNYI LÁSZLÓ

Rádió

Minek ?

Végy egy elektromérnököt, egy orvost, egy biokémikust, egy geológust, egy fizikust, egy pszichiátert, egy történészt és egy régészt, mely utóbbi két foglalkozás nincs is túl messze egymástól. Ültesd őket egy kerek asztal köré, bár az se baj, ha nincsen asztal, vagy netán csak hatszögletű áll rendelkezésre, mert ezt a rádióhallgató amúgy se látja. Adjál nekik 25 percet, hogy keresztbe-kasba kérdezzenek egymástól és biztos lehetsz benne, hogy nem hallasz ostobaságokat. Ezt tette az elmúlt hétfőn a Kossuth Rádió hullámhosszán Simonffy Géza és egyáltalán nem csinált rossz műsort „Ma Önök kérdeznek!” címmel.

De ha történetesen egy növénynemesítőt, parazitológust. talajkémikust, meteorológust, dermatológust, űrhajóst és búvárhajó-parancsnokot választott volna e célra, aligha született volna silányabb eredmény. Legfeljebb nem a Vereckei-szoros járhatóságáról és a történelem számító- gépes programozásáról hallottunk volna, hanem másról. Értelmes embereknek ugyanis nem nehéz egymástól értelmes dolgokat kérdezni. De ilyen formában: — minek?

(O. 1.)

Jovö héten a Ki látott címein? című magyar filmről írunk jegyzetet