Tolna Megyei Népújság, 1977. december (26. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-16 / 295. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Mai számunkból A kormány Lázár György miniszterelnökkel az élen bevonul az ülésterembe. (Képtávírónkon érkezett). XXVII. évfolyam, 295. szám ARA: 0,80 Ft 1977. december 16., péntek LESZ ÜJ AUTOKER SZEKSZÁRDON (3. old.) ELKÉPZELÉSEK AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSRE (4. old.) 48 OLIMPIAI PONT (6. old.) EXPORTRA VISZIK A HARCSAT (3. old.) Csütörtökön délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés. Részt vettek a téli ülésszakon: Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István, Németh Károly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Központi Bizottság titkárai és a Minisztertanács tagjai. Az emeleti páholyokban helyet foglaltak a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Nagyobb követelmények a minőségi előrelépésben Tisztelt országgyűlés! Gazdaságpolitikánk középtávú tervben megfogalmazott céljainak megvalósításához a népgazdaság egyes ágaiban továbbra is dinamikus, bár az ideinél valamivel mérsékeltebb ütemű fejlődést tervezünk. Ezt fejezi ki a nemzeti jövedelem 1978- ra előirányzott 5 százalékos növelése. A költségvetési előirányzatok ezért elsősorban nem a termelés -mennyiségében, hanem a minőségi előrelépésben állítanak naevobb követelményeket. A népgazdaság^ tervben előirányzott gazdasági növekedés és a gazdasági szabályozásban érvénybe lépő intézkedések figyelembevételével, a vállalatoktól és szövetkezetektől származó költségvetési bevételek 6—7 százalékkal. a részükre adott támogatások viszont csak alig 3 százalékkal nőnek. A nemzeti jövedelem belföldi felhasználását, a jövő évben is csak mérsékeltebben növelhetjük annál, mint amennyit megtermelünk. Ezért a felhalmozással, a lakosság ellátásával és a társadalmi közös fogyasztással kapcsolatos költségvetési kiadások csak gazdasági lehetőségeinkkel összhangban, az ideinél lassúbb ütemben bővülhetnek. Az előterjesztett költségvetés 385,9 milliárd forint bevételt, illetve 389,7 milliárd forint kiadást irányoz elő, a növekedés egyaránt 6,8 százalék. A hiány 3,8 milliárd forint. A jövő évben az ipar előtt különösen fontos feladatok állnak. Ismeretes, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága ez év októberi ülésén jóváhagyta a hosszú távú külgazdasági politika, és a termelési szerkezet fejlesztésének irányelveit. Megállapította, hogy népgazdaságunk csak úgy tud megfelelni az új és magasabb követelményeknek, ha a termelés szerkezetét a nemzetközi igényeknek és a -belső adottságainknak megfelelően, a jövőt is mérlegelve, gazdaságosan korszerűsítjük. A kormány munkaprogramot dolgoz ki a határozat végrehajtására. A nemzeti jövedelem bővülése, a vállalatok helyzetének javítása azt is követeli, hogy gyorsuljon válaszadási képességük a bel- és külföldi piacok jelzéseire. Azzal számoltunk, hogy 1978-ban az ipar termelése 5,5—6 százalékkal nő, ezen belül a vegyiparé és a gépiparé a legdinamikusabban. Az árarányok javítása, a megváltozott piaci árakhoz való, 1975. óta tartó közelítés folyamata szükségessé tette termelői árak emelését: a vaskohászati termékeknél 22 százalékkal, a kábeleknél és a villamos energiánál 15 százalékkal. Jobb költséggazdálkodással. a termelékenység növelésével elérhető az iparvállalatok nyereségének átlagban 5 százalékot meghaladó, tervezett növekedése. A nyereségből képzett iparvállalati alapok tovább bővülnek. A jó mezőgazdasági év után most arra kell törekedni, hogy az elért eredményeket megszilárdítva, alapozzuk meg a termelés gyara(Folytatás a 2. oldalon) Az országgyűlés állásfoglalása Apró Antal indítványára