Tolna Megyei Népújság, 1977. december (26. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-14 / 293. szám

1977. december 14. ^PÚJSÁG 5 A Bikali Állami Gazdaság a Tolna megyei háztáji gazdaságokat is ellátja nyúllal. A bikali nyulak szaporulatából a háztáji gazdaságok —• nemcsak a Tolna megyeiek — mintegy ötszáz vagonnyit szállítanak rendszeresen külföldre, Olaszországba. Az IS V-rendszer Röuíd idő alatt nagyobb jöuedelmezöség Az V. ötéves terv világo­san előírja a gazdálkodó szer­veknek, hogy keressék azo­kat az új lehetőségeket, esz­közöket és módszereket, ame­lyek általában gazdaságosab­bá teszik a termelést. Külö­nös figyelmet kell fordítani azoknak a termékeknek az előállítására, amelyeknek hosszú távon biztos külföldi piaca van. A Bikali Állami Gazdaság­ban mintha már az 1960-as években megérezték volna az 1976-os valóságot. Figyelve a hazai lehetőségeket és a kül­földi piaci igényeket, külö­nös ötlet született bennük: megvalósítani a nagyüzemi házinyúl-tenyésztést. Ilyen eddig sehol sem volt a vilá­gon. Hamarosan beigazoló­dott, hogy érdemes az éssze­rű kockázatvállalás, az új ku­tatása. A gazdasági haszon mellett az is nagyon jelentős volt vállalkozásukban, hogy a fogytán lévő férfimunkaerő mellett a nődolgozóknak is megfelelő munkát és kerese­tet tudtak biztosítani. A gazdaság nyúltelepéről ma 70 vagon húsnyulat ex­portálnak Olaszországba és a háztáji gazdaságokba kihe­lyezett bikali nyulak szapo­rulatából mintegy 500 vagon­nyit szállítanak el az olasz kamionok. Ez a magyaráza­ta, hogy a gazdaság legjöve­delmezőbb ágazata a nyulá- szat lett. 1975-ben mintegy 22, millió dollárt hozott a nyúl a népgazdaságnak. \ A nagyüzemi tartásra leg­jobban alkalmas nyúlfajtát a Fehér-gyöngy hibridet a gödöllői Kisállattenyésztési Kutató Intézetben hozták létre. Ez volt a nagyüzemi nyúltenyésztés lehetőségének az előfeltétele. De meg kel­lett oldani azt az istálló­típust is, ami alkalmas nagy tömegű nyúl elhelyezésére. Többféle kísérletezés után bebizonyosodott, hogy a leg­megfelelőbb istálló, amely ki­elégíti a nyúl igényeit, könnyűszerkezetes elemekből áll, és ennek további előnye, hogy gyorsan kivitelezhető, üzemi körülmények között előregyártható és a helyszí­nen három ember az évszak­tól függetlenül összeszerelhe­ti. A nagy tömegű nyúl bioló­giai igényeit szolgálja, a be­szerelt szellőztető berendezés, amely élősúly-kilogrammon­ként és óránként 5 köbméter friss levegőt juttat az épület­be. Mivel azonban a nyúl na­gyon érzékeny a huzatra, kombinált szellőztetési mód­szert alkalmaznak, tehát a természetes légcserét és az időjárás függvényében túl­nyomásos szellőztetést végez­nek olajfűtésű termogenerá- tor, ill. ventillátor segítségé­vel. Egy épület ily módon 5200 db hízó nyúl elhelyezé­sére alkalmas. Meg kellett oldani a ket­recek problémáját is, még­pedig a termelés szakaszai­nak más-más igényei szerint tenyész- és nevelőketreceket kellett kialakítani. A tenyész- ketrecben az anyák és sza­porulatuk 4 hetes korukig él­nek. Ez a ketrectípus 3 szin­tes, horganyzott fémből készült, és trágyakihúzóval, automatizált súlyszelepes Ön- itatóval, az ajtón elhelyezett billenő