Tolna Megyei Népújság, 1977. december (26. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-17 / 296. szám

1977. december 17. % KÉPÚJSÁG 3 A KISZ és a NEB tárgyalta Az ifjúsági törvény végrehajtása Tegnap délelőtt együttes ülést tartott a Tolna megyei NEB és a KISZ megyei bi­zottsága. A népi ellenőrök az ifjúsági örvény végrehajtá­sát vizsgálták Tolna megye üzemeiben és termelőszövet­kezeteiben. A vizsgálat kiterjedt'6 vál­lalatra, 7 ipari szövetkezetre, 10 termelőszövetkezetre, 1 állami gazdaságra, 1 ÁFÉSZ- re és 12 üzem gyáregységére. A vizsgálati anyag megál­lapítja, hogy az ifjúsági tör­vény végrehajtása összessé­gében jó, ellenőrzésének ha­tékony formái az ifjúsági parlamentek. A törvény meg­jelenése óta eltelt időben je­lentősen megváltozott és egy­ségesebb lett a fiatalok meg­ítélése, folyamatossá vált a velük való foglalkozás és fel­készítésük a társadalmi fel­adatok elvégzésére. Javultak életfeltételeik, egészségügyi, szociális ellátá­suk, művelődési, szórakozási és sportolási lehetőségeik. Életkörülményeiket javította a kezdő szakmunkások óra­bérének rendezése, a gyer­mekgondozási segély és a családi pótlék emelése és a sorállományú katonák anya­gi helyzetének javítása. A vizsgálat lehetőséget adott annak megállapítására is, hogy az ifjúság döntő többsége becsületesen áll helyt a munkában. A vizsgált munkahelyek általában rendelkeznek ifjú­ságpolitikai intézkedési terv­vel. A pályakezdők szervezett és ünnepélyes fogadására a vállalatok, szövetkezetek nagy gondot fordítanak, ért­hetően ott a legtöbbet, ahol szakmunkásképzés folyik. Jó módszer, ha a fiatalokat szo­cialista brigádba fogadják be, vagy ifjúsági .brigádokat alakítanak. Néhány vállalat­nál még patronálókat is ki­jelölnek a kezdők mellé, akik segítik őket és figyelemmel kísérik fejlődésüket. Sokkal könnyebb helyzetben vannak azok a szakmunkások, akik ott állnak munkába, ahol tanulóidejüket töltötték, mint az egyetemet, főiskolát vég­zett szakemberek, akik is­meretlen munkahelyen kez­dik meg pályájukat. A felső- oktatási intézmények sem fordítanak kellő gondot beil­leszkedésük elősegítésére. A kilépő fiatalok száma magas, de az idén már csök­kenő tendenciát mutat, vi­szont a vizsgált termelőszö­vetkezeteknél a fiatalok moz­gása nem nagy, a belépők száma jelentősen meghaladja a kilépőkét. A témához tar­tozik, hogy a munkahelyet változtatók jelentős része szakmával nem rendelke­zik. Szinte minden üzem, vál­lalat segíti dolgozóit az ön­álló otthon megteremtésé­ben, bár az üzemegységek sokkal kevesebbet tudnak adni. Jelentős összegeket költe­nek a munkahelyek a gyer­mekintézmények fejlesztésé­re. A szocialista brigádok vállalásai is hozzásegítettek ahhoz, hogy a fiatalok gyer­mekelhelyezési gondjai eny­hültek, vagy teljesen meg­szűntek, mint például a köz­ségekben, a zománcgyár, a Dalmandi Á. G.. a paksi já­rás és Dombóvár város vizs­gált munkahelyeinél. A fiatalok nevelésének elő­segítése és a munkaerő­utánpótlás biztosítása érde­kében együttműködés ta­pasztalható az oktatási in­tézményekkel. Több helyütt kihelyezett általános iskolai osztály működik, ahol hete­dik és nyolcadik osztályból lehet bizonyítványt szerezni. Kedvező képet mutat általá­ban a fiatalok