az országgyűlés — egyhangúlag — a következő állásfoglalást fogadta el: „A Magyar Népköztársaság országgyűlése és Miniszter- tanácsa üdvözli a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának és Minisztertanácsának a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulóján közzétett, a világ népeihez, valamennyi ország parlamentjéhez és kormányához intézett békefelhívását. A magyar nép nevében kinyilvánítja egyetértését a béke, az enyhülés megszilárdítására és további kiterjesztésére szólító felhívással. Támogatja a nukleáris fegyverek gyártásának megszüntetésére, az eddig felhalmozott készletek csökkentésére, a nukleáris fegyverkísérletek betiltására vonatkozó javaslatokat. A magyar nép számára, amely történelme során gyakran szenvedett háborúktól, létkérdés a világ békéjének megőrzése. A múlt keserű tanulságai, a legutóbbi három évtized békés építő munkájának nagyszerű eredményei és a jövő nemzedékek sorsáért érzett felelősség egyaránt köteleznek bennünket arra, hogy tevékeny részt vállaljunk a világ biztonságának megszilárdításában, a nemzetközi feszültség robbanás- veszélyes tűzfészkeinek felszámolásáért folyó küzdelemben. A béke megőrzésének kilátásai ma kedvezőbbek, mint korábban. Történelmi eredmények születtek a békés egymás mellett élés politikájának elfogadtatásában és kibontakoztatásában. A nemzetközi enyhülés folyamata előre halad, a kölcsönös előnyök alapján gyümölcsözően fejlődnek a különböző társadalmi rendszerű országok közötti kapcsolatok. Az emberiség egyetemes létérdeke, a társadalmi haladás elemi feltétele a tartós béke biztosítása. A Szovjetunió javaslatainak — a kölcsönös biztonság elvein nyugvó — megállapodásokba foglalása hathatós lépés lehetne az egész világot sújtó fegyverkezési hajsza megfékezésére. A Magyar Népköztársaság országgyűlése és Miniszter- tanácsa ajánlja a világ valamennyi országa parlamentjének és kormányának, hogy népeik érdekeinek megfelelően támogassák a Szovjetunió újabb békejavaslatait. Kijelentik, hogy készek minden erőfeszítést megtenni az emberiség egyetemes vágyának, a világ békéjének biztosítása érdekében.” Az elnöklő Apró Antal ezt követően bejelentette, hogy az Elnöki Tanács az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően bemutatta az országgyűlésnek a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletéit, majd javaslatára az országgyűlés elfogadta az ülésszak tárgysorozatát: 1. A Magyar Népköztársaság 1978. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat; 2. Az állami vállalatokról szóló törvényjavaslat; 3. Interpellációk. A napirendnek megfelelően ezután Madarasi Attila pénzügyminisztériumi államtitkár tartotta meg expozéját. Madarasi Attila expozéja pénzügyi és szervezési intézkedéseknek. Az eredményeket azonban sem országosan, sem az egyes vállalatoknál nem elég csupán saját korábbi színvonalukhoz viszonyítani, össze kell vetni napjaink megnövekedett követelményeivel. így értékelve gazdasági munkánkat, az elért eredményeknél lényegesen többet kell követelnünk magunktól: a változó külgazdasági feltételek fokozott figyelembevételét, a termelési szerkezet erőteljesebb alakítását, a gazdaságos- sági követelmények következetesebb érvényesítését. Életszínvonal-politikánk 1977-re előirányzott céljai teljesülnek. A keresetek gyorsabb növekedésében a teljesítményektől függő, szabályozott bérfejlesztések mellett jelentős szerepe volt az oktatási, a közművelődési és egyes egészségügyi dolgozók bérrendezésének, valamint a műszakpótlékok emelésének. A jó terméseredmények erőteljesen növelték a lakosság mezőgazdaságból származó jövedelmét. Az összes fogyasztás 4—4,5 százalékkal, A külgazdasági kapcsolatok kedvezően bővültek, gyorsabban az