Tolna Megyei Népújság, 1977. november (26. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-13 / 267. szám

1977. november 13. "KÉPÚJSÁG 9 Az objektíuben: Uietnam újjáépítésé írni tanulnak. A felszabadított Dél-Vietnam egyik jelentős feladata az írástudatlanság felszámolása. A 14 tartományban és városban mindenütt esti tan­folyamokat szerveznek az írástudatlan felnőttek számára. így például Phu Khanh tartományban 70 ezer férfi és nő sajátította el a betűvetést és a szá­molás alapjait. Képünkön: Cui Lui község nemzeti­ségi lakosainak esti tanfolyama. Hanoi építkezik. A háború által lerombolt városré­szek újjáépítése után megindult a vietnami fővá­rosban az új lakóházak építése is. Képünkön: új munkáslakások épülnek Hanoi Trung Tu kerüle­tében. Dolgozó hadsereg. A felszabadított területeken a katonák első feladata az aknák felszedése volt. Ma már mind több harcos vesz részt a mezőgazdasági és az ipari munkában. így a képünkön látható ka­tonák is, akik az 5. katonai körzet 775. ezredében Szolgálnak, egy kávéültetvényt munkálnak meg. Az észak-csertanovói lakótelep makettje SÉTÁL AZ EMBER a zajló, nyüzsgő utcán, az útkeresz­teződésben megáll, és várja, amíg a villanylámpa zöld szeme engedélyt ad, hogy át­mehet a túlsó oldalra. Jó, hogy egyre szaporodnak az aluljárók, hiszen így nyugod- tabb és veszélytelenebb az átkelés. Néha mégis arra gon­dolok, nem lenne-e jobb a föld alá száműzni ezt a vég­telen, zavartalanul hömpöly­gő és füstöt okádó vasárada­tot, és átadni a gyalogos- forgalomnak a város egész területét. Vajon olyan távoli perspektíva ez? Nem is any- nyira elképzelhetetlen, ahogy első látásra tűnik. ÉSZAK-CSERTANOVÓ­BAN — így nevezik Moszkva egyik új lakónegyedét — kí­sérlet folyik. Az építészek a jövő városának megalkotásá­val próbálkoznak, a gyakor­latban ellenőrzik elképzelé­seiket a házak elhelyezéséről, az emeletek megoldásáról, a különböző típusú lakásokról. A Szovjetunióban már régóta folynak kísérleti épít­kezések. Az utóbbi húsz év­ben csak Moszkvában 160 kí­sérleti házat építettek fél. Ezek kihasználhatóságának gondos ellenőrzése után egy- részüket tömegesen előállí­tották a házgyárakban. Az újonnan éoített moszkvai la­kások több, mint 80 százaléka ilyen tervek alapján készült. Köztudott, hogy az elektro­nikus számítógépeknek már négy nemzedéke létezik. Ilyen nemzedékek az építé­szetben is vannak. Jelenleg egész Szovjetunió-szerte be­vezetik a harmadik nemze­dékhez tartozó lakóházak tí­pusterveit. Észak-Csertanovóban most születik a negyedik. Ennék a tervnek a tömegméretű al­kalmazását 1981-ben kezdik meg. Ennek alapvető célja az, hogy a lakosság összkom­fortos kényelmét ne külön­álló házakban, hanem nagy­méretű lakótelepeken valósít­suk meg. Pártunk XXy. kongresszusának irányelvei szerint javítjuk a lakások minőségét, kiterjesztjük a szolgáltatóhálózatot, amely egyúttal a házimunka meg­könnyítését is elősegíti és le­hetővé teszi a szabad idő jobb kihasználását. EZEKNEK a követelmé­nyeknek tesz eleget az a terv, amelyet Mihail Poszohin, a Szovjetunió kitüntetett építé­sze vezetésével dolgoztak ki. Ebben a tervben megtestesül­nek az ipari várostervezés te­rületén elért tudományos és gyakorlati eredmények. Az építészek tervezőtársaivá vál­tak olyan foglalkozású em­berek is, akik látszólag távol állnak a várostervezés prob­lémájától: tanárok, orvosok, demográfusok, sőt sportszak­emberek is. A 109 kilométeres, autópá­lyáról, amely gyűrű alakban övezi Moszkvát, és egyben a főváros határának is tekint­hető, elénk tárul az építkezés impozáns panorámája. Már állnak a szokatlanul, első lá­tásra kaotikusán elhelyezett házak. Mintha a föld alól bukkannának elő a betonnal súlyosan megrakott dömpe­rék, a paneleket és fémszer­kezeteket emelő daruk, hogy nemsokára ismét eltűnjenek a szem elől. Mindenütt moz­gás, gépek és gépek... — Amint látja, teljes erő­vel halad az építkezés — mondja Jakov Dihter, az igazgatóság tudományos­technikai osztályának veze­tője. — Mikor kezdődik a beköl­tözés? — Az első új lakókat 1978- ra várjuk. De 1980-ra, az öt­éves terv végére már 20—22 ezer moszkvai fog itt lakni. — Mi várja az eljövendő lakókat? — Mindenekelőtt hatezer kényelmes lakás, amelyben megjavították a helyiségek arányát, növelték a szoba és konyha területét, ezenkívül beépített szekrények, és egyéb, berendezések. Egyszobástól öt- szobásig találhatnak lakáso­kat. A legtöbb persze három­szobás. Ebben az esetben a demográfusok véleménye volt a döntő. Kiszámították, hogy a 80-as évékben egy moszkvai átlagcsalád három­tagú lesz. A jelenleg érvényben lévő típustervektől eltérően meg­növelik a lakások méreteit: minden családtagra 20—22 négyzetméter hasznos tér jut. A TERVEZÉSI központban látható a kísérleti lakótelep makettje. Első látásra megle­pőnek tűnik, hogy a lakóte­lep mindössze 79 hektárnyi területen fekszik, és mégis milyen levegős, tágas. Hét épületkomplexumot helyez­ték el, a hagyományos épít­kezéshez képest meglehető­sen szokatlan módon: ponto­san megtervezték a ház tér­beli élhelyezkedését, variál­ták az emeletek számát. 9-től egészen harmincig — mindez széppé, egyedülállóvá vará­zsolja a lakónegyedet. Még valami megkülönbözteti ezt a lakótelepet a többitől: min­denütt sportpályák, parkok, uszodák, strandok, akváriu­mok, pálmaházak, madárhá­zak találhatók. A központban van az iskola, jobban mond­va az az épületkomplexum, amelynek két szárnyában el­különítve tanulnak az alsó- és felsőtagozatosoki Eevszerre háromezer tanuló ül a padok­ban. A szomszédságban poli- klinika. kultúrház, gyermek- és felnőttkönyvtár, étterem található. Tervbe vették egy képzőművészstúdió és bar- kácsműhely létesítését is, hi­szen napjainkban a hobbi alighanem második hivatás­sá válik. Egy helyen talál­hatják a lakosok az üzletköz­pontokat, a szolgáltatóházat, a postát és a takarékpénz­tárt. Még egy, nem kevésbé fontos érdeme van az észak- csertanovói lakótelepnek, az, hogy megvalósul a gyalogo­sok régi álma: a földfelszín alatti térség teljes kihaszná­lása. Minden ami tülköl, dü­börög, egyszóval zavarja az embert, a közlekedés, a vil­lamos erőművék, a műszaki objektumok, raktárak a föld alá kerülnek. Mindez azt jelenti, hogy a felszínen nem lesznek járművek és megszű­nik a gyalogosok veszélyezte­tettsége. Már elkészült és használatban van egy kilenc - száz méteres föld alatti utca, amely az egész forgalmat le­bonyolítja. ÉS MI LESZ az autótulaj­donosokkal, akiknek száma napról napra növekszik? Az építészek erre is gondoltak: a föld alatti utcából minden házhoz külön leágazás vezet. A házak sajátos szerkezetű alapjai garázzsá alakíthatók. Minden két lakásra jut egy garázs. Képzeljék el a követ­kező jelenetet: az autótulaj­donos, aki, tegyük fel, a har­mincadik emeleten lakik, ki­lép a lépcsőházba, megnyom­ja a liftgombot, és leeresz­kedik a föld alatti garázsba. A föld alatti utcán keresztül elhagyja a lakótelepet. V. SZTRELCSUK (APN—KS) Tudományos akadémiák együttműködése Az NDK gazdasági és [tu­domány osHműszaki együttmű­ködése a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal a társadalmi [haladás alapja Az erősödő integrációs folyamat példája a szocialista országok tudományos akadémiáinak sokoldalú együttműködése. A főtitkárok IX. konferenciáján (Berlin, 1975. november) el­fogadták az 1976—1980-ra szó­ló együttműködési tervezetet. Ennek alapján az NDK Tudo­mányos Akadémiája és felső- oktatási intézményei a mole­kuláris biológia és az orvos- tudomány területén a neuro- fiziológiát és a magasabb idegműködést (IiNTHRMQZG) valamint a molekuláris bioló­giát kutatják Az IiNTERlMOZG kutatási bizottságának felállítását 1972-ben hagyták jóvá Moszk­vában. A Magdeburgi Orvosi Akadémia Toxikológiai és ■Pharmakológiai Intézete az INTER1MDZG keretében ko­ordinálja az emlékezet fizio­lógiai, strukturális és bioké­miai mechanizmusaira vonat­kozó kutatásokat. A molekuláris biológiával foglalkozó bizottság működé­sét a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Központja irányítja, A bizott­ság összehangolja az elemi életfolyamatok és szabályozó mechanizmusainak molekulá­ris biológiai vizsgálatait, meghatározza a szocialista országok molekuláris bioló­giai kutatásainak stratégiá­ját. A tudományos bizottságok felállítása a szocialista orszá­gok akadémiáinak magas szintű egységesülését jelenti. Különös figyelmet érdemel a vezető kádeíék és elsősorban az új nemzedék tudósainak kiképzése és továbbképzése. Ezt a célt szolgálják a kon­ferenciák, nemzetközi tudós- koléktívák, a tapasztalatcse­rék, téli és nyári iskolák fel­állítása. PROF. DR. WERNER SCHELER (NTA Molekuláris Biológiai Kutatóközpont j ának igazgatója ft HOLNAP UNROSn

Next

/
Thumbnails
Contents