részvétele a különböző politikai oktatási formákban is. Gondként vetődik fel, hogy egyes intézkedési tervek nem szabályozzák, hogy milyen kérdésekben van a KISZ- nek egyetértési és vélemé­nyezési jogköre. Ennek elle­nére a fiatalok képviselete a legtöbb helyen megvalósul. Nem lehet így a zombai és németkéri téeszeknél, ahol a vizsgálat időszakában nem volt KISZ-szervezet. Azóta már történtek intézkedések megszervezésére. Figyelemre méltó tapasz­talata a vizsgálatnak, hogy a gyáregységekben az ifjúság- politikai intézkedési terveket nem alkalmazzák a helyi vi­szonyokra, a lakásépítési alap összege a központin múlik. Még az is előfordul, hogy a gyáregységnek nincs saját ifjúságpolitikai alapja, vagy csak az év végén derül ki, mennyit lehetett volna elköl­teni erre a célra. Mindkét szerv intézkedési terveket és javaslatot fogadott el a to­vábbi tennivalókról. A közös napirenden kívül a KISZ-bizottság megvitatta a káderutánpótlási és -képzési terv tapasztalatait és tájékoz­tatót hallgatott meg a helyi tanácsok és a KISZ együtt­működéséről, majd az ülés aktuális témák megvitatásá­val ért véget. — Ihárosi — Ünnepség Pakson Huszonöt éves o szülőotthon „KÖTÉL VÄR az elfogott kommunista vezetőkre!” — harsogta Az Est 1932. július 24-i számának címfelirata, egybe­hangzóan szinte az egész polgári sajtóval. A kötelet az illegá­lisan működő KMP három vezetőjének — Sallai Imrének, Fürst Sándornak és Karikás Frigyesnek — készítették, akiket a párt irodáján, Budapesten, a VIII. kerület, Thék Endre utca 32. számú házban fogtak el Horthy rendőrnyomozói. Öt nap­pal később, július 29-én kivégezték az akkor 35 éves Sallai Imrét és a 29 esztendős Fürst Sándort, akik utolsó szavaikkal a pártot, a világforradalmat éltették. A nemzetközi közvéle­mény felemelte szavát az ítélet ellen, tiltakozott több világ­hírű író, művész, itthon tízezren írták alá a József Attila fo­galmazta röpiratot, mely a dolgozó polgárokhoz, munkások­hoz, gondolkodó emberekhez fordulva és az ő nevükben kö­vetelte az igazságügy-minisztertől az ítélet megmásítását. Mindhiába, az ítéletet végrehajtották. Ki volt Sallai Imre, akitől ennyire féltek, akit ilyen na­gyon gyűlöltek Magyarország akkori urai? Egy korabeli sze­mélyleírás így rajzolta meg alakját: „Sovány, 178 cm magas, barna szemű, kiálló arccsontú, szemüveges, barna hajú, nyí­rott bajszú. Beszél magyarul, németül és oroszul.” Harmincöt éves volt akkor, s immár másfél évtizedes politikai, mozgalmi múlt állt mögötte. 1897. december 17-én született Erdőfülén, Udvarhely me­gyében. Apját, aki falusi szatócs volt, kétéves korában vesz­tette el, s néhány hónappal azután anyja is meghalt. Mind­ketten tüdőbetegek voltak. Szülei halála után apai nagyszülei nevelték Miskolcon, később anyai nagyszüleihez került, az Udvarhely megyei Homrod-Oklándra. Az elemi iskola hat osztályának elvégzése után a Háromszék megyei Bárót község polgári iskolájába íratták be, majd (Budapesten a felsőkeres­kedelmi iskolában érettségizett, 1916-ban. A kitűnő tanulót az iskola ajánlatára a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank Rt. fölvette tisztviselői közé. Az alig húszesztendős Sallai 1917-ben a Galilei-kör haladó antimilitarista diákjainak maroknyi