Tolna Megyei Népújság, 1977. december (26. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-25 / 303. szám

1977. december 25. riÉPÜJSAG 9 J Szófia legnagyobb szállodája A „Vitosa” szálloda a leg­nagyobb és legkorszerűbb luxusszálloda lesz azok kö­zött, melyeket Bulgáriában eddig felépítettek. A hotel 12 860 négyzetméter terüle­ten épül, és 1000 ággyal ren­delkezik majd; minden he­lyiség fűtő- és hűtőrendszer­rel lesz ellátva; 1000 férő­helyes tanácskozóterme a legnagyobb kényelmet nyújt­ja a különböző szakmai ta­lálkozók, konferenciák részt­vevőinek. Tucatnyi szórako­zóhelye lesz, csupán étter­meiben 1400-an foglalhatnak helyet egyszerre. A magas építmény legfelső emeletén 176 férőhelyes panoráma­éttermet rendeznek be, ahon­nan szép kilátás nyílik a vá­rosra. Itt nyitják majd meg a tervezők által „égi bár”-nak nevezett helyiséget is. Az egész komplexum közepét japánkert foglalja el, tóval és japán étteremmel, ennek közelében lesz a bolgár nem­zeti étterem is. A szállodát „japánnak” ne­vezték el, még mielőtt az építkezés megkezdődött vol­na. Ugyanis a terv japán épí­tészek műve: a neves Kiso Kurokava vezetésével készült. A kivitelezést bolgárok vég­zik, a „Technoexportsztroj” vállalat irányításával. A bol­gár szakemberek változtatá­sokat is eszközöltek a terven építés közben. Alig egy esztendő telt el az építkezés megkezdése óta, még ennyinek kell eltenie, hogy a szálloda felkínálhas­sa szépségeit és kényelmét az első látogatóknak. Népművészet Vietnamban A vietnami nép a néprajz- kutatók szerint azonkívül, hogy szorgalmas, művészet­szerető is: fiai a legkülönfé­lébb művészetek tehetséges művelői. Építészetüket egy­kor a vallási rendeltetésű pa­godák, a hajdani császári pa­lotáknak oszlopos tornácai, csúcsos ormai, bájos kis ere­szei és sárkánydíszei dicsé­rik. Szobrászatukra főleg az oltárok díszítésére szolgáló fa- és kőfigurák a jellemző­ek. A templomok, meg az ol­táraik bővelkednek történel­mi személyiségek és állatok gondosan megmunkált figu­ráiban, ezek felületét gyakran drágakövekkel, gyönggyel és elefántcsonttal borítják be. A hatalmas, faragott sírkövek, az emlékművek ugyancsak remekbe készültek. A modern épületek szintén szépek — akármelyik európai nagyvá­rosnak is díszei lehetnének. Vietnam területén, az In­dokínai félsziget keleti felén több kultúrát tart számon a történelem. A legrégibb a Vörös-folyó delta vidékén az ún. Dong-son kultúra, ahol a bronztárgyak kiképzése a kí­nai művészet hatásáról vall. Északon erősebb volt az in­diai befolyás: a dong-duong-i Buddha-szobor például az in­diai művészet leszármazott­ja. Nagyon elterjedt Vietnam­ban ma is a népi jellegű ipar­művészet. A kerámiák, lak­kok és a csontfaragványok ősidők óta követik a kínai művesség technikáját és or­namentikáját. A kézi fonás bambuszból, nádból páratlan szépségű formákat hoz létre, éppúgy, mint a szarufaragás. Az üzletek ezreiben, illetve mozgóárusok kínálják a kü­lönféle emléktárgyakat a na­gyobb vietnami városokban. A mai Vietnami Szocialista Köztársaságban helyi szövet­kezetek alakultak, a népmű­vészeti ihletésű, ősi anyagok­ból készült, formáiban a ha­gyományosat őrző, mégis to­vábblépő tárgyak előállításá­ra. A napjainkban is roham­léptekkel fejlődő szovjet fényképezőgép-ipar egyre újabb meglepetésekkel szol­gál. A konstruktőrök kétféle utat követnek: részint már bevált, régebbi modelleket fejlesztenek tovább kis módo­sításokkal, vigyázva rá, hogy az utódok maradéktalanul örököljék az elődök jótulaj­donságait, részint pedig fel­építésében és működésében új, minden korábbi típustól eltérő fényképezőgépet adnak az igényes fotóamatőrök ke­zébe. A Krasznogorszki Mecha­nikai Művekben eddig már több változatát elkészítették a Zenit-sorozatnak. Alap- modellnek a Zenit—E típus tekinthető, amely beépített megvilágításmérővel, penta- prizmás keresővel, valamint a felvétel elkészítése után alapállásba visszaugró tükör­rel felszerelt, egyobjektíves fényképezőgép. A képen lát­ható legújabb Zenit—TTL et­től csak kevéssel tér el. A külső megjelenésében a ko­rábbinál valamivel tetszető­sebb fényképezőgépet Helios 1:2/58 mm-es objektívvei hozzák forgalomba. A kame­rához nagy látószögű és tele- objektívek is használhatók, közeli felvételek készítéséhez közgyűrűk állnak rendelke­zésre. A zárszerkezet 1/30-tól 1/500-ig exponál. A zár fel­húzása és a film továbbítása