Tolna Megyei Népújság, 1977. december (26. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-17 / 296. szám
^PÚJSÁG 1977. december 17. Befejezte munkáját az országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) vállalatot, illetve a vállalat dolgozóit szélesebb körben érintő döntések előkészítésébe, kimunkálásába is. Fontos annak meghatározása is, hogy a kollektívának miben van döntési és miben véleményezési jogköre. Ez utóbbival kapcsolatban lényeges rendelkezése a törvénynek, hogy a vállalat dolgozói nemcsak a tervet véleményezik, hanem annak végrehajtását is értékelik, és a végzett munka kapcsán véleményt mondanak az igazgató munkájáról is. ,A törvényjavaslat nem részletezi az üzemi demokrácia formáját, fórumait. Erre azért nem vállalkozhat, mert a központi szabályozás szükségképpen uniformizálná azokat. A vállalatoknál — nagyságuktól, szervezetüktől függően — nem egyformák a feltételek. A törvényjavaslat ezért a Minisztertanácsot és a Szakszervezetek Országos Tanácsát, valamint bizonyos körben a KISZ Központi Bizottságát hatalmazza fel arra, hogy közösen határozzák meg az üzemi demokrácia gyakorlatának részletes szervezeti és működési elveit. Ez egyébként jórészt már meg is történt. Az üzemi demokrácia gyakorlásának és általában a vállalatok jó működésének fontos feltétele, hogy miként dolgoznak ott a politikai, társadalmi szervek. A párt és A törvényjavaslat az eddigi szabályozásnak megfelelően tartalmazza, hogy a vállalatot — meghatározott tevékenységre — az alapító szerv akkor utasíthatja közvetlenül, ha azt honvédelmi feladat megoldása vagy államközi kötelezettségük teljesítése kívánja meg és a feladatok elvégzését gazdasági eszközökkel nem, vagy nem kellő hatékonysággal lehetne megoldani. A gazdasági élet bonyolult folyamataira való tekintettel azonban — gyakorlati tapasztalatokból kiindulva — a törvény felhatalmazza a kormányt, hogy az utasítás más eseteit is megállapíthassa. Ilyenek lehetnek például a lakosság ellátásával, a termelési szerkezet változásával, az export növelésével összefüggő, az egész népgazdaságot vagy annak fontos területét érintő kérdések. Arról a kormány gondoskodik, hogy illetéktelen operatív beavatkozásokkal ne zavarják a vállalati gazdálkodás stabilitását és rendes menetét. A törvény rendelkezik arról is, hogy ha a közvetlen utasítás végrehajtása nyomán az adott vállalat esetleg anyagi hátrányt szenvedne, azt — az összes körülmények mérlegelésével — a vállalati kérelmére egyenlítsék ki. Ez azért szükséges, hogy az ott dolgozó kollektívának ne legyen hátrányos, ha egy népgazdasági- lag fontos feladatot hajt végre, jóllehet az számára esetleg nem kifizetődő. A törvényjavaslat nagy jelentőséget tulajdonít az ágazati irányításnak. A felügyeleti és az ágazati irányítás általában egybeesik. Nem engedhető meg, hogy a felügyeleti és az ágazati vezetés külön pályán fusson, hanem mindkét tevékenységnek ugyanarra a célra kell irányulnia. Ezt segíti elő a törvényjavaslat, amikor meghatározza az ágazati irányítás és ellenőrzés legfontosabb formáit, eljárási módjait, s egyben előírja az irányítás összehangolásának követelményeit. A vállalatok állami irányításában jelentős szerepe van az úgynevezett funkcionális irányító szerveknek — például az Országos Tervhivatalnak, a Pénzügyminisztériumnak, a Munkaügyi Miniszté-. riumnak — is. E minisztériumok és főhatóságok népgazdasági irányító tevékenysége a többi politikai, társadalmi szerveknek mozgalmi munkájuk színvonalának növelésével is hozzá kell járulniok e törvény rendelkezéseinek sikeres végrehajtásához. A törvényjavaslat egyik legfontosabb fejezete az, amely a vállalat állami irányítását, ellenőrzését szabályozza. A vállalatok felügyeleti irányítását — az eddigieknek megfelelően — az alapító szerv közvetlenül látja el. Véleményünk szerint a vállalatok felső irányítása azt jelenti, hogy a központban a fő társadalmi, gazdasági folyamatokat kell kézben tartani. A törvényjavaslat ennek megfelelően határozza meg, hogy a vállalat felügyeleti szervének elsősorban az a feladata: szervezze és ellenőrizze a kormányzati döntések végrehajtását, segítse elő gazdaságfejlesztési céljaink és eszközeink összhangját. Az ágazati irányításnak is meg kell felelnie e követelménynek. A törvényjavaslat szerint az ágazati miniszterek feladata az, hogy a helyes gazdaságpolitikai döntések megalapozásához szükséges ágazati javaslatokat dolgozzák ki, s az így kialakított központi gazdasági döntések végrehajtása érdekében segítsék elő, hogy az ágazatukhoz tartozó vállalatok tevékenységében a népgazdasági követelmények prvpn vpsí il ipnpfckülön törvényekben, részletesen szabályozott: az ország- gyűlés néhány évvel ezelőtt alkotott törvényt a népgazdaság tervezésének rendjéről. Van Munka Törvénykönyvünk, vannak az árszabályozásra és a termékforgalmazásra érvényes rendelkezéseink. Készül az államháztartást és a pénzügyeket szabályozó új törvény, amely előreláthatólag 1978-ban kerül az országgyűlés elé. A Minisztertanács az állami vállalatokról beterjesztett törvényjavaslattal párhuzamosan dolgozik ellenőrzési rendszerünk továbbfejlesztését, az ellenőrzési munka színvonalának emelését szolgáló jogszabályok előkészítésén. Ezek közvetlenül érintik az állami vállalatokat is. A jelen törvényjavaslat nem tartalmaz részletes rendelkezéseket az ellenőrzésről. Ugyanezt mondhatom el a vállalatok különféle társulásairól is. A módosított PTK erre is tartalmaz korszerű rendelkezéseket. A részletes szabályozás a közeljövőben elkészülő, a társulásokról szóló jogszabály feladata lesz. Itt említem meg, hogy a Misztertanács felhatalmazást kér a törvényjavaslatban arra, hogy a jövőben, a sajátos feladatok ellátására — a törvény elveivel és céljaival összhangban — másfajta vállalati típust is létrehozhasson, illetőleg a vállalatok tevékenységének összehangolására a trösztöktől eltérő irányítási formát is meghatározhasson. Ezen a kért felhatalmazáson alapul a kormánynak az a terve, hogy például az állami gazdaságok központja az eddigi szervezeti formában működik majd tovább. A minisztertanácsi rendelet tervezete azt is tartalmazza, hogy a vállalatok felügyeleti szervei 1978. június 30-ig az alapító határozatokat, a trösztök és vállalatok pedig szeptember 1-ig a szervezeti és működési szabályzataikat hozzák összhangba a törvény rendelkezéseivel. Ez azonban nem jelent valamiféle átszervezési kampányt. Ezeket a feladatokat a rendes munka menetében nyugodtan, megfontoltan, de felelősen kell majd végrehajtani. Kérem a tisztelt országgyűlést, hogy az előterjesztett törvényjavaslatot vitassa meg, fogadja el és iktassa az ország törvényei közé. Vida Miklós (Budapest, 21. vk.), a fővárosi gázművek műszaki igazgatója, a törvényjavaslat bizottsági előadója elmondta, hogy a bizottsági vitában 11 módosítást terjesztettek elő. Födi Lászlóné (Csongród megye, 2. vk.) csoportvezető nagyjelentőségűnek tartja, hogy a törvényjavaslat első ízben foglalkozik törvényszinten az üzemi demokrácia alapvető elveivel. Sipos József (Nógrád m., 2. vk.) a Ganz-MÁVAG mát- ranováki gyáregységének elő- rajzolója helyeselte, hogy a törvényjavaslat az elkülönült egységekből álló Vállalatok irányítási, elszámolási és érdekeltségi kérdéseit is szabályozza. iHorányiné Fehér Zsuzsa (Somogy m., 9. vk), a Mechanikai Művek marcali gyáregységének diszpécsere azokról a törzsgyáruktól távoli üzemekről — köztük saját gyáregységéről — beszélt, amelyeknek kollektívája az eszközellátással és a bérszínvonallal elégedetlen. A törzsgyárakban rendszerint jobbak a munkafeltételek és a bér- színvonal is magasabb, mint a távol eső gyáregységekben. Nagy Mártának (Heves m., 10. vk.), az Egyesült Izzó gyöngyösi félvezetőgyára esztergályosának tapasztalatai szerint nem ritka az olyan gazdasági vezető, aki az üzemi demokrácia fórumait csupán az utasítások ismertetésére igyekszik felhasználni. Jazbinsek Vilmos (Baranya m., 14. vk.), a Mecseki Szénbányák főmérnöke a munkahelyi demokrácia félreértelmezése ellen emelt szót. A következő felszólaló Keserű Jánosné könnyűipari miniszter volt. Keserű Jánosné felszólalása — A vállalati Önállóságra és a társadalom érdekeivel összhangban álló kezdeményezésre építő irányítási rendszer — hangsúlyozta Keserű Jánosné — az elmúlt 10 évben nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy vállalataink ma rugalmasabban gazdálkodnak. Gyorsabban követik az igényeket, vezetik be az új technikát, technológiát és termelékenyebben dolgoznak. Jóval több a gazdálkodáshoz értő, a gazdasági folyamatokat ismerő, várható változásait kutató és felismerő, gondolkodó, a termelés, az értékesítés javításán alkotó módon dolgozó szakemberünk, munkáskollektívánk. Ezt tartom a mennyiségekben — méterben, tonnában és párban, vagy nyereségben — mérhető jelen eredményeinknél is fontosabbnak. Ez a döntő a jövő bonyolultabb feladatainak végrehajtásában. Ugyanakkor az elmúlt években az új gazdaságirányítási rendszer tapasztalata megerősítette, hogy az önállóság nem jelentheti a gazdálkodó egységek magára hagyatottságát — mondotta a többi közt. A népgazdasági folyamatokat meghatározó, a vállalatok működésére általános érvényű kérdésekben kormányzati döntések szükségesek. Az államigazgatásban dolgozóktól pedig azt követeljük, hogy legyenek érzékenyek a gazdasági életben felmerülő gondokra, tárják fel a gyorsabb - fejlődést fékező okokat. A beterjesztett törvény- javaslat megerősíti, a törvény erejével növeli a vállalati önállóságot és fokozottabban épít a társadalom érdekeivel harmonizáló vállalati rugalmasságra és kezdeményezésekre. Különösen fontosnak tartjuk, hogy termelő vállalataink aktívabban közreműködjenek a nyersanyagimport kedvezőbb forrásainak és időpontjának megválasztásában, termékeik hazai és határainkon túli értékesítésében. Kezdeményezzék a gazdaságtalan gyártmányok exportjának megszüntetését a kedvezőbben termelhető áruiknak pedig szerezzenek új vevőket. Az exportszerkezet átalakításán túlmenően mérlegelni kell: mit nem érdemes gyártani belföldre se, és hogyan lehet az importtal felszabaduló gépeket és élőmunkát magasabb minőségű, igényesebb, jobban értékesíthető termékek előállítására átváltani. Keserű Jánosné utalt a munkaerőhiányt enyhítő mind modernebb és drágább gépekre, technológiákra, leszögezve : Termékeinknek ma még csupán kisebb hányada készül korszerűbb módszerekkel, vagy jut el a vevőkhöz. Ezért sürgeti a már bevált eljárások szélesebb körű átvételét, másrészt újabbak felkutatását. Az ilyen kezdeményezések, természetesen nem kockázat- mentesek. Ezért nagyon fontosnak tartom, hogy a törvény elismeri a kockázatvállalás tényét és ezzel növeli a vállalkozások biztonságát. Az ágazati irányításban megfogalmazott feladatainkat megkülönböztetett figyelemmel juttatjuk érvényre a felügyeletünk alatt álló vállalatok körében. Első helyen említem a vállalati vezetés személyi feltételeinek megteremtésével összefüggő feladatainkat. A hatáskörbe tartozó vezetőket tervszerűen — velük szemben egyre magasabb követelményeket támasztva — választjuk ki. Munkájukat tiszteljük, becsüljük, értékeljük, gondoskodunk továbbképzésükről, politikai, szakmai látókörük bővítéséről. Arra törekedtünk, hogy tehetséges, korszerű ismeretekkel rendelkező, politikai szilárdságot, vezetőkészséget bizonyító fiatalokat és nőket nagyobb mértékben vonjuk be a vezetésbe. Keserű Jánosné ezután szólt az illetékes párt- és szakszervezeti szervekkel közösen végzett vállalati ellenőrzésekről, kiemelve: — Fontosnak tartjuk az ellenőrzések nyílt légkörét és rendszeresen igényeljük, hogy a megállapításokat és a teendőket a vállalati fórumokon is megvitassák. A törvényjavaslatot az országgyűlésnek elfogadásra ajánlom — fejezte be beszédét Keserű Jánosné. Makkos Antalné (Győr m., 7. vk.), a Mosonmagyaróvári Kötöttárugyár pártbizottságának titkára helyeselte, hogy az állami vállalatokról szóló törvényjavaslat továbbfejleszti az üzemi demokráciát, megfogalmazza az üzemi demokrácia fórumainak és módszereinek legfontosabb kérdéseit. Törő Sándor (Borsod m., 24. vk.), a Felsőzsolcai MEZŐGÉP Vállalat mezőcsáti gyáregységének igazgatója a többi között arról szólt, hogy egyes vállalatok olykor megpróbálják saját érdekeiket a népgazdasági érdekek elé helyezni. Pályi Sándorné (Veszprém megye, 3. vk.), a peremarto- ni ipari robbanóanyaggyár üzemvezetője kiemelte: az állami vállalatokról szóló törvényjavaslat megfelelő összhangot teremt a központi irányítás és a vállalati önállóság között. Ezt követően az elnöklő Apró Antal bejelentette: a délutáni szünetben összeült az országgyűlés mezőgazda- sági bizottsága. Bélák Sándort, a bizottság elnökét — saját kérésére, egészségi állapotára való tekintettel, érdemeinek elismerésével — tisztségéből felmentette. Ugyancsak saját kérésére — más munkakörbe kerülése miatt, érdemeinek elismerésével — mentette fel tisztéből Kovács Istvánt, a bizottság titkárát. A bizottság elnökévé Cselőtei Lászlót, titkárává Kasó Józsefet, a mezőgazdasági bizottság tagjait választották meg. Apró Antal az országgyűlés nevében köszönetét fejezte ki a hosszú évek munkájáért Bélák Sándornak és Kovács Istvánnak. Fáik Miklós (Bács, 9. vk), üzemvezető hangsúlyozta: Gyakran előfordul, hogy a vidékre telepített, pesti központú gyárakban, üzemekben csak formális az üzemi demokrácia, s a több száz. illetve több ezer dolgozót foglalkoztató egységekben a termelésről. az elosztásról gyakran nem a munkahelyen, hanem a központban döntenek. Sőrés István (Szabolcs m.. 10. vk.) .a Növényolajipari Vállalat nyírbátori üzemének művezetője egyetértett, hogy a vállalati törvényben megfogalmazták: a vállalat igazgatója feladatainak ellátásában a dolgozók közösségére támaszkodik. Az állami vállalatokról szóló törvéhyjavaslat vitájában több képviselő nem jelentkezett hozzászólásra: dr. Korom Mihály igazságügy- miniszter válaszolt az elhangzott javaslatokra, észrevételekre. A felszólalásokból az csendült ki — hangoztatta a miniszter —, hogy az állami vállalatokról szóló törvény fontos eszköze lesz gazdaságpolitikai céljaink sikeresebb elérésének. A parlamenti bizottságok által előterjesztett módosító javaslatokkal messzemenően egyetértett dr. Korom Mihály, mivel — mint mondotta — azok elősegítik, hogy a törvény legyen még pontosabb, fejezze ki még világosabban az elérni kívánt célt. Elhangzottak olyan javaslatok is, amelyeket a kormánynak, a minisztériumoknak, a főhatóságoknak a végrehajtási rendeletek kimunkálásakor és a végrehajtás gyakorlati segítésében, ellenőrzésében is feltétlenül figyelembe kell venniök. Az igazságügy-miniszter ezután az üzemi demokrácia fejlesztésével kapcsolatban hangoztatta: sok még a tennivalónk, javítanunk kell a demokratikus fórumok tartalmi munkáját, s bár az elmúlt évtizedekben sokat tettünk a munkahelyi demokratizmus gazdagításáért, vezetőktől és a beosztott dolgozóktól egyaránt nagyobb erőfeszítések szükségesek, hogy ezen a téren is előre lépjünk. Szólt a miniszter arról is, hogy döntési mechanizmusunk minden szintjén javítani kell a munkát a gyorsabb, operatívabb, felelősebb döntések meghozatala érdekében. S azért, hogy visszaszorítsuk a gazdasági és az állami élet területein még fellelhető bürokratizmust. E tervezet törvényerőre emelésével jelentős lépést teszünk, s a benne foglalt rendelkezések hatékony végrehajtása elősegíti szocialista céljaink gyorsabb elérését — mondotta befejezésül dr. Korom Mihály. Ezután határozathozatal következett. Az országgyűlés az állami vállalatokról szóló törvényjavaslatot, a bizottság által benyújtott módosító javaslatokkal együttesen, általánosságban és részleteiben egyhangúlag elfogadta. Ezután interpellációk következtek. Varga János (Pest m., 11. vk.), a Monori Állami Gazdaság állatorvosa az építésügyi és városfejlesztési miniszterhez és a pénzügyminisztériumi államtitkárhoz terjesztett be interpellációt. Azt kérdezte: terveznek-e intézkedést a szociális követelményeknek nem megfelelő és zömmel a sokgyermekes, alacsony jövedelmű családok által lakott telepek gyorsabb ütemű felszámolására. Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter a pénzügyminisztériumi államtitkárral egyetértésben válaszolt az interpellációra. Elmondotta, hogy az ezeken a telepeken élő családok lakáskörülményeinek javítása érdekében már eddig is számos központi intézkedés született. Egyebek között lehetővé tették, hogy a rászorultak ingyen juthassanak telekhez, indokolt esetben 35 évre szóló kamatmentes hitelt kapjanak, s hogy az előtörlesztésnél csak a kölcsönösszeg 10 százalékát kelljen kifizetniük. Ennek ellenére a képviselő kérdése jogos. Hozzá kell azonban azt is fűzni — mondotta a miniszter —, az érvényben lévő rendeletek lehetővé teszik, hogy a megyei tanácsok elnökei — indokolt esetben, a szociális körülményekre való tekintettel — az említett kölcsönök és törlesztések alól is felmentést adjanak. Ugyanakkor tervezzük, hogy 1978-ban — első lépésként — 20 ezer. forinttal emeljük az építési és a vásárlási kölcsönök összegét. Másrészt tervezzük azt is, hogy a megvalósításhoz szükséges építési kapacitást növeljük a tanácsi költségvetési üzemek bevonásával és termelésiadómentesítéssel is. Az V. ötéves terv ezzel kapcsolatos programjának vizsgálata alapján pedig a jövő év első felében az ilyen, szociális követelményeknek meg nem felelő telepek gyorsabb ütemű felszámolására további intézkedéseket is kívánunk tenni. Az interpelláló képviselő és az országgyűlés a miniszter válaszát egyhangúlag elfogadta. Baráth Endre (Pest m., 29. vk.) Madarasi Attila pénzügyi államtitkárhoz interpellált: — Pest megyében a különböző szociális, oktatási és közművelődési intézmények fenntartásához, működtetéséhez jelentős anyagi és szellemi segítséget adnak az üzemek és a szövetkezetek. A tanácsok mind több támogatást kérnek, ám jelenleg nincs érvényben olyan állás- foglalás, amely a növekvő segítséget biztosítaná, és a forrást is megmutatná. Ezért az állami vállalatok és szövetkezetek számos megoldása — a legjobb szándék mellett is — szabálytalan. A jóléti és kulturális alap csak az óvodák, bölcsődék együttes fenntartására ad lehetőséget. Várható-e a közeljövőben a meglévő ellentmondást feloldó minisztériumi állásfoglalás? Madarasi Attila pénzügyi államtitkár válaszában kiemelte, hogy tavaly a vállalatok jóléti és kulturális alapját függetlenítették a nyereségtől és lehetőséget adtak a gyermekintézmények — a tanáccsal közös — fenntartásához. Gyakran azonban a Vállalatok csak fizetnek, s a viszonzás nincs arányban hozzájárulásukkal, s ezért a támogatást tehernek érzik. A legtöbb nehézséget a társadalmi munkával épített intézmények fenntartása okozza. Keresni kell, hogy az üzemeltetés átmeneti gondjait kommunista műszakokért átutalt jövedelemmel, vagy más társadalmi munka segítségével miképp lehetne enyhíteni. A következő ötéves tervidőszakban pedig — mondotta Madarasi Attila — megvizsgálják, hogy továbbra is kellenek-e a jelenlegi pénzügyi kötöttségek, vagy esetleg újabb megoldással biztosítható a működés. Az országgyűlés a pénzügyi államtitkár válaszát tudomásul vette. Baráth Endre az interpellációra adott feleletet azzal fogadta el, hogy vizsgálják meg, miként lehet a vállalati támogatást — gyermekintézményekhez hasonló- a'n — a szociális és egészség- ügyi intézmények fenntartására is kiterjeszteni. Ezzel az országgyűlés tél: ülésszaka — amelynek pénteki napján az elnöki tiszte' felváltva töltötte be Apr( Antal, Péter János - és Raff a Sarolta — befejezte munkáját Ágazati irányítás
