Tolna Megyei Népújság, 1977. december (26. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-18 / 297. szám
1977. december 18. KÉPÚJSÁG A szabadság második éve A poznani fiűkórus próba közben A főváros, Vientiane központjától országúton 150 kilométerre van Dél- kelet-Ázsia legnagyobb vízi erőműve, öt esztendővel ezelőtt építették a Nam Ngum folyón. Egyike ez azoknak az üzemeknek, amelyeknek a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság kormánya fontos helyet szán a magasan fejlett mezőgazdaság és a modern ipar megteremtésében. A vízi erőmű felé haladva, az országút mentén végig smaragdzöld rizsföldek húzódnak. A tropikus növényzet árnyékában cölöpökön, magasan a föld felett, akkurátus kis fa- és téglaházikók bújnak meg. Itt, a főváros környékén nem voltak bombázások, a rombolásnak nincs nyoma, az ország többi vidéke azonban másképp néz ki. A hivatalos adatok szerint a háború végén Laosz területén nem volt egyetlen olyan falu sem, amelyet ne romboltak volna le teljesen vagy részben, s ne égettek volna fel napalmmal. A háború következményeit még távolról sem sikerült felszámolni. A Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság kikiáltása óta alig másfél esztendő telt el. Amikor a forradalom népi demokratikus szakasza békés úton győzött, amelynek eredményeképp felszámolták a monarchiát, a Laoszi Népi Forradalmi Párt vezetésével hozzáláttak a létfontosságú feladatok megoldásához. A jelenlegi időszak — a sebek begyógyításának időszaka. Helyreállítják az ipari vállalatokat, növelik az alapvető mezőgazdasági kultúrák vetésterületét. Még sok gátat és öntözési berendezést kell újjáépíteni, meg kell tisztítani a folyókat és az erdőket az aknáktól, fel nem robbant gránátoktól és bombáktól. Az ország újjáépítése során — annak a társadalmi-gazdasági és politikai programnak megfelelően, amelyet a Népi Forradalmi Párt dolgozott ki, s amelyet a társadalom minden rétege támogat — Laoszt, ahol a keresőképes lakosság 80 százaléka paraszt, modern agrár-ipari _ országgá változtatják. Ezért nagy erőfeszítéseket tesznek az ipari termelés helyreállítására. Ez nem köny- nyű feladat. Minden korábban épült, s működő üzem — szinte kivétel nélkül — importált nyers- és fűtőanyaggal dolgozott. A nehézségek ellenére Vientianéban és más városokban is az üzemek több mint 90 százaléka már dolgozik. Az energiát a Nam Mgum-i vízi erőműtől kapják. J. SZVETLICSNIJ Két évvel ezelőtt új életre kelt a Szent Iván-napi vásár. A régi piactéren ötletes és csinos pultokat állítottak fel, ahol a turisták és a nemzet- A poznani városháza Európa legszebb reneszánsz épit- közi vásár látogatói emlék- ményei egyike tárgyakat, népművészeti alLengyelországban Poznant gyakran nevezik Merkur (a kereskedelem római istene — a szerk.) városának, vagyis a lengyel kereskedelem fővárosának. S ebben egy cseppnyi túlzás sincsen: minden esztendőben itt rendezik meg ugyanis a poznani nemzetközi vásárt. A világ különböző országait képviselő cégek mutatnak itt be és árusítanak termékeket. A legenda azt tartja, hogy ezen a helyen, a Warta folyó partján elterülő sűrű vadonban ismerkedett meg egymással a három szláv fivér: Lech, Czech és Rus. Lech ezután itt várost alapított, s a találkozás emlékére Poznannak nevezte el (a „poznanie” szó jelentése: megismerés). Az állam kialakulása idején Poznan volt a lengyelség legelső, ősi fővárosa. Minthogy a délről északra és keletről nyugatra vezető, fontos kereskedelmi útvonalak kereszteződésénél helyezkedik el, gyors ütemben fejlődött, lakosainak jóléte növekedett. A középkorban híresek voltak a Szent Iván-napi poznani vásárok, amelyeken az Európa minden részéből érkeztek nemegyszer egzotikus áruk. A város a XVI. században, a reneszánsz korában élte virágkorát. Ekkor épült a formájában egyedülálló reneszánsz városháza, az olasz Giovanni Baptista Quadro építész tervei szerint. A hozzáértők állítják, hogy Itálián kívül ez a legszebb európai reneszánsz városháza. Ugyanebben az időben épülnek a patríciusok és gazdag kereskedők lakóházai, amelyek mindmáig a poznani piactér díszei. Poznan azonban nemcsak történelmére büszke. Ma is lendületesen fejlődő város, amely számottevő helyet foglal el Lengyelország gazdasági és kulturális térképén. Közvetlenül a második világháború után, 1945-ben lakosainak száma 240 ezer volt, ma már azonban számuk jóval túllépte a félmilliót. A hajdani óvárost körülölelik az új lakónegyedek. kotásokat vásárolhatnak, népi együttesek muzsikáját hallhatják, láthatják, amint a népművészek keze alól kikerülnek az apró remekművek: korsók, szobrocskák, bőrövek, hímzések. Poznan Lengyelország északnyugati részének fontos ipari központja is. Büszkesége a Hippiit Cegielskiről, az üzem alapítójáról elnevezett, ma már több mint százesztendős nagyüzem. Poznanban ezenkívül még automata szerszámgépeket, vasúti kocsikat, kozmetikai cikkeket, gyógyszereket, élelmiszereket és bútort is gyártanak. Messze földön híresek Poznan műemlékei és múzeumai. Az utóbbiak között különös figyelmet érdemel a hangszermúzeumnak a világ minden részéből származó gyűjteménye. Érdemes felkeresni Poznan operaházát vagy operettszínházát is. Ha már a zenéről esett szó, nem hagyhatjuk említés nélkül a Poznani Filharmónia fiúénekkarát és a poznani fiúkórust, amelyek már szinte minden európai országban felléptek, ezenkívül szerepeltek Kanadában, az Egyesült Államokban és Japánban is. A „poznani csalogányok” — országszerte így nevezik a kórusok tagjait — fiatal koruk (6—14) ellenére — terjesztik a világban Poznan és a lengyel zene hírét. MACIEJ M. KOZLOWSKI Az integráció új szakasza A most folyó, s gondosan összeegyeztetett ötéves népgazdasági tervek első másfél éve ismét igazolta, hogy a KGST-országok szocialista együttműködése rendkívül dinamikus gazdasági erőt jelent. Tavaly a tagországok nemzeti jövedelme átlag 5,5 százalékkal nőtt, az ipari termelésük pedig mintegy 6 százalékkal. Mi jellemzi a szocialista országok együttműködésének jelenlegi szakaszát? A gazdasági integráció széles körű kibontakozása, a nemzetközi munkamegosztás új, hatékony formái, közös termelőüzemek létrehozása, a gazdasági ágazatok között kialakuló szoros kooperáció, az energiarendszerek hatékony összekapcsolása. A 70-es évekre megértek az objektív feltételek arra, hogy a KGST-országok gazdasági kapcsolatait minőségileg magasabb szintre emeljék. Ezért 1971-ben egyhangúlag fogadták el a szocialista gazdasági integráció komplex programját. A sokoldalú integráció első egyeztetett ötéves terve számos közös beruházást irányoz elő. Körülbelül 9 milliárd rubel értékben épülnek különféle objektumok. E vállalatok egy része a Szovjetunió területén épül fel — az ország ásványkincseinek hasznosítására. Ezeknek az üzemeknek, vállalatoknak a megépítése kölcsönösen előnyös. A Szovjetunió így pótlólagos eszközökhöz jut természeti kincseinek hasznosításához. A közös vállalkozásokban részt vevő, baráti országok viszont hosszú időn keresztül beruházásaik törlesztéseként 15,5 milliárd köbméter földgázt, több mint 9 millió tonna vastartalmú nyersanyagot, csaknem 200 ezer tonna ferro- ötvözetet, 200 ezer tonna cellulózt és 180 ezer tonna azbesztet kapnak. Az integráció olyan nagy alkotásokban testesül meg, mint az Orenburgtól a Szovjetunió nyugati határáig épülő gázvezeték, az uszty-ilimszki cellulózkombinát, a Vinnyica—Albertirsa 750 kilovoltos távvezeték Kárpátokat átszelő tartóoszlopai. Az utóbbi években új szakaszba érkezett a szakosítás és a kooperáció is, valamint a szocialista országok műszaki-tudományos együttműködése. Csupán a gépipari termelés szakosítására 55 egyezményt kötöttek, s ezek alapján több mint ötezerféle terméket gyártanak kooperációban. Az integráció fejlesztésében a KGST-országok most új lépésekre készülődnek. Tavaly a XXX. ülésen határozták el a 15—20 évet felölelő, hosszú távú együttműködési célprogramok kidolgozását. E megállapodás szerint a célprogramok a termelés öt legfontosabb területét ölelik fel: a fűtőanyag-energetikai és a nyersanyag- szférát; a gépipart; az alapvető élelmiszerek és ipari fogyasztási cikkek termelését, valamint a közlekedést. A világ legnagyobb barnaszénbányája Az elmúlt évben döntött a lengyel kormány arról, hogy Ro gowiecben létrehozták a föld legnagyobb barnaszénbányáját. A létesítmény 1980-bán kezdi meg majd a termelést, s nagyban hozzájárul az ország energiaellátásához. Képünkön: Szerelik a külszíni fejtés hatalmas gépsorait. Poznan, Merkur varosa jf Poznan csalogánya j Az Ö©f fdvéroá ^
