Tolna Megyei Népújság, 1977. december (26. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-14 / 293. szám

2 ^PÜJSÁG 1977. december 14. Rencflkiiiiílí ülésszak a leszerelésről Az ENSZ-közgyűlés lesze­reléssel foglalkozó rendkívüli ülésszakát 1978. május 23. jú­nius 28. között tartják New Yorkban. Erről döntöttek a közgyűlés most tanácskozó 32. ülésszakán, meghallgatva a rendkívüli ülésszakot elő­készítő bizottság jelentését. Ezzel kapcsolatban a plená­ris ülésen elfogadták azt a javaslatot, hogy nevezzenek ki szakértői bizottságot, amely jelentést készítene a leszerelés, a gazdasági fejlő­dés és a biztonság összefüg­géseiről. A plenáris ülésen jóvá­hagytak több más, a leszere­lésre vonatkozó határozatot is. A nukleáris-fegyverkísér­letek betiltásával kapcsolatos határozatban felszólították az Egyesült Államokat, Nagy- Britanniát és a Szovjetuniót, hogy minél előbb „sikeresen fejezzék be” a nukleáris fegyverkísérletek teljes betil­tásáról szóló tanácskozásu­kat, s ennek eredményeit ter­jesszék a genfi leszerelési bi­zottság tavaszi tanácskozása elé. A szocialista országok­nak a leszerelés megvalósítá­sát célzó kezdeményezéseire épülő határozat ellen csak Kína és Albánia szavazott, Franciaország tartózkodott. A világszervezet plenáris ülése határozatot fogadott el az új típusú tömegpusztító fegyverrendszerek kifejlesz­tésének és előállításának ti­lalmáról. Az erre vonatkozó javaslatot a Szovjetunió, Ma­gyarország és az NDK közö­sen terjesztette elő. Nagy többséggel fogadták el azt a határozatot, amely kifejezésre juttatja a tagor­szágok reményét, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti újabb SAL.T­megállapodás megkötése mindenek előtt a nukleáris fegyverkezés korlátozását eredményezi. A határozat el­len ismét csak Kína és Al­bánia szavazott. A közgyűlés rendkívül fon­tosnak minősítette a vegyi fegyverek fejlesztésének, gyártásának és tárolásának tilalmát és megsemmisítésü­ket. Valamennyi államot föl­szólították, hogy e tárgyban sürgősen kössenek megálla­podást. A plenáris ülés a to­vábbiakban leszögezte, hogy a „nemzetközi béke megszi­lárdításához való lényeges hozzájárulás” volna az In­diai-óceán békeövezetté nyil­vánításának megvalósítása, majd síkraszállt azért, hogy nukleáris fegyverektől men­tes övezetté változtassak a Közel-Keletet, Afrikát és a világ más részeit. (MTI). CARACAS Venezuela politikai mene­dékjogot adott annak az öt chileinek, akik a múlt pén­teken menekültek Venezue­la santiagói nagykövetségé­re — jelentette be Simon Consalvi külügyminiszter. Elmondotta, a nagykövetség vezetői kérték a chilei kor­mányt, hogy tegye lehetővé az öt menekült számára az országból való távozást. ANKARA A török helyhatósági vá­lasztások végleges, nem hi­vatalos eredményei szerint 67 tartományi székhely kö­zül az ellenzéki Köztársasá­gi Néppárt 42-ben, az Igaz­ságpárt 15-ben, a Nemzeti Mozgalom Párt 5-ben, a Nemzeti Jólét Pártja pedig 3-ban szerezte meg a sza­vazatok többségét. Független jelöltek két városban győz­tek. Terrorcselekmények Olaszországban LAPZÁRTA Olaszország naponta színhelye különböző terrorcselekmé­nyeknek, merényleteknek. Képünkön: a rendőrség oszlatja föl jobboldali diákok tüntető csoportját. (Képtávirónkon érkezett). DAMASZKUSZ Cyrus Vance amerikai kül­ügyminiszter bejrúti villám- látogatásának befejeztével, kedden délben útjának követ­kező állomására, Damasz­kuszba érkezett. KAIRÓ Kedden délelőtt megérke­zett az egyiptomi fővárosba a szerdán kezdődő értekezle­ten részt vevő háromtagú iz­raeli küldöttség, kíséretében huszonöt tanácsadó és har­mincegy úiságíró. A delegá­ció vezetője Aliau Ben Elisz- szár, a miniszterelnöki hiva­tal főigazgatója, tagjai Meir Rosen, a külügyminisztérium jogi tanácsadója és Avraham Tamir vezérőrnagy, a hadse­reg tervezési osztályának fő­nöke. GENF A hadászati támadófegy­ver-rendszerek korlátozásá­ról folyó szovjet—amerikai tárgyalásokon részt vevő küldöttségek kedden újabb találkozót tartottak Genf, ben. A szovjet és az amerikai küldöttség megegyezett ab­ban, hogy december 17-től szünetet tartanak és január 9-én újítják fel a SALT- tárgyalásokat. TOKIÓ Fukuda Takeo japán mi­niszterelnök kedden fogadta a hivatalos látogatáson To­kióban tartózkodó Oskar Fischert, az NDK külügy­miniszterét. A megbeszélé­sen a kormányfő elégedet. ten szólt a két ország kap­csolatairól és síkraszállt Ja­pán és az NDK együttmű­ködésének továbbfejleszté­séért. Mind több olyan megjegy. zés, kommentár hangzik el a nyugati világban, minde­nekelőtt az Egyesült Álla­mokban, amely már dátu­mokat is emleget a hadá­szati fegyverzet korlátozásá­val kapcsolatos szovjet— amerikai tárgyalások befe­jezését és a megállapodás aláírását illetően. Van, aki márciust emlegeti, s akad aki júniusra eszküszik. A legutóbbi hivatalos szovjet— amerikai közlemény termé­szetesen nem szólt esetleges szerződés-aláírási dátumok­ról. Mégis volt egy igen fon­tos megállapítás ebben a közleményben, olyan megál­lapítás, amelynek a tárgya­lásokhoz szoros kapcsolata van. A közlemény ugyanis leszögezte: a két ország ra­gaszkodik a nukleáris fegy. verkezés korlátozásához, az egyenlő biztonság elvéhez. o E megállapítás fényében kell vizsgálni és értelmezni azokat a SALT-ellenes, a szerződés aláírását elhalasz­tani igyekvő szándékokat, amelyeket Jackson szenátor és hívei fejeztek ki — „túl­ságosan engedékenynek” minősítve a Paul Warnke által vezetett amerikai kül­döttség álláspontját. Most újabb három demokrata sze­nátor (Culver, Bumpers és McIntyre) lépett fel Jackson szellemében, követelve, hogy az amerikai küldöttség „kü­lönleges érdeklődéssel” vizs­gálja meg a SALT-megálla. podás-tervezet néhány pont­ját. A három szenátor Car- terhez intézett levelében ép­pen egy olyan kérdést fe­szeget, amelyet nemrég az amerikai sajtó már mint el­fogadott döntést ismertetett. Culverék azt mondják: „Az amerikai szárnyasrakéták számára biztosítani kell a megfelelő hatósugarat”, azaz kétségessé szeretnék tenni a már (amerikai források sze­rint) létrejött megállapodást; e szerint a hatósugár kor­látozott. Számos más kifo­gás mellett a legfurcsább az a kívánság, hogy ne legyen lehetőség a szerződést ki­egészítő jegyzőkönyv aláírá­sára „megfelelő kongresszu­si eljárás nélkül”. Azaz a kongresszus most fellépő csoportja meg akarja kötni a Fehér Ház kezét a SALT- tárgyalások azonnali folyta­tása dolgában. Holott éppen a szerződéshez csatolt jegy­zőkönyv teszi lehetővé, hogy a SALT—2 aláírása után azonnal megkezdődhessen a munka a SALT—3, vagyis az