Tolna Megyei Népújság, 1977. december (26. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-14 / 293. szám
I u Képújság 1977. december 14. ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Öregségi nyugdíj Topán Lászlóné simontor- nyai olvasónk arról érdeklődött szerkesztőségünktől, hogy milyen feltételek' mellett jogosult öregségi nyug. díjra. Levelére Bán János, a Társadalombiztosítási Igazgatóság osztályvezetője válaszolt : „öregségi nyugdíjra az 55. életévét betöltött nő jogosult, ha tíz év figyelembe vehető szolgálati idővel rendelkezik. A szolgálati idők között egyhuzamban öt évnél hosszabb megszakítás nem lehet. Ha a szolgálati idők között egyhuzamban öt évnél hosszabb a megszakítás, a megszakítást megelőző szolgálati időt abban az esetben lehet figyelembe venni, ha a megszakítást követően újabb öt év szolgá. lati időt szerzett. Azt tanácsoljuk, a mellékelt nyomtatványon terjesz- sze elő nyugdíjigényét. Csatolja az új mintájú munkakönyvét, születési vagy házassági anyakönyvi kivonatát. Az igénybejelentőn tüntesse fel, hogy 1940—47. közötti időben a Tolnané- medi Kendergyárban dolgozott. Közölje azt is, hogy amikor nem állt munkavi. szonyban, mi képezte megélhetését. Igazgatóságunk az igény visszaérkezése után a munkaviszonyaira vonatkozó igazolásokat beszerzi, és a bejelentés alapján szolgálati idejét kiszámítja. Levele szerint a kendergyári idejére okmánya, régi munkakönyvé nincs. Ha ebben az időben a bejelentése megTelefonszámunk: 129-01, 123-61. történt, a bejelentett időket szolgálati időként figyelem, be vesszük. Ha esetleg nem történt meg a bejelentése, a további vizsgálatról a nyugdíjigény elbírálása során tájékoztatást kap, vagy a szükséges adatokat bekérjük. Kérjük, olvassa el figyelmesen az igénybejelentőt és a nyilatkozatot, pontosan töltse ki, minden kérdésre válaszoljon! A nyilatkozat minden pontjára igennel vagy nemmel kell válaszolni.” Méltányossági megálló Bárdos Lajosné Tolnaszigetről intézett kérést lapunkhoz. Miután tanyán laknak, gyermekeinek sokat kell gyalogolniuk a rossz időben a buszmegállóig. Segítségünket ahhoz kérte, hogy lakásához közelebb is létesítsenek buszmegállót. A Volán 11. sz. Vállalat válaszát idézzük: „A levelében írt indokok alapján a három kiskorú gyermekének le- és felszállása céljából méltányossági megállót létesítünk. A megálló pontos helyének kijelölése céljából a megálló létesítésére szóló igénybejelentését kérjük a területileg illetékes tanácsnak megküldeni, amelynek értesítésére a helykitűzéshez megjelenünk.” Köteles vagyok költözni ? Paksról Minárik Lászlóné arra vár választ szerkesztőségünktől, hogy válása után kötelezhető-e kislányával együtt az eddigi lakás elhagyására. Kérdésére dr. Deák Kon- rád osztályvezető ügyész válaszol : „A férjével közösen vásárolt (befizetett) szövetkezeti lakás használata tekintetében, tehát abban a kérdésben, hogy melyikük marad a lakásban, a folyamatban lévő házassági bontóperben a bíróság fog dönteni. Tanácskérő levele szerint ön ’tanácsi, vezető beosztású (főkönyvelő) dolgozó’, mégis azt írja, ’a szövetkezeti lakást én saját erőből fenntartani nem tudom’. Annak előrebocsátása mellett, hogy a fentieket csak fenntartással tudjuk elfogadni, tájékoztatjuk arról, miszerint az OTP — amennyiben a hitelt felvevők a hitel visszafizetése tekintetében nem tesznek eleget kötelezettségüknek — a hitelt felmondja, annak visszafizetése iránt végrehajtási eljárást tesz folyamatba, az adósok fizetését letiltatja. Lényegében hasonlóképpen jár el a lakásszövetkezet is. Amennyiben ez a végrehajtási eljárás nem vezetne eredményre, mert pl. az adósok nem állnak munkaviszonyban, árverésre kerülhet sor, végső fokon elárverezésre kerülhet az adósok szövetkezeti lakása is, ebben az esetben pedig az abban lakóknak nyilván ki is kell költözniük. Nem tudunk válaszolni arra a kérdésre, hogy köteles-e — ha erre felszólítják — a lakást elhagyni, mert hiszen ez attól függ, hogy ki szólítja fel erre. Ameny- nyiben a házassági bontóperükben a bíróság úgy döntene, hogy a lakást a férjének ítéli, ön nyilván kénytelen lesz a lakást elhagyni. Ha pedig ön nem képes a lakást fenntartani, a lakás fenntartásával kapcsolatos költségeket fedezni, nyilvánvalóan át kell engednie a lakást olyannak, aki azt fenn is tudja tartani. Nem várható el a lakás- szövetkezet többi tagjától, hogy az ön lakásának fenntartására eső költségeket ők fizessék, akik talán nem is vezető beosztású tanácsi dolgozók, hanem az önénél is szerényebb jövedelemmel rendelkeznek.” Jár-e a GYES? Molnár Istvánná azt kérdezi levelében, hogy jár-e számára gyermekgondozási segély. A Társadalombiztosítási Igazgatóság osztályvezetőjének, Takács Ernőnek válaszát idézzük: „A 3/1967. (II. 26.) Mü. M. sz. rendelet nem teszi lehetővé munkaviszonyban nem álló személy részére a gyermekgondozási segély megállapítását. Mint levelében írja, iskolai tanulmányait abbahagyva szült, majd azt követően sikeres osztályvizsgát, illetve érettségi vizsgát tett. Tanulmányai abbahagyását követően sem, sőt, a mai napig sem létesített munkaviszonyt, így mint már közöltük, gyermekgondozási segély nem illeti meg.” Ml VÁLASZOLUNK Magyar internacionalisták nyomában Vörös magyarok nek is e kedves virága díszíti. Az omszkiak nem felejtették el a vörös magyarok. Ligeti Károly, Somogyi József, Rabinovics József és mások nevét, emlékét. Omszk közr pontjában a területi pártbizottság és a területi végrehajtó bizottság székháza melletti utca Ligeti Károly nevét viseli. (Következik: A szovjet népek családjában). BOROS BÉLA A szobor tövében nyugszik, tizenhárom vörös magyar A szőlő- és gyümölcstermesztésről, valamint a borgazdálkodásról szóló törvényerejű rendelet végrehajtása tárgyában jelent meg a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter 40/1977. (XI. 29.) MÉM számú rendelete, amelynek hatálya kiterjed a szőlő és gyümölcs telepítésére, kivágására, a must, a bor, valamint a borpárlat előállítására, tárolására és forgalomba hozatalára. A jogszabály kimondja, hogy árutermelő szőlőt, illetve árutermelő gyümölcsöst engedély alapján, annak előírásai szerint szabad telepíteni, illetőleg kivágni, a telepítés iránti kérelmet a telepítés megkezdése előtt 4 hónappal, a kivágás megkezdése előtt 2 hónappal kell — a rendeletben megjelölt — tanácsi szakigazgatási szervhez benyújtani. Sok nézeteltérés és vita előzhető meg a rendelet mellékletében közölt telepítési távolságokra vonatkozó előírások megismerésével és — természetesen — betartásával. Itt csupán annyit rögzítünk, hogy a legkisebb ültetési (telepítési) távolság az ingatlan határától belterületen és külterületnek a zártkerten belül eső részén szőlő esetében 0,50 méter, külterületnek a zártkerten kívül eső részén szőlő esetében 0,80 méter. „Mustot, illetve bort csak szőlőből — a rendelet előírásai szerint — szabad előállítani” — mondja ki a jogszabály, a felhasználható kiegészítő és segédanyagokat pedig egyik melléklete tartalmazza. (Megjelent a Magyar Közlöny f. évi 86. számában.) A mezőgazdasági nagyüzemek figyelmét hívjuk fel a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter 41/1977. (XI. 29.) MÉM számú, a törzskönyvi és teljesítményellenőrzésekről, egyes állatfajok törzskönyvezéséről és a törzstenyészetekről szóló rendeletére, és arra, hogy mezőgazdasági nagyüzem kérheti a törzskönyvi ellenőrzés alá nem vont állományának törzskönyvi, eseti vagy tenyésztési ellenőrzését, egyes tenyészeteket pedig kérelemre törzstenyészetté lehet nyilvánítani. (Magyar Közlöny f. évi 86. száma.) A munkaügyi miniszter 15/1977. (XII. 1.) Mü. M. számú rendelete az államigazgatási és az igazságszolgáltatási dolgozók munkabéréről szóló, a 16/1977. Mü. M. számú rendelete a kutatóintézeti dolgozók alapbérének megállapításáról szóló, a 17/1977. Mü. M. számú rendelete a költség- vetésből gazdálkodó egyes intézmények alkalmazottainak bérezéséről szóló, a munkaügyi miniszter és a pénzügy- miniszter 18/1977. (XII. 1.) Mü. M.—PM számú együttes rendelete pedig a takarékszövetkezeti dolgozók munkabéréről szóló korábbi rendeletet módosítja. Az új szabályok a korábbiaknál magasabban állapítják meg az egyes bértételek alsó és felső határát, megjelölik a kötelező alapbéremelés összegét, stb. Valamennyi felsorolt jogszabály 1978. év január 1. napján lép hatályba, megjegyzendő azonban, hogy a bértételek új alsó határa helyett 1980. március 31-ig az eddig érvényes alsó bérhatárok is alkalmazhatók. (Megjelent a Magyar Közlöny f. évi 87. számában.) A Művelődésügyi Közlöny idei 23. számában olvasható az alsó- és középfokú oktatási intézmények pedagógusainak munkaidejét szabályozó utasítás hatályos szövege, melyből az érintettek megismerhetik a rájuk nézve kötelező óraszámot, a kötelező foglalkozási időt, az órakedvezményre, a túlmunka és helyettesítés díjazására vonatkozó szabályokat. „A pedagógus részére az Ut-ban meghatározott heti kötelező óraszám nem csökkenthető” — mondja ki a szabályozás. Dr. DEÄK KONRÁD, a TIT városi-járási szervezetének elnöke Villy Breinholst: A stockholmi jó barát Stockholmi szállodai szobámban ücsörögtem. Hirtelen eszembe jutott, hogy mielőtt elutaztam Dániából, Thomsen ezt mondta nekem: — Ha unatkozol, hívd jel az én régi barátomat, Gosta-Jonssont. Itt a telefonszáma. Remek fiú, okvetlenül lesz valami jó ötlete. Csupán add át az üdvözletemet. Tudod, ő az a bizonyos, akivel tavaly nyáron ismerkedtem meg Norvégiában, Kifordítottam a zsebeimet és megtaláltam egy apró, gyűrött papírdarabkát, amelyen Jonsson telefonszáma volt. Tárcsáztam. — Halló, Jonsson úr? — Az beszél. Bemutatkoztam. — Thomsen üdvözletét szeretném átadni. — Kicsodáét? — Thomsenét, Koppenhágából. — Nagyon köszönöm. — Igen, szóval most itt vagyok és elhatároztam, telefonálok önnek és átadom a barátom üdvözletét. — Köszönöm. Szünet. Hallgattam — és Jonsson úr is hallgatott. A kagylóban csupán a világűr csendje hallatszott. Mit mondjak még neki? — Azt szerettem volna mondani, hogy nála minden rendben van. — Valóban? — kérdezte ridegen beszélgetőtársam. — És önnél mi a helyzet? — Köszönöm, tűrhető — Jonsson hangjából sarkvidéki hideg áradt. Talán tegyem le a kagylót? Nem, ez udvariatlanság volna. — Tudom, hogy ön tavaly nyáron Thomsennel együtt volt Norvégiában... És kölcsönadta neki a horgászbot- ja.it... — Micsodá-át? — A horgászbotjait. — Á, már emlékszem! — ön pedig konyakkal kínálta. — De most nincs konyakom! — felelte Jonsson szinte kiabálva. — Ugyan, nem értett meg jól. Én nem iszom: rossz a gyomrom. — Mi baja van? — A gyomrom nem bírja a szeszt. Úgy rémlett, Jonsson hangjából megkönnyebbülés csendült. Szünet. — Mint már említettem, megígértem Thomsennek, hogy felhívom önt, mihelyt... — Micsoda-a? Izgalom fogott el. Be kellett fejezni a beszélgetést. Napnál is világosabb volt, Jonssonnak a legcsekélyebb vágya sincs arra, hogy meghívjon engem az otthonába koktélra, és még kevésbé érez vágyat arra, hogy megmutassa nekem az éjszakai Stockholmot. — Nem volna kedve benézni a szállodám bárjába, egy pohár italra? — szakadt ki belőlem a kérdés. Jonsson válasza azonban arra késztetett, hogy lecsapjam a kagylót. Semmi rosz- szat nem akarok mondani róla, maga a megtestesült udvariasság és kétségtelenül remek legény. Ha már valakiről mondok valamit — akkor ez Thomsen. Véleményemet azon a kis papírdarabkán fejeztem ki, amelyre ő saját kezűleg felírta Jonsson telefonszámát. „HÜLYE!” — firkantottam rá csupa nagybetűvel, borítékba zártam és elküldtem neki. • Jonsson ugyanis azt közölte velem, hogy szíves örömest eljön hozzám, ha visz- szaadom neki a horgászbotokat, meg azt a száz koronát, amelyet tavaly nyáron Norvégiában kölcsönkért tőle. (Fordította: Gellért György) Szeptember derekán Szibériában már igazi ősz volt. Az ezüstfehér törzsű nyárfák lombjai sárgultak, s hullottak a levelek. Nappal még 20 Celsius fok fölé emelkedett a hőmérő higanyszála, de hajnalban már fagypont alá süllyedt. 'Négy kollégámmal szeltük Szibéria légi útjait. Alattunk órákon át hatalmas gabonatáblák szabályos négyszögei és téglalapjai tűntek tova, amelyeket olykor ritikás nyárfaerdők tagoltak. A repülőterek óriásiak, s míg a főépület elé gurulunk végigtekinthetjük a legkülönbözőbb nagyságú repülőgépeket a kétfedeles „tóvé”-től a legmodernebb IL—62-es gépekig. Egy-egy repülőtér váróterme kisebb népvándorlás képét mutatja. Olyan irdatlan távolságok, amelyek Szibériát jellemzik, ma már szinte elképzelhetetlenek repülőgépek nélkül. A távoli Szibéria településeit egvkor csak több hónapi utazással lehetett elérni, később vasúttal ig hetekbe tellett, míg célba értek az utazók. A modern szuperszonikus repülőgépeknek ez csupán néhány óra. S ahogy a technika behatol Szibéria mérhetetlen térségeibe, úgy hódítja el a szovjet ember a zordon természettől az „alvó föld” megannyi kincsét, a szibir szó ugyanis „alvó földet” jelent. Kollégáimmal 10 napon át magyar internacionalisták nyomában jártunk azzal a céllal, hogy felkeressük azokat a helyeket, ahol harcoltak, majd a békés építőmunka évei alatt dolgoztak. Az is érdekelt bennünket mi történt az elmúlt évtizedekben, ezen az akikor még fejlődésben élmaradt területen. Omszk, Ligeti Karoly utca Radiscsev, a debakristák, ; száműzött lengyel felkelők, ! a száműzött bolsevikok hozták ide magukkal a civilizáció és kultúra megannyi értékét. S míg alig több, min fél évszázada kőszén- é: aranybányászat, fémipar és í nemes prémék jelentették £ gazdaságot, a patriarchális társadalmi viszonyok közöti élő emberek 85 százaléké írástudatlan volt, s húszon ötezer ember jutott egy felcserre. Szibéria földjén i szovjethatalom csak 1922- ben Kolcsak leverésével győzött, s ebben a hadifoglyokból lett úgynevezett vöröí magyarok is jelentős szerepe játszottak. Omszki barátainkkal else utunk a forradalmárók terére vezetett. A nagy emlékmű mellett kedves szibériai fenyőktől a szomorúfüzektől övezetien gránitból faragott szobor áll, alatta fiatal kpl- tő sorai, ami nyersfordításban körülbelül így hangzik: Bár más tájak neveltek bennetek, Hálásan őrzi az emlékezet, Szovjet-Oroszország óv és vigyáz Mint anya a legkedvesebb fiát. Egyébként a szobor tövében nyugszik tizenhárom vörös magyar, a fehérgárdisták végezték ki őket 1918 júniusában. Az emlékműre friss virág kerül leróva kegyeletünket a hősök előtt. Az emlékhelyet egyébként egy sor piros muskátli, a magyar föld