etetővályúval, széna­zsebbel, elletőládával', pihenő­deszkával van ellátva. A vá­lasztott növendékek kétszin­tes ketrecrendszerben vannak elhelyezve. A nagyüzem arra törekszik, hogy maximálisan kihasznál­ja a házinyúl szaporaságát. A pároztatást ezért mindig a biológiai és gazdaságossági szempontokat figyelembe vé­ve hajtják végre. Az anyán­ként elérhető szaporulat nö­velése nemcsak genetikai, ha­nem szaporítástechnikai mód­szerekkel is lehetséges. A nyúlfiókák felnevelése során fokozott gondosságot és figyelmet kell biztosítani. A takarmányozással jól fel­készített és normálisan szop­tató anyák fiókái gyorsan fejlődnek és életük 28. nap­ján — miután anyjuk teje el­apad — rákényszerülnek a takarmány fogyasztására, így elválaszthatók. A nyulak táp- lásához szükséges tápot is a gazdaság kísérletezte ki, és saját receptúra szerint ma­guk is állítják elő. Jellegze­tessége, hogy hazai alapanya­gokból áll, importra tehát nem szorulnak. Ezzel látják el a kistenyésztőket is. A nyúlhús olyan keresett cikk a tőkés piacon, hogy a jelenlegi árviszonyoknál ma­gasabb szinten adható el, és eladása belátható időn belül bármilyen mennyiségben sem jelent problémát. Ezért a nagyüzemi tenyésztésen kí­vül nagy jelentősége van a kistermelők által előállított nyúlhúsnak is. Ma 100 ezer db bikali tenyésznyúl termel folyamatosan a kistenyész- tőknél és a gazdaság 170 ÁFÉSZ-en keresztül tartja velük a kapcsolatot, de külön szaktanácsadó csoportjuk is működik, foglalkoznak a kis- tenyésztőkkel és a háztáji gazdaságokkal. H. J. A növénytermesztés fejlett színvonala mellett gyorsüte­mű fejlődés indult az állat- tenyésztés terén Tolna me­gyében is. Bár a nagy állat- tenyésztői hagyományok ápo­lása az elmúlt évtizedekben mintha megtorpant volna — a mennyiségi és színvonalbeli fejlődést illetően. Az árpolitika elsősorban a • kialakítást szolgálta. Kisebb költségráfordítás mellett a már kipróbált, egyszerűbb termelési technika rövidebb idő alatt nagyobb jövedelme­zőséget biztosított. Az újon­nan kialakult közgazdasági rendszer, az ISV területi iro­da szervező munkája, a meg­jelent beruházási ártámoga­tás új lendületet adott a kor­szerűbb sertéstenyésztés fel­tételeinek a kialakításához. Tolna megyében is megyei rendezésiben ez év június 15- én nagyszabású sertéstenyész­tési tanácskozás zajlott le, ahol szinte a megye vala­mennyi sertéstartó gazdasága képviseltette magát. Az országos és megyei ve­zetők állásfoglalása a tudo­mányosan kidolgozott ipar­szerű sertéstartási rendszer mellett szólt. Tolna megyében épül az ország egyik legnagyobb vá­góhídja, a szekszárdi hús­kombinát. 1980-tól kezdődően évi 560 ezer sertés vágását és feldolgozását teszi lehető­vé, a nem csekély számú szarvasmarhavágás mellett. A Magyarországon gyár­tott sertéstermékek a világ­piacon nagy keresletnek ör­vendenek. Nincs az a meny- nyiségű dobozolt sonka, gép­sonka és ovulai kolbász, me­lyet nem tudnánk eladni. Kormányzatunk nem kis összeget költ a feldolgozó­Megnőttek az ÁFÉSZ-ek, sok mindennel foglalkoznak, jellemző ez a paksi ÁFÉSZ- re is. Küldöttgyűlést tartott a napokban és olyan terje_ delmes volt az igazgatósági beszámoló az első háromne­gyed év eredményeiről, hogy egy tudósításba még csak a töredéke sem férhet bele. A háztáji zöldségtermesztés se­gítésétől vagy a madocsai népi együttes patronálásától és sikereitől kezdve a ba­romfikeltetésig igen hosszú a sor, amiről számot kellett adni. A szövetkezetnek 5150 tag­ja van, 170 küldött'képvi­selte a tagságot. Sebestyén Zsigmond igazgatósági elnök egyebek között részletesen beszámolt a kereskedelmi ellátásról, a forgalomról és az ezzel kapcsolatos hiá­nyosságokról. Igen nagy a kiskereskedelmi forgalom az első háromnegyed évben: 117,3 százalék a bázishoz vi­szonyítva. A forgalom növe­kedéséhez nemcsak a sze­zonvégi vásárok és a júliusi kereskedelmi hét járult hoz­zá lényegesen, hanem az is, hogy növelték az áruválasz­tékot, például bútorból és építőanyagból. Javult az el­látás zöldség- és gyümölcs- félékből, tejtermékekből és húsból is. A tőkehúsellátás 46 százalékkal, a töltelék­áru pedig 16 százalékkal több az elmúlt évhez viszo­nyítva. Nem volt elég az élőhal és az olcsóbb húské­szítmény. Együttműködési megállapodást kötött a sző. ipar fejlesztésére. Több nagy vágóhíd éDÜl a szomszédos megyékben is, például a ba­jai húskombinát, a kaposvá­ri, a kiskunfélegyházi re­konstrukció stb. A Tolna megyei szövetke­zeték nagyrészt már felismer­jék a korszerű, higiénikus ser­téstartás előnyeit. A kulturált körülmények megkönnyítik a munkaerő biztosítását, ezért az iparsze­rű sertéstenyésztést a fiatalok is szívesen választják. A hi­giénikus sertéstartási rend­szer lehetővé teszi a korsze­rű tudományos eredmények felhasználásával, hogy a ser­téseket, állattartásilag és ál- Iategészségügyileg optimális körülmények között neveljék. A rácspadozatos tartási kö­rülmények biztosítják a fer­tőzési források csökkenését, aminek eredménye a mini­mális elhullási százalék. Az ilyen körülmények között tartott sertésnek növekedési erélye, valamint a takar­mányértékesítés nő, míg ezzel egyidejűleg csökken a gyógy­szerfelhasználás. A korai vá­lasztás teszi egyben lehetővé, hogy a malacok étvágy sze­rinti takarmányozásával a fej­lődési erély — a koca tejter­melésétől függetlenné téve — ténylegesen kihasználható le­gyen. A tartási előnyök mellett rendkívül számottevő az épü­letek jobb kihasználhatósága. A szabadalmazott express fehérjefeldólgozás a trágyalé kezelési és hasznosítási rend­szer számottevő tápanyag­mennyiséget ment meg és biztosít a növénytermesztés számára, ezzel egyidejűleg a környezetvédelmi követelmé­nyeknek is eleget téve. Part­nergazdaságaink termelése az álábbialk szerint alakul. vetkezet a sütőipari válla­lattal, hogy a kenyérellátás­ban, a választék biztosításá­ban ne legyenek gondok. Mégis előfordult időnként, hogy néhány óráig nem le­hetett valamelyik boltban kenyeret kapni. Ezeket az eseteket megvizsgálták és igyekeztek megelőzni a baj ismétlődését, jobban felmér­ni a vásárlói igényeket. A ruházati szakmában, a javuló áruellátás ellenére, ugyancsak voltak problémák. A szövetkezet többcsatornás beszerzést végez az ország különböző területeiről, válla­lataitól, mégsem tudják minden esetben kielégíteni az igényeket. Vonatkozik ez például a férfi- és kamasz­öltönyökre, a cipőkre, külö­nösen az olcsóbb termékek­re. A mezőgazdasági eszközök­ből hatalmas forgalomnöve­kedés következett be az -idén: a paksi mezőgazdasági bolt 42 százalékkal több árut adott el, mint tavaly. Ehhez persze hozzájárult az is, hogy jobb az ellátás kü­lönböző eszközökből, gépek­ből és növényvédő szerek­ből. Az ÁFÉSZ keretén belül 13 szakcsoport működik. A termelés korszerűsítése cél­jából nemcsak eszközök be­szerzésével és az áru szer. vezeti értékesítésével segíti az ÁFÉSZ a szakcsoportok tagjait, de előadásokkal is: gyakorlott szakemberek tar­tanak ismertetést gyümölcs- termesztésről, növényvéde­\ A sertéstenyésztés a re­konstrukció befejezésével 91 081-ről 158 090-re nő. A bruttó bekerülési költség 155 861 mFt. A fejlesztést akadályozó tényezők: — a kedvező fejlesztési ár­támogatás mellett vontatot­tan születik meg a döntés a szövetkezet részéről; — a szövetkezeti vezetők egy része fél a hitelfelvétel­től, eladósodásnak minősíti a fejlesztéshez szükséges forrás Magyar Nemzeti Banktól tör­ténő biztosítását; — nem látják tisztán a várható munkaerőhelyzetet, a munkafél tételek javítását nem tartják elsődlegesnek, valamint a hatékonyabb kézi- munkaerő gazdálkodást; — a tervezőintézetek leter­heltsége vontatottá teszi a fejlesztési döntés után a szükséges dokumentációik el­készítését; '(egy év átfutási idő a tervezésnél); — túl bonyodalmas és nagy az adminisztrációs követel­mény egy-egy korszerűsítés esetében is; — az ISV által kezdemé­nyezett olcsóbb és gazdaságo­sabb technológiának megfe­lelő épületek kidolgozására (egyedi létesítmények) nem kapnak a tervezőközponttól gyors tervszolgáltatást és megfelelő támogatást és jó­váhagyást; — jobb együttműködés szükséges az AKROBER me­gyei kirendeltségével. Bízunk abban, hogy az aka­dályozó okok minél előbb a fejlődést elősegítő tényezőkké válnak. lemről és a kisállattenyész­tés tudnivalóiról. Igen jó a szerződéses viszony az ÁFÉSZ körzetéhez tartozó kistermelőkkel. Október 31- ig 9728 mázsa zöldség- és gyümölcsfélét vásároltak fel egyéni termelőktől, háztáji gazdálkodóktól, s ebből 6263 mázsát szerződés alapján. Természetesen tsz-ektől is sokat vásárol az ÁFÉSZ. Nemcsak a lakosság közvet­len ellátását valósítja meg, bizonyos termékekből rend. szeres szállítója a Paksi Konzervgyárnak is. Exportra ebben az évben 5570 mázsa zöldárut szállított a paksi ÁFÉSZ. Elhangzott a beszámoló­ban, hogy a szövetkezetnek állandó feladata a fejlesztés. Lépést kell tartani a Pak­son rohamosan növekvő igé­nyekkel, az erőműépítés miatt várható létszámnöve­kedés újabb és újabb ellátá­si feladatokat ró a kereske­delemre, a vendéglátásra. Áruházak és étterem építé­sét egyaránt tervezik az ÁFÉSZ-nél, illetve az egyik áruház építése már meg is kezdődött Pakson, a Fehér, vári úton. A küldöttgyűlésen megtár­gyalták és elfogadták a szö­vetkezet alapszabályának módosítását, továbbá a jövő évre szóló üzletpolitikát, ami főként újabb feladatok meg­jelölését tartalmazza, ugyan­csak a lakosság jó ellátásá­nak érdekében. G. J. Küldöttközgyűlés a paksi ÁFÉSZ-nél ■--------------------------------------*------------------------------------­N őtt a kereskedelmi forgalom Állategészségügyi ellenőrzés a nyulászatban Szép sorban

Next

/
Thumbnails
Contents