évszázad végéig terjedő idő fegyverzetkorlátozó, sőt, remélhetőleg fegyverzet­csökkentő intézkedéseit írásba foglaló megállapodás érdekében. o Maga Carter elnök derű­látó a SALT-aláírás dátu­mát illetően. „Lehetségesnek tartom egy SALT-megálla- podás aláírását a közeljö­vőben és azt gondolom, a szenátus ratifikálja azt” — mondta. Érdekes volt az a felsorolás, amit az elnök az­zal kapcsolatban adott, hogy vajon milyen problémákkal kell majd foglalkozniok egy jövőbeli találkozóján Leo- nyid Brezsnyevvel. „A fel­derítő műholdak megtáma. dására vonatkozó tilalom^ a kísérleti rakéták indításáról szóló előzetes értesítés, a polgári védelemre fordított költségek szintje, a fegyver­zet szintje az Indiai-óceá­non, az atomkísérletek álta­lános beszüntetése, a három évre szóló SALT-megállapo­dás, amelyet mi protokoll­nak nevezünk, a szélesebb- körű SALT-megállapodás, amelynek évekre kell szól­nia, és egy SALT—3 meg­állapodás, amely még kény­szerítőbb lenne az atom­fegyverzetek csökkentését illetően” — sorolta fel egy interjújában az amerikai el­nök a megvitatandó témá­kat. Ez a Carter-nyilatkozat november utolsó napjaiban jelent meg Párizsban, azaz jóval azután, hogy Leoriyid Brezsnyev, a Nagy Október hatvanadik évfordulójának moszkvai ünnepségén mon­dott beszédében összefoglal­ta és széles körű, új gondo­latok egész sorát is felvil­lantó mondatokban ismétel, te meg a szovjet békepoli­tika lényegét. Ha a Carter-nyilatkozat felsorolását . válasznak te­kintjük a szovjet javaslatok­ra (és az időkülönbséget te­kintve nyugodtan tekint­hetjük annak), megállapít­ható: a Brezsnyev-beszéd hatása, a javaslatok elfoga. dása viszonylag gyors volt, s remélhetőleg azokat erő­síti meg az amerikai poli­tikában, akik nem engedik meg a SALT-ellenes ame­rikai katonai-ipari komp­lexum álláspontjának érvé­nyesülését. o A Carter-nyilatkozatban ott áll az a mondat is, hogy „úgy érzem, egyre jobban kialakul az az érzés, hogy jelentősen javíthatjuk kapcsolatainkat a Szovjet­unióval”? Majd később ez: „El vagyunk tökélve arra, hogy eljussunk a teljes SALT-tárgyalásokhoz, az atomkísérletek teljes betiltá­sához”. Amikor Carter elnök mindezt elmondta, hozzátet­te: „Nem vagyunk alávetve egy merev naptárnak, de eltökéltségünk szilárd”. Ha bevezetőben különböző idő­pont-jóslatokra hivatkoz­tunk, helyes ezt az időpont nélküli elnöki reménykedést is említeni, annál is inkább, mert a szovjet—amerikai kapcsolatok jövőjét illetően az elnök az „óvatos derűlá­tás” kifejezést használja. A derűlátás előtt az „óva­tos” jelző indokolt a szo­cialista politika oldalán is. Hiszen például a SALT- ügyben, néhány hónappal a vlagyivosztoki megállapo­dás után egyszer már el­hangzott Washingtonban, hogy „90 százalékban meg­oldottak a problémák.” S ezután következett a meg­torpanás, majd visszalépés: amikor a Fehér Ház új la. kója és külügyminisztere szerette volna semmisnek tekinteni mindazt, amiben Vlagyivosztokban megálla­podtak... Kellett bizonyos idő, amíg Washingtonban az új, demokrata kormányzat emberei is megértették: a szovjet politika a hadászati fegyverzet korlátozásának kérdésében csakúgy, mint más leszerelési, fegyverzet- csökkentési kérdésekben az egyenlő biztonság elvét te­kinti alapnak. G. M. Az SZKP KB ülése Leonyid Brezsnyev beszé­det mondott az SZKP KB keddi ülésén, amely a nép- gazdasági terv és költségve­tés kérdéseivel foglalkozott. Az ülésen Nyikolaj Konsz- tantyinovics Bajbakov, a mi­nisztertanács elnökhelyettese, az Állami Tervbizottság elnö­ke terjesztette elő a Szovjet­unió jövő évi népgazdaság­fejlesztési és társadalompoli­tikai tervéről szóló jelentést Vaszilij Fjodorovics Garbu­zov pénzügyminiszter pedig a jövő évi költségvetésről, illet­ve az 1976. évi költségvetés teljesítéséről tartott beszá­molót. A jövő évi terv és költség- vetés szerepel a Legfelsőbb Tanács szerdán kezdődő új ülésszakának napirendjén is, a központi bizottság ezt meg­előzően vitatta meg a jelen­téseket. Rudolf Rohlicek elutazott Budapestről Rudolf Rohlicek, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság minisztertanácsának el­nökhelyettese, aki a ma­gyar—csehszlovák gazdasági és műszaki tudományos együttműködési vegyes bizott­ság elnökeinek találkozóján vett részt, kedden elutazott Budapestről. Magyarországi tartózkodá­sa során a csehszlovák kor­mány elnökhelyettese láto­gatást tett a veszprémi Ba­kony Művekben. Rudolf Röhliceket, a Feri­hegyi repülőtéren Szekér Gyula miniszterelnök-helyet­tes búcsúztatta. Jelen volt Václav Moravec, Csehszlová­kia budapesti nagykövete. (MTI) December 15-én összeül az országgyűlés A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 22. paragrafusának (2) bekezdése alapján december 15-re, csütörtök délelőtt 11 órára összehívta az országgyűlést. * Győri Margit, az MTI parlamenti tudósítója írja: Az elmúlt napokban lezajlott állandó bizottsági tanácsko­zások után az országgyűlés téli ülésszakán várhatóan a jövő esztendei költségvetésről döntenek a képviselők, s legfőbb ál­lamhatalmi és népképviseleti testületünk plénuma elé kerül az állami vállalatokról szóló törvényjavaslat is. Az államháztartás pénzügyi programtervezetén, a költség- vetési törvényjavaslat előkészítésén az elmúlt héten az or­szággyűlés tizenegy állandó bizottsága munkálkodott, s a ta­nácskozássorozat vitáiban több mint 100 képviselő szólalt fel. Ágazati bontásban is elemezték a népgazdasági terv és a költ­ségvetés összefüggéseit. Egyöntetű volt a vélemény, hogy a jövő évi költségvetés összeállítói gondos, körültekintő munkát végeztek, az 1978-as pénzügyi program jó alapot, elegendő fedezetet biztosít a legfontosabb feladatok elvégzésére. Ki­egészítő vagy módosító javaslat nem merült fel, de valameny- nyi képviselő egyetértett azzal, hogy a megnövekedett felada­tok maradéktalan teljesítése a népgazdaság minden ágazatá­ban megköveteli a gazdálkodás színvonalának javítását is. A képviselők hangsúlyozták: az elkészült tervezet össz­hangban van az MSZMP Központi Bizottságának közelmúlt­ban hozott állásfoglalásával. Valamennyi tanácskozáson el­hangzott: szükséges, hogy a népgazdaság dinamikus fejlődé­sét, a nemzeti jövedelem gyarapodását — hatékonyabb tár­sadalmi termeléssel, magasabb munkatermelékenységgel se­gítsék elő. Egyetértés alakult ki abban is, hogy a termelésben a fejlődés minőségi tényezőit kell erősíteni, felhasználva és állandósítva azokat az eredményeket, amelyeket a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára' kibontakozott munkaverseny-mozgalomban értünk el. Más-más megfogal­mazásban, de mindenütt hangot kapott az a követelmény, hogy az eddiginél nagyobb figyelmet szükséges fordítani az állóeszközök jobb kihasználására, az ésszerű anyag- és ener­giatakarékosságra, a munka- és üzemszervezés javítására, a munkafegyelemre. Mindez nélkülözhetetlen előfeltétele a ter­melékenység gyorsabb ütemű növekedésének, a hatékonyabb termelőmunkának. A jogalkotó munkának jelentős állomása az állami vál­lalatokról szóló törvény megtárgyalása és végleges formában való jóváhagyása. Az alkotmány megállapítja, hogy az állami vállalatok „külön törvényben” meghatározott módon gazdál­kodnak a reájuk bízott vagyonnal: ezt a rendelkezést a kü­szöbönálló törvényalkotás hivatott megvalósítani. Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése óta szerzett tapasztalatok birtokában az utóbbi másfél esztendőben köz­gazdászok és jogászok népes csoportja készítette elő, majd társadalmi és szakmai vitafórumok sokasága formálta a tör­vénytervezet paragrafusait. A vitákban egyértelműen megfogalmazódott: az állami vállalatokról készülő törvény jól szolgálhatja majd az irányí­tás és a végrehajtás tökéletesítését. Fontos eszköze lehet a gazdaságirányítás fejlesztésének. A szabályozás fő célja, hogy társadalom- és gazdaságpolitikai törekvéseinkkel összhang­ban hosszabb távra fogalmazza meg az állami vállalatok sze­repét a társadalom anyagi alapjai gyarapításában, a termelő­erőknek és a termelési viszonyoknak, a dolgozók szocialista életformájának fejlesztésében. A törvényjavaslat egyértelmű­en kifejezi a központi irányítás és a vállalati önállóság meg­felelő összehangolásának követelményét. Megerősíti az álla­mi vállalat fontos működési elvét, amely szerint az állam gazdasági vállalkozása, s a rábizott vagyonnal a törvényes ke­retek között önállóan gazdálkodik. Lényeges vonása a tervezetnek, némileg tágabb teret biztosít a gazdálkodásba — utasítással történő — közvetlen be­avatkozásra. A Minisztertanács a társadalmi érdekek fokozot­tabb érvényesítésére meghatározhatja az utasítás kiadásá­nak egyes eseteit. A javaslat egyes rendelkezései az egysége­sebb központi irányítás megteremtése érdekében új jogokkal ruházzák fel az ágazati minisztert. Törvényi szintű követel­ménnyé válik a felügyeletet ellátó és az ágazati miniszter fo­kozottabb együttműködése is. Kifejezésre jut legmagasabb szintű jogforrásunk tervezett szövegében az is, hogy a válla­lat nemcsak gazdasági, hanem egyben társadalmi szervezeti egység is. A keretszabályozás nagy fontosságot tulajdonít az üzemi demokrácia intézményrendszerének, amely a kollektí­vát felhatalmazza a vállalat vezetésében, tevékenységének el­lenőrzésében való közvetlen és közvetett részvételre. Megértek a feltételek a vállalati szervezeti rendszer to­vábbi finomítására is. A jogszabály foglalkozik például a több gyárral, gyáregységgel, telephellyel rendelkező, úgynevezett nagyvállalatok megfelelőbb érdekeltségi rendszerének kiala­kításával. A törvénytervezet az általánostól eltérően javasolja szabályozni a „közüzemi vállalat” tevékenységét. Az új vál­lalattípus kategóriájába kerülnek majd a lakossági szolgálta­tások folyamatos ellátásáért felelős munkahelyek. SA LT -tárgyalások Jelző a derűlátás szó előtt

Next

/
Thumbnails
Contents