előző évinél. A szocialista országokkal — az államközi szerződéseknek megfelelően — élénk ütemben növekszik a külkereskedelmi áruforgalom. iNem rubel elszámolású kivitelünket is dinamikusan bővítettük, bár a tőkés piaci helyzet és az erősödő protekcionizmus hátráltatja exportunkat. A tervezett szintet nem értük el. Több fontos behozott termék, főként a kőolaj, a fehérjetakarmány, a kávé ára erőteljesen nőtt, míg a kivitelünkben jelentős áruk eladási ára csökkent; így például a búzáé, az acéllemezé, az acélcsőé. A beruházási teljesítés 15 milliárd forinttal meghaladja az előirányzottat, így az előző évinél 17—18 százalékkal többet fordítunk a népgazdaság jövőbeni fejlődését elősegítő befektetésekre. A pénzügyi adatok alapján összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy a jövedelmek képződése és felhasználása több vonatkozásban eltér az állami költségvetésben tervezettől. A termelés és forgalom fellendülése számottevően bővíti ugyan a vállalatoktól származó költségvetési bevételt, de az erőteljesen növekvő támogatások levonása után visszamaradó befizetések alig haladják meg a múlt évit. Ezért az államháztartás 1977. éve a számítottnál valamelyest kedvezőtlenebbül zárul. Tisztelt országgyűlés! Az 1978. évi állami költségvetésről előterjesztett javaslat figyelembe veszi az idei év gazdasági eredményeit, tapasztalatait, támaszkodik az MSZMP Központi Bizottsága határozataira, összhangban van a népgazdasági tervvel. Az elmúlt 11 hónap főbb népgazdasági jelzőszámainak ismeretében megállapítható, hogy 1977-ben a gazdasági Eejlődés szándékainknak megfelelően fölgyorsult. Várható, hogy ebben az évben a nemzeti jövedelem a tervezettnél is gyorsabban, mintegy 8 százalékkal növekszik, a felhasználható nemzeti jövedelem azonban a külső gazdasági feltételek vártnál kedvezőtlenebb alakulása miatt valamivel mérsékeltebben nő. A dolgozó emberek odaadó tevékenységének eredményeként az ipar, az építőipar és a mezőgazdaság termelésének növekedése egyaránt nagyobb az előirányzottnál, és eléri az ötéves terv első két évére tervezett szintet. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára, csepeli kezdeményezésre kibontakozott és nagy nemzetközi visszhangot kiváltott munkaverseny elismerésre méltó sikereket hozott. Az ipari ágazatok közül továbbra is lendületes a gép- és a vegyipar fejlődése. A könnyűipar a rekonstrukcióval fejlődik, termelése ebben az évben már a terv szerint gyarapodik. Az építőipar teljesítménye terven felül bővült, és a közlekedés dolgoaz egy keresőre jutó reálbér 3—3,5 százalékkal, az egy főre jutó reáljövedelem 4—4,5 százalékkal, a tervezettet is meghaladóan nő. A fogyasztói árszínvonal növekedése az előirányzott keretek között marad. zói is igen nehéz feladatokat oldottak meg. Legszámottevőbben az élelmiszeripar termelése emelkedik. Ezt a mezőgazdaság jó eredményei alapozzák meg, amelyek még a feszítettnek minősített terv- előirányzatot is felülmúlják. Kiemelkedő a búza-, a zöldség- és az almatermés, valamint a tejtermelés. A kukorica termésátlaga is kedvezően alakult, de az alacsonyabb vetésterület miatt, a rendelkezésre álló mennyiség kevesebb a tervezettnél. Az ország gabona- és szemes- takarmány-ellátása hiánytalan, és még exportra is lehetőség van. !Nő a szarvas- marha-, a sertés- és a juhállomány, bővül az állati termékek termelése. Az elért eredményeket az elmúlt évinél kedvezőbb időjárás is segítette. A rizstermelő gazdaságokat viszont nagyobb veszteségek érték, amelyek részbeni áthidalása központi eszközökből indokolt. A nagyüzemekben és a háztáji gazdaságokban nőtt a termelési kedv, az értékesítési biztonság, amiben fontos szerepe volt a múlt évben hozott Tanácskozik az országgyűlés