csoportjában, Szabó Er­vin mellett ismerkedett meg a szocialista eszmékkel, s kezdte meg politikai tevékenységét. Háborúellenes röpcédulák ter­jesztéséért 1918 májusában börtönbe került, ahonnan az őszi­rózsás forradalom szabadította ki. Alapító tagjg, volt a Kom­munisták Magyarországi Pártjának, munkatársa a Vörös Új­ságnak, szerkesztője a Vörös Katonának. A proletárdiktatúra idején a Belügyi Népbiztosság politikai osztályán dolgozott, mint Korvin Ottó helyettese. Jelentékeny szerepet játszott az ellenforradalmi összeesküvések felderítésében. A Tanácsköz­társaság veresége után mint emigráns a párt és a kommunista ifjúsági mozgalom újjászervezésén munkálkodott, Bécsben. 1942-BEN A SZOVJETUNIÓBA KERÜLT, ahol a Marx- Engels—Lenin Intézet tudományos munkatársa, majd osztály- vezetője lett. Pontossága, rendszeretete a marxizmus klasszi­kus műveinek összegyűjtése és feldolgozása során — ami az intézet feladata volt — szintén nagyon jól kamatozott. De a magyar kommunista mozgalom sem nélkülözhette tehetségét: 1928-ban rábízták a párt budapesti illegális nyomdájának mű­ködtetését. Szigorú illegalitásban, lakásából alig kimozdulva állította elő itt a párt lapjának példányait: egymaga készítette Tízezer gyermek születé­sét ünnepelték tegnap dél­előtt Pakson, ennyi emberke jött a világra huszonöt év alatt a paksi szülőotthon­ban, a régen híressé vált kis intézményben. A szülő­otthon dolgozóit köszöntötte dr. Horváth Jenő megyei főorvos, dr. Szentgáli Gyu­la, a megyei kórház főigaz­gató főorvosa és méltatta az intézmény munkáját dr. Kiss ••Frigyes, a járási hivatal el­nöke is, a paksi párt- és tanácsi szervek nevében. Részt vettek a bensőséges összejövetelen Paks vezetői, a szülőotthon nyugdíjas és jelenlegi dolgozói, kivéve há­rom ügyeletest és a gyer­mekgondozási segélyen lévő hat dolgozót. Dr. Csók Sándor főorvos Dr. Horváth Jenő megyei főorvos megnyitó beszédében elmondta: a szülőotthonok­nak történelmi szerepük volt az intézeti szülés elterjeszté­sében. Közelvitték a lakos­sághoz és megszerettették az intézeti szülés korábban idegen fogalmát. Tolna me­gyében a paksi szülőotthon a fenti folyamatban úttörő szerepet vállalt, bár munká­ját nehezítették a kedvezőt­len épületi és elhelyezési adottságok. Hogy a kedve­zőtlen körülménye ellenére a szakmai eredmények jók, az arra utal, az intézmény minden dolgozója áldozat­kész, magas színvonalú mun­kát végez. A szülőotthon azonban a dolgozók legna­gyobb erőfeszítése ellenére sem tudná maradéktalanul ellátni feladatát, magára- hagyatottan. Ez csak úgy le­hetséges, hogy szorosan együttműködik a megyei kór­ház szülészeti osztályával. Az együttműködés szakmai téren a korábbi időszakban is megvolt, és ez év január elsejével megtörtént az in­tézmény szervezeti egyesíté­se is a megyei kórházzal — mondotta Horváth főorvos, majd felkérte dr. Csók Sán­dort, aki tizenöt év óta ve­zeti a paksi szülőotthon mun­káját, adjon ismertetést az elmúlt 25 évről és a jelen­legi helyzetről. Dr. Csók Sándor részlete­sen beszélt azokról az idők­ről, amikor még orvos nem is tartozott a szülőotthon­hoz, csak egy szülésznő, egy takarítónő és egy szakács. Az első tíz évben nyolcszor történt vezetőcsere a szülő­otthonban. Azóta