Tolna Megyei Népújság, 1977. december (26. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-18 / 297. szám

e rtÉPÚJSÁG 1977. december 18. Jövő szeptemberben peda­gógusainknak készen kell áll­mok arra, hogy az új tanter­vi dokumentációk alapján kezdjék meg a munkájukat. A dokumentumok lényege, hogy az iskola nyílt és ne­velő intézménnyé váljék, úgy, hogy közben a legkor­szerűbb tananyag átadásával készítse fel az ifjú nemzedé­ket a folyamatos önképzésre és művelődésre. Pedagógiai szempontból a legnagyobb előnye és egyben próbatéte­le az új tanterveknek a ne­velő szabadsága, a törzs­anyag kivételével, még a ta­nítandó ismeretek megvá­lasztásában is. már túlságosan sok képesí­tés nélküli nevelő. De a pe­dagógusok kilencven száza­léka nő, fele harminc éven aluli. így a gyermekgondo­zási szabadságon lévőket ez­után is képesítés nélküliek fogják helyettesíteni. A pedagógusok társadalmi megbecsülésének egyik jele volt a bérrendezés. Most már a helyi tanácsok és is­kolaigazgatók feladata, hogy munkakörülményeiket javít­sák. Nem mondja senki, hogy a pedagógusok vonuljanak vissza a közéletből és a tár­sadalmi feladatokról mond­janak le, helytelenül teszi, aki így értelmezi azt a célt, hogy az iskolai feladatok megoldására kell koncentrál­ni a pedagógusok energiáit. A nevelő-oktató munka a tanórán belül legyen a lehető leghatékonyabb. A tanfolyam második fe­lében már ezekről a kérdé­sekről esett szó részletesen, tantárgycsoportokra bontva. A tantárgyak egységes ne­velési elvek szerint épülnek fel, ezek érvényesítéséről is szó esett a továbbképzésen. Aztán előadás hangzott el az Ezek a követelmények te­szik számukra fontossá azt a tanfolyamot, ami hétfőtől szombatig tartott a tengelici továbbképző központban. Az évenként visszatérő tanfolya­mon az iskolaigazgatók és a pedagógus párttitkárok vesz­nek részt. Az első napok előadásai nagyobb távlatok­ban vázolták fel a hallgató­ságnak az oktatáspolitika célkitűzéseit. így például előadás hangzott el a nem­zetközi helyzetről és a fej­lett szocialista társadalom tudatáról, majd Orbán Sán­dor, az MSZMP KB munka­társa tartott előadást közok­tatáspolitikánk aktuális kér­déseiről. Az idő rövidsége miatt csak néhány fontos vonásról esett szó, de ezek­ből is érdemes néhányat ki­emelni, mert az országos helyzetnek része a megyei. Gondjaink és eredményeink azonosak. Az alábbi kiemelések a krónikástól származnak, .nem ■követik szigorúan az előadó gondolatmenetét. Nálunk a körzetesítések befejeződtek, azt a helyzetet kell tudomásul vennünk, ami van. Például azt, hogy óvo­da- és napközis ellátás tekin­tetében a városokban és nagyközségekben alakult ki nehéz helyzet. A rendelke- , zésre álló anyagiakat ennek enyhítésére célszerű felhasz­nálni. Az új tantervek beve­zetését, az adott körülmények között kell megvalósítani. Nem lesz több pénz a jövő­ben sem tanteremépítésre és oktatást segítő gépek beszer­zésére. A cél, hogy az isko­lákban közelítsenek egymás­hoz a tárgyi feltételek. A munka minőségi javítását a meglévő eszközök jobb ki­használásával kell elérni. Megyénkben és országosan néhány éven belül nem lesz osztálytanító és osztályfőnök sajátos feladatairól, majd a természettudományi, a társa­dalomtudományi tantárgyak nevelési lehetőségeiről, illet­ve a marxista esztétikáról. Beszéltek az iskola szerepé­ről és feladatairól, a diákok szabad idejének hasznos megszervezéséről. A legfon­tosabb a világnézeti nevelés, de nem külön, mintegy a tan­anyagra ráadásnak, hanem az ismeretanyag összefüggései­nek megvilágításával. Az oktatásügy útja a ne­velő iskola felé nemcsak el­vi. hanem konkrét és gyakor­lati kérdés, éppen ezért fog­lalkozunk ezzel a témával kötelezően a tavaszi nevelő- testületi értekezletek. Az er­re való felkészítés és fel­készülés elkezdődött már a tanfolyamon, hogy amikor az értekezletre sor kerül, már tisztában lehessenek a tes­tületek azzal, hol állnak eb­ben a munkában és mik a tennivalók. Mindezekről és az oktatásügy ezernyi kérdé­séről, valóban btiszéltek a tanfolyamon, hiszen konzul­tációk egészítették ki a prog­ramot, ahol kicserélhették gondolataikat és tapasztala­taikat az igazgatók és a pe­dagógus párttitkárok. Mind­ezeken felül ugyanezért hasznos az évenként egyhe­tes együttlét, ahol kötetlen beszélgetésben is szót ejthet­nek egymással az iskolák vezetői. önmagában persze sem ez a tanfolyam, sem az egész továbbképzési rendszer nem old meg semmit, még a fel­adatokkal sem ismertet meg, ha nem párosul a folyama­tos önképzéssel. 1HÁROSI IBOLYA Nyugodtan mondhatjuk, hogy ma már minden házban megtalálhatók a gépek, az otthoni munkát megkönnyítő be­rendezések. Sok helyütt van már a lakásban, a nyaralóban is televízió, a rádiók számáról pedig beszélni sem érdemes. Az ipar egyre korszerűbb, bonyolultabb berendezéseket ál­lít elő, így egyre több gond, probléma adódik a javítások körül . is. A karbantartás legnagyobb része a GELKA szer­vezetére hárul. Náluk csapódik le a minőségi hiányosságok megannyi problémája. Ezért kerestük fel Tóth Józsefet, a GELKA megyei igazgatóját, válaszoljon kérdésünkre. — Sokat szidjuk a javító- szolgálatot olyankor is, ami­kor nem ők tehetnek a prob­lémáról. A lakosság egyre nagyobb számban használ háztartási gépeket, megjelen­tek a különféle hűtőgépek, az olajégők, az egyre bonyolul­tabb magnetofonok, lemez­játszók, ez önökre is nagy terhet, feladatot ró. Ilyenkor ünnep előtt egyre többen fordulnak, keresik fel a szol­gáltatókat. Az emberek türel­metlenek. Szeretnék, ha nél­külözhetetlennek vélt eszkö­zeiket minél előbb használni tudnák. Megyénkben milyen változások voltak ebben az évben és a karácsonyi csúcs- forgalmat milyen módon kí­vánják levezetni? — A fejlődés nálunk mindig hatványozottan jelentke­zik. Az új készülékek, gépek mellett egyre több a használt, sűrűn javításra váró. Az idei évben sokkal többet kellett dolgozni munkatársainknak. Eddig 3500 darabbal több ké­szüléket javítottunk, mint tavaly. Közel ezerrel nőtt az átalánydíjas televíziók száma, így jelenleg 7500 darab javí­tását vállaltuk átalányban. Ez a forma nekünk is kedvező, de leginkább a tulajdonosnak előnyös. Az átalánydíjas ké­szülékekhez szinte azonnal kimegy a műszerész. De ha to­vább megyünk, sorolhatom a rádiókat, a hűtőszekrényeket, a magnókat és egyéb háztartási gépeket. Minden területen növekedés van. Az okok vizsgálata helyett a lakosságot — érthető módon — az érdekli, hogy melyek azok a terüle­tünkhöz tartozó szolgáltatások, ahol az eddigi lehetőségek­hez mérten jobban meg tudjuk közelíteni a felmerülő igé­nyek kielégítését. — Ilyen az elektromos háztartási gépek javítása, ahol 33 százalékkal nőtt meg a szolgáltatási tevékenységünk. Fi­gyelembe véve azt, hogy ma már egy átlagos háztartás fel- szereltségi foka jóval magasabb, mint néhány évvel ezelőtt volt — ez az említett növekedés nem kis mértékben eny­híti a lakosság időszakonkénti bosszúságait, főként, ha ezek a nélkülözhetetlen berendezések használhatatlanná válnak. — Ha valamivel mérsékeltebb módon is — 17 százalék­kal nőtt a híradástechnikai berendezések javítása. Mi ma­gunk is jól tudjuk, hogy a felgyorsult életritmus, a megnö­vekedett információs igény nélkülözhetetlen eszközei ezek a híradástechnikai berendezések, a rádió, a televízió. Éppen ezért belső erőforrásaink jó részét szervizhálózatunk ilyen­fajta fejlesztésére fordítottuk. Bizonyság rá, hogy a megye eddig e területen elmaradott helységeiben (Szakcs, Fadd, Nagydorog, Pincehely, Simontornya) új fiókszervizeket nyi­tottunk meg. A megye új városában, Bonyhádon pedig egy főszervizt nyitottunk. — Tevékenységünk, objektív lehetőségeink fejlődésének túlzás nélkül új szakasza, hogy a megyeszékhelyen a ré­gebbinél lényegesen kedvezőbb munkakörülmények közé ke­rült egységünk. A hajóház alatti műhelyek magasabb techni­kai felszereltsége a kedvezőbb munkahelyi körülmények — és persze a lakosság ezt várja el tőlünk — remélhetőleg mi­nőségileg és mennyiségileg is jobb munkával fog kamatozni. — Hogy munkánk minőségileg milyen mértékben kötő­dik a technikai felkészültségünkhöz, erre nézve hadd mond- jek el egy példát. — A tv-javító szolgálatunk műszerészeit a hatékonyabb, gyorsabb munkavégzésükben komoly mértékben hátráltatta, hogy javító tevékenységük a korlátozott tartamú műsor­időkhöz kötődött. — A közelmúltban kaptunk egy-egy speciális mérőmű­szert és jelgenerátort, így a műszerészeink a teljes munka­napjukat kötöttségek nélkül fordíthatják a meghibásodott készülékek „gyógykezelésére.” — Rendkívül nagy segítség munkánkban az az öt új szervizgepkocsi is, amely lehetővé teszi, hogy minél gyor­sabban háztól házig vihessük azt a műszaki „elsősegélyt”, amelyet a lakosság igényel is. » — Szervizeinknek lépést kell tartani a háztartásban üzemelő különböző, egyre színvonalasabb berendezések igé­nyelte szolgáltatásokkal. A sztereó rádió és magnó tulaj­donosoknak is segítséget tudunk adni, mert a szekszárdi központ már rendelkezik torzitásszűrővel. — Még egy év végi meglepetésünk van a lakosság ré­szére: november 1-től a Bosch-hűtőszekrények javítását, illetve az aggregátorok újratöltését nemcsak a műhelyben, hanem a helyszínen is tudjuk végezni. — Nagyon hasznos együttműködési szerződés realizáló­dott a MÉSZÖV és az ÁFÉSZ-ek jóvoltából. Begyűjtőhelyet létesítettünk 109 községben, ahonnét hetente legalább két alkalommal elszállítjuk a javításra váró készülékeket. — A színestelevízió-tulajdonosok már Dombóvárott is javíttathatják készüléküket. — Az ünnepi csúcsforgalomra felkészültünk. Szocialista brigádjaink vállalták ezt a feladatot. Két helyen tartunk ügyeletet. Szekszárdon 25-én és 26-án, valamint Dombóvá­ron 26-án 9—17 óra között. Már évközben beszereztük a szükséges alkatrészeket. Az idén már színes televízió, vala­mint bojler, hűtőgép, villanytűzhely, olajégő javítását is el végezzük az ünnepek alatt. Ebben az időszakban csak a la kossági igényeket elégítjük ki, ezzel is segítve a karácsony zavartalanságát. Annyit niég el kell mondanom, hogy prob­léma azért adódhat, de az csak az esetleges anyaghiányból lehetséges. — Sokat fejlődött szolgálatunk 1977-ben. A jövő eszten­dőben már számottevő változások nem lesznek a szerviz- hálózatban, de továbbra is legfontosabb feladatunknak te­kintjük a lakosság kiszolgálását, és a szerviz technikai fel­szereltségének további javítását. HAZAFI JÓZSEF Az ötvenedik héthez sok ■ történelmileg is igen je­lentős esemény kötődik. Is­meretes, hogy Tolna megye a reformkor idején általában a haladás oldalán állt, a ne­mes vármegye számos ki­emelkedő reformpolitikussal rendelkezett.- Tekintélyük messze túlnőtt a megyehatá­ron, s közülük nem egy or­szágos hírnévre tett szert. Ilyen volt Bezerédj István is. Nevét dicsérőleg és elíté­lően említették, attól függő­en, hogy ki hol állt a társa­dalmi küzdelmek barikádján. AZ ÖNKÉNT ADÓZÓ ELSŐ NEMES 1844. DECEMBER 16. Bezerédj István 1844. de­cember 16-án a megyegyűlé­sen bejelentette, hogy önként aláveti magát az adófizetési kötelezettségnek. Elhatározá­sát nemcsak szóban ismer­tette, hanem írásba is fog­lalta. Ezt a dokumentumot a Tolna megyei Levéltár őrzi. Az írás első két bekezdése így hangzik: „Alulírott fájdalommal szemlélvén, miképpen a leg- közelébb béfejezett ország- gyűlés sem bírt az adó ál­láspontja eránt bármely for­mában is orvosló törvényt hozni,' nem halaszthatom to­vábbra, hogy meggyőződé­semnek, mely szerént adózási rendszerünk megváltoztatá­sát, mind a haza érdeke, mind az igazság a legsürgösben követeli — ne csak szóban, hanem mennyire tőlem függ cselekvésben is — azaz adó- mentességemnek megszünteté­sével — következést adjak; mit egyszerű vagyonbeli jo­gommal élve tehetni vélek anélkül, hogy törvénysértés­sel, vagy törvény eránti tisz­teletlenséggel távolról is vá­dolhatnám. jobbágyaival örökváltsági szerződést kötött. Brunszvik Terézzel, Kossuth Lajossal és Szentkirályi Móriccal meg­alapította a Kisdedóvó Inté­zeteket Magyarországban ter­jesztő Egyesületet. A selyem­hernyó-tenyésztés érdekében szederegyletet alapított. 1848—49-ben országgyűlési követ volt. Debrecenben a mérsékel­tekkel — a béke híveivel — tartott. 1850-ben halálra íélték, de kegyelmet kapott. Napjainkban nevét több utca, intézmény viseli, Szek­szárdon szobor emlékeztet a reformkor haladó megyei po­litikusára. 900 IPAROSTANONC 1904. DECEMBER 15. A Tolna megyei Közlöny száraz felsorolásban közölte, hogy a megyében 900 tanonc tanult szakmát 1904-ben. Hét iskola fogadta a fiatalokat (Bátaszéken, Bonyhádon, .Dombóvárott, Dunaföldvá- rott, Pakson, Szekszárdon és Tolnán). A hír ipartörténeti érdekességű, mert felsorolja a szakmákat is, amelyeket tanultak az akkori fiatalok, ugyanakkor ismerteti azokat szakmákat is, amelyekre nem volt vállalkozó. Kiderül, hogy a 900 tanonc 52 Szakmát tanult. Nyolc szakma összesen 616 fiatalt fogadott (cipész 137, kőmű­ves 99, kereskedő 97, szabó 96, asztalos 48, borbély-fod­rász 44, csizmadia 45 és la­katos 50). Ezek voltak a leg­népszerűbb szakmák. A fenn­maradó 44 szakma viszont mindössze 284 fiatalt foglal­koztatott. Az egész megyében x-, . / ■ r&rlt /'"■v i a AArVa-<) ■.'* •>-•>* Jy -, CffcxA f «füSßänr , ./ ' f < ■ <r <2 V-ű / ' /•• / 1... , * Qjo 4-lí-pl-*-*. Sí * ' e- ,*■/ s BT 9"-ti ■ ■ '*'/* érer ii f ,: /ZJÍV, /, , zí r*. Á.,„..///■ , |f ' ‘’ « ' f ‘ i /TK.JÍ, a??«!? &/(} c.-€f / ' ' ( Vr * ­;<> ZZ ; ^ /IfX’í , (kfjp ej,, %tfC ., ti-;. Ezennel tudniillik maga­mat és birtokomat önként adó alá vetem; az úgymon- dott hadi adó alá úgy mint a házadó alá; esedezvén a Te­kintetes Nemes Vármegye előtt, hogy ebéli következő pontokban foglalt ünnepé­lyes és visszavonhatatlan kö­telezésemet elfogadni, s an­nak értelmében engemet él­tem fogytáig Tolna Várme­gye adózóinak sorába iktatni méltóztassék oly módon tud­niillik, hogy...” — Ezt köve­tően öt pontban foglalta ösz- sze az adózásra vonatkozó kötelezettségvállalását Beze­rédj István. egy-egy gölöncsér, fazekas kertész, betűszedő, könyv­nyomdász, rézöntő és nyer­ges volt, s mindössze két-ké tanoncot foglalkoztatott könyvkötő, a kefekötő, a ke rékgyártó, a kocsigyártó, kékfestő, a szűcs, a kárpitos a kályhás és a mézesbábo szakma. Ugyancsak 44 szakma vol amely egyetlen tanonco sem foglalkoztatott 1904-ber Melyek voltak a „mostoha szakmák? Közülük néhánya említsünk meg: mázoló, pa szomántos. boeskorkészítí 1904. deczember 15. — Ipar**« tanulóinknak iparág szerint való oscportositása. Tolravár meg) ében 7 iparostanoncz. iskola van, ezek : Bátaszék, Bonyhád, Dombóvár Dunafölgvár, Paks, Szekszárd és Tolna. A vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszte r a napokbai e.ekről többféle kimutatást kért a kir. tanfeiügye 15 <51, ki a re ndeletnek az iskolák igazga'óito beérkezett jelen ések alapján meg is felelt A iparostanoncz i-kolábaa összesen 900 t mulo vöt Bátaszéken 118, Bonyhádon 161, Dombóváron I 4 IJjnatöldváron 116, Pakson 121, S eks ardon 11 , Tolnán 155. A 900 tanuló k-zul vallás szerű kath. 709, gör. kel. 1, w. .el 44. 62 volt. Anyain ev szer iá* 1 .'z»rK i rom liitv. ev. 84 es rzr. Az ország első nemes adó­zójáról a lexikonok elmond­ják, hogy a jogi tanulmányai befejeztével érkezett Tolna megyébe, s itt a liberális re­formellenzék egyik megszer­vezője volt. 1830-tól ország- gyűlési követ, ő az első ne­mes földesúr, aki 1836 után harangöntő, posztós, reszel vágó, aranyozó, pipakészít fésűs, szitás, kétszeres, fén képész, gubás. Egyik-más szakmának még a nevét elfeledte az utókor. K. BALOG JANOS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents