Tolna Megyei Népújság, 1977. december (26. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-18 / 297. szám
1977. december 18. Képújság 3 1S77: alapvetően teljesítettük feladatainkat 1978: cél a hatékonyság fokozása, a minőség javítása A megyei pártbizottság üléséről A megyei pártbizottság kedden kibővített ülésén ÁK. Papp József első titkár előterjesztésében értékelte a népgazdasági terv 1977. évi teljesítésének megyei tapasztalatait és meghatározta az 1978. év feladatait. Ugyanakkor a tennivalók egységes értelmezése, a végrehajtás megszervezése, a célok elérése érdekében a pártbizottság cselekvési programot fogadott el. Az alábbiakban tájékoztatjuk olvasóinkat a pártbizottság által elfogadott értékelésről és a meghatározott feladatokról. A népgazdasági terv 1977-es teljesítésének megyei tapasztalatai Az V. ötéves terv kiemelt jelentőséget tulajdonit annak, hogy a tervidőszakban a korábbinál jobban érvénye^ süljenek a gazdasági fejlődés minőségi követelményei: — A gazdasági hatékonyság gyorsabban növekedjék, és bontakozzanak ki, erősödjenek meg a népgazdasági egyensúly tartós javulását elősegítő folyamatok. — A nemzeti jövedelem növekedési üteme közelítse meg a korábbi időszakét, a belföldi felhasználás pedig mind a fogyasztás, mind á felhalmozás, csak ennél kisebb ütemben emelkedhet. — Elsősorban a nemzetközileg versenyképes, gazdaságosan értékesíthető export- árualapok termelése nőjön, fokozódjon az importtakarékosság és a kivitel jóval gyorsabban növekedjék, mint a behozatal. A Központi Bizottság 1976. december 1-i határozatában a XI. kongresszus gazdaságpolitikai céljaival és az V. ötéves terv célkitűzéseivel összhangban az 1977. évi népgazdasági terv legfőbb gazdaságpolitikai követelményeként a társadalmi termelés hatékonyságának dinamikusabb fokozását és a népgazdasági egyensúly további javítását határozta meg. Feladatul adta, hogy 1977. évben hozzuk be az elmúlt évi lemaradásokat, az év végéig érjük el a tervidőszak első két évére kitűzött célokat mind a termelési, gazdálkodási, mind az életszínvonal-politikai célkitűzések terén. A megyei pártbizottság 1976. december 15-i ülésén a Központi Bizottság határozata, az 1976. évi megyei tapasztalatok és a felmért 1977. évi lehetőség alapján határozta meg azokat a gazdaság- politikai feladatokat és követelményeket, melyek végrehajtása biztosítja a népgazdasági terv célkitűzéseinek megyei érvényesülését, egyben megyénk dinamikus, további fejlődését. A népgazdaság helyzetének és az 1977. évi feladatoknak a megismertetése, egységes értelmezése és végrehajtása érdekében jól szervezett, lelkes munka bontakozott ki. Ennek eredményeként a termelő kollektívák, a gazdasági vezetők, a kommunisták és a párton kívüli dolgozók széles tömegei megértették és magukévá tették az 1977. évi terv célkitűzéseit és eredményesen dolgoznak azok megvalósításán. Néhány gyáregység kivételével valamennyi termelőegységünk már az év elején rendelkezett az éves tervvel és a tervekben érvényesültek a népgazdasági, illetve a megyei pártbizottság által meghatározott követelmények és tovább szélesedett a tervezés demokratizmusa. A várható eredmények azt igazolják, hogy a megye 1977. évi gazdasági tevékenységében alapvetően érvényesültek azok a gazdaságpolitikai követelmények, amelyeket a KB 1976. december 1-i határozata alapján a megyei párt- bizottság meghatározott. Felgyorsult a gazdasági fejlődés üteme, a tervezettnél dinamikusabban nőtt a termelés az ipar, a mezőgazdaság és a közlekedés területén. Nőtt a termelés hatékonysága, a munka termelékenysége. Javult a munkaerő-gazdálkodás, a munkaidő kihasználása. Jelentősen nőtt az export- termelés, az ez évre tervezett fejlesztési célok nagyrészt megvalósulnak. Előbbre léptünk a műszaki fejlesztés, a gyártmányfejlesztés, a gazdaságos termelési szerkezet kialakítása terén. Növekedett az életszínvonal, javultak a lakosság életkörülményei. Az iparban a tervezettnél gyorsabb a fejlődés A megye iparának 1977. évi termelésnövekedését — az 1976. és 1977. évben termelésbe lépett új kapacitásokra és arra figyelemmel, hogy 1976-ban néhány üzemünk, szövetkezetünk termelése erősen visszaesett — az országos előirányzatnál magasabban, 7—8 százalékban irányoztuk elő. Ennél gyorSzekszárdi Szabó Szövetkezet, a Bonyhádi Vasipari Szövetkezet jelentősen növelte termelését. A korábbi évekhez képest meggyorsult a termelékenység javulása is. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés a szocialista iparban várhatóan 8—9 százalékkal haladja meg az 1976. évi szintet. A szocialista ipar exportértékesítése 20—21 százalékkal növekedett sabb ütemű növekedés valósult meg. A megye szocialista iparának 1977. évi termelése várhatóan 9—10 százalékkal lesz több az egy évvel korábbinál. Ebben szerepe van annak, hogy néhány üzem kapacitásbővítéssel, illetve műszaki fejlesztéssel az átlagnál gyorsabb növekedést valósított meg. mint a BVK szekszárdi gyára, a . BHG Kapcsológépgyára, a tejipari vállalat, a Szekszárdi Bútoripari Vállalat, a Simontor- nyai Bőr- és Szőrmefeldolgozó Vállalat, a SIMOVILL Ipari Szövetkezet, a Tolnai Gép- és Műszeripari Szövetkezet, stb. Sikerült elérni, hogy azoknak az üzemeknek a többsége, melyeket a megyei pártbizottság cselekvési programja is kiemelten kezelt. mert 1976. évben termelésük jelentősen visszaesett, ebben az évben dinamikus fejlődést értek el. így a Paksi Konzervgyár, a Simontor- nyai Bőrgyár, a Szekszárdi MEZŐGÉP, a Szekszárdi Cipészipari Szövetkezet. a A munkatermelékenység növelésének további tartalékaira is utal, hogy azokban a szektorokban, ahol 1977. évben létszámcsökkenés következett be, a termelékenység növekedési üteme meghaladja az átlagot. Az ipar termelésnövekedésének mintegy 90 százaléka származik a termelékenység javulásából. Ez a magas ütemű termelésnövekedés mellett jó aránynak tekinthető. 1977. évre a megye ipara elé olyan célt tűztünk, hogy az exportértékesítés növekedési üteme haladja meg a termelés növekedési ütemét és legalább 10 százalék legyen. E célkitűzés teljesült. A szocialista ipar exportértékesítése ez évben 20—21 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Az exportértékesítésen belül a rubel elszámolású 8—10 százalékkal, míg a dollár elszámolású 40—50 százalékkal növekszik. Kiemelt exportértékesítést ért el az MMG Automatika Művek szekszárdi gyára, a Simontor- nyai Bőr- és Szőrmefeldolgozó Vállalat, valamint a Szekszárdi Cipész, és a Tolna megyei Ruhaipari Szövetkezet. A megye iparának 1977. évi eredményei azt mutatják, hogy az ipari üzemek többségében erősödött a munka tervszerűsége, mind jobban érvényesülnek a hatékonyság növelésének irányába tartó tényezők. Javult a munkaidő kihasználása, előrelépés történt a normakarbantartás folyamatossá tételében. Több üzemben történt műszaki fejlesztés, kedvező változások következtek be a termékszerkezet korszerűsítésében is. Mégis ez az a terület, ahol a kívánatosnál kisebb az előrelépés. A javuló tendencia ellenére még 1977-ben is számos olyan üzem, szövetkezet volt, mely a tervezett termelés növekedését pótlólagos létszám biztosításával tervezte. Az ilyen terv nem megalapozott, mert a létszám- fejlesztést az üzem elérni nem tudja. Miután azonban erre tervezett, nem szorgalmazta azokat-az üzem- és munkaszervezési intézkedéseket, amellyel létszámnövelés nélkül — esetleg a létszám csökkenése mellett is — növelhető a termelés. Ez a termelésben lemaradást, majd létszámhiánnyal történő „ma- gyarázgalást”, kapkodást eredményez. A termékszerkezet-korszerűsítés az üzemek jelentős részében nem előre tervezett, sokszor csak a jelentkező kereslethiány kényszeríti az üzemet e tevékenységre. Az indokoltnál alacsonyabb a teljesítménybérben dolgozók aránya, mely ez évben is csak 62 százalékot tesz ki. Javult a munkaidő-kihasználás, az üzemek többségénél tapasztalható a munkaidőkiesések csökkentésére való törekvés, azonban még mindig sok a kiesett munkaidő, különösen az úgynevezett törtnapi kiesés. Az építőipar fejlődése az országosnál gyorsabb A megye területén jelentkező építőipari igények kielégítése érdekében a megyei pártbizottság az építőipari tevékenységnek az országosnál nagyobb ütemű, legalább 9—10 százalékos növekedését irányozta elő. A célkitűzés teljesül. Az építőipari szervezeteken belül továbbra is a tanácsi építőipari vállalat fejlődése a legdinamikusabb. Ez évi termelése azonos árszinten az 1976. évit 17—18 százalékkal haladja meg. Az állami építőipari vállalat termelése 1976-hoz mérten 6—7 százalékkal növekedett. Az építőipari és ipari szövetkezet építési és szerelési tevékenysége az elmúlt évi visszaesés után fejlődésnek indult, teljesítménye az 1970. évit 11—12 százalékkal haladja meg. Az építési kapacitás ilyen növekedése mellett is 1977- ben mintegy 80 millió forint értékű építési igényt kellett az építőipari szervezeteknek elutasítani, illetve a következő évekre ütemezni. 1977. évben javult az építőipari szervezetek szervezettsége, a kivitelezési munkák minősége, egyes esetekben csökkent a kivitelezési idő. E megállapítás azonban még nem általánosítható. Gyakori még ma is az építés idejének indokolatlan elhúzódása. A tervező és kivitelező, beruházó vállalatok közötti együttműködés is sok kívánnivalót hagy maga után, a közös tenniakarás helyett gyakori az egymás hibáira való hivatkozás. Továbbra is jellemző az a káros gyakorlat, hogy a felépítendő lakások túlnyomó többségének átadását az építőipari vállalatok az év végére. december hónapra tervezik. Ez indokolatlan év végi hajrát, sok minőségi hibát, teljesen be nem fejezett lakások átadását is eredményezi. A mezőgazdaság tovább lépett előre A megyei pártbizottság 1977. évre a mezőgazdasági termelés 7—8 százalékos növelését tűzte célul. E magas fejlesztési ütemet az elmúlt évi lemaradás pótlása tette szükségessé. A pártbizottság úgy ítélte meg, hogy a célkitűzés realitásához alapot ad a mezőgazdasági üzemek fel- készültsége, eddigi termelési eredményei, a megye mező- gazdaságában meglévő adottságok. Ebben az évben mind a növénytermelésben, mind az állattenyésztésben kedvező irányú és mértékű fejlődés következett be. Ez elsősorban a mezőgazdasági dolgozók aktív munkájának eredménye, de kétségtelenül szerepet játszott benne az átlagosnál kedvezőbb időjárás is. E tényezők hatására megyénk mezőgazdasági termelése az előirányzottnál nagyobb ütemben növekedett. Kiemelkedő eredmények születtek a növénytermesztésben. Eredményesek voltak azok az erőfeszítések, melyeket a megyei pártbizottság cselekvési programja alapján a párt- és gazdasági szervek, a szövetkezetek tettek az átlagtermésben elmaradt szövetkezetek felzárkóztatása érdekében. A mezőgazdasági üzemek megértették a zöldségtermelés és -ellátás politikai jelentőségét, melynek eredményeként nőtt a zöldségfélék vetésterülete és jelentősen növekedett a termés mennvisége is. Ennek eredményeként — bár az átvétel körül kisebb zavarok, nehézségek voltak — mind a feldolgozóipar, mind a lakosság zöldségellátása ez évben zavartalan volt. További előrelépés történt a mezőgazdasági melléktermékek betakarítása és hasznosítása terén. Kukoricaszárból még mindig indokolatlanul alacsony a hasznosítás mértéke. Továbbra sem javult lényegesen a rét- és legelőgazdálkodás, alacsony az öntözött területek aránya, nem kielégítő az öntözőberendezések kihasználása. E területeken, melyekben a mezőgazdaságnak nagy tartalékai vannak még, nem sikerült szemléletváltozást elérni. Tovább fejlődött az állat- tenyésztés. Az előző évhez viszonyítva a szarvasmarha- és a sertésállomány is növekedett. Az egy tehénre jutó tejtermelés is 13—14 százalékos növekedést mutat. Különösen gyors volt a növekedés üteme a termelőszövetkezetekben: itt is meggyorsult az alacsony hozamokat elért termelőszövetkezetek felzárkózása. E folyamat erősítése lehetőséget ad arra, hogy a következő évben is gyors ütemű fejlődést érjünk el a tejtermelésben. Az állattenyésztés fejlődése a hozamok és a vágóállat, állati termékek értékesítésének növekedését eredményezte. A vágósertés értékesítése 24, a tejé 13, a tojásé is 13 százalékkal haladta meg az előző év hasonló időszakát. A vágóbaromfi- értékesítés ez évben is csökkenést mutat, mindössze 64 százaléka az előző évinek. Ennek oka főként az, hogy a nagyüzemek minimális mértékben foglalkoztak vágóbaromfi előállításával. Kedvezően alakult a háztáji és kisegítő gazdaságok termelése is. Nemcsak a termelőszövetkezetek, hanem az állami gazdaságok részéről is rendszeressé vált a háztáji gazdaságok termelésének segítése. Mind több termelő- szövetkezetben a háztáji gazdálkodást a szövetkezet egyik üzemágaként kezelik. Jól segítik a háztáji és kisegítő gazdaságokat az ÁFÉSZ-ek is. örvendetes, hogy a kisállat- tenyésztés, a tojástermelés, a kerti zöldségek és gyümölcsök termelésének növekedésén túlmenően nőtt a szarvas- marha-, a tehén- és sertés- állományuk is. A közlekedés megoldotta a feladatát A megye közlekedési hálózatára ebben az évben a korábbiakhoz képest nagyobb feladatok hárultak. A meg- növekedett feladatokat eredményesen megoldotta. A vasúti szállításnál az év első felében végrehajtott előszállítások kedvezően hatottak a II. félévben jelentkező csúcsok levezetésére. Szervezettnek értékelhető az őszi csúcsforgalom lebonyolítása is, bár néhány esetben vagonok hiánya akadályozta. késleltette a szállítási feladatok megoldását. Javult, de néhány vállalatnál még mindig esetenként lassú a vagonok ki- és berakása. Ez akadályozza a meglévő vagonpark jobb kihasználását. A személyszállítást továbbra is a közúti forgalom növekedése jellemzi. A Volán távolsági járatai egy részénél továbbra is jellemző a túlzsúfoltság, míg a MÁV területén továbbra is a kulturáltság területén van javítani való. (Folytatás a 4. oldalról). Növekedett a tejtermelés, korszerű gépeket állított üzembe a tejipari vállalat