gyorsfelhúzó szerkezettel tör­ténik. A zárszerkezet vala­mennyi villanólámpa-fajtá­hoz szinkronizált. A Zenit— ESZ — népszerű nevén: fotó­puska —, mely 1:4,5/300 mm- es Tair objektívvei kerül for­galomba, nagy távolságban és mozgásban lévő szemé­lyek, tárgyak, események megörökítésére alkalmas. Az 55x55 mm-es képmére­tű 'Zenit—80 a szovjet fény­képezőgép-ipar legigényesebb tagja. Mindent tud, ami egy nagy teljesítményű kamerá­tól elvárható. A film a gép­ről leválasztható kazettában foglal helyet. A csehszlovák lakosság fo­kozódó érdeklődése a hazai turizmus iránt, valamint a Csehszlovákiába érkező kül­földiek egyre növekvő száma megköveteli az idegenforgal­mi dolgozók felelősségteljes felkészítését. Az idegenforgal­mi káderek képzését a Kar­lovy Vary-ban működő köz- gazdasági technikum szakosí­tott tanulmányi ágazatai biz­tosítják. A kétéves tanfolya­mot csak a középiskolát vég­zett diákok látogathatják, akik a tanfolyam befejezése után az utazási irodákban, közlekedési vállalatoknál, fürdőkben, üdülőkben és szál­lodákban dolgozhatnak. Az új irányelvek szerint a második évfolyamnak most két változata van. Az egyik általánosságban az idegen- forgalommal foglalkozik, a másik idegenvezetőket képez. A hallgatók kötelező vizsga­tárgyai: két élő nyelv, ide­genforgalmi közgazdaságtan és idegenforgalmi technika. Az idegenforgalmi vállala­tok további szakembereket nyernek a vendéglátóipari is­kolák szállodaüzemeltetési és vendéglátóipari ágazatainak végzős növendékeiben, vala­mint a közgazdasági techni­kumok közgazdasági szak­ágazatát végzett és a gimná­ziumokban érettségizett diá­kokban. A prágai közgazda­ságtudományi egyetemen szolgáltatási és idegenforgal­mi gazdaságtan szakágazatot is bevezettek, itt készítik elő a vezető kádereket. Hí idegenforgalom dolgozóinak képzése Belső-Ázsia híres történel­mi városa volt már sok év­századdal ezelőtt Buhara, Szamarkand és Hiva. A nagy iszlám birodalom köz­pontjai voltak ezek, azzá tet­te őket a kegyetlen dinasz­tiaalapító Timur Lenk. Ural. kodásának maradandó emlé­ke az általa létrehozott vá­ros- és öntözőrendszer. A mai utazóknak Szamarkand tet­szik legjobban, itt láthatók leginkább a mohamedán kö. zépkor csodás műemlékei. latéval bebizonyította, hogy a sírboltban valóban a világ­hódító Timur nyugszik. A város középpontján — közel a ma sokak által látogatott modern Szamarkand szálló, dához — terül el a Regisztán tér, hatalmas egykori papne­veldéivel, medreszéivel. Műemlékei mellett Szamar­kand mai modern város, ahol számos gép-, textil, és kon­zervgyár működik. Utcáin hatalmas a forgalom és jel­legzetes látvány az autók, troli- és autóbuszok között a piacra árut szállító, nagy ke. rekű, szamárvontatta kocsik. A múlt század hatvanas éveiben az egész világon elő­ször hitetlenkedve fogadták Vámbéry Ármin világutazónk leírását a mai Szovjet Belső- Ázsiáról. A korábban oda­vetődött európaiak életükkel fizettek kíváncsiságukért. Vámbéry azonban kitűnően ismerte az ottani népek nyel­vét és vallásuk, az iszlám törvényeit, szokásait. Így ke­rülhetett ki sok-sok viszon­tagság után elevenen, és ír­hatta le híres könyvében, amit kolduló dervisként ba­rangolva tapasztalt. próféta unokatestvére. Ma is megcsodálható Ulugbek csillagdája, amely henger alakú, magas építmény volt. Közepén a szextáns helyez­kedett el, amelynek segítsé­gével a híres szamarkandi csillagász 1018 égitestet fel­tüntető csillagászati térképet rajzolt, és mindössze 62 má­sodperces tévedéssel megha­tározta a csillagászati év hosszát. Ugyancsak a város­ban található a Cur-i Emir, a páratlan majolika borítású mauzóleum. Geraszimov, is­mert szovjet antropológus professzor a csontok vizsgá­Képünkön: Ba Nam Ninh tartományban a helyi kézműves szövetkezet szarufaragó rész­legében Szamarkand a Zeravsan folyónak köszönheti létét, a folyó völgyében terül el 720 méter magasan a tenger szintje felett. Több mint 300 000 lakosa büszke arra, hogy városukban megőrizték a Timur és leszármazottai ál­tal emelt sokkupolás mecse­teket, mauzóleumokat és medreszéket. A Sah-i Zinda nekropolosznak nevezett ősi temetkezőhelyen az egyik mauzóleumban nyugszik — a legenda szerint — Mohamed Festegető szamarkandi diákok a Regisztán téren. Az épület a XV. század ban készült. : .. . ... ' ' Amit mar Ifambery is látott. A Zenit-sorozat új tagja

Next

/
Thumbnails
Contents