Tolna Megyei Népújság, 1977. december (26. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-18 / 297. szám
PÚJSÁG 1977. december 18. Kuba keleti részében, Holguínban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére átadták a szigetország első cukornádkombájn-gyárát. Az alumínium vázból, s csupa üvegből készült üzem szovjet segítséggel két év alatt épült fel. A tervek szerint 1980-ban már évente 600 kombájn készül az üzemben, s ez lehetővé teszi, hogy a betakarítás 80 százalékát géppel végezzék. A gépesítéssel jelentősen csökken a cukortermelés önköltsége és növekszik a munka termelékenysége. Egy kombájn ugyanis 50 nádvágó nehéz munkáját végzi el. Az üzem műszaki gazdái, akiknek többsége a Szovjetunióban tanult, már elkészítette egy korszerűbb, KTP—2 jelzésű kísérleti kombájn modelljét, amelynek tulajdonságai felülmúlják a külföldi gépekét. Gépesített sín fektetés Mongólia Közös ásványkutatás Mongólia észaik-'keruleni tartományában, a 110-es délkörtől keletre nemzetközi geölógusexpedíció ütött tábort. A kutatócsoport a KGST-országok szakembereiből áll, s vezetője Zsambín Bjamba mongol geológus. A mongol expedícióvezető nemrég tért haza moszkvai, varsói és prágai körútjáról, ahol aláírták az expedíció munkájával összefüggő megállapodásokat. Zsambin Bjamba, aki 1965-ben Moszkvában szerezte ' geológus- mérnöki diplomáját, egyébként rendszeresen úton van az észak-keríileni sztyeppén, összehangolja a nemzetközi geölógusexpedíció különböző körzetekben táborozó tagjainak munkáját. Ezt a körzet — ahol hozzávetőleg akkora területen folynak a kutatások, mint Belgium — ásványi kincsek szempontjából igen sokat ígér: feltehetően sok itt a színes- és rika fém. valamint a fluorit. Az expedíció központja és laboratóriuma Ulánbátorban van. Ulánbátorban nemrég értékelték az eddigi kutatómunkát, s megállapították, hogy a szocialistái közösség nemzetközi expedíciója sikerrel teljesítette az első kutatási szakasz feladatait. (BUDAPRESS— MONCAME) A fejlett közlekedésű országok szárazföldi áru- szállításában a vonat — megfelelő tökéletesítésekkel — még hosszú időn át megtartja fölényét. Sokan azt hitték a második világháború után, hogy a vasút rövidesen átadja helyét a gépkocsinak és a repülőgépnek. Egy idő után azonban megállt a vasutakat megszüntető, vagy legalábbis kihglni hagyó irányzat előretörése, s helyébe a vasutak korszerűsítését sürgető tevékenység lépett. Az Egyesült Államok ma már milliárdokat költ vasútjainak korszerűsítésére, a Szovjetunió pedig minden korábbinál merészebb vas- útépítési terveket hajt végre, többek között a 3145 km hosszú Bajkál— Amur fővonal építését. A ma épülő vasútvonalakkal, vasúti pályákkal kapcsolatban mások a követelmények, mint voltak korábban. A pályatesteket napjainkban úgy tervezik, hogy azokon sok-sok ezer tonnás szerelvények is igen nagy sebességgel közlekedhessenek. A vasúti pályák korszerűsítésének ma már jól bevált eszköze a „hosszúsínesítés”. Megfelelő anyagból, több száz méter hosszúságú síndarabokból összeállított pályán a szerelvény simán, rázásmentesen halad; így a személy- és áruszállítás kíméletesebb, a pálya és a szerelvény elhasználódása lassúbb lesz. A pályaépítés és -korszerűsítés munkáját nagymértékben gépesítik. Nemcsak azért, mert ez a munka nehéz, hanem azért is, mert világszerte egyre nehezebb munkaerőt kapni a pályaépítéshez. A feladatok elvégzését korszerű gépláncok, nagy teljesítményű daruk segítik. A pályafektetés egy figyelemre méltó módja látható a felvételen. Szovjet szakemberek fejlesztették ki ezt a sínlerakó szerkezetet, amely a talpfákra előre felerősített sínszálakat emel le a röviddel azelőtt épített pályán haladó tehervagonokról és illeszt a helyére, naponta több kilométer hosszúságban. Völgyzáró gát A vízi erőmű teljesítménye 2,7 millió kilowatt lesz A tadzsikisztáni Vahs folyón, Nureknél épül Közép-Ázsia/ legnagyobb vízi erőműve. A tervezett kilenc aggregét közül nemrégiben adták át a negyediket. __ * Az olajválság és a világ olajtartalékainak belátható ■időn belül bekövetkező kiapadása ismét divatba hozta az iparban a szenet, amelyet — mint energihordozót — már-imár hajlamosak voltak véglegesen idejétmúltnak tekinteni és „nyugdíjba küldeni”. Ha viszont ott tartunk, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok, a világ két legnagyobb széntermelője, rövid idő alatt meg akarja kétszerezni a bányászott szén mennyiségét. Szénben nincs hiány: a világ gazdaságosan kitermelhető készlete több mint háromszorosa a feltárt olaj- és gázkincsnek. Nagy súllyal esik azonban latba a „gazdaságosan kiaknázható” megjelölés, hiszen jelenleg a világ összes ismert szénkészleteinek csupán 6—7 százalékát lehet gazdaságosan ki- termelhetőnek nevezni. Nyilvánvaló, hogy az olaj- és gázkincs drágulása, kiapadása viszonylag egyre olcsóbbá teszi majd a ma még gazdaságtalan kitermelésűnek ítélt szenet. Vannak országok, amelyek az elmúlt évtizedek során egyetlen percig sem gondolhattak szénbányászatuk visz- szaféjlesztésére, hiszen más energiahordozóknak igencsak szűkében állnak. Ezek közé tartozik az NDK is, ahol a külszíni fejtésű barnaszén a legfontosabb, elsődleges energiahordozó. Talán kevesen tudják, hogy a világon termelt barnaszénnek 40 százaléka az NDK-ból való! Az ország barnaszénvagyonának mintegy 60 százaléka a cott- busi kerületben található. A kifejtett szén legnagyobb része erőműveket táplál. A .képen látható, újonnan épült, a szén kalóriaértéke szempontjából meglehetősen igénytelen Hagenwerder Erőmű egy külszíni fejtésű barnaszénbánya peremére települt, ami azzal az előnnyel jár, hogy a hatalmas szállítószalagok közvetlenül a fejtésről továbbíthatják a fűtőanyagot a kazánok gyomrába. Az eddig átadott erőművi blokk 500 megawatt teljesítményű, de rövid időn belül megduplázzák a villamos energiát igen olcsón előállító létesítmény kapacitását. A tadzsik Vahs szó „zabolátlant” jelent. Hatalmas energiahordozója ez a Pamir hófödte csúcsai között kígyózó folyam. A folyón minden egy kilométeres szakaszában, 14,5 ezer kilowatt energia van „bezárva”, háromszor annyi, mint a Szovjetunió legnagyobb vízgyűjtőjének, a Jenyiszejnek azonos hosszúságú szakaszaiban. Annak idején nagyon sok vitát váltott ki a szakemberek körében az erőmű mű. szaki terve. Első alkalommal terveztek az Eiffel-toronynál is magasabb, 300 méter magas völgyzáró gátat. Ezenkívül az elképzelések szerinti felépítési hely a szeizmikus aktivitás körzetében lett volna, olyan sivár hegyi átjáróban, ahová a vasutat elvezetni nem lehet, a vízi úton való szállítás lehetősége kizárt, és még az autóutak felépítése is rendkívül bonyolult feladat. Először Nurektól nem messze megépítették a tervezett erőmű százszorosán kicsinyített makettjét. Ezután a tűzszerészek körülbástyázták robbanóanyaggal és a robbantások idején a szeizmológusok és a terve, zők alapos vizsgálatokat végeztek a modell szilárdságára és a különböző irányú és erejű lökésekkel szembeni ellenállóképességére vonatkozóan. Ezek után hamarosan elkészült az építkezés helyéhez vezető autóút, a régi agyagfalvak helyén pedig megindult az új, modern város építkezése. Nem messze tőle hozzáláttak az építkezéshez szükséges, létfontosságú anyagokat előállító, több tucat gyárat, gépkocsijavító műhelyeket, raktárakat, garázsokat magába foglaló nagy teljesítményű ipari bázis létrehozásához. A Vahs folyót az irányított robbantás módszerével zárták el. A szigorú számítások alapiján végzett robbantás a folyó fölé függő hatalmas sziklatömböt mértani pontossággal hajította a meder előre kijelölt pontjára. A nureki vízi erőmű első aggregátja 1972 óta dolgozik üzemi terheléssel. A mostani, negyedik aggregét üzembe helyezésével az erőmű kapacitása egymillió-kettőszázezer kilowattra nőtt, és ezzel már most Közép-Ázsia legnagyobb „villamosáram-gyárá- vá” vált. A továbbiakban a többi öt, 300 ezres teljesítményű aggregét megépítése után a vahsi energetikai óriás a világ legnagyobb erőműveinek egyikévé válik. Miért kellett egy ilyen hatalmas építkezést ilyen magasságba vinni? A nureki erőmű elsősorban a Tádzsikisztán déli részén épülő új ipari komplexumhoz tartozó alumínium-', valamint vegyi kombinát és más iparvállalatok áramellátására épült. A másik o'k az öntözéses gazdálkodás fontossága. A hatalmas hegyi folyót elzáró gáttal létrejött egy új, már jelenleg is több mint milliárd köbméter vizet tartalmazó mesterséges tenger, A későbbiekben ez a víztartalék megkétszereződik. Ennék a vízmennyiségnek áz ésszerű felhasználásával fel javíthatók az Amur-Darj£ medencéjének régi szántóföldjei és több százezer hektár szűzföld válhat mezőgaz dasági művelésre alkalmas sá. A nuréki vízi erőmű építke zésének teljes befejezésé 1980-ra tervezik. Ezzel azon ban még nem fejeződik be Vahs folyó vízlépcsőinek épí tése. Már most folynak Nu réktől nem messze a foly felső szakaszán egy újabl még ennél is nagyobb telje sítményű erőmű — Rogun nál. JURIJ HREHOV (APN—KS)
