Tolna Megyei Népújság, 1977. december (26. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-23 / 301. szám
2 ‘WéPÚJSÁG 1977. december 23. Rendelet a szeszesital-értékesítés korlátozásáról Aláírták a magyar-szovjet árucsere-forgalmi jegyzőkönyvet Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti: Moszkvában csütörtökön ünnepélyes keretek között írta alá dr. Bíró József magyar külkereskedelmi miniszter és Nyikolaj Patoli- csev, a Szovjetunió külkereskedelmi minisztere az 1978. évi magyar—szovjet árucsere-forgalmi jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyv az 1975 decemberében aláírt ötéves — 1976—80-ra szóló — magyar—szovjet árucsereforgalmi megállapodás, vala. mint más gazdasági egyezmények előirányzatai alapján szabja meg a jövő évi áruszállítási programot. Az előirányzott árucsere-forga— Az 1978. évi árucsereforgalmi jegyzőkönyv előkészítése során arra törekedtünk, hogy az országaink párt. és állami vezetőinek találkozóin elfogadott és az együttműködésünk fejlesztését meghatározó elveknek megfelelően. az érvényes egyezményeknek a jövő évre előirányzott kiviteli és behozatali terve alapján biztosítsuk a külkereskedelmi forgalom kölcsönös bővítését, elősegítsük az országaink közötti munkamegosztás elmélyítéséi. A munka során nagy figyelmet fordítottunk az elmúlt évek tapasztalataiból származó következte, tések érvényesítésére, a problémák megoldására. — A Szovjetunióval folytatott külkereskedelmi kapcsolatainkat nem átmeneti konjunkturális érdekek határozAz új-belgrádi „Száva” kongresszusi központban csütörtökön délelőtt ülést tartott az európai biztonsági és együttműködési találkozó 2 számú szerkesztő bizottsága, s ezzel befejeződött a 35 ország nagyköveti szintű tanácskozásának október 4-én kezdődött első szakasza. A találkozó most 25 napra megszakítja munkáját, s a küldöttségek január 17-én ülnek ismét tárgyalóasztalhoz. A résztvevők eddig haszlom meghaladja a 4,2 milliárd transzferábilis rubelt, szemben az ez évi 3,7 mil- liárddal. Az Orenburg és a Szovjetunió nyugati határa között épülő gázvezeték elkészítésében történő magyar részvétel tovább növeli az árucsere-forgalmat, ezzel az együttes érték mintegy 4,4 milliárd rubel. Mint dr. Bíró József, az MTI moszkvai tudósítójának adott nyilatkozatában aláhúzta, az új jegyzőkönyv a kétoldalú külkereskedelmi kapcsolatok sokoldalú, eredményes fejlődése tükrözi, elősegíti a kölcsönös lehetőségek továbbfejlesztésének kimunkálását. zák meff Népgazdaságunk termelési és külkereskedelmi szerkezetében meghatározó szerepe van a Szovjetuniónak, mint a magyar termékek importőrének és mint a számunkra szükséges nyersanyagok, gépek, energia szállítójának. A magyar népgazdaság jelentős fejlesztési programjai ilyen nagy mértékben csak a magyar—szovjet külkereskedelmi kapcsolatok megfelelő fejlődése útján valósíthatók meg. Gondolok itt például járműiparunk fejlesztésére, vagy a timföldtermelés és az alumínium-hengerdei, valamint az úgynevezett továbbfeldolgozó magyar kapacitások megteremtésére. A megállapodások eredményeként például 1978-ban a különféle típusú Ikarusz autóbuszokból több mint hatezret nos és konstruktív munkát végeztek, feladataik jelentős részét megoldották, összesen 44 plenáris és 151 bizottsági ülést tartottak. Átfogó vitát folytattak a helsinki záróokmány végrehajtásáról, és sokoldalúan tanulmányozták, hogy milyen lépéseket kellene tenni e hosszú távú akcióprogram még teljesebb gyakorlati érvényesítéséhez. Ennek jegyében mintegy 100 javaslatot terjesztettek elő, s mindegyiket megvizsgálták. szállítunk a Szovjetunióba. Szállítunk továbbá 30 500 db autóbusz és trolibusz hátsó hidat, jelentős mennyiségű garázsberendezést, 95 millió rubel értékű tartalék alkatrészt az autóbuszokhoz és a hátsó hidakhoz, 410 ezer készlet részegységet a Lada típusú gépkocsikhoz. Ennek fejében a Szovjetunió szállítja a magyar szükséglet túlnyomó részének kielégítését biztosító, 38 500 személygépkocsit — ennek 90 százaléka a Lada különböző típusaiból kerül ki — továbbá több mint hatezer különféle típusú tehergépkocsit, több száz egyéb haszonjárművet és a hozzájuk szükséges tartalék Nyikolaj Patolicsev szovjet külkereskedelmi miniszter a megállapodásról a következőket mondotta: — A most aláírt dokumentumra tulajdonképpen igen szerény elnevezés a jegyzőkönyv: ez nagy fontosságú megállapodás országaink, kormányaink között. Fontossága nemcsak abban van, hogy komoly anyagi értékről van szó benne, hanem abban is, hogy politikai jelentőségű dokumentum, amelynek végrehajtásán a szovjet és a magyar dolgozók milliói munkálkodnak majd. — A most aláírt jegyzőkönyv különleges vonása, hogy az áruforgalom a két ország közötti kapcsolatok történetében most először haladja meg a négymilliárd rubel értéket, eléri a 4.4 milliárdot — ez óriási öszE hét elején a delegátusok rátértek a találkozó záródokumentumának kidolgozására, ami a plenáris ülések mellett szerkesztő bizottságokban és albizottságokban is folyik. A Szovjetunió és a szocialista országok képviselői erőteljesen hangsúlyozzák, hogy a helsinki konferencia záróokmánya kiállta az eltelt két és fél év próbáját, s azt egyetlen vonatkozásban sem szabad módosítani. Rámutatalkatrészeket, 30 millió rubelt meghaladó értékben. Az általunk szállítandó timföld mennyisége 300 ezer tonna — ezért 150 ezer tonna alumíniumot importálunk. — A korszerű ipari berendezések exportjához tartoznak a híradástechnika igen változatos összetételű termékei, amelyekből mintegy 100 millió rubel értékben szállítunk a szovjet piacra. — A konfekcióipar 74,8, a kötöttáru 44,5 millió rubel értékkel szerepel a szállításokban, 13,4 millió pár cipőt is exportálunk. — Jelentős az ipari fogyasztási cikkek mennyisége is. szeg. Bízom abban, hogy a jegyzőkönyvben foglaltak teljesítése új, nagy lendületet ad a Szovjetunió és Magyarország kereskedelmének, megfelelő előfeltételeket teremt a hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodás teljesítéséhez. — Leonyid Brezsnyev elvtárs a Nagy Október évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen azt mondotta, hogy a szocialista országok szövetsége, barátsága és együttműködése szuverén, egyenjogú, közös célokat követő és közös érdektől vezettetett, az elvtársi szolidaritás és kölcsönös segélynyújtás szálaival egybefűzött országok szövetsége, barátsága és együttműködése. Ez a megállapítás érvényes országaink kapcsolataira, külkereskedelmi kapcsolatainkra is. nak arra, hogy a helsinki záróokmány megvalósítása a nemzetközi enyhülés függvénye, de arra vissza is hat. A belgrádi találkozó tehát .január 17-én folytatódik, s munkáját az elfogadott program szerint február közepe táján kell befejeznie. Ezt megelőzően azonban el kell fogadnia záródokumentumát, s meg kell határoznia a legközelebbi hasonló jellegű értekezlet helyzetét és időpontját. Január 1-től a vendéglátóipar; üzletekben — a szállodák éttermeinek kivételével — munkanapokon 9 óráig az egész országban tilos mindenfajta szeszárusítás. A vasút- és hajóállomások, autóbusz-pályaudvarok bisztróiban, büféiben ezentúl egyáltalában nem hozható forgalomba égetett szeszes ital. 1978. július 1-től megszüntetik a kisebb palackos italok gyártását és üzleti árusítását. Ezek a legfontosabb előírások a belkereskedelmi miniszter most kiadott rendeletében, amely a szeszesitalértékesítést tovább korlátozza. A rendelet az eddigi szabályozásokon túlmenően szűkíti a szeszes italt árusító üzletek körét, amennyiben előírja, hogy például a zöldség-gyümölcs üzletekből, a húsboltokból mindennemű szeszes italt száműzni kell. Egyes üzlettípusokban csökkentik az árusítható italok fajtáját is. Eszerint például az édességboltokban, a kávé- teaszaküzletekben ajándékozás céljából kizárólag minőségi likőr, csemegebor, vermut, brandy, pezsgő árusítható, cukrászdában is ezek mérhetők ki: a vendéglátás önkiszolgáló éttermeiben csak sör, a tömegközlekedési eszközök mozgószolgálatában — távolsági autóbuszon, a vonatok kosaras árusainál és büféiben — csak palackozott sör árusítható. Szigorítás az is, hogy a nagyobb üzemek 200 méteres körzetén belül italbolt, kocsma, presszó, poharazó. termelő; borkimérés nyitására nem adnak engedélyt. Szabályozza a rendelet a mező- gazdasági kistermelők — akik természetesen csak saját borukat árusíthatják — értékesítési tevékenységét is. Miután a rendelet a reklámtól az értékesítésig. az italikimérés engedélyezéséig korszerűsítette és egységesítette a szeszesital-értékesítéssel kapcsolatos eddigi szabályozásokat, megerősíti a korábbi előírásokat is. Ennek megfelelően változatlanul tilos a szeszes italok reklámozása, hirdetése. Ugyancsak érvényes a fiatalkorúak kiszolgálásának tilalma, a szeszesital-kimérés szabályai, — például az, hogy a harmadik és negyedik osztályú üzletekben csak hitelesített poharak használhatók —, valamint az élelmiszerüzletek eladóterében, kirakatában tartható ital mennyiségére vonatkozó előírás. A belkereskedelmi miniszter nyomatékosan felhívta az ellenőrző szerveket a rendelkezések megtartásának fokozott vizsgálatára és az előírások megszegőinek szigorú felelősségre vonására. A kormány szeptemberi határozata több tárca feladatává tette, hogy az alkoholizmus elleni küzdelem érdekében intézkedéseket hozzanak. Jóllehet a túlzott alkoholfogyasztás elleni küzdelem nem elsősorban a kereskedelem és a vendéglátás feladata, az ágazat a maga sajátos eszközeivel, az értékesítés korlátozásával nagyban segíti ezt a társadalmi akciót. A rendeletben foglalt előírásokat nemcsak a sza- szabályozásért felelős állami szervekkel, hanem a KISZ KB-val, a Magyar Nők Országos Tanácsával és más társadalmi szervekkel is egyeztette. Egyetértésükkel a rendelet nem az alkoholfogyasztás ellen született —, ahogyan a társadalom is csak a mértéktelenség, a káros alkoholizmus ellen veszi fel a küzdelmet —, hiszen a kultúrált italértékesítés, a belső és a külső idegen forgalom fejlődésével összefüggésben, az étkezési és szórakozási igényekhez kapcsolódóan továbbra is alapfeladata a vendéglátásnak. A Belkereskedelmi Minisztérium az adminisztratív intézkedéseken túlmenően számos kereskedelempolitikai elgondolást is érvényesíteni kíván. Ezek egyik legfonto- sabbja, hogy a vendéglátóhelyeken fokozzák az ételforgalmat, főleg a reggeli ételek és italok kínálatát. Ezzel egyébként hosszú ideje megoldatlan társadalmi kötelezettségét is rendezheti a vendéglátás. Forgalmi, gazdálkodási érdek, s egyben ellátási feladat továbbra is a kulturált ital- értékesítés. A követelmény annyiban új, hogy egyrészt az alkoholmentes italok választékát, kínálatát, másrészt az alacsonyabb alkoholtartalmú italok értékesítését kell növelni. A minisztérium szerint ehhez új — vagy csak „elfelejtett” — módszerekre van szükség. Kívánatosnak tartja például, hogy minden étteremben legyen ivóvíz az asztalokon: a vendéglátó üzletekben biztosítani kell, hogy a szóda- vagy ásványvíz akár deciliterenként is kapható legyen, s az éttermekben ne csak palackozott bort, hanem kimértél — kisförccs vagy nagyfröcrs, netán hosszúlépés formájában is árusítsanak. (MTI). „NÉPGAZDASÁGUNKBAN MEGHATÁROZÓ SZEREPE VAN A SZOVJETUNIÓNAK” Belgrádi találkozó Pozítíu «az első szakasz mérlege „POLITIKAI JELENTŐSÉGŰ DOKUMENTUM” Nem tudott dönteni az OPEC ' Képünk középpontjában Jamani sejk szaúd-arábiai olajminiszter (Képtávírónkon érkezett) A kőolajexportáló országok szervezetének (OPEC) olajipari miniszterei a Caracas környéki Caraballedá- ban tartott értekezletükön nem tudtak megegyezni az új kőolajárakban. Ezzel közvetve úgy döntöttek, hogy az árakat a jövő év júniusában megrendezendő értekezletükig nem emelik. A tanácskozásról kiadott közlemény arra látszik utalni, hogy a kőolajkitermelő országok nem akarván megkockáztatni az árrögzítés és az áremelés hívei közötti szakadást, inkább nem hoztak határozatot. A hivatalos közlemény megjegyzi, hogy a legközelebbi miniszteri szintű értekezletet 1978. június 15-én tartják, egyelőre még meg nem határozott helyen. A legközelebbi értekezletig az OPEC tagországai által kitermelt kőolaj barrelenkénti ára 12,70 dollár marad. Harc a spanyol alkotmány körül A spanyol parlament a júniusi választások után azt kapta legfőbb feladatául, hogy dolgozza ki az ország új alkotmányát. A politikai jövő szempontjából az alkotmánynak óriási jelentősége van. A végrehajtott demokratizálási intézkedések ellenére Spanyolország átmeneti korszakban él. Ezt az átmeneti korszakot az jellemzi, hogy a demokratikus átalakulást a Francótól örökölt politikai keretek között kell végrehajtani. A madridi kormány erőteljes baloldali ellenzéke (a szavazatok több mint 29 százalékát a szocialisták és több mint 9 százalékát a kommunisták kapták) arra törekszik, hogy minél határozottabban törjék szét ezeket az örökölt kereteket. Suarez miniszterelnök hevenyében összetákolt pártja, a Demokratikus Centrum Unió — a szavazatok 34 százalékához jutott — sokkal enyhébb és korlátozottabb változásokat szeretne. Ezért az alkotmány e megfogalmazásával kapcsolatban Spanyolországban heves politikai harc várható. E politikai harc olyan háttér előtt folyik, amelyet súlyos gazdasági válság, infláció és fokozódó munkanélküliség jellemez. A közvetlen gazdasági gondok megoldására a kormány és az ellenzék pártjai létrehoztak egy pártközi egyezményt. A baloldal a maga részéről azért tartotta szükségesnek az egyezmény aláírását, mert még gyengének ítéli a spanyol demokrácia szerkezetét. Ügy véli: mind a gazdasági nehézségek orvoslását, mind pedig az alkotmány létrehozását politikai összecsapás, konfrontáció nélkül kell megoldani. Csak így lehet elkerülni, hogy a nagy politikai váltás időszakában a Francótól örökölt hadsereg és az erőszakszervezetek egv éles politikai összecsapást kihasználva feladják tartózkodásukat, és beavatkozzanak az események menetébe! Ezért a baloldal nagy pártjai és mindenekelőtt a kommunisták élesen elítélték a Cuadernos Para el Diagolo című spanyol hetilap lépését. A lap november vége felé nyilvánosságra hozta az úi alkotmány első tervezetének mintegy harmadrészét. Az alkotmány kidolgozását végző parlamenti bizottság vitái természetesen titkosak. A lap eljárása azért is zavaró volt, mert szerkesztősége meglehetősen szoros kapcsolatban áll a spanyol szocialista és baloldali kereszténydemokrata értelmiség vezető köreivel. Lépése ezért ürügyet szolgáltathat az alkotmánytervezeten dolgozó bizottság elleni jobboldali támadásokra. Nyílt kérdés, hogy ez a botrány miképpen befolyásolja az alkotmányozó bizottság további munkáját. A lap közlése mindamellett lehetőséget nyújt arra, hogy felmérjük: milyen politikai határok között mozog az előkészítő munka. A részben nyilvánosságra hozott első fogalmazványból kiderül, hogy a várható kompromisszum szerint a monarchia megmarad, de hatalmát a jelenlegihez képest erőteljesen korlátozzák. 1.) A miniszterelnököt a tervezet szerint nem a király nevezné ki, hanem a képviselőház, a törvényhozás alsóháza választaná. 2.) A miniszterelnök és kormánya nem az uralkodónak, hanem a parlamentnek lenne felelős. 3.) Ennek következtében a kormányt az alsóház bizalmatlansági szavazással megbuktathatja, amennyiben egyidejűleg a parlament meg tud állapodni egy új miniszterelnök személyében. 4.) Megszűnnék az uralkodó mellett működő koronatanács, amelnyek még mindig igen komoly tanácsadó szerepe van, s amely a Franco-korszak maradványa. 5.) Az uralkodó elveszti azt a jogát, hogy kinevezze a szenátus, a felsőház 40 tagját. Ezzel megszűnnék a konzervatívok automatikus előnye, amely eltorzítja a felsőházban a választások eredményeit. 6.) Az új alkotmány rrTegnövelné az alsóház hatalmát a szenátussal szemben. A választói korhatárt egyben 21 évről 18-ra szállítaná le, ami egyértelműen a baloldali erőknek kedvez. Ez természetesen csak a születő spanyol kormány első tervezete — és annak is mindössze a nem hivatalosan nyilvánosságra került harmadrésze. Mégis: a fejlődés irányát meglehetős világossággal mutatja. Korlátáival együtt várhatóan olyan alkotmány születik Spanyolországban, amely megerősíti az állam demokratikus szerkezetét, szűkíti a régi rezsimtől örökölt előjogokat, és szélesebb működési lehetőségeket biztosít a demokratikus erők számára. Mindebből következik, hogy a haladás legszélesebb értelemben vett erőinek Spanyolországban elemi érdeke a nagy politikai összecsapások elkerülése az alkotmány születésének időszakában. Az, hogy ezt feszült gazdasági helyzetben meg lehet-e valósítani — a spanyol politikai élet talán legnagyobb kérdőjele, és egyben próbatétele. —í. —e.
