Tolna Megyei Népújság, 1977. december (26. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-16 / 295. szám
2 Képújság 1977. december 16, Tanácskozik az országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) podását. Az 1978. évi nép- gazdasági terv a mezőgazda- sági termelés 2—3 százalékos fejlődésével számol. A mező- gazdasági nagyüzemek fő feladata a hozamok növelése, a kivitelre is alkalmas termékek arányának emelése, a korszerű termelési rendszerek körültekintő elterjesztése. A reálisan megvalósítható beruházási színvonal a me- zőgazdasagban is intézkedéseket indokol. Az állami gazdaságokban csökken az általános nyereségadóból fejlesztésre visszatartható kedvezmény mértéke, a termelő- szövetkezetekben pedik emelkedik a kötelező tartalék- képzés nagysága. Ugyanakkor a személyes jövedelemszabályozás úgy változik, hogy az eddiginél jobban lehetővé teszi a magasabb szakképzettségű dolgozók alkalmazását, előmozdítva ezzel a mezőgazdaságban felgyorsult technikai és technológiai váltást. A belkereskedelem terveink szerint tovább javítja az árukínálatot. A forgalom növelésének ma legfontosabb követelménye, hogy a kínálat összetétele és választéka tartson lépést a kereslettel. Ennek érdekében tovább kell fejleszteni a termelés és a kereskedelem kapcsolatát. Külgazdasági kapcsolatainkban a jövő évben is alapvető feladat a KGST- országokkal való együttműködés tervszerű, hosszabb távra szóló bővítése, adottságainknak megfelelő kapcsolódásunk a kialakulóban lévő célprogramokhoz. Maradéktalanul és jó minőségben kell teljesíteni az államközi szerződésekben vállalt kötelezettségeket. Gazdasági fejlődésünknek fontos kérdése a konvertibilis valutát szerző, gazdaságos export további fokozása. Az ötéves terv eddig eltelt két esztendejében ebben is értünk el kezdeti eredményeket. El kell ismerni, nehéz feladat jelentősen és gyorsan növelni az exportképességet. Éppen ezért nagyobb figyelmet kellene fordítani a minőség javításának talán kevésbé látványos, de gyorsabb és kisebb ráfordításokat igánylő módjaira is. Az utóbbi évek pénzügyi intézkedései kedvezőbb feltételeket teremtettek a vállalatok külkereskedelmi tevékenységéhez. A pénzügyi rendszer továbbra is megtartja, sőt, növeli az érdekeltséget a gazdaságos export fokozásában. A termelési és értékesítési szerkezet korszerűsítéséhez tartozik azonban az is, hogy nem nézhetjük tétlenül a távlatokban is gazdaságtalan exportot, valamint egyes vállalatok indokolatlan költség- többleteit. Ilyen meggondolásból mérsékeljük 1978-ra az állami visszatérítések mértékét. Szocialista viszony- latú külkereskedelmünkben nagyobb követelményeket támasztunk az export gazdaságosságával szemben. A belföldi termelői árak és a szocialista külkereskedelmi árak eltéréseit figyelembe véve, módosítjuk a transzferábilis rubel forintban kifejezett árfolyamát. megfogalmazott teendőkre összpontosítjuk. Az óvodák befogadóképessége mintegy 17 ezer hellyel nő. Ebben nagy segítség a társadalmi összefogással, vállalati együttműködéssel megvalósuló hálózatfejlesztés is. A beruházások kérdése Az 1978. évben folyó árakon 180—182 milliárd forint beruházást tervezünk, ami az idén kialakult magas színvonalat csupán 2—3 mil- liárddal haladja meg. Ez is nagy feladatot jelent a beruházó, a kivitelező és a szállító vállalatok számára, mert 1978-ban már több beruházásnál a befejező munkaszakasznak kell következnie, ami nagyobb erőfeszítést és gondosabb szervezést követel. A folyamatban lévő nagy- beruházások tervszerű megvalósítására az ideinél 2 milliárddal többet, 28 milliárd forintot fordítunk. Ennek majdnem a felét 6 folyamatban lévő nagy létesítmény veszi igénybe. Két nagyberuházás, a Lenin Kohászati Művek új acélművének kivitelezése és a Székes- fehérvári Könnyűfémmű félgyártmányfejlesztése kezdhető meg, s ezekre már az első évben mintegy 1,5 mil- liárdot fogunk költeni. 1978- ban 10 nagyberuházást kell teljesen befejezni. Az elmúlt években is már több volt a befejeződő, mint a megkezdődő nagyberuházás, mégis, a folyamatban lévők értékösszege egyre nő. Az V. ötéves tervidőszak első 3 évében 31 beruházást fejeztünk be átlagosan 2,1 milliárd forint összegű, de 16-ot indítunk átlagosan 7,2 milliárd forintos előirányzattal. A nagyberuházások tehát egyre bonyolultabb feladatok megvalósítását jelentik. A célcsoportos és egyéb állami beruházásoknál is túl sok létesítményt kezdtünk meg az elmúlt években. Ezért 1978-ban a terv itt is korlátozza az új kezdéseket, anélkül, hogy csökkentené a felhasználható pénzeszközöket. A legtöbbet a lakásépítésre fordítjuk, de bővülnek a kórházak fejlesztésére és rekonstrukciójára szánt összegek is. A gazdasági fejlődés 1978- ra előirányzott üteme, a fogyasztás-felhalmozás tervezett aránya lehetővé teszi, hogy a lakosság életszínvonala mérsékelten bár, de tovább emelkedjék. A vállalatok, szövetkezetek és intézmények bérfejlesztési lehetőséA tanácsok költségvetése A tanácsok 1978. évi költségvetése eléri azt a szintet, amelyet az országgyűlés által elfogadott középtávú pénzügyi terv 1978-ra ütemezett. 'Költségvetési előirányzatuk több mint 44 milliárd forint, jövő évi feljesztési alapjuk várhatóan 31 milliárd forint, és további 5 milliárd forintot meghaladó összeggel rendelkeznek az állami lakóépületek felújítására, korszerűsítésére. A tanácsok tevékenységében alapvető a lakásépítési program megvalósítása; 30 400 lakás felépítésére 1978- ban több mint 18 milliárd forint állami támogatás, 2,7 milliárd forint bankhitel, továbbá tanácsi források állnak rendelkezésre. A költségek növekedése miatt a lakásépítési hitelek felső határa jövőre 20 ezer forinttal emelkedik. Erre fedezetet nyújt a gyarapodó, ma már ÍO'O milliárd forintot meghaladó takarékbetét-állomány. Ismeretes, hogy az idén új alapokra helyeztük a háztáji és kisegítő gazdaságok adóztatását, ami 1,7 millió állampolgár számára tette kedvezőbbé az adózást. Jövőre jelentősen egyszerűsödik a borforgalmi adó megállapítása, és ez 600 ezer bortermelő számára könnyíti meg az adóeljárást. Tisztelt országgyűlés! A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa határozatainak végrehajtásában gazdasági téren most az a közvetlen feladat, hogy jobban igazítsuk lépéseinket az ötéves terv céljaihoz. Ebben váratlan nehézségeket is le kell küzdeni, saját munkánk fogyatékosságait is el kell hárítani. Sokan úgy vélhetik, hogy könnyebb feladatunk lesz a következő évben, mert a mennyiségi növekedés valamivel alacsonyabb mértékével számolunk. Tapasztalataink igazolják, a terv és költségvetés előirányzatai bizonyítják, hogy jövő évi feladtaink nehezebbek, és elsősorban a hatékonyság növelése útján teljesíthetők. Az egyensúlyi követelmények is erre intenek. A nehezebb feladatokat mégis bizakodva vállalhatjuk, a fejlődés ez évi eredményei, számos vállalati és szövetkezeti munkáskollektíva tevékenységének szép példái nyomán. Oljmn éves terv és költség- vetés jóváhagyását javasoljuk, amely a legfontosabb arányok központi szabályozása mellett teret ad a vállalatok rugalmas kezdeményezéseinek. Szabó Kálmán, (Bp. 36. v. k.) a terv- és költségvetési bizottság előadója a törvény- javaslat előkészítő munkájából kiemelte: az országgyűlési bizottságok üléseit a szokottnál is nagyobb élénkség, alkotó vitaszellem jellemezte, és száznál több hozzászólás hangzott el. A terv- és költségvetési törvényjavaslatot elfogadásra ajánljuk annak tudatában, hogy a jövő évi feladatok nagyon bonyolultak és bizony megoldásuk némi lemondást, s mindenekelőtt jelentékeny erőfeszítést követel. Szeretnénk, ha abban a meggyőződésben adnák igenlő szavazataikat, hogy a törvény- javaslat egészében véve reális és teljesíthető. Szabó Kálmán ezután hangsúlyozta, hogy gazdasági helyzetünknek ma két érzékeny pontja van. Az egyik a külkereskedelemnek és a fizetési mérlegnek — főként a tőkés viszonylatban — romló helyzete, amit a rendkívül kiugró termelésnövekedés és a lassan, de biztosan növekvő export sem tudott ellensúlyozni. A másik súlyos gond: az 1976-ban visszafogott beruházások az idén nekilendültek és áttörték a terv határait. A felgyorsult építkezések, fejlesztések miatt jelentékenyen nőtt az import — súlyosbítva a külgazdasági mérleghiányt. Ezután az 1978-as év gazdasági intézkedéseinek, megoldásainak kilátásairól beszélt a terv- és költségvetési bizottság előadója. Ezután Szviridov Ivánné (Szabolcs megyei), dr. Molnár Béla (budapesti), Hankó Mihály (Békés megyei) szólalt fel, majd Huszár István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese emelkedett szólásra. Huszár István felszólalása gei és a központi életszínvonal politikai intézkedések a reálbérek 2,8—3 százalékos, a reáljövedelmek 3—3,2 százalékos fejlődését alapozzák meg. Központi bérintézkedéseket is előirányozunk. Az ez évi rendezéssel azonos elvek alapján egységes lesz a műszakpótlék a termelő ágazatok eddig nem érintett területein, és a szolgáltatásban. 1978-ban emelkedik az orvosok, az asszisztensek és az egészségügyi ügyviteli dolgozók, valamint a területi bírósági és ügyészségi dolgozók bére. A fogyasztói árszínvonal emelkedése jövőre sem haladja meg a 4 százalékot. A lakosság életkörülményeivel összefüggő társadalmi közkiadások növekedése 1978-ban is gyorsabb, mint a költségvetési kiadások átlaga. Az egészségügyi, szociális, kulturális és egyéb közös társadalmi szükségletekre az állami költségvetés közel 153 milliárd forintot fordít, 9 százalékkal többet, mint 1977-ben. Ez az előirányzat elősegíti, hogy a társadalmi gondoskodást szolgáló intéamények színvonala tovább javuljon. A pénzbeli juttatások a lakosság mind szélesebb körének jövedelmét gyarapítják. Társadalombiztosítási ellátásra az ideinél 8 százalékkal fordítunk többet, e kiadások a lakosság jövedelmét egy főre számítva 5000 forinttal egészítik ki. Az 1978. január 1-től a nyugdíj jellegű ellátásban részesülők havi juttatása is nő, mégpedig legalább 70 forinttal. Erre az állami költségvetés mintegy félmilliárd forintot fordít. Az egészségügyről, oktatásról, a közművelődésről és több más fontos társadalmi feladat megoldásáról szóló határozatok végrehajtása kielégítő ütemben halad. Az előterjesztett költségvetés gazdasági lehetőségeinkkel összhangban biztosítja anyagi megalapozásukat. A közoktatásban figyelmünket az állami oktatással foglalkozó határozatokban Tisztelt országgyűlés! Kedves képviselő elvtársak! Az 1978. évi állami költség- vetés törvényjavaslatban szereplő előirányzatai az V. ötéves terv gazdaságpolitikai céljait, pénzügyi irányvonalát szolgálják, összhangban vannak az 1978. évi népgazdasági tervvel. A törvény- javaslat helyesen vette számításba az ország fejlesztéséhez, az életszínvonal javításához, a nemzetközi kötelezettségek teljesítéséhez szükséges és lehetséges pénzforrásokat, pénzszükségleteket. A javaslat az állami költségvetés bevételeinek és kiadásainak meghatározásakor szem előtt tartotta a népgazdasági, ezen belül a pénzügyi egyensúly fokozatos helyre- állításának követelményét. Az 1978. évi népgazdasági terv kidolgozása során különösen nagy figyelmet fordítottunk arra, hogy pontosan mérlegeljük eddigi munkánk jó és árnyoldalait, végül is megállapítsuk, hogyan haladtunk előre a céljainkhoz vezető úton. A társadalmi- termelés az elmúlt két évben kedvezően növekedett. Az ipari termelés 11—12 százalékkal nőtt. A mezőgazdasági termelés 1976- ban csökkent ugyan, de 1977- ben mintegy 9 százalékkal haladja meg az 1975. évit. Az építőipar két év alatt több mint 12 százalékkal emelte termelését. A termelés fejlődése a tervidőszak első két évében a nemzeti jövedelem több mint 11 százalékos növelését tette lehetővé. A fejlődés a két év folyamán nem volt egyenletes. 1976- ban a főleg mezőgazda- sági termelés visszaesése miatt mérsékelt növekedést értünk el. 1977-ben viszont fokozódott a gazdasági növekedés lendülete. így a nemzeti jövedelem a tervezettnél nagyobb mértékben, mintegy 8 százalékkal emelkedett, és ezzel elérte az ötéves tervben 1977- re előirányzott színvonalat. Az elért eredmények elsősorban népünk szorgalmának köszönhetők, de a mezőgazdaságnak sokat segített a viszonylag jó időjárás is. A legfontosabb azonban a rajtunk múló emberi Huszár István, az MSZMP PB tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke beszél (Képtávírónkon érkezett). tényező értékelése. Sokat jelentett, a népgazdasági feladatok teljesítéséhez hathatós segítséget adott a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére kibontakozott társadalmi méretű munkaverseny. Az 1977. évi gyorsabb növekedés után 1978-ban a nemzeti jövedelemnek legalább 5 százalékos emelésével számolunk. Ezt az ipari termelés 5,5—6 százalékos, a mezőgazdasági termelés 2—3 százalékos és az építőipari termelés mintegy 4—5 százalékos növelése biztosíthatja. 1978-ban lassúbbra tervezzük a mennyiségi növekedést. Ez lehetőséget biztosít a termelés minden területén arra, hogy erőteljesebben növekedjék a termelés műszaki színvonala, termékeink versenyképessége, rugalmasabb legyen a kül- és belpicai kereslethez való alkalmazkodás, gyorsabb legyen a termelési szerkezet olyan átalakítása, amely alkalmassá teszi egész népgazdaságunkat a tőlünk függetlenül bekövetkező feltételváltozások hatásainak rugalmas kivédésére, ki- egyenlítésére. 1978-ban a nemzeti jövedelem és a belföldi fel- használás növekedési üteme között az ideinél nagyobb, mintegy 3 százalékos különbséget kell tartanunk. így a belföldi felhasználás az 1977. évinél jóval lassabban, mindössze 2 százalékkal emelkedhet. Egész munkánk történelmi célja a népjólét emelése, ha szerényebb mértékben ugyan, de akkor is, ha a külső világ nagyobbik felében válságok sorozata sújtja a dolgozó embereket. 1978-ra sem ígérhetünk többet, mint amennyit gazdasági lehetőségeink várhatóan megengednek. A lakosság életszínvonalát ennek megfelelően, ha szerény mértékben is,' de érezhetően tovább emeljük. A lakosság fogyasztását 3,4—3,6 százalékkal, az egy lakosra jutó reáljövedelmet 3,0—3,2 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbért 2,8—3,0 százalékkal kívánjuk növelni. További bérintézkedések várhatók és némileg javítjuk az alacsony nyugdíjakat. Népgazdaságunk fejlődésének és egyensúlyi helyzetének továbbra is egyik legkényesebb kérdése a beruházások alakulása. 1978-ban két nagyberuházás kezdődik, viszont tizet be kell fejezni. Olyan nagy létesítmények kezdenek dolgozni, mint a BVK új pvc- gyára, a TVK polipropilén gyára, a Magyar Gördülőcsapágy Művek rekonstrukciója, a Szovjetunió és Magyarország közötti 750 kv-os távvezeték. Az ötéves terv első két évében a kivitel lendületesen, a tervezettnél valamivel gyorsabban emelkedett. 1975-höz viszonyítva ebben az évben az export nagysága 22—23 százalékkal, ezen belül a rubelviszonylatú kivitel 20—21 százalékkal, a nem rubel elszámolású kivitel pedig 25—26 százalékkal bővült. Az export növedekése mindkét évben meghaladta a behozatalét. A járható út ismert: a gazdaságosabb termékszerkezet kialakítása, a jó áron értékesíthető termékek előállítása, a gazdaságtalan termelés visszaszorítása. A rubelelszámolású áruforgalom 1978-as fejlődésének számunkra várhatóan kedvező vonása, hogy a kivitel és a behozatal egyaránt lendületesen emelkedik. Az államközi megállapodások maradéktalan teljesítése mellett arra kell törekednünk, hogy a további ésszerű lehetőségeket is feltárjuk az áruforgalom kölcsönös bővítésére. A kivitel gyors növelése mellett mérsékelni kell a tőkés viszonylatú behozatal növekedési ütemét. Az előttünk álló feladatokat nem oldhatjuk meg a gazdasági szabályozás egyes elemeinek változtatása nélkül. A tapasztalatok szerint a gazdasági szabályozók a körülmények változásai miatt nem ösztönöznek eléggé a hatékonyabb munkára, esetenként túlzott volt a kedvezmények, támogatások mértéke. Az általános szabályozásnak kell kikövetelnie a nagyobb erőfeszítéseket és biztosítani azt, hogy csak valódi eredmény nyomán lehessen felhasználható vállalati többletjövedelemhez jutni. Az eddigi gyakorlat fékezte a termelés hatékonyságának gyorsabb növelését, eltakarta a vállalati gazdálkodás tényleges hatásfokát. Az elmondottak alán azt is érzékeltették, hogy a terv- és költségvetési bizottság határozatai nem idegenek a kormány számára. Közös akarattal a szándékokból ötletek, újabb sikerek lesznek, s így népgazdaságunk fejlesztésének valóban fontos állomása az 1978. évi terv- és állami költségvetés teljesítése. Az állami költségvetésről beterjesztett törvény tervezete hasznosan szolgálja társadalmunk, gazdaságunk előrehaladását. A tisztelt országgyűlésnek elfogadásra ajánlom. A következő felszólaló Lukács János (Zala megyei) képviselő volt, majd Mesterházi Mária (Vas megye), Varga János (Győr megyei), Rétéi Lőrinc (Komárom megyei), Sarudi Sándor (Hajdú megyei), Selyem Zsigmond (Bács megyei), Szendrei Gábor (Szolnok megyei) kapott szót. Ezzel a csütörtöki tanácskozás véget ért. Az ország- gyűlés pénteken délelőtt 10 órakor folytatja munkáját. Az országgyűlés csütörtöki ülése — amelyén az elnöki tisztet felváltva látta el Apró Antal, Péter János, Inokai János és Raffai Sarolta — ezzel befejezte munkáját. A téli ülésszak, pénteken a jövő évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat vitájával folytatódik.