minden szülésnél van orvos is. Anyagi segítséget kaptak a megyei kórháztól az évek során, és le­hetővé vált az első, majd a másocjik fürdőszoba megte­remtése, fneg a konyha kü­lönválasztása, a húsz ágyról huszonötre, majd harmincra való bővítés, és így tovább. Évente 1500—2000 beljt-get ápolunk, ápolási napjaink száma 8—10 ezer — mon­dotta dr. Csók Sándor. — A szülések száma a népesedés- politikai program óta évi 550—600 között van. Az abortusz 1977-ben a szülések számának csaknem felére csökkent. A csecsemőhalálo­zási arányszám alapján há­rom év óta a legjobb ered­ményt a paksi járás adja, idén például az első fél­évben csak 15 ezrelékes volt a csecsemőhalálozás. Káder­gondjai nincsenek az inté­zetnek, a primitív körülmé­nyek ellenére szívesen dol­goznak itt a szülésznők és a kisegítők egyaránt. A hat gyermekgondozási segélyen lévő középkáder helye mind szakképzett helyettessel van betöltve. Az Egészségügy Kiváló Dolgozója kitüntetést né­gyen kapták. Egy dolgozó miniszteri dicséretben része­sült. Szép összegű pénzju­talmat adtak a szülőotthon 19 dolgozójának. GEMENCI JÓZSEF Fotó: Gottvald Károly A szülőotthon főépülete* a stencilt, végezte a sokszorosítást, javított a kéziratokon és írta meg némelykor a hiányzó cikkeket is. 1929-ben újból Bécsbe, majd a Szovjetunióba került, ahonnan 1931 tavaszán tért ismét haza. Ekkor már tagja a KMP Központi (Bizottságának, mely két. részből állott: a külföldi bizottságból és az itthon illegalitásban tevékenykedő titkárságból. A két szerv tagjai negyedévenként váltották egy­mást. Sallaira a legnehezebb, a legtöbb gonddal járó munka- területek — a munkanélküliek mozgalma, a szakszervezeti ellenzék, a falusi szervezkedés, a KIMSZ — politikai irányí­tása hárult. A PART TEVÉKENYSÉGE fellendült, az addig nem ismert mélységű gazdasági válság, az általa okozott tömeges munkanélküliség, a nyomor fokozódása fogékonnyá tette a munkás- és szegényparaszt tömegeket a kommunisták szava iránt. Fokozódott a tüntetések, megmozdulások száma. A vál­ságtól és következményektől megrettent uralkodó körök az erőszak fokozásában kerestek kiutat. Ürügyként használva a biatorbágyi vasúti híd felrobbantását, statáriumot hirdettek, , mely az úgynevezett „kommunista bűncselekményekre” is kiterjesztette a rögtönbíráskodás hatályát. Sallai Imre ebben az időben már sokat betegeskedett, szervezete nehezen birkózott a néhány évvel korábban kapott malária következményeivel, nemegyszer 40 fokos lázzal ment el az illegális megbeszélésekre. Horthyék politikai rendőrsége nagy erőket vetett be, hogy rajtaüthessen a KMP vezetőin, s 1932 nyarán sikerült is nyo­mára bukkanniuk a titkárság tartózkodási helyének. Itt fog­ták el július 15-én Sallai Imrét. A legkegyetlenebb brutalitás­sal, válogatott kínzásokkal igyekeztek őt és társait vallomás­ra bírni, de hiába. Pártkapcsolataikról nem vallottak, sem a rendőrségen, sem a rögtönítélő bíróság előtt. „SALLAIRA ÉS FÜRSTRE EMLÉKEZZ PROLETÁR!” — hangzik az ismert munkásmozgalmi induló szövege. A fel­szabadult magyar munkásosztály, dolgozó népünk híven őrzi a nyolcvan esztendeje született Sallai Imre emlékét. Gy. M. 80 éve született Sallai Imre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents