Tolna Megyei Népújság, 1977. december (26. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-25 / 303. szám
8 ^PÚJSÁG 1977. december 25. Bulgária Üj gyapotfajták A korán érő, magas terméshozamú bolgár gyapotfajták világszerte elismertek. A fajtakísérleteknek, a gyapottermesztésnek régi hagyományai vannak Bulgáriában: 1902-ben kezdte meg munkáját a csirpani kísérleti intézet. A harmincas-negyvenes években sikerült kinemesíteni az első bőyen termő hazai fajtákat. Ez a hasznos tevékenység különösen a fel- szabadulás után vett nagy lendületet. Az 1949-től 1976-ig terjedő időben 650 fajtát nemesítettek a csirpani kutatók, amelyek jól vizsgáztak nemzetközi szinten is. További gyapotfajtákat kísérleteztek ki újabban hibridizációs módszerrel; szovjet, illetve amerikai és hazai fajták keresztezéséből évente 100—200 hibridkombinációt alakítottak ki. Közülük a legjobbakat 1956 óta üzemileg is kipróbálják. Jelenleg a korai érést és a bő termést tekintve a 2362, 3279 számú, a Pavlikeni—73, a Trakija —2, a Csirpan—433 és a Csirpan—26 gyapotfajták a leginkább figyelemreméltóak, s már meg is találhatók a nagyüzemi táblákon. A gazdasági eredmény az új fajták bevezetésével a becslések szerint évi 3—4 millió levát jelent. (SOFIAPRESS) Oxigén segíti a sebészt Műtét a barokamrás műtőben Moszkvában a Klinikai Kísérleti és Sebészeti Kutató Intézetben a világon először végeztek bonyolult műtéteket a tüdőn, a hörgőkön és a légcsövén úgy, hogy a páciens lélegzését hosszabb időre kikapcsolták. A műtét a néhány évvel ezelőtt megnyitott hiperbarikus oxigenizációs központban vált lehetővé. A műtétet Mihail Perelman professzorral, a tudomány érdemes munkásának vezetésével egy tüdősebészcsoport végzi. Egy ember balesetet szenvedett. Súlyos trauma következtében légútjai felmondták a szolgálatot. Bonyolult sebészi műtétre van szükség. A légzőszervek a mellkas mélyén helyezkednek el, és igen nehéz biztosítani, hogy a tüdőbe levegő jusson, a mellkas feltárása után. Ezenkívül nem egyszerű dolog a hörgőket vagy a légcsövet összevarrni. Az orvosok már ismerték azt a módszert, mellyel két- három percre ki lehet kapcsolni az ember lélegzését. Ez a határidő azonban túlságosan rövidnek bizonyult. Hogyan lehetne meghosz- szabbítani azt az időt, amely alatt az operált nem lélegzik? A pácienst barokamrába helyezik, és megkezdődik a bonyolult, komoly, s összhangot igénylő munka. Feltárják a mellkast. Bekapcsolják a barokomrába az oxigént juttató berendezést. A nagyobb nyomáson a vér jóval oxigéndúsabb. Az oxigént nemcsak a vörös vértestek, de a vérplazma is szállítja. Ez azt jelenti, hogy a lélegzést 8, vagy ennél több percre is ki lehet kapcsolni. A sebészek nyugodtabban, biztosabban dolgoznak, nagyobb a valószínűsége a műtét sikeres kimenetelének. (APN—KS) A nukleáris energia távlatai Csehszlovákiában A szocialista Csehszlovákia hozzákezdett a nukleáris energetika 15 éves fejlesztési programjának megvalósításához. A program keretében több atomerőmű építését irányozták elő, mintegy 12 millió kilowatt összkapacitással. A cél az ország fűtőenergetikai készleteinek további növelése. A szlovák ipar fejlődését a tervek szerint három erőmű segíti majd elő. Ezeket az erőműveket csehszlovák és szovjet berendezésekkel szerelik fel. A jövő évtől ad áramot az első, 880 megawatt kapacitású erőmű, amit már az új konstrukciójú reaktorokkal látnak el. Az első prágai erőmű építése az ötéves tervidőszak végén kezdődik. A nukleáris energetika távlati fejlesztési programja a nukleáris erőművi berendezéseket gyártó ágazat nagymértékű fellendítését is magával hozza. A gépgyártás központja a tervek szerint Plzen lesz. A plzeni gyár nemcsak a köztársaság, hanem más szocialista országok számára is gyárt majd különböző berendezéseket, így atomreaktorokat és turbinákat. NDK A holnap mestereinek vására A két évtizeddel ezelőtt elindult, s három M-mel jelzett mozgalom, a „holnap mestereinek vására” ma már fogalommá vált az NDK-ban. Valamikor, a kezdet kezdetén még csak hobbibemutató volt ez a vásár, de azóta rangra emelkedett; az ifjúság újítómozgalmának évről évre megrendezett kiállításává fejlődött. A „Holnap mestereinek vásárát”, amelyet Lipcsében tartanak, üzemi és iskolai, majd városi és falusi, azután járási, végül pedig megyei versenyek előzik meg. Az ifjú újítók legjobb munkái ilyen elődöntők után kerülnek az országos bemutatóra. Az NDK-ban több mint kétmillió fiatal újító tevékenykedik, akiket 20 500 klub egyesít. Újításaik, fejlesztési javaslataik 1975-ben 487 053 munkaórát, 8 089 893 kilogramm anyagot takarítottak meg. A fiatal újítók 1976-77ben már országos feladatokat céloztak meg; sok ifikollektíva foglalkozott például energiatakarékossági javaslatokkal. A berlini villamosenergiai üzem fiataljai által szerkesztett műszerek segítségével például évi 3,1 millió márka megtakarítást érhetnek el. A szocialista integráció fejlesztésében is részt vállalnak a „Holnap ifjú mesterei”. Ott találjuk őket például a Szo- juz-program számos műszerezési feladatának megoldásában. Együttműködnek a szocialista országok fiatal újító kollektíváival. A mans- feldi Wilhelm Pieck kombinát 11 fiatal dolgozója és a hódmezővásárhelyi Metri- pond 14 fiatalja együtt fejlesztettek ki egy hibakereső készüléket, amely elektronikus alkatrészek vizsgálatára alkalmas. A hibakeresőt az INTERMED nevű KGST- egyesülés hamarosan sorozatban fogja gyártani. Kuba Alicia Alonso Alicia Alonso, Kuba és a világ balettművészetének egyik legnagyobb alakja, a kubai nemzeti balettiskola megteremtője nyolcéves korában kezdett el táncot tanulni. Nyikolaj Javivszkij tanítványa volt, majd az Egyesült Államok balettintézeteiben képezte tovább magát. A világ szinte valamennyi jelentős balettszínpadán fellépett, s pályafutása főbb állomásait versenygyőzelmek, díjak és elismerő kritikák jelzik. Személyes sikerein kívül tanítványai is ismertté tették nevét. Táncosok nemzedékeit nevelte, így vált a kubai művészettörténet egyik kiemelkedő alakjává. Arnold Haskell, a híres angol balettkritikus írt először a kubai iskoláról. Nem sokkal az 1964-es várnai balettverseny után, újságíróknak mesélte: „A verseny kezdete előtt láttuk, hogy sok kubai szerepel az indulók között, de nem sok ügyet vetettünk rájuk. Pár nappal később mindenki Kubáról beszélt. Táncosaik nevét mindenki ismerte, s nemcsak úgy beszéltek róluk, mint egyéni táncosokról, hanem mint egy új iskola, a kubai balettiskola képviselőiről. Elég volt számukra egy este, hogy legyőzzenek minket, s történelmet csináljanak... És én még úgy mentem Várnába, hogy mindent tudok a balettvilágról és semmi sem lephet meg!” Alicia Alonso évekkel ezelőtt alapította iskoláját. Mint ő maga elmondta, a társulatnak a forradalom előtt, Batista uralma idején kemény harcot kellett vívnia a fennmaradásért. Mivel nem akart a rendszer hivatalos társulatává válni, központi támogatást nem kapott. A forradalom győzelme hatalmas változást hozott a csoport életében. Nemcsak a hivatalos támogatás nyerte el, de létrejött az országos balettiskola, valamint a tartományi és egyéb balettintézetek is. Cseppköcsodak a föld melyeben Alig huszonöt kilométernyire Brnótól található a Morva-Karszt észak—déli irányban elnyúló, 15 kilométer hosszú és 2—6 kilométer széles vonulata. E barlangok közül a legnagyobb a Katalin-barlang, ahol kisebb-nagyobb — főként rózsaszínes árnyalatú — cseppkövek milliárdja veri vissza a lámpák fényét. Az egyik csoportozat éppen olyan, mint egy erdő — a másik megkövesült vízesésre hasonlít. De van ott boszorkány formájú cseppkő éppúgy, mint virág- vagy állatalakzat. A Balcarka-barlang közelében 138 méternyi mélységű szakadék tátong. Ritka szép ez a meredeken aláereszkedő akna, mint amilyen ritka érdekes legenda fűződik hozzá. A környékbeliek úgy mesélik, hogy egy mostoha — e szakadék szélére küldte virágot szedni fogadott gyermekét. A kicsi lehajolt, és ekkor a mostoha a mélybe taszította. A gyerek azonban meg tudott kapaszkodni a faágakban, és az arrajárók megmentették. Úgy tartották igazságosnak, hogy a mostoha kerüljön oda, ahová áldozatát szánta: a szakadék mélyére. Bele is vetették, és attól kezdve Macocha — vagyis mostoha — szakadéknak hívják ezt a mélyedést. Balladába illő történet, mint ahogy versbe kívánkozik ez az egész csodálatos karsztvidék... AKÁCZ LÁSZLÓ Látogatók a Katalin-barlangban Itt aztán tobzódhat a névadó fantázia